Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

Bács-Klslcuu megyei Nyomda V« Kecskemét, — Telefon* 11-85. „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem*..Ä A Központi Statisztikai Hivatal jelentése nyomán Győztes s á girardi Képzeljük el, hogy mi va­gyunk a mesebeli hercegnők, a tükör pedig, amely faggatásunk­ra elmondja, hogy milyenek is vagyunk, az a Központi Sta­tisztikai Hivatal „A nők hely­zete a munkahelyen és otthon” című, közelmúltban megjelent, érdekfeszítően érdekes kiad­ványa. A statisztika 8200 városi — munkás és alkalmazott — csa­lád asszonyának adatait gyűjti össze, olyanokét, akiknek élet­módja a legjellemzőbb az em­lített osztályra, illetve rétegre. Milyen foglalkozást választana ? Foglalkoztatásukkal kapcso­latban érdekes, tényekkel bizo­nyítható statisztikai megálla­pítások között tallózunk. Meg­tudjuk többek között, hogy a nők már nem kizárólag anyagi előnyök miatt vállalnak kereső foglalkozást, hanem azért, mert életszemléletük megváltozott, vagy változóban van, és nem elé­gíti ki őket csupán a háztartás ellátása. Arra a kérdésre pél­dául, hogy „ha önön múlna, je­lenlegi körülményei mellett mi­lyen foglalkozást választana” — a kereső nők közel 70 százaléka jelenlegi foglalkozása mellett szavazott és alig több mint egy tizedrészük mondotta, hogy leg- ■ szívesebben a háztartásban dol­gozna. fii tanul többet? Vannak azonban másfajta bi­zonyítékok is arra, hogy a ke­reső nők nem kizárólag anyagi okokból dolgoznak, hanem azért is, mert igényeik megváltoztak, szemléletük átalakult. Erre vall egy sor olyan tény, amely sze­rint a kereső nők kulturális színvonala magasabb, mint azo- ké, akik a háztartásban dolgoz­nak. A legnagyobb a különb­ség a tekintetben, hogy a meg­kérdezettek tanulnak-e vagy sem. A kereső nők közül — annak ellenére, hogy nagyobb a más irányú lekötöttségük — ötször nagyobb azoknak az ará­nya, akik valamilyen módon továbbképzik magukat, mint a nem-keresők között. A tanulás aránya egyébként legszorosabban azzal függ ösz- sze, hogy a kereső nő milyen foglalkozást folytat. A vezető­állású alkalmazottaknál legma­gasabb — 41,1 százalék —, a segédmunkásoknál a legalacso­nyabb — 2 százalék — a ma gukat képezők aránya. Ebből arra következtethetünk, hogy a tanulmányok célja általában nem az „átképzés”, hanem vagy az, hogy behozzák azt a hát­rányt, amely előképzettség te­rén megvan a férfiakkal szem­ben, és megszerezzék a már be­töltött munkakörhöz szükséges ismereteket, vagy az, hogy meg tudjanak feleni azoknak a ma­gasabb követelményeknek, ame­lyeket a tudomány és technika állandó fejlődése szab az egyes munkaterületeken. A statisztikai adatok szerint a kereső és nem-kereső asszo- szonyok ízlése között máris fi­gyelemreméltó különbségek ala­kultak ki. A kereső nők fejlet­tebb ízlésére mutat például az, hogy közülük viszonylag többen hallgatják a rádióban a művé­szi színvonalú komoly zenét, több politikai és szakmai, iro­dalmat böngésznek, s valamivel többen olvasnak közülük szép- irodalmat is. Amiben különböznek és egyesnek as igények Igen szemléletesen mutatják az igények és ízlés közötti kü­lönbséget a legkedveltebb el­foglaltságra adott válaszok is. Erre a kérdésre ugyanis a ke­reső nők nagyobb része val­lotta, hogy szabad idejében leg­szívesebben olvas, tanul, szín­házba, moziba jár, mint a nem­keresőké. A nem-kereső nők­nél viszont dominál a kéritwwn­ka szeretete. A megkérdezettek közel fele ezt említette, s míg a kereső nőknél a kézimunka többnyire mozgalmas nap után hoz idegnyugtató kikap­csolódást, azoknál viszont, akik egész napjukat a háztartásban töltik, inkább ismét azt jelzi, hogy igényeik nem terjednek szélesebb körre. Viszont aránylag nagyon ke­vés nő vallotta, hogy szabad idejét legszívesebben a gyer­mekeivel tölti, illetve még a keresők között is kicsi azoknak az aránya; akik többet szeret­nének a gyermekeikkel foglal­kozni. Ez esetben feltehetően arról van szó, hogy a gyerme­kekkel való foglalkozás részben munkát jelent és ezt kötelesség­nek, nem pedig szórakozásnak tekintik az anyák. Ennek oka, hogy a gyermekek szellemi fej­lődésével való kellő törődés megfelelő formái: — ami már szórakozás lenne az anya szá­mára is — nem alakultak még ki eléggé. Mindezeken túl hosszan le­hetne még sorolni a ma asszo­nyának főbb jellemvonásait, amiről bőven árulkodik a 1 Sta­tisztikai Hivatal kiadványának időmérlege, a házimunka ellá­tásáról szóló fejezete, s a gyer­mekneveléssel foglalkozó sta­tisztikai adatok. De talán az itt közöltek is elegendők ahhoz, hogy ráébredjünk új értéke­inkre, s néhány kisebb-nagyobb „kozmetikai” beavatkozásra vá­ró fogyatékosságunkra is. Eszik Éva FÉLTÉKENYSÉG KIZÁRVA — Hoztam neked egy új titkárnőt, apukám ... T A girardi és testvérei győztek az idei kalapdivatban. Az alap­anyag csak látszólag maradt szalma, mert a modern idők­PÉNTt-.K: Halleves; burgonyáién­gos. SZOMBAT: Paradicsomleves; kö­römpörkölt rizzsel, saláta. VASÁRNAP: Spárgaleves, gombás sertésszelet, kelt rétes. HÉTFŐ: Csontleves, salátafőzelék sült szalonnával. KEDD: Gombaleves, rántotthal ma- jonézes burgonyával, saláta. SZERDA: Burgonyaleves, zöldbor­sófőzelék (konzervből), morzsás om- let. csütörtök: Lebbencsleves, töl­tött karalábé. Burgonyalángos. Fél kg lisztbe be­lemorzsolunk 2 deka élesztőt, majd negyed kiló főtt, áttört burgonyá­val, sóval összegyúrjuk. Ha nagyon kemény, kevés langyos vizet adunk hozzá. Meleg helyen 1—2 órát ke- lesztjük. A tésztából kis gombóco­kat formálunk, ujjnyi vastagra ki­nyújtjuk, hosszában kettévágjuk és forró zsírban kisütjük. A kettévá- gással a tészta szélét benyomjuk, ennek eredménye, hogy a lángos fel- púposodik, könnyű lesz. Gombás sertésszelet. A vékonyra vágott szeleteket előbb mindkét ol­dalukon hirtelen süssük meg ele­gendő zsírban. Kávés vizet öntünk repedezett lesz a kéz bőre. En­nek megelőzésére tartsunk kéz­nél zsíros kenőcsöt. A vízzel nehezen eltávolítható olajos- vagy kátrányos foltokat tiszta benzinbe mártott ugyan­csak tiszta ruhadarabbal óva­tosan dörzsöljük le — de csak a foltokat! — s utána a kezet meleg vízzel bőven öblítsük le. KÖNNYEBB a tisztálkodás, ha már munka közben védjük bőrünket a szennyeződéstől. Ennek legjobb módja, ha mun­ka előtt — és ha szükséges köz­ben is — védőkenőccsel vonjuk be a bőrt, így könnyen lemos­hatjuk a szennyeződést, s a bőrt nem éri károsodás. VÉGÜL: gyógyításokra ne használjunk népies házi szere­ket, mert azok a betegség ter­jedését és tetanuszfertözés ve­szélyét rejtik magukban. Aki­nek gennyes bőrbetegsége van, forduljon minél előbb bőrgyó­gyászhoz. A szakszerű kezelés meggyorsítja a gyógyulást és megelőzi a gennyes bőrbajok terjedését. Dr„ K. h. nek megfelelően nvlonból ké­szülnek a »szalmakalanok«. íme, néhány a legsikerültebb model­lek közül. Heti étrend, receptek rá és fedő alatt pároljuk. Ha meg­puhul, megszórjuk elvágott gom­bával és készre pároljuk. Tejfelben lisztet habarunk, s tálalás előtt ösz- szefőzzük a hús zsírjával. Spagetti­vel és zöld salátával fogyasztjuk. Kelt rétes. Két deka élesztőt egy csésze langyos tejben feloldunk. Fél kiló lisztbe 1 egész tojást, 7 deka vajat, csipet sőt keverünk és hoz­záadjuk az élesztőt. Langyos tejjel rétestészta keménységűre jól össze­dolgozzuk, olyan módon, ahogy a rétestésztát dolgozzuk ki. Két rész­re osztjuk és lábossal letakarva 1 órahosszat pihentetjük. A nyújtás­nál az abroszt meglisztezzük, a tész­tát megzsírozzuk, így könnyebben nyúlik és nem szakad. Töltelék: 4 tojás sárgáját, 2 és fél deci tejfel­lel, ízlés szerinti cukorral jól elke­verünk, végül hozzáadjuk a 4 tojás kemény habját. Gyorsan dolgozzunk a töltéssel, nehogy a tojáshab elve­szítse keménységét, összesodorjuk, tepsibe tesszük, még egy negyed­óráig pihentetjük és lassú tűznél sütjük. Morzsás omlett. Személyenként két tojást kevés sóval összehabarunk és három evőkanál szitált zsemlye­morzsát keverünk hozzá. Ebből süt­jük palacsintasütőben zsíron az om­lettet, amely könnyű, kiadós és fi­nom lesz. Töltött karalábé. Személyenként két közepes nagyságú karalábét vegyünk. Lehámozzuk, a zsenge, apró leveleket megmossuk, elvágjuk és az ételhez adjuk. A karalábét éles kanállal vagy vájókanállal mi­nél mélyebben kivájjuk. A belsejét elvágva szintén hozzáadjuk a tölte­lékhez. Legízesebb töltelék: süM sertéshús megdarálva, párolt rizs* zsel összevegyítve. Keményre tölt­jük, lábosba rakjuk a megvágott le­velekkel, belsejével lefelé. Megsóz­zuk és annyi vizet öntünk rá, amennyi éppen elfedi. Fedő alatt lassan pároljuk. Ha megpuhultak, evőkanállal szépen kivesszük, vilá­gos rántással berántjuk a főzeléket, tejfellel ízesítjük és óvatosan visz* szarakjuk a karalábékat. Kevés fő­zésre van szüksége. — -“--rir-riririrify» PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dánlei, Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér L szám, Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 16-38. Belpolitikai rovat: 11-22L Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesitőknéL Előfizetési ölj 1 hónapra ts forint. Bakfisruha Orvosi tanácsok A bőrfertőzések okai és megelőzésük Csinos, ünnepi viselet, köny- nyű szövetből, vagy egyszínű shantungból, fiatal lányoknál?. 4 IPARI DOLGOZÓK gyakori betegsége a bőrgennyesedés. Ez a látszatra „kis betegség” nem ritkán még munkaképtelensé­get is okoz. Hogyan jönnek létre a bőr gennyes betegségei? Az ipari dolgozók között a legtöbb bőrgennyesedést az apró sérülések elhanyagolására és a bőr, valamint a munkaruha helytelen vagy elégtelen tisztí­tására vezethetjük vissza. Gya­kori bőrsérülést okoznak az el­hanyagolt szerszámokról lepat­togó szilánkok és a szálkás nyelű eszközök. A GÉPEK MELLETT dolgozó munkások bőrén, főképp az al­karon és combok tájékán, de esetleg az arcon és hason is az úgynevezett „olaj fertőzés” jö­het létre. Oka: a bőrre freccse­nő kenő- vagy hűtőolaj. Külö­nösen a szennyezett, fáradt olaj okoz sűrűn ilyen ártalmat. Az olajfertőzést leggyakrabban azokon látjuk, akik nem törőd­nek munkaruhájuk rendszeres tisztításával. Az olajkiütés ele­inte csak apró, sötét pontocskák formájában identkesils, de ezekből később pattanások, sőt kelések is lesznek. Klórtartal­mú vegyszerek, kátrány, szu­rok és aszfalt hasonló módon okozhat bőrgennyesedést. A molnárok, cukrászok, pékek bőrgennyesedését a bőrre üle­pedő finom liszt segíti elő. A kőműveseknél és más építő­ipari munkásoknál főképp a mész és a cement szárító és izgató hatására sérül a bőr és ez vezet bőrfertőzéshez. A bőr megtisztításához ne használjunk Hypot, Trisót, szó­dát, sem más hasonló lúgos hatású tisztítószert. Nem alkal­mas a benzin, petróleum, alko­hol, terpentin, vagy más oldó­szer sem, mert ezek a bőrt túl­ságosan kiszárítják. A sajnos sok helyütt használt kőpor vagy homok sem való tisztálkodásra, mert ezek a bőr szarúrétegét elvékonyítják és az így kelet­kezett horzsolás helyén a vé­konyabb, védtelen bőr könnyeb­ben fertőződik. A BŐR TISZTÍTÁSÁHOZ szappan és meleg víz való, még így is előfordul, hogy száraz és

Next

/
Thumbnails
Contents