Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

% Világ proletárjai, egyesüljetek! jr xvn. ÉVFOLYAM, II!». SZÁM Jrn 60 fillér 193?». MA,TUS 24. CSÜTÖRTÖK Fiatalok szocialista brigádja Vidám, tréfáskedvű KISZ-fiatalokból áll a Túri Imre vezette héttagú formázó-brigád a SÍM Kecskeméti Gyáregysége öntödéjében. A fiatalok még 1960-ban neveztek be a szo- nalista brigád címért küzdők versenyébe és az- >ta kétszer szerezték meg a kitüntető címet. Levonult as árvíz Két év alatt selejtjük 4,9 százalékról 2.3 száza­lékra csökkent. A brigád célul tűzte a szocialista cím újbóli plnyerését. A VIII. pártkongresszus tiszteletére •••öbbek között felajánlották, hogy tovább növelik az elsőosztályú öntvények mennyiségét. Alpár és Tiszaújfalu ári erében is megkezdődött a vetés Á páit segítői A pártszervezetek különböző éríckczletein és gyűlésein mos­tanában gyakran kerül szóba á pártonkívuli aktíva szerepe és tevékenysége. Pártunk ugyanis olyan feladatok megoldásán munkálkodik, amelyek valóra- váltása nemcsak a kommunis­táknak, hanem az egész népnek érdeke, szívügye. Ezrek és tíz­ezrek ismerik fel egyre világo­sabban itt a megyében is, hogy a jólét növekedése, kulturális életünk gazdagodása szorosan összefügg az ipari és a mező­gazdasági tervek teljesítésével. Azok a termelőszövetkezeti gaz­dák boldogulnak leginkább, akik élnek a nagyüzem nyújtotta le­hetőségekkel. Az időszerű me- eőgazdasági munkák jó minő­ségű elvégzése, az mari terme­lés növelése, a szocialista gaz­daság, valamint a társadalom pyors ütemű építése, egyformán érdeke a párttagnak és a pár- tonkívülinek. A pártonkívüli aktíva meg­szervezésére különösen azokban a közös gazdaságokban van szükség, almi a pártszervezetnek kevés tagja van. Nem nélkülöz­hetik azonban a pártonkívüliek segítségét az erősebb, a nagyobb pártszervezetek sem. Megyénk­ben a pártoukivült aktivaháió- 7.utót a legtöbb pártszervezet már létrehozta. Vannak olyan pártalapszervezetek. ahol 8—10 kommunista mellett 15—20 pár- tcnkívüli aktivista működik. Bár mindenütt elismerik a pártonkívüli aktíva megszerve­zésének fontosságát, néhány he­lyen azonban még most sem tisztázták, hogy kiket vonjanak be a pártonkívüli aktívába és nem látják el pártmegbizatá- bekkai az arra szívesen vállal­kozó pártonkívülieket. A gya­korlat azt igazolja, hogy a pártonkívüli aktívát nem helyes leszűkíteni azokra a oárionkí- vüliekre, akik egyébként is te­vékenykednek a termelőszövet­kezetben, mint brigádvezetők, munkacsapalvczetők. vagy tö- megszervezeti tagok. Az aktíva- csoportnak állandóan bővülnie, gyarapodnia kell az olyan ki­váló növénytermesztési, kerté­szeti, állati/nyésztési dolgozók­kal. akik a politikai életben korábban még nem tevékeny­kedtek. A pártonkívüli segítőkkel szemben nem követelmény az, bogy később párttagok legye­nek, de az sem követelmény, hogy valamennyi pártonkívüli aktivistát minden alkalommal egyszerre hívjon össze tájékoz­tatásra a pártszervezet. Számos tapasztalat azt igazolja, hogy a pártonkívüli aktivistákat a párt­tagokkal együtt helyes minden esetben tájékoztatni. A gyakor­latban bevált az az eljárás is, amikor az egyik taggyűlésre a pártonkívüli aktivistáknak csak egy részét, a következőre pedig a másik részét hívják meg. Tapasztalataink szerint a pár- lonkívüli aktivisták a kommu­nisták bizalmára bizalommal válaszolnak. Ahol számítanak rájuk, ahol a kommunistákkal együtt rendszeresen tanácskoz­nak velük, azokon a helyeken a pártonkívüli aktivisták segítsége fpntos hajtóereje a párt előtt álló feladatok megoldásának. N. J. Behány Pétert, a Kiskunfél­egyházi Járási Tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetőjét megkértük, hogy nyilatkozzék a járásban folyó mezőgazdasági munkákról. — Sajnos, keveset kaptunk, a járási székhely pedig semmit sem kapott a vasárnapi esőből — mondotta. — E mostoha idő ellenére — amit tetézett a Tisza menti területeket nem­régen elöntő árvíz — a szántást- vetést járásszerte befejeztük. Megkezdődtek a takarmány- és a cukorrépa növényápo­lási munkái. Az elmúlt hét végéig 17, illetve 35 száza­lékban végezték el sarabolá- sukat a járás közös gazda­ságai. Ami az állattenyésztést illeti, felülvizsgáljuk a sertés hizlalá­sára vonatkozó takarmányakció első félévi eredményét, annak érdekében, hogy a sertések jú­nius végéig elérhessék a megkí­vánt súlyt. Május végén kezdetét veszi megyénkben az ország legjobb irodalmi színpadainak bemu­tatója. Május 26—27-én kerül sor a Kiskunhalasi Művelődési Otthonban hét megye tizenegy csoportjának fellépésére. Június 2—3-án Kecskeméten lépnek fel Békés, Szolnok és Pest megye legjobb irodalmi színpadának szereplői — megyénkből a tisza- kécskei és jánoshalmi együttes Június 16-án, szombaton Bu­Nagy gondot fordítunk a li­ba tenyésztésére is. Megvizsgáljuk art is, hogy az őszi és a tavaszi takarmány- keveréket a terv szerinti terü­leten termesztik-e, s gazdaságo­san használják-e fel. Több ter­melőszövetkezetünkben ugyanis eddig nem silózták, hanem meg­hagyták magnak a takarmány- keveréket. Ezáltal igaz, hogy nö­vekedett a termésátlag, ez a módszer viszont visszaütött a gazdálkodás egészére: a takar­mány nem került feletetésre, másrészt így a májusi másodve­tés kiesett. A probléma akkor jelentkezett, amikor a téli ta­karmány elfogyott, új pedig még nem volt. A lucernakaszálás megfelelő végrehajtása is fontos feladat. Nem szabad megengednünk, hogy e pillangós takarmány- növényt hosszú ideig kinn­hagyják a területen; az idő dapesten rendezik az országos csúcsbemutatót, ahol a vidéken rendezett versenyek legkiválóbb csoportjai szerepelnek. A tisza- kécskei irodalmi színpad tehet­séges szereplőit máris meghív­ták a fővárosban tartandó csúcsbemutatóra. Az érdekesnek, színesnek ígérkező eseményeken okleve­leket, emlékplaketteket és aján­déktárgyakat osztanak ki a sze­replők között, előtti feletetés ellenszere pe­dig a mielőbbi kazlazás. Egyébként most tavasszal a terv szerinti 875 helyett 763 holdon vetették el a lucernát a járás szövetkezeti gazdaságai. A hi­ánynak az árvíz az oka. A ku­korica viszont hiánytalanul, a silókukoricának pedig több mint a háromnegyed része került a földbe. Az árvízsújtotta területről kü­lönben a víz már olyannyira le­vonult, hogy kedden Alpáron és Tiszaújfalun is teljes lendület­tel megindult az árterületen a vetés. J. T. Tanácskozás a pedagógus továbbképzésről Szerdán délelőtt a Pedagógu­sok Szakszervezetének megyei bizottsága ülést tartott, amelyen értékelték az 1961/62-es tanév­ben folyt ideológiai és pedagó­giai továbbképzés eredményeit. A tanácskozáson megjelent Kovács Géza, a Pedagógus Szak- szervezet országos központjának vezetőségi tagja, Kádasi László, a megyei tanács művelődési osz­tályának vezetője és Keresztes Nagy Imre, a megyei pártbizott­ság politikai munkatársa. A továbbképzésekről Ugrál Zoltán, a megyei tanács műve­lődési osztályának előadója és Zsolnai József megyei szakfel­ügyelő tartott beszámolót. Rész­letesen ismertették a továbbkép­zésben elért eredményeket, az oktatási év tapasztalatait. El­mondották, hogy mind a szak­könyvellátásban, mind az elő­adók felkészültségében az előző évekhez viszonyítva jelentős fej­lődés mutatkozik. II kereskedelmi és pénzügyi dolgozók tanácskozása Szerdán Kecskeméten nagy- aktíva-ülést rendezett a Keres­kedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének megyed bi­zottsága, amelyen a kereskedel­mi, szövetkezeti, pénzintézeti ve­zetők és szakszervezeti funkcio­náriusok vettek részt. Az aktíva előtt Zenied Béla, a KPVDSZ Központi Vezetősé­gének tagja tartott előadást. Ér­tékelte a szakszervezet eddig végzett munkáját, ismertette a KPVDSZ Központi Vezetőségé­nek. a gazdasági és érdekvédel­mi feladatokról hozott határo­zatát. Különösen hangsúlyozta a szocialista brigádmozgalom, újí­tómozgalom és az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére kibon­takozott munkaverseny jelentő­ségét, Zenkó elvtárs előadását élénk vita követte, melynek során töb­bek között felszólalt Gerőcs Ist­ván, a megyei tanács vb keres­kedelmi osztályának vezetője* aki a gazdasági vezetők és szaik- szervezeti funkcionáriusok jó együttműködésének fontosságá­ról beszélt. Már a cséplésre készülnek A tavaszi munkák előtti sikeres szemle után az erőgépek kivonultak a földekre a Jakabszállási Gépállomásról is. A sze­relők — Kerekes Jenő, Kerekes Imre, Forcek László és Holló Mihály — azonban nem hagyták abba a munkát, hanem azon­nal hozzáfogtak a cséplőgépek javításához. Az irodalmi színpadok országos bemutatója megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents