Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

Negyvenezer tüzelőülalványt kapott megyénk lakossága Még el sem felejtettük a te­let, előttünk a nyár, de nem árt, ha már gondolunk az elkövet­kező télre is. Felkerestük Magos Györgyöt, a megyei TÜZÉP Vál­II pincérversenv győztese A Bács-Kiskun megyei ven­déglátó napok keretében Kecs­keméten rendezték meg a fia­tal felszolgálók ügyességi ver­senyét. A népes mezőny leg­ügyesebb pincérének Fertig Fe renc, a Kisberetvás másodéves felszolgáló tanulója bizonyult. (Fotó: Márkus J.) Olvasónk írja Drága a keszeg Dusno^on Minap éhesen tértem be a Dusnoki Földművesszövetkezet I-es számú italboltjába. Elhatá­roztam, hogy sülthalat fogok enni. Készséggel siettek is ki­szolgálásomra, de amikor a hal ára iránt érdeklődtem, majd­nem leesett az állam. Tíz deka sültkeszeg 3,10 forint. A boltve­zető elmondta, hogy 13 forin­tért vették a hal kilóját, de erre még 25 forintot számíta­nak, amiben a ráfordítási költ­ség és a kereseti százalék van. Vagyis úgy néz ki, hogy többe kerül az elkészítés, mint maga a hal. Annyira nem szeretem a sültkeszeget, hogy 37 forintot adjak kilójáért. Kozó József Dusnok „Fejetlen fóka” Az Egyesült Államok antarktiszi expedíciója olyan fókát fogott, amely eleinte fejetlennek” tűnt. Később kiderült, hogy az állat nya­kán vastag ránc képződött, amelybe a fóka be tudta húzni a fejét. Ügy látszik, ez a hideg ellen való vé­dekezés módja. E fóka fait a hossza több mint két méter. Az állat úszó jégtáblákon él és nem megy ki a szárazföldre. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bées-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskéméi. Szécnenyi tér \. szám. Szerkesztő-; égi telefonközpont: 26-19 25-16. Kiadóhivatal: ''cskenv^f Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09 Terleszti a Magvar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési 1 hénaora 1? forint Bécs Kisk .n megvet Nvomda v- Teletop: IMS­lalat áruforgalmi osztályának vezetőjét, s megkértük, tájékoz­tasson bennünket az idei tüze­lőellátásról. — Évről évre zökkenőmemte- sebb a lakosság tüzelőellátása megyénkben — kezdte tájékoz­tatóját Magos György. — Sőt, hozzátehetem, hogy kedvezőbb is, mert minden esztendőben több és több részletfizetéses tü­zelőutalványt adunk ki. Két év­vel ezelőtt 24 ezer. tavaly 38 ezer, az idén már több mint 40 ezer utalványt juttatott álla­munk megyénk bérből és fize­tésből élő dolgozói részére. A telepek befogadó képessége Elmondhatom, hogy nyári tü­zelőanyagforgalmunk közel 70 százaléka a tüzelőutalványok be­váltásából adódik. Éppen ezért fontosnak tartom ezzel kapcso­latban a lakosság tájékoztatását. Telepeinkre — amelyek nem korlátlan befogadóképességűek — folyamatosan érkeznek a bá­nyákból a szénszállítmányok. Május 15-ig 25 ezer darab tüze­lőutalványt adtunk ki, de csak hatezren vitték el eddig a tü­zelőjüket. A telepeken van ele­gendő szén, ha azonban a la­kosság nem vásárolja folyama­tosan, tárolótér hiányában ve­szélybe kerül a rendszeres szál­lítás is a bányákból. Ez pedig nagy baj lenne, mert azt a szál­lítmányt, amit nem tudnak te­lepeink átvenni, már nem kap­juk meg újra, s az át nem vett mennyiség teljesen elvész a me­gye tüzelőellátása szempontjá­ból. — Mi lehet az oka annak, hogy a lakosság egy része most még tartózkodik a tüzelővásár­lástól? Fele szén, fele brikett — Részben az, hogy azelőtt a lakosság jórésze csak közvetle­nül a tél beállta előtt — vagy legalábbis az őszi hónapokban — szerezte be a háztartásához szükséges tüzelőt. A másik ok pedig valószínűleg az, hogy so­kan csak brikettet akarnak vá­sárolni. Tavaly telepeinken kor­látlan mennyiségben szolgáltak ki brikettet, az idén azonban csak szénnel vegyesen tudjuk adni. Azt is meg kell monda­nom, hogy német brikettből eb­ben az évben nem lesz behoza­tal. Felhívom ezért vásárlókö­zönségünk figyelmét: ne szá­mítson arra, hogy esetleg ké­sőbbi időpontban tisztán kap brikettet, mert ebben az évben nem tudjuk kielégíteni az ilyen irányú igényeket. Egyébként ebből következik az is, hogy későbbi időpontban ugyanazt a tüzelőanyagot kapná a vásárló, ami most van a tele­peken. Mindenki tudja azonban, hogy a szénnek legjobb tároló­helye a kamra vagy a pince és nem a telep, ahol szabadon éri a nap, az eső. Ezért jobb, ha a vásárló most viszi el a tüzelő­jét, mint később. Hamarabb is be lehet váltani az utalványt Az utalványokra tüzelőt csak az utalványon megjelölt tízna­pos időszakban adunk ki. Ettől csak nagyon indokolt esetben betegség, szabadság — miatt te­kintünk el, de csak annyira, hogy a következő tíz napban máir feltétlenül meg kell vásá­rolni a szenet. Itt említem még meg, hogy a későbbi időpontra szóló utalvá­nyokat már most beváltjuk. Te­lepeinken jó minőségű, 3600 ka­lória értékű délnógrádi, beren- tei, komlói szén és szénnel feles arányban brikett vásárolható. Szeneink portartalma — a még szabályos 20 százalékkal szem­ben — nem haladja meg a 8 százalékot sem. Telepeink azon­ban utasítva vannak arra, hogy ha észreveszik, hogy a szén por­tartalma meghaladja a megen­gedett százalékot, rostálják azt át — fejezte be tájékoztatóját Magos elvtárs. Nagy Ottó Képek a Budapesti Ipari Vásárról A BIV szovjet kiállítói kedves meglepetést tartogatnak » budapestieknek, A vásár idején ajándékcikkeket árusítanak a Corvin Áruházban, közöttük a holdgömböt is. Jelzik a szovjet holdrakéta becsapódási helyét, valamint az új rajzokat a Hold ismert oldaláról. — A képen: a szovjet ajándékcikkek osztá­lyánál a Corvin Áruházban. Igen nagy feltűnést keltett, különösen a termelőszövetke­zeti gazdák körében, a Szovjetunió iparának remek terméke, a legújabb típusú, nagy teljesítményű terménybetakarító kom­bájn. A gép a szakemberek körében is nagy elismerést váltott ki. A bibliai „tw&ntís // 1. AZ EGYES keresztény feleke­zetek a világ létrejöttével kap­csolatosan a bibliára hivatkoz­nak. Arról beszélnek, hogy a Mózes neve alatt szereplő 1. könyvben találjuk a mindenség keletkezésének igaz történetét, amely szerint egy természetfö- iötti lény. az isten, hat nap alatt alkotott meg mindent. Vajon tartalmaz-e a biblia egy ilyen, a teológusok által hirdetett »•teremtés-történetet-« és vajon tényleg a világ isteni létrehozásáról esik-e szó a bib­lia előbb említett könyvében? Ilyesmiről nem beszélhetünk! A modem bibliakritika a tu­dományos kutatásokra és ered­ményekre támaszkodva, a teo­lógusok értelmezéseivel szem­ben a következőket mutatta ki: Az egyházi magyarázatokkal ellentétben a Mózes neve alatt szereplő első könyv (Genezis) nem egy, hanem két mítoszt, két elbeszélést tartalmaz a világ állítólagos isten által történt megalkotásáról. E két mítosz közül az egyiket, az elsőt, a Genezis első fejezete, és má­sodik fejetének első három ver­se tartalmazza. A második el­beszélés pedig a második feje­zet fennmaradt része, a ne­gyediktől a fejezet végéig talál­ható különböző versek. MILYEN TÉNYEK bizonyít­ják, hogy a Mózes neve alatt szereplő első könw valóban két. méghozzá egymástól lénye­gesen különböző és egymásnak ellentmondó mítoszt tartalmaz a teremtésről? Vegyük sorra különbségeiket és akkor megkapjuk e kérdés­re a megalapozott választ! Az első különbség a két elbe­szélés között az, hogy eltérő bennük a konkrét dolgok — fák. állatok, ember stb. — »te­remtésének« sorrendje. Az első­ben a dolgokat isten a biblia szerint olyan sorrendben hozta létre, hogy először megalkotta, elválasztotta a világosságot a sötétségtől, maid a mennyezet felett levő vizeket elválasztotta a mennyezet alatt levőktől; az­tán a földön elkülönítette a szá­razföldet és a tengert, és fákat, fűveket »teremtett«: később »alkotta meg« az égitesteket; a víziállatokat, a madarakat; utoljára pedig a szárazföldi ál­latokat és az embereket. — A második mítoszban viszont az emberek létrehozására nem leg­utoljára kerül sor. mint az elsőben, hanem a Genezis 2. fe­jezete szerint az első ember megalkotása már a növények, a mezei vadak és madarak lét­rehozása előtt végbement ÉRDEKESSÉGKÉNT még megemlítjük az első mítosz pri­mitív, belsőleg is ellentmondá­sos jellegével kapcsolatosan a következőt: a Genezis első feje­zete szerint isten az első napon már elválasztja a világosságot a sötétségtől és mégis, ennek el­lenére, a negyedik napon, tehát a később megalkotott égitestek ugyanezt a feladatot kell, hogy megoldják, tudniillik, hogy »el­válasszák a világosságot a sö­tétségtől«. Itt nyilvánvalóan egymásnak ellentmoildó része­ket tartalmaz az első mítosz, mert ha egyszer az első napon megtörtént a sötétség és a vilá­gosság állítólagos isten általi el­különítése, akkor teljesen szük­ségtelen, hogy az. égitestek ugyanezt, a műveletet elvégez­zék. A KÉT MÍTOSZ második kü­lönbsége, amire a figyelmet sze­retnénk felhívni, az. hogy míg az elsőben a »teremtés« idő­tartamáról történik említés, ar­ról, hogy állítólag hat napig tartott és az isten a hetediken megpihent, addig a második el­beszélésben semmiféle időtar­tamról nem esik szó ezzel kap­csolatosan. Lényegesebb eltérése a két »teremtés-történetnek« az, hogy míg az elsőben a benne sze­replő istenség minden konkrét dolgot a kimondott szó erejé­vel hív életre, addig a máso­dikban az itt szereplő istenség mindent a saját fizikai tevé­kenységével formál meg. Az első mítosz istenségének teremtési el­járására jellemző, hogy kimond­ja: legyen világosság és lön vi­lágosság; gyűljenek össze az ég alatt levő vizek, hogy meglát- szódjék a szárazföld, és úgy lön. A második mítosz istensége vi­szont a földnek porából fizikai tevékenységgel formálja meg az első embert, a mezei vadakat, madarakat, Évát és salát mun. kával ülteti az »Éden« kertjé­nek fáit és neveli azokat. Fontos eltérése a két terem­tés elbeszélésnek az is. hogy az elsőben szereplő istenség a konkrét dolgokat a semmiből, nem pedig létező anyagból hívja életre, ugyanakkor viszont a második istene mindent már meglevő anyagból, földnek porá­ból formál, miként a fazekas a maga -edényeit. TOVÁBBI jelentős különbség a két mítosz közt. hogy míg az elsőben az istenség egyszerre teremt férfit és nőt. addig a második istene először csak egy embert alkot, aki nem férfi, nem Ádám, ahogy általában a köz­felfogásban találkozunk vele, hanem tulajdonképpen egy két­nemű (hermafrodita) lény. E lénynek férfiúra és nőre való szétválasztás» akkor történik meg. amikor az isten az elbe­szélés szerint kiveszi oldalbor­dáját, a nőt és a maradéka a férfi. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents