Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

A beszédes számok birodalmában

Látogatás a Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságán

A statisztikai hivatal nevével ritkán találkoznak az emberele, legfeljebb olyankor, amikor a népgazdasági tervek teljesítésére vonatkozó adatokat közli a sajtó. Sokan úgy hiszik, . hogy ezenkívül nincs más feladata, s nem is sejtik, hogy a statisztikai hivatalok a társadalmi élet minden rezdülését úgy rögzítik, mint valami nagyon érzékeny barométer. Megyénkben egy igazgatósága és minden járásban egy felügyelősége működik a Központi Statisztikai Hivatalnak. Felkerestük a megyei igazgatóság vezetőjét, Kóczián Zoltán elvtársat, s megkértük, tájékoztassa olvasóinkat munkájukról, annak jelentőségéről.

Az adat mögött az életet...

— Munkánk természetesen nemcsak a népgazdaság tervteljesítésének összesítéséből áll — mondta többek között Kóczián elvtárs. — Feladatunk részben a központi adatigények kielégítése, másrészt a helyi vezetőszervek tájékoztatása. Igazgatóságunk a járási felügyelőségekről beérkező adatokat ellenőrzi, feldolgozza, csoportosítja, esetenként hivatalos kiadványokat készít. Ilyen kiadvány például a megyei évkönyv, amelyben az ipar, a mezőgazdaság, a művelődésügy, az egészségügy stb. helyzetének és fejlődésének adatait közöljük. A legtöbb adat nemcsak megyei, hanem járási, városi, sőt községi vonatkozásban is megtalálható az évkönyvben.

MEGMAGYARÁZTA

— Nem a nadráe szűk, ha nem a pocakja térj'delin es.

TÉVEDÉS

— Parűnn. én csak egy ■’•békáéin bor« v. ".ycli, ha lehet, ne vigven tovább.

— Mi tudjuk a legjobban, hogy a számok mögött az embert, a mindennapi pezsgő életet kell látni. Éppen ezért nemcsak számsorokkal, táblázatokkal, hanem a változásokat elemző szöveggel is ellátjuk kiadványainkat.

— Mint említettem, esetenként a megyei vezetőszervek részére is készítünk feljegyzéseket, különböző adatfelméréseket. Az elmúlt évben például tíz fontosabb felmérést végeztünk kérésükre. Például, hogy a megye nagyszabású szőlőtelepítési tervei reális alapokra épülhessenek, elkészítettük „A szőlőtermelés helyzete Bács-Kiskun megyében” című brosúránkat. Itt van egy példány,

2744 parcella

Fellapoztuk, s igen érdekes adatokat találtunk benne. Többek között, hogy 900 évvel ezelőtt már foglalkoztak megyénk területén szőlőtermeléssel. I. Lajos király korában rendszeresen telepítették a szőlőt, s ez még nagyobb lendülettel folytatódott Zsigmond és Mátyás királysága idején. Azt is megtudjuk ebből az összeállításból, hogy 1953- ban nyolcvanhatezer, 1960-ban már kilencvenkilencezer hold a megye szőlőterülete. Szőlőink azonban túlnyomórészt korszerűtlen, régi telepítésűek. Mi sem jellemzőbb erre, mint hogy 2744 fél holdon aluli szőlőparcella van a megyében.

Hol „faxosaitM az emberek ?

Adatszolgáltatásunk segíti az ipari és mezőgazdasági termelést, a kereskedelmi forgalom stb. tervezését. Tüzelőből például Kecskeméten egy család átlagban 13,9 mázsát vásárolt 1961-ben. Kalocsán valószínűleg „fázósabbak” az emberek, mert itt egy család fogyasztása 21,6 mázsa volt. Érdemes még megemlíteni, hogy tavaly már az eladott tüzelő 69,1 százalékát

részletfizetéses utalványra szolgálták ki megyénkben.

Az idén tizenegy fontosabb felmérést végzünk a megyei pártbizottság és a megyei tanács megbízásából. Ilyenek például: az önköltség alakulása a megye ipari vállalatainál; Kecskemét konzerviparának kialakulása, helyzete és fejlődése; műszaki színvonal a megye építőiparában; megyénk gyógyszerellátása: tartós fogyasztási cikkek forgalma stb.

Megyénk vezetői igen szívükön viselik a vezetés színvonalának emelését. Kérésükre központunk elrendelte, hogy községi törzskönyveket fektessünk fel. Ezek időről időre tartalmazzák a városok és községek mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, népmozgalmi, oktatási, egészség- ügyi stb. adatait A törzskönyveket 1959 óta vezetjük.

— Készülnek még valami érdekesebb munkára?

— Igen. Pártunk VIII. kongresszusa tiszteletére vállaltuk: megyénk küldöttei részére a pártértekezletek és az 1958— 196Í közötti időben elért fejlődés adatait feldolgozzuk. Az adatgyűjteményt tetszetős kivitelű könyvecske formájában lei- nyomtatjuk és minden küldöttnek adunk egy példányt belőle, hogy az eredményeiéről az országos fórumon is beszámolhassanak. Nagy Ottó

PETŐFI NEPB

A Magyar Szocialista Munkáspárt

Bács- Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja:

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat.

Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség:

Kecskemét. Széchenyi tér 1. srám.

Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a hely! postahivataloknál is kézbesítőknél.

Előfizetési din i hónapra 12 forint.

Bács-Kiskuo megyei Nyomd* V. Kecskemét. — Telefon: U-85.

OUOOOOOOOOÜOOOŰOOOOOOOOCOOOOCOOOOOC

Vicces ember

A dohányboltban levélpapírt vásároltam, amikor Kelemen B. Jenő berobogott és komoly hangon kérdezte: — Kaphatok velőscsontot?

— Maga megint tréfál — nevetett az elárusítónő — és Kelemen jólesően nyugtázta a választ. Igen, Kelemen mindig vicces volt, már az iskolában is. Akkor kicsapták, ma viszont a trafikosnő megdicséri a humorát.

— Tudod — magyarázta azután —, én még mindig tré: falok. Miért ne fakasszak derűt? Hadd nevessenek az emberek. Egyébként nincs véletlenül 60 000 forintod kölcsön? Megismerkedtem egy csinos nővel, és diadémot szeretnék neki vásárolni.

Persze. válaszra sem várt, odament a pereceshez, kiválasztott egy ropogósát, beleharapott, azután visszaadta.

Azt hittem, perec — magyarázta.

— Kérem, ez perec — hüledezett az árus.

— Kár válaszolta komolyan Kelemen —, én perecet akartam venni.

— De mondóm kérem, hogy perec. Látni a fazonján is.

— Szóval maga felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy ez perec?

— Kijelentem.

— És friss?

— Friss, ropogós.

— Na, majd meglátjuk ...

Kelemen kivett egy perecet, letörte, beleharapott és visszadta:

— Nem friss!

Ezután a virágüzletben disznósajtot kért, a gyógyszer- tárban divatos ha- rántcsíkös nyakkendőt akart vásárolni. Az autóbuszon

nagy komoly an megkérdezte:

— Kaphatok átszállót a legközelebbi holdrakétára?

Amikor megkap’a a íorintötvenes átszállót, egy régi portugál sorsjegygyei akart fizetni.

Mikor leszálltunk, utcai telefonhoz cipelt.

— Még csak ezt várd meg — kacsintott és tárcsázni kezdett.

Amikor a hívott fél jelentkezett, megkérdezte:

— Kovácsné van a telefonnál? Elsőnek akartam az örömhírt közölni. Férjét kinevezték a Szépművészeti Múzeum főigazgatójává.

Gyorsan letette a kagylót és megkérdezte tőlem:

— Mit szólsz hozzá? A Kovács délben hazamegy és a felesége nyakába borul.

Elegem volt Kelemenből Fakepné'i hagytam. Két héttel később úira találkoztunk. A karja fel volt kötve.

— Tudod — mondotta — vannak emberek, akik "em ! ismerik a tréfát. j

Palásti László I

Qte.ni maradtak árain

Az örökké nevető Józsika rámosolyog a fényképészre.

Szocialista államunk féltő szeretettel gondoskodik az elárvult, vagy rossz körülmények között született csecsemőkről, sőt néha édesanyjukról is. Alig győzünk betelni a kedves csöppségekkel. Hatvannyolc apróságot gondoznak itt, a néhány hetestől a hároméves korig. Egy-egy kisgyermek ellátására 1300 forintot fordítanak havonta.

Az egyik ajtón kis táblácska jelzi, hogy az a kezelöszoba. Dr. Komáromi Ottilia, a megyei csecsemőotthon igazgató-főorvosa üt vizsgálja rendszeresen a gyermekeket. A Szegedi Gyermek- klinikáról került ide, ahol tíz évig volt tanársegéd. A kitünően képzett orvosok munkájának is köszönhető, hogy az intézetben a csecsemőhalálozási arányszám egészen alacsony, s járványok idején is csak elvétve akad megbetegedés.

Jól esik a finom ebéd.

Az otthont sokszor keresik jel gyermektelen házaspárok, hogy örökbe fogadjanak egy-egy apróságot, akiről lemondtak szülei. A többieket két-hároméves korban gyermekszerető szülőkhöz adják ki, később pedig újra állami intézetben gondoskodnak iskoláztatásukról. A képen: Attila, az Ipoly utcából a tisza- kécskei gondozóba utazik, előbb azonban kicsinosítják a kisle- gényt.

Egy kis ebéd utáni játék a közös járókában.

Fénylő tisztaság, rend a folyosókon, A szobákból gügyögés, gyermekkacaj hallatszik. Bent fehér ágyacskák sorakoznak egy ■ más mellett, amelyekből aranyszőke, barna., fekete fejű, göndörfürtű apróságok néznek csillogó, nagy szemekkel a belépőre. Kecskeméten, a megyei csecsemőotthon impozáns épületében vagyunk.