Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-19 / 115. szám
1962. május 19. szombat 3. oldal Biztató kísérletek a paradicsomszedés gépesítésére A zöldségtermesztést leginkább a kézi erővel végzett S munka — a palántázás, kiültetés, szedés — teszi költségessé Ami például a paradicsom- szedést illeti, annak kézzel történő végzése egyike a legmunkaigényesebb eljárásoknak. Rá. adásul éppen a termés betakarításának ideiére esik az egyéb mezőgazdasági munkák zöme. A munkatorlódás következtében aztán nem egyszer előfordul, hogy a paradicsom megrothad. vagy túlérett állapotban kerülhet csak sor a szedésére. A szakemberek éppen ezért régóta arra törekszenek, hogy. valamennyi munkafolyamat gépesítését megoldják. A paradicsom gépi ültetése a nagyüzemekben már nem probléma egyedül a szedés gépesítése vár még megvalósításra. Külföldön vannak már paradicsomszedő gépek, ezek behozatala azonban igen költséges lenne. Ezért dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas paradicscm- nemesítő irányításával- a vezetésével működő Duna- Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben hozzáfogtak egy minden alkatrészében magyar paradicsomszedő kombájn megkonstruálásához. Előbb azonban gépi szedésre alkalmas paradicsomfaitát kell kitenyészteni, a jelenlegi fajták ugyanis e szempontból előnytelenek. Az intézetben ötödik éve folynak a kísérletek az új fajta létrehozására. A cél: merev szárú, törpe paradicsomfajta nyerése, amely nem fekszik el. determinált vagy féldetérminált jelleggel bír (vagyis egyenletesen, egy szinten virágzik és érik), könnyen lerázható, szakítható; héja nem reped, a kisebbfokú sérülést, jól bírja, emellett pedig kiváló minőségű. Már vannak olyan konstans kész törzsek, amelyek e célra alkalmasnak ígérkeznek. Az előzetes kísérletek alapján a törzsek nagy része megfelel a szóban levő kívánalmaknak. Ami most már a paradicsom- szedő kombájnt — vagy dr. Mészöly Gyula szavaival élve, az »egymenetes gépi szedőt« — ■illeti, az egy kaszaszerkezetből, egy felhordóból (elevátor), továbbá rázó és válogató szerkezetből álL A felhordó és a rázószerkezet már elkészült, a gép másik két alkatrészének a tökéletesítése. Illetve előállítása pedig — az intézet műhelyében — folyamatban van. Ha az elkészült kísérleti mintapéldány beválik, a szakbizottsági vizsgálat után indulhat maid meg a gép tömeges gyártása; A gépi szedés általános bevezetése a termelést mintegy 50—52 százalékkal teszi majd olcsóbbá. — Amikor először felmerült a szedés gépesítésének ötlete, a megvalósítását magam is jóformán utópiának tartottam — mondja dr. Mészöly Gyula. — Mivel sokkal nehezebb problémákat is megoldottunk már a gépesítéssel, nem adtuk fel a reményt, s az eddigi jól sikerült kísérletek igen biztató eredménnyel kecsegtetnek. A KGST Erfurtban tartott konferenciája is foglalkozott a zöldségtermesztés gépesítésének problémáival. A paradicsomszedés gépesítésének megoldásával Magyarországot, sőt, kifejezetten intézetünket bízták meg. Ez a bizalom kötelez és a feladat mielőbbi megvalósítására sarkall bennünket. Érdemes még megemlíteni, hogy a szedőkombéjn alkalmazása csak olyan, területeken indokolt, ahol a paradicsomot szántóföldi művelésben, sík vidéken és karózás nélkül termesztik. Ilyen államok hazánkon kívül a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Bulgáriában, Olasz- és Spanyolországban viszont a karós művelés dívik. Ha összehasonlítjuk a két módszer gazdaságosságát, azt látjuk, hogy míg a karózással művelt paradicsom egy hektárról történő kézi leszedése teljes munkaerővel 700—800 munkanapot igényel, addig az előbbi nálunk is alkalmazott eljárásnál a szedéshez mindössze 120 munkanap szükséges. Ha pedig a paradicsomtermesztés összes fázisát sikerül gépesíteni, akkor egy hektár termésének a betakarítása csak 40— Ő 0 munkanapot vesz igénybe. J. T. Öntözött kertészet Leülnék én, de nem lehet... A véletlen úgy hozta, hogy másfél órát kellett várakoznom Solton. Ott, ahol a főútvonal többfelé is elágazik, autóbuszmegálló, taxiállomás, cukrászda, művelődési otthon tarkítja egy kis tér egyhangúságát. A cukrászda éppen zárva volt. Gyötört a szomjúság, fáradtság — kínlódva néztem enyhülés — ülőhely — után. Három helyzet között is válogathattam. Első: — kiülök az országút szélén porosodó kilométerkőre, második: — rátelepszem a cukrászda előtti tűző napon égő bicikli- tartóra, végül: —az egyik fa alatt a földre ülök. Az legalább árnyékot is ad. — Csak a cukrászda lenne nyitva — sóhajtottam, mire barátságos hangon megszólalt mellettem valaki. — Sose sajnálja — nyugtatott meg a téren veszteglő taxi jókedélyű, kedves vezetője — olyan parányi az, hogy pár embernél több be nem fér. Csak álltam mellette, árván, fájós lábbal, reménytelenül. Két-három pad felállítása nem vinné anyagi romlásba a községi tanácsot, — elmélkedtem, s ahogy új ismerősömtől hallottam, hasonló kívánságot többször vetettek már fel a község lakói. Hiszen, mindig akad itt várakozó — ki autóbuszra, ki taxira, de a cukrászdában vásárolt fagylaltot is szívesen nyalogatnák kint a jó levegőn, kényelmes pádon ülve. Sorolhatnám a padok felállításának előnyeit. A padokét, melyek még nincsenek, de amelyekre nagy szükség lenne. Nem luxuspadokra gondolok, párnázott üléssel és egyebekkel, hanem egészen egyszerű, betonvázas, kis fapadokra, olyanokra, melyek szerte az országban bőséges mennyiségben találhatók. V. Zs. A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 21 holdon létesítettek új kertészetet a vasútmenti területen, amelyet tavaly még mint legelőt hasznosítottak. Az egész kertészet zöldségféléit a nemrég fúrt csőkútból öntözik, amelyből felszíni, hordozható műanyagcsöveken keresztül juttatják a növényekre a vizet. Képünkön a közös gazdaság egyik kertésze, R. Nagy Imre, a csőhálózat összeszerelése közben. Földművesszövetkezeti küldöttközgyűlés Jánoshalmán (Községi tudósítónktól.) A napokban sikeres küldött- közgyűlést tartott a Jánoshalmi Földművesszövetkezet. A gyűlésen a község vezetőin kívül részt vett Brachna János, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke, Adonyi Péter, a MÉSZÖV osztályvezetője és Schama Ferenc, a kiskunhalasi járási fmsz igazgatósági elnöke. A küldöttközgyűlésen az igazgatóság beszámolóját Király Mihály, a Jánoshalmi Földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke terjesztette elő. A beszámolókból kitűnt, hogy a Jánoshalmi Földművesszövetkezet gyors ütemben fejlődik, például az elmúlt évet is nem kevesebb, mint 1 300 000 forintos nyereséggel zárták. A gyűlésen felszólalt Brachna János elvtárs, aki többek köíró—olvasó ta-álkozó volt szerdán Izsákon. Tarján 1st- < ván kecskeméti író és Gál Sándor} költő több mint 200 résztvevő < előtt olvasott fel műveiből. A< találkozón az izsákiak nagy ér-< deklődése nyilvánult meg az iro-\ dalom iránt. A bizalom forrásai zött felhívta a figyelmet a felvásárlási és áruforgalmi tervek pontos teljesítésére. j A csányi dinnyések Tavasztól őszig sok család I háza úgyszólván teljesen el- \ néptelenedik a Heves megyei Csány községben. Híres diny- ' nyetermesztők laknak itt, akik csak szeptember végén ; térnek vissza ismét otthonaikba. Addig az ország különböző tájain felesben vállalt dinnyetermesztéssel foglalkoznak. Az idén is vagy 500 csányi család kelt útra és telepedett le több termelőszövetkezetben. Pár napja Szabadszállás határában, a József Attila Termelőszövetkezet földjén találkoztunk két családdal, ; Horváth Jánoséval és Hor- ! váth Zoltánéval. A dinnyé- ! nek ástak fészket 20—25 cen- | timéter mélyen; hat holdon ] már elvégezték a munkát, s i még körülbelül tíz hold volt hátra. ! — Halad a fészkelés? — ; érdeklődtünk. — Naphosszat kint va- ! gyünk, csináljuk, de ez a sze- les idő gyakran közberont... — felelte Horváth János. — Nem nagyon örülünk neki, jobb volna egy kiadós eső. A palánták csak jól átázott, \ legalábbis nedves talajban ' fejlődnek szépen ... — A magvak honnan valóki : —i Csányból. Mi hoztuk magunkkal, palántának. így állapodtunk meg a szövetke- ! zettel, s ezért, meg a művelésért kapjuk meg nyáron a fele termést. — A kiültetést mikor kezdik? : — Azzal egyelőre várni 5 kell, amíg a fagyveszély el- \ múlik. Május közepén, vagy < a végefelé kerülnek a fesz- 5 kekbe a palánták. Háromféle > sárgadinnyét: zentait, túr- 5 kesztánit és ananászt tér- < mesztünk majd. Azonkívül l Zardeczki-fajtájú görögdiny- > nyét. No, és majdnem elfe- > lejtettem, főzőtököt és ubor- - s kát is. Persze, ezek csak < „mellékes” jövedelemként jö- > hetnek számításba. A legfontosabb nekünk a dinnye. A két család serényen dől- <| gozott tovább. Már a dűlő- !; úton jártunk, amikor Horváth Jánosné utánunk szólt: |! — Jöjjenek el nyáron is dinnyeéréskor. Akkor már !| meg is ízlelhetik a termést. K. A. lőjavítást, nem nagyon bíznak a sikerében. A Csengődi Állami Gazdaság gondoz majd egy kis parcellát, s bemutatja a lehetőségeket. Bizonyára lesz hatása az újtól még húzódozó emberek előtt. Szeretnének egy szövetkezetközi víziszámyas telepet is létrehozni. A 600 férőhelyes bir-; kahodály két tszcs összefogásá-; val már az idén elkészül. Sike- < rült a közös sertéshizlalást Is! megoldani. Az eredmény: míg! tavaly a sertésfelvásárlás! tér-; vet nem teljesítették, az idén a; félévi tervben szereplő 120 ser-< tés helyett 135-öt kötöttek le a < szövetkezetek. Sajnos, az öntö-í zéses gazdálkodás kialakítása- < hoz csak jövőre fognak hozzá. ’ pedig erre is kiváló lehetőségeik lennének. Szinte érezni a tervük nagy- szerűsége és a még kiaknázatlan ( lehetőségeik közötti feszültséget. í Hiszen vázlatosan is nehéz volna elsorolni azt a sok-sok ten- > nivalót, amely rájuk vár, s ame- < lyet nem egy-két ember, de még | egy kisebb testület sem oldhat i meg önmagában eredményesen. • Nem oldhat meg a község lakói- < val való élő és eleven kapcso-í lat nélkül, a tanács tekintélye,) széles tömegbázisa, alkotó tett- ) vágya és mozgósító ereje nél-( kill. | (Folytatjuk.) í adatairól folyt'tovább a szó. Igaz, nem minden zökkenő nélkül, mert közben mindig nyílt az ajtó és mindenféle ügyesbajos dologgal kopogtattak be az emberek. Mintha más ügyintéző nem is volna a tanácsnál. Az elnökhelyettes ugyan éppen betegszabadságon volt, de azért a különféle igazolások dolga nem feltétlenül az elnökre tartozik. Köze! az éltető víz — Hát amikor a vb-ülésre rontanak be vitatkozva! — mondta enyhe mosollyal az elnök, s válaszolgatott, intézkedett türelmesen. Mi pedig vártunk, beszélgettünk, s megint vártunk... közben azért gyűltek a noteszben a bejegyzések. — Akasztó mezőgazdaságának fő profilja a terveink szerint, na meg ez a hagyomány is, az állattenyésztés — folytatta a megkezdett beszélgetést a vb elnöke. — Négyezer hold legelő van itt, sehol a közelben ennyi, a falu alatt folyik el a Duna- völgyi Főcsatorna, szinte korlátlanok a lehetőségeink. Húszezer birkát elbírna ez a legelő, ha feljavítanák, s hemzseghetne a liba a vízparton. De addig még le kell győzni sok idegenkedést. Nehezen ereszt gyökeret az új A tszcs-k az idén nem vállalták a sziki mézpázsitos lege-; ső élete tulajdonképpen csali most kezd kialakulni. A szervezett formák megteremtése, a rá- ‘ termett, de a nagyüzemi gazdálkodáshoz még keveset érte vezetők kinevelése, a pénzügyi terv elkészítése, a közös alap létrehozása, mind, mind a községi tanács hathatós segítségéi igényelte és igényli. Az elnök, aki üzemből jött erre a munka- területre, minden szégyenkezés nélkül vallotta be, hogy a fiókjában mezőgazdasági szakkönyvek rejtőznek, s ha a község lakói olyan gyakran látják együtt Tamás Lajos mezőgazdásszal, annak nagyrészt az is oka, hogy sokat tanul tőle szakmailag. Tanul, mert... — Szeretem ezt a falut, s itt akarok élni, nem kívánkozom el innen — jegyezte meg beszélgetésünk során, s akaratlanul^ is Pilz elvtársnak, a járási tanács vb elnökének mondására gondoltunk, s az ő szavai nyomán azokra, akik szinte „büntetésnek” vélték az Akasztóra való kihelyezést. Ügy látszik, van kivétel, vagy megtört már a jég, s megszűnt volna az a bizonyos elrémítő helyzet ebben a faluban is? Tervek, szép, gondosan kimunkált tervek kerültek elő a . fiókból, s a község jövőjéről, az elkövetkező öt esztendő legfontosabb gazdasági, fejlesztési felII. Nagyon vegyes érzelmekkel ültünk le beszélgetni. Dolezsál Ferenc elvtárssal, az Akasztói Községi Tanács vb-elnökével. ^Bírálni könnyű — szokták mondani — megszívlelni sokkal nehezebb.” Hát még ha a bíráló, jelen esetben újságíró, pontatlan Is volt egy és másban. Alapvetően igazat írtunk — nyugtattuk meg magunkat még útközben is — hiszen minden információnk „fedve volt”, hivatalos helyen kaptuk, jegyzőkönyvekből olvastuk, s ezek egy ember rossz tömegkapcsolatáról, s a községi tanács „tiblábolásá- ról”, bizonytalankodásáról beszéltek. Az aggasztó csak az, hogy ez a vezető még alig melegedett meg a helyén, s áz újságíró akkor a sok negatívumot hallva, látva, summásan mondott ítéletet felette. Vajon megérdemelte-e vagy sem? Erre kerestük a választ. „Szeretem ezt a falut" A nyurga, fiatalos külsejű vb- einök kissé gondterheltnek látszott. A rossz időjárás miatt náluk is megkéstek a tavaszi munkákkal, s ez nem kis gondot jelentett az öt tszcs-ben gazdálkodó falu lakossága és vezetői számára. . A szövetkezeti csoportok bel*
