Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-04 / 102. szám
4. «Mal 1964. május 4. péntek A Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet hangversenye Elsők a járásban EZÚTTAL NEM sablonos töb- bé-kevésbé növendékhangverseny-szerű előadást hallottunk. Meglepetésként hatott három bemutató: Lőrincz Béla Ispi- langja, Törzsök Béla: Mit játsz- szunk lányok című kompozíciója és Kálmán Lajos: Kecskeméti balladája. Az előző két mű tartalmilag gyermekdalok feldolgozása. Kísérlet arra vonatkozóan, hogy miképpen lehet óvodáskart felnőttek énekkarával és vonós kamarazenekarral összeötvözni. Felvetődik a kérdés, hogy szükséges-e kis óvodások együttműködése felnőttekkel zenekari kíséret mellett? A gyermekek eddig is énekeltek asszisztencia nélkül, még hozzá jói és kedvvel, másrészt nem is realizálható óvodai szinten ilyen természetű összeállítást igénylő müvek előadása. Ha pedagógiai célzattal értékeljük a bemutatókat, úgy azt tapasztalhatjuk, hogy a gyermekeknek élményt nyújt, tágabb perspektívát nyit a gyermeki fülnek, habár nem alkalmazható általánosan az óvadai zenei nevelésben. Zenei szemszögből nézve a kompozíciókat, kétségtelenül új színt kapunk, igen eredeti, stílusos feldolgozásban, amire eddig példa nem volt. Kálmán Lajos művének mondanivalója más természetű. Kecskemét környéki népdal- gyűjtéséből bemutatásra került énekek női kórusra íródtak vonóskar- és cimbalomkísérettel. A szerző a kompozíció kötött élményanyagát (magyar népdal) regisztráló, leíró zenei képfestészetként kezeli. Világos, formai készséggel rögzíti impresz- szióit, anélkül, hogy impresszionistává válnék. Aláfestő zeneként alkalmazott vonós-cimbalom kíséret e műben — mint általában a modern dalkompo- nistáknál — kilép kísérő szerepéből és egyenrangú társa lesz a kórusnak. A hangszerelésben érzésünk szerint volt egy-két üres járat, de ezt a kisebbszerű negatívumot kitűnően ellensúlyozta a mű dinamikus, érzelmi kitöréseket hangsúlyozó muzsikája. Az intézet kórusa — mely egyébként az elmúlt napokban díjat nyert a szegedi kórusversenyen — nemcsak lelkesen teljesítette feladatát, de színes, kiegyenlített produkciót nyújtott, amihez a vonós kar, valamint Rácz Kálmán cimbalom- művész játéka nagymértékben hozzájárult. A HANGVERSENY többi műsorszáma is nívós, hangulatos egységet alkotott, amiben a képző hallgatói szóló-hangszeres és énekszámokkal szerepeltek az intézeti zenekar kíséretével. MINDENT EGYBEVETVE érdekes, színes, egyben tanulságos estét rendezett az Óvónőképző Intézet, amivel dokumentálta, hogy helyi viszonylatban, helybeli előadókkal is lehet művészit produkálni. Az est sikeréhez nagyban hozzájárult a zenei tanszék és .a gyakorló óvodai vezetők munkája. A zsúfolásig megtelt díszterem közönsége őszinte elismeréssel adózott az előadóknak, nőm utolsósorban a kis óvodások bűbájos produkciójának. Garám 44-en jártak az Idén a dolgozók esti iskolájának hetedik-nyolcadiv osztályába. Az óv igen jól zárult Mindenki szorgalmasan tanult egész idő alatt s ez meglátszott a tanulmányi átlagon. Lassan megdől az állítás, hogy a nők nem akarnak haladni falun. A most végzetteknek több mint a fele nő. Általában a tanulmányi eredményeik jobbak. mint a férfiaké. Pedig a munka, a család igen kevés időt hagy arra, hogy esténként elővegyék az asszonyok a könyveket. Az eredményeikben nagy részük van a pedagógusoknak, akik Garán valóban szívügy üknek tekintik a felnőttoktatást. Az órákra jól felkészültek és igyekeztek érdekesen, ha lehetett. községünk mindennaDi életéhez alkalmazva előadni a tanS olt oldalú program Változatos, színes műsorával nyújt májusban is hasznos szórakozást, kikapcsolódást, közönségének a Bajai József Attila Művelődési Ház. Május elején a KISZ kulturális szemlén sikeresen szerepelt irodalmi színpadok tartanak megyei bemutatót és a Mai szovjet zenével zárul a Szabad- egyetem művészeti fakultásának utolsó előadása. A zenés, táncos klubesteken kívül érdekes kiállítások — »-Ki mit gyűjt« szakkör. MHS rádiós és modellező szakkör a Műcsarnok kiállítása az új magyar festészetről — hangversenyek, megyei úttörő kulturális szemle teszi még érdekesebbé az amúgy is gazdag műsorösszeállítást. A klubtagok máiusban meglátogatják a _ nagy baracskai tsz , dolgozóit és "felkeresik a Bajai I Csillagvizsgáló Intézetet. Nagy • érdeklődésre tarthat számot a művelődési ház és a sükösdiek i irodalmi színpadának találko- j zója, ahol a két együttes be- tehetségének, tudásának legjavát. anyagot. A gyengébbeknek külön is segítettek. Ez kétszeres haszonnal jár. Mi. az esti iskola tanúiéi, köny- nyebben sajátítottuk el az anyagot, s ugyanakkor meggyőződtünk arról, hogy gyermekeink jövője jó kezekben van. A tantestület ió híre és a szépen berendezett iskola felkeltette másokban is a tanulási kedvet. A lakosság érdeklődése találkozott a község vezetőinek tervével, hogy felkutatlak negyven éves korig azokat az embereket. akiknek még nincs meg a nyolc általános iskolai végzettségük. A termelőszövetkezetben lép- ten-nyomon tapasztaliuk, hogy 3 tanulás mennyire hasznosítható a, munkában. Ezért mi, a végzett hallgatók is segítségükre leszünk a kezdeményezőknek. Fazekas Péterné Vasárnap zajlott le Városföldön a járási kulturális szemle, amelyen kitűnően szerepelt a tiszakécskei fiatalok irodalmi színpada. Az együttes mind nagyobb sikerrel vesz részt a különböző találkozókon, versenyeken. Történetük 1960-ra nyúlik vissza. Ekkor alakította meg Kovács Gézáné és férje, a Tiszakécskei Általános Iskola igazgatója az ipari -tanulókból álló ötveri tagú szavalókórust. Régi munkásmozgalmi hagyományt kívántak ezzel feleleveníteni. Az első fellépéseket helyben tartották, nemzeti ünnepeken, kulturális eseményeken. A közsée 'akossága hamarosan megkedvelte a jó műsorral szereplő, gondosan felkészült együttest. Az első nagyobb erőpróbát 1961-ben a hagyományos Bács Békés, Csongrád megyék kulturális szemléje jelentette számukra. Kiváló eredménnyel végezték. Ekkor meghívták őket az országos versenyre Budapestre. József Attila és Majakovszkij verseit szavalták. Szereplésük elismerést keltett és dicsérő Oklevéllel tértek haza. A jó eredményektől felbuzdulva Kovács Gézáné nagyobb követelményeket támasztott az együttessel szemben és 1961 őszén irodalmi színpaddá fejlesztette a szavalókórusit. Ebben Próbál a Tiszakécskei Ipari« tanuló-iskola Irodalmi színpada. Pólyák Ilona az Európa, vigyázz című műsorban. a minőségben a három megye ipari tanulóinak szegedi vetélkedésén arattáv az első sikert, ez év márciusában. Több kitűnő. együttes között ismét aranyérmet nyertek Európa, vigyázz! című háborúellenes témájú műsorukkal. A verseny után most is meghívták őket a májusban rendezendő országos versenyre. A vasárnapi járási bemutatón is ezzel a műsorral vettek részt. Az együttes jelenleg 65 tagú, A fiatalok igen szorgalmasak ás Hetenként háromszori próbával készülnek * a további találkozókra A megyei és az országos bemutatón bizonyára igen jól megállják majd a helyüket. Tiszakécskén azonban nem az ipari tanulók irodalmi színpada az egyetlen öntevékeny művészeti csoport A földművesszövetkezet és a Permetezőgépgyár kiszistái színjátszó csoportot alakították. Nagy lelkesedéssel dolgozik az úi női énekkar ia. A kar a SZÖVOSZ V. kongresszusa tiszteletére alakult és először április 4-én az ünnepi műsorban léptek fel Kodály: Jó gazdaasszony és Karai: Barti- kádra című műveivel, A harminc tagú csoport várhatóan még csak magja a későbbi nagy együttesnek, amelyet idővel szeretnének vegyeskarrá fejlesz, teni. Kép és szöveg: Sándor Lajos SUZI-miÁ'IY-gtCZE -SAVOLY 48. —- Én elvállaltam? Nem Is beszéltem vele erről! De most már értem, miért üzen erről ilyen későn. . . Azért, hogy ne tehessek a döntés ellen semmit. Pedig az én bőrömet nem fogja őrségben kilyukasztani! — Mit beszélsz? — hűlt el a másik. — Mindegy — idegesen ledobta magáról a fehér köpenyt. — Hány óra most? — Nyolc. —. Azonnal megyek a kapi- 1 ányhoz. — Ne menjen. Hátha ott van már nála a mi kedves nővérkénk. — Nem bánom, A kapitánynál nem volt senki. de várt valakit, mert az asztal meg volt terítve. Amikor meghallotta a tizedes intézkedését. felugrott és a németek szállásáig futott. Szó nélkül belépett a szobába, felráncigálta a ruhástól heverő tizedest és két akkora pofont adott neki. hogy az megtántorodott. Már kifelé rohant, amikor a tizedes felé ordította : — Gazsó pedig nem megy őrségbe! « Elhangzott már a takarodó, az erőd elcsendesedett. Ezen az éjszakán is Gazsó vállalt éjszakai ügyeletet, így szobájában csak úgy ruhástól dóit ie. hogy ha mennie kell a betegekhez, azonnal mehessen. Alig szenderedett el, amikor megkezdődött a lövöldözés. Szinte öntudatlanul kiugrott ágyából, lekapta fegyverét és villámgyorsan rácsatolt egy tárat. Még mielőtt a kijárat felé indult volna, a vietnami lány suhant be a szobába. Gazsó elé lépett, sőt egyenesen a fegyver csöve elé. Egy pillanatig farkasszemet néztek. A fiú még sohasem látta ilyen elszántnak a lányt. Néhány másodperc után a lány egy villámgyors mozdulattal félreütötte a fegyver csövét és elragadta a fiú kezéből. Pillanat alatt kiszedte belőle a tárat és az ágyra dobta, a fegyvert pedig felakasztotta a helyére. Felemelte fejét büszkén, és úgy állt a fiú előtt, mint egy kőszikla. Az állta tekintetét. A lány lassan elmosolyodott és megszólalt. — Nem kell félni... amikor félni kell, majd én szólak... összeszedte a vacsorás edényt és kisietett a szobából. Gazsó elgondolkozva nézett utána... Ki ez a lány? Miért, olyan titokzatos körülötte minden? Szalai lépett be a szobába, aki az erőd nyilvános háza felé sietett.. Megkérdezte Gazsót, nem akar-e vele tartani. — Éjszakai ügyeletes vagyok — válaszolta amaz. — No. akkor, ha nem rúgsz ki, egy kicsit még maradok. Elmondom egy távol-keleti élményemet, hogy jobban teljen szolgálati időd. Gazső unottan hallgatta a hát- borzongató történeteket, az erősen felnagyított és eltúlzott eseményeket Gondolatai egészen másfelé jártak. Amikor Szalai befejezte elbeszéléseit, elgondolkozva megkérdezte. — Mondd Tomi, tudnál te nekem őszinte választ adni? A másik kuncogott — A bennszülött lánnyal kapcsolatban? Látom, ő is érdeklődik irántad . .. Hát... én nem tudok sokkal többet, mint te. Amióta én a bá-káni kórházban vagyok — 16 hónapja —, ő is itt van. Mindennap becsülettel elvégzi a dolgát, de szót egyikünkkel sem vált. Sőt, csak a kapitány kérdésére válaszol! Képzeld, azt sem tudtuk, hogy hívják ... Rajta kívül a bennszülöttek közül senki nem teheti a lábát sem a kórházba, sem az erődbe... ő maga lenn lakik a faluban. Onnan jár be... Látom, te szerencsés vagy... Veled szemben másképpen viselkedik, mint velünk ... — Ugyan!... — mondta kissé elpirulva, kissé ingerülten Gazsó. — Annyit veled is beszél, mint velem... Jó étvágyat ... Jó éjszakát és kész... — Nem, nem ... Ezernyi apró figyelem, szolgálatkészség... Észre lehet ezt venni... r Mondd Tomi... Nem bán- ti rosszul ezzel a lánnyal? Nem vagytok hozzá durvák, gorombák? Nem ezért szótlan? — Nem. Senki sem bántja, ö egyszerűen gyűlöl mindnyájunkat. azért nem beszél velünk. És éppen ez ejt gondolkodóba leginkább; gyűlöl bennünket, bármikor megszökhetne tőlünk, mégis marad... Gazsó is ezen gondolkozott. Aztán egyszerre felállt. — No, benézek a betegekhez. — Én meg megyek a lányokhoz. Szervusz... ■ Elég magasan járt már a Nap, amikor Gazsó felébredt. Éjszaka az egyik beteg rosszul lett és injekciót kellett neki adnia, emiatt hajnal felé került csak ágyba. Felült ágyában, s éppen le akart lépni, amikor egy hatalmas, kétméteres kígyót pillantott meg az ágya végénél. A hüllő minden pillanatban hangosabban sziszegett, fullánkja pedig, mint a halál kaszája, 10—15 centire lövellt ki szájából. Gazsó hátán és homlokán ve- rejtékcseppek jelentek meg, de azért igyekezett lélekjelenlétét megőrizni. Farkasszemet nézett a kígyóval, de nem mozdult. Lassan lehunyta szemét, hiszen, ha ő nem mozog, a hüllő sem támad olyan hirtelen. Gondolkozott ... Semmi olyasmi nem volt közelében, , aminek hasznát vehette volna... Kinyitotta szemét, Amint a hüllő észrevette szempillája rezdülését, hangosabban sziszegett és haragosan lövelte fullánkját feléje... Ismét lehunyta szemét... Hát így kell elpusztulnia? ... Ez az ocs- mány féreg tesz pontot élete végére? ... Feje majd szétpattant ... Már-már úgy érezte, nem bírja tovább idegekkel... (FolytatjukJ Mindenkinek legyen meg a nyolc általánosa!
