Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

* MÉRFÖLDESLÉPTEKKEL Kislány * volt Dér Antalné. amikor először fogott tűt a ke­zébe. Még a csipkekészítés hí­res mesterétől — Markovics Má­riától — tanulta a nagy figyel­met, . szakértelmet igénylő ölté­seket. Azóta 22 esztendő telt el, szorgalmas, igyekvő munkában. Dér Antalné, a Kiskunhalasi Há­ziipari Szövetkezet dolgozója egyike a legügyesebb csipkevar­róknak. A keze alól kikerült té­rítőkét még külfpldön is meg­csodálják. A csipkevarrás fárasztó, apró­lékos gondosságot igényel. — A legkisebb méretű terítő elkészí­tése is legalább hat napig tart. Munkája elismeréseképpen több esetben részesült kitüntetésben. Legbüszkébben arról a két té­rítőről beszél, amelyet többen készítettek és osztatlan sikert arattak vele több kiállításon is. Az egyikre csipkéből varázsol­ták az országházat, a másik mű- ■ vészi munkája olyan tökéletes volt, hogy a tavalyi moszkvai kiállítás után 16 ezer forintért vásárolták meg. Az egyszerű, dolgos kezű asz- szony, aki a fehér fonálból bo­szorkányos ügyességgel bonta­koztatja ki a szebbnél szebb csipkekölteményeket, öregbíti a világ nagy részén ismert és ked­velt halasi csipke jó hírnevét. Halasi hétköznapok Tizennégy ívvel ezelőtt, mint bevonuló kiskatona léptem elő­ször Halas város földjére. Kutatgatva emlékeim között, önkén­telenül is Erdei Ferencnek, a „Futóhomok” szerzőjének megálla­pítása jutott eszembe, amelyben többek között ezt írja: „Halas semmit sem mutat a többi mezővárosok buzgó és türelmetlen törekvéseiből. Halas nem siet* — Az eltelt időben a város népe rácáfolt az akkori meg­állapításra. Forradalmi átalakulása során megírta új történelmé­nek első jelentős lapjait, melyekben a vezető és éltető erő a né- ■ pet szolgáló forradalmi központ, a kommunista párt volt. Halas lakossága azóta bebizonyította, hogy igenis nagyon siet, s ezért volt képes a proletárdiktatúra megteremtése óta pótolni év­százados mulasztásait. Az alkotóerő, amely új üzemekben, a homok termővé téte­lében, a szocialista termelési viszonyok kialakításában, az embe­rek gondolkodásmódjának megváltoztatásában, kulturáltságuk nö­velésében ölt testet, mutatja, hogy a párt jól szolgálja városa népének ügyét. De beszéljenek a tények! Nagy becsülete van a társa­dalmi összefogásnak. A lakosság nagy része ily módon oldja meg legégetőbb gondjait — többek között a lakáskérdést. E tekin­tetben mostanában sok szó esik a KISZ kezdeményezte lakás- építési akcióról. A pártbizottság a városi ta­nács főmérnökét, Krizsik Lászlót bízta meg, hogy társadalmi mun­kában készítse el a lakótelep tervét. Ezt a megbízatást azon a taggyűlésen kapta, amelyen tag­jelöltnek vették fel. — Decemberben fogtam a munkához, öt hónap alatt öt tervjavaslatot készítettem. A véglegeset hosszas vita előzte meg. Az épülő 30 ikerház két­szintes — egy földszinti és egy emeleti lakószobából áll. A la­kótelep a város szívétől 15 perc­nyi járásra a régi mintákért he­lyén épül fel. Ennek az új építési stílusnak a meghonosítása — amely csak nálunk ismeretlen, — nem rontja a városképet, sőt összhangban van a rendezési el­képzelésekkel. Az új lakások csinosak és ízlésesek lesznek — mondja határozott hangon a fő­mérnök, miközben rajzasztalára teríti álmatlan éjszakáinak gyü­mölcsét — a tervrajzokat. Április 4-én hajnali fél 5-kor 14 jövendő, boldog lakástulaj­donos nagy örömmel és lelkese­déssel kezdett a munkához. A gépállomástól kölcsönzött Sztáli- nyec segítségével eltávolították a felesleges fákat. Április 16-ig megszervezik a kőművesbrigá­dokat. Addigra elrendezik a te­repet, kialakítják a vízszolgál­tatást, befejezik az alapozást. Egy-egy lakás 108 ezer forint­ba kerül. Ebből 78 ezer forintot az OTP ad, 23-at az építtetők, a társadalmi munka értékét pedig 5—7000 forintban jelölték meg. Eddig 500 ezer forintért vásá­roltunk anyagot. Az a tervünk; hogy november 7-e tiszteletére átadjuk a lakásokat a boldog tulajdonosoknak — folytatja to­vább a beszélgetést Krizsik László. Megtehetik, mert olyan segítő­társaik vannak, mint a városi párt- és tanácsvezetők, a válla­latok igazgatói, olyan barátok, akik sajátjuknak érzik ezt a nagyszerű kezdeményezést és mindenben támogatják. A megyei pártbizottság öt ndorzászlaja került a legjobb inkát végző ipari és mezőgaz- sági üzemekbe. A kitüntetet- c között találjuk a nagy jövő itt álló Bács-Kiskun megyei ipari Vállalatot, melynek kol- ctívája már az idén teljesíte­ni fogja második ötéves tervét. Kétszázhatvan ember adja ösz- sze tudása legjavát, hogy az év végéig ezer garnitúra halasi konyhabútor, 60 ezer négyzet- méter parketta és még sok más fontos termék, mintegy 26 millió forint értékben elkészüljön. A megyében jó neve van a skunhaíasi Állami Gazdaság­ii, amely 14 ezer holdon gaz- lhodik, s a megyei pártbizott- g vándorzászlaja mellé meg- a kitüntető „élüzem” 1 ICL. A gazdaság dolgozói az idén vason kenyérgabonát, 124 va- n étkezési burgonyát, 3000 ni rt. 3231 mázsa vágó- és bízó­marhát, 13 728 mázsa hízott sér­tést, másfélmillió liter tejet, 500 ezer tojást, 122 mázsa gyapjút tesznek a népgazdaság asztalára Gondolnak a jövőre is. Az idén 500 holdon gyümölcsöst és szőlőt telepítenek. Erejükből jut a „fiatalabb testvérek”, a lét­számban és területben ugrássze­rűen megnőtt közös gazdaságok dolgozóinak segítségére. Az alkony ráborította köpe­nyét a városra. A kultúrházban megkezdődnek a különböző szakköri foglalkozások, ismeret- terjesztő előadások. Az egyik szobában a színjátszók, a másik­ban a bábosok próbálnak, a harmadik pedig a képen látható irodalmi szakkör tagjai — ipari tanulók — ismerkednek meg Kollár Lajos helybeli születésű magyar—történelem szakos ta­nár kalauzolásával, irodalmunk gyöngyszemeivel. Egyre látogatottabbak az is­meretterjesztő rendezvények. — Rendszeresen tart előadásokat a Kecskeméti Katona József Szín­ház. Sokan tekintették meg a kínai papírkivágó művészetet bemutató kiállítást. Szombaton­ként és vasárnap este táncoló fiatalok veszik birtokukba a nagytermet. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megvet Bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Szécnenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38. , Kia Jóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér lta. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfi zethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés! d(1 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ■Kecskemét, t— Telefon: u-85: ­Csak villanásnyi képekben utaltunk a döntő változásokra, amelyek méltóképpen tanúsítják, hogy valóban joggal viseli a város nevét Kiskunhalas, mert gyors ütemben halad a szocializ­mus építésének útján. Lakossága az állam segítségével száműzte a város szívéből a legrégibb társat és ellenséget, a szikes tót és a mocsárt, amely a békák és a szúnyogok tanyája volt. Gyönyörű villák, modern fürdő, korszerű vásárcsarnok, sokezer óra társadalmi munkával épített új üzem, kövezett utak és járdák jelzik a- nép alkotó- készségének nagyságát. A város vezetőinek fontos törekvése a homokpuszták meg­hódítása, a mezőgazdasági terméshozamok emelése, a homoki kultúra fejlesztése. E körül folyik a legsokoldalúbb, legbuzgóbb tevékenység, ez a legéletbevágóbb kérdés — mondhatni becsület­beli ügy. Terveket készítenek, intézkedéseket dolgoznak ki, s nem riadnak vissza attól, hogy még kitaposatlan utakon is keressék a leghelyesebb megoldást. Valóban nagy és nem könnyű feladat megbirkózni a jövő ten­nivalóival. Nem hátrálnak, mert látják a boldogabb jövőt, ezért inkább „sietnek”. Venesz Károly és Pásztor Zoltán r'YA'V'n) ’ riuortia. l'Á'

Next

/
Thumbnails
Contents