Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-13 / 86. szám

a keceli KTSZ dolgozói ' címig, attguka d&lgozik.. • Neont szerelnek, kutat fámák, a kis községek lakosságáról sem feledkeznek meg Jó híre volt mindig a keceli iparosnak. Szorgalmasan dolgoz­tak, járták a környező községek vásárait és szívesen vette árui­kat a lakosság. Ma már ktsz-be tömörültek a falu kisiparosai, téved azonban, aki azt hiszi, hogy a múlté lett a keceli ipar jó híre. Sőt, még távolabbi vidé­ken is dicsérik, mint azelőtt. A Pest—Nógrád—Komárom megyei AGROKER Vállalat kép­viselőivel szinte egy időben ér­kezünk a Keceli Vegyes- Építő­ipari Ktsz irodájába. A fiatal szövetkezeti elnök — Lavati Já­nos — éppen élénk tárgyalásba kezd a távolról jött megrende­lőkkel, akik több száz csirke- szállító ketrecet akarnak készít­tetni, hogy azután azokat az or­szág különböző részeibe szállít­sák. Az alkut hamarosan meg­kötik, s az elnök szívesen élj rendelkezésünkre, hogy bemu­tassa a ktsz műhelyeit, termé­keit és terveikről beszéljen. A közönség szolgálatában A műhelyek egy része már korszerű gépekkel van felsze­relve. A szabók például motor­ral hajtják varrógépeiket. A ktsz tizennégyféle ipart egyesít. Eádogos, vizvezetékszerelő, mo­tor- és kerékpárjavító, szoba­festő, mázoló, cipész, szabó, asz­tala?, bognár, lakatos, kovács, kárpitos, ács, kőműves, kútfú­ró. bútorgyártórészleg áll a la­kosság szolgálatára. Egy új üze­mük pedig a neonreklámok sze­relésével foglalkozik. Különösen a lakosság szük­ségleteinek kielégítésére fordí­tanak nagy gondot. Kőműves­részlegük tavaly 200 százalékra teljesítette évi tervét, 15 új csa­ládi házat építettek fel. Az el­múlt évben kapcsolódtak be a központi bútorgyártásba, s ha­vonta 30 garnitúra „Erzsébet- típusú” hálószoba-berendezést készítenek a kereskedelemnek. Üjabban azonban a helyi lakos­ság, ha a bútorboltban kifizeti az árut, közvetlenül a ktsz-nél is átveheti a szép bútorokat. A kecelieken kívül gondos­kodnak a környező — iparossal nem rendelkező — községek la­kosságának szolgáltatásairól is. Öregcsertőn, Imrehegyen és Cscrnapusztán felvevőhelyeket létesítettek, ahonnan a ktsz gép­kocsiján hordják be, azután szállítják vissza a kijavított hol­mikat. Kútfúró-részlegük tavaly 12 kutat épített, s ez évre újabb 30 megrendelést kapott a szak- szövetkezetektől. Megrendelők más megyéből A szövetkezetbe tömörült kis­iparosok szeretik és magukénak érzik a ktsz-t. Ezt ötletes újítá­saik is bizonyítják. Jelentősebb újításuk a horganyzott csövek műanyagcsövekkel való helyet­tesítése. Ezenkívül a karikában érkező betonacél egyenesítésére gépet készítettek, amellyel ne­gyedére csökkentették a műve­let munkaidejét. Találékonysá­gukra jellemző, hogy egy eme­lőt szerkesztettek a Budapesti Vasért Vállalatnak az áruszál­lítás meggyorsítására. Az egri MEGYEVILL részére maguk tervezte, gépkocsihoz köthető, oszlopszállító utánfutót készítettek. Azóta újabb négy utánfutót rendeltek náluk. A Kecelen gyártott másféltonnás gumikerekű kocsikat az egész országban kedvelik. A kocsik­ból évente 100 darabot gyárt a lakatos- és bognárrészleg. Megyénkben egyedül ez a ktsz foglalkozik neonreklám-szere- léssel. Körzetük azonban túl nyúlik a megye határain. Du­naújvárosban és Szolnok me­OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOa gyében sok általuk készített neonreklám csillog este az ut­cákon, és mint a Szolnok me­gyei Népújságban olvastuk, meg vannak elégedve munkájiikkal. A javításokat is igen rövid ha­táridőre vállalják. Ha szüksé­ges, ezt a részlegüket tovább is tudják bővíteni. Hét és félmilliós termelés Rövid két év alatt — amióta új vezetősége van — lendült fel ilyen nagymértékben a ktsz te­vékenysége. Az idén már 7 és félmilliós termelési tervvel dol­goznak. Az egy főre eső terme­lési érték 76 ezer forint. Túl­jutottak azon, hogy vesztesége­sen zárjanak évet, tavaly már 68 ezer forint tiszta nyereséget osztottak szét a havi járandó­ságokon felül. Ugyanakkor az idei karbantartásokra, felújítá­sokra 150 ezer forintot irányoz­tak elő. A vasipari részleg ré­szére korszerű fürdővel felsze­relt műhelyt építenek 200 ezer forintos beruházással, amelyhez a ktsz-tagok még 50 ezer forint értékű társadalmi munkával já­rulnak hozzá. Kecel iparosai egyesítették szorgalmukat, tudásukat. Érde­mes volt, mert biztonságosabbá vált életük, még jobban kibon­takozott tehetségük, nagy lehe­tőségek állnak előttük, s jó hí­rüket megismerték az ország távolabbi vidékein is. Nagy Ottó tündérkertben van a baba a kalocsai 3. számú bölcsődében. A patyolat-tisztaságú, fehér ágyacskákkal berendezett szobának minden kis lakója elfoglalja a maga külön birodalmát. Ké­pünkön: Editke, Attika és Gabika — miután kialudták magu­kat — a közös járókában szórakoznak, játszadoznak. A sok játékkal körülvéve, gondos felügyelet mellett várják az anyuka megérkezését. Zordabb yolt a március a téli hónapodnál A kecskeméti Agrometeoroló­giai Obszervatórium tájékozta­tása szerint az átlagosnál kissé hidegebb, borultabb és csapadé­kos februárt rendkívül hideg és borult, s szintéin csapadékos március követte. A havi — 1,5 fokos — középhömérséklet 4,2 fokkal volt alacsonyabb az át­lagnál. Kecskeméten ebben az évszázadban mindpssze kétszer, 1932-ben és 1958-ban volt en­nél hidegebb a március, ami­kor 0,5, illetve 1.1 fok volt a középhőmérséklet. Az elmúlt hónapban a leg­erősebb felmelegedést 5-én ész­lelték, amikor 18,1 fokot muta­tott a hőmérő. A talai felső 5 cm-es rétege 14—26-a között fagyott volt, a legnagyobb, 15 cm fagymélységet 19-én mérték. A napsütéses órák száma 71, az átlagnál 63-mal volt keve­sebb: az összes 54 milliméter havi csapadék viszont 20 milli­méterrel haladta felül az átla­got. A talajt 7-től 9-ig és 14-től 30-ig fedte összefüggő hótakaró, amely 17-én érte el legnagyobb 25 cm-es vastagságát. Március hónap zordságára jel­lemző az is, hogy ilyen hosszan tartó és vastag hótakaró az előtte levő három téli hónap­ban sem volt. KIS1ÜKÖK (Rf Intelmet kapott a ízé Reggel van. A kecskeméti 7-es busz a csúcsforgalom uta­saival rója a megszokott útját. Az emberek, gondolatban napi tennivalóikat rendezgetik, mások meg — főleg az egy munkahelyre utazók — az érdeklődésüknek megfelelően idő­szerű eszmecserét folytatnak. S vajon, mi az időszerű beszéd­téma pénteken reggel? Mint ahogyan hétfőn a vasárnapi sporteredmények váltanak ki izgalmas vitákat, pénteken a lottó van a műsoron. A zömök, őszülő bajszú, svájcisapkás középkorú férfi — mint beszélgetéséből kiderült, az építőipar dolgozója — így szól fiatalabb társához: — Ma milliomos leszek... ha kihúzzák a számaimat! — Jó lesz Sanyi bácsinak! Utána már nem kell dolgoz­nia, elüldögélhet otthon... — Ügy hiszed? Nahát, komám, én a „robotot" akkor se hagynám! Mert nem is élet anélkül az élet... A fiatalember elgondolkozik a válaszon, ránéz beszélgető partnerére és lassan, megfontoltan ennyit jegyez theg: — Hát, mond valamit, Sándor bátyám ... S az újságíró, aki akaratlanul is fültanúja volt ennek a kis eszmecserének, szintén eltöprenghet: mennyire megválto­zott ma már a legtöbb ember tudatában ennek a hajdan át- kos értelmű szónak a jelentése. (P—y) A vándorló sertéskan A bátyai legeltetési bizottság kérte a felsőbb tanácsi szervek­től a kiöregedett apaállatának kiselejtezését és helyébe fiatal jószág beállítását. Rövidesen si­került is a Faddi Állami Gaz dasággal üzletet kötni. A megvásárolt sertéskant — hogy »zökkenőmentes« legyen a hazaszállítás — az illetékesek Faddról elkocsiztatták a tolna- mözsi vasútállomásra. Ez az út kilenc kilométer hosszú. Ponto­san ilyen távolságra van Fadd- tól Bátya is, tehát azonos fá­A Hátik bán költőjének elfelejtett víg játéka Szomjúság rt címe Kucs Béla nemes vonalú szobrának, melyet a Képzőművészeti Kivitelező és Ipari Válalat műtermében Szakái András kőszobrász farag ruskicai márványba. — A szobrot a Mezőgazdasági Kiállításon állítják fel. A Kecskeméti Katona József Gimnázium színjátszói a Kato­na-emlékév keretében bemutat­ják iskolájuk névadójának egyetlen vígjátékát, a Rózsáit. Tíz éve kezdett, hagyományt folytatnak ezzel. A Rózsa, vagyis a tapaszta­latlan légy a pókok között cí­mű vígjátékot Katona 1814-ben irta, a Bánk bán első kidol­gozása előtti évben. Tárgyát a pesti színész-világból vette. Dé­rynének egyik hódolóia rózsát ajándékozott, s Dérvné tovább adta azt egy másik hódolójának. Ez a rózsa azonban különös virág volt, a leveleire verseket írtak. Ebből kiderült az útja, s Déryné kellemetlen helyzetbe került A bonyodalom középpontjá­ban Katona darabiában is egy rozs* álL a történetet azonban lényegesen megváltoztatta. Dé­ryné mégis úgy gondolta, hogy mindenki rajta fog nevetni, ha a darabot színre hozzák. Ezért, bár a szerepeket, is kiosztották már, tiltakozásával elérte, hogy nem adták elő. A kecskeméti diákok nagy feladatra vállalkoztak ennek a csaknem másfélszáz éves vígjá­tékának az előadásával. Nyelve régies, színrevitelének hagyo­mányai nincsenek. Eddig össze­sen kétszer adták elő hazánk­ban. A nehézségeken a lelkese­dés, a legnagyobb maavar drá­maíró iránti tisztelet segítette át őket. A Rózsa előadása április 14-én este 7 órakor és 15-én, vasárnap délután 5 órakor lesz a városi művelődési otthon nagytermében. H. N. radsággal új hazájába kerülhe­tett volna az apaállat. Csakhogy a tolnamözsi vasút­állomáson már vagon várta a kényszerutazásra ítélt állatot. Bevagonírozták és három napi koplalás, közel 300 kilométeres út után. a Dunántúlt cs Buda­pestet végigutazva, jutott el Kiskőrösig, majd onnan Kalo­csáig a nyomorult, agyonkop- laltatott kan. Kalocsán aztán ki­rakták a vagonból és a vasút­állomástól még nem kevesebb, mint 9 kilométeres útba került, mire a bátyai sertésólba jutott. Szegény sertéskan! Mennyivel hasznosabb lett volna, ha előbb a szállításodat intézők tesznek egy »ismerd meg hazádat« kör­utat, s csak utána intézkednek a szállításodról. Hegedűs János, a bátyai Haladás Tsz elnöke PETŐFI nEpe I Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja, felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei tstván. Szerkesztőség: Kecskemét, Szécnenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij t hónapra la forint, Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét — Telefon; U-SS,

Next

/
Thumbnails
Contents