Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-13 / 86. szám
Szántóföldjeink királynője: a kukerica A takarmánytermesztesben legnagyobb tartalékunk a kukorica hozamának fokozása — hangzott el a megyei pártbizottság március 8-i ülésének beszámolójában, A külföldi és a hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kukorica — az egyik szovjet szakiró meghatározása szerint — a szántóföldeknek ezá királynője teszi lehetővé a hús- és a tejbőség megteremtését. A Szovjetunióban például a kukorica korszerű termesztése révén alig három—négy év alatt értek el olyan eredményeket az állattenyésztésben, amilyenekre azelőtt sohasem voltak képesek. Megyénkben is megvan a lehetősége e kapásnövény az eddiginél jóval nagyobb hozamokat biztosító termesztésének, — ehhez azonban a korszerű művelési módszerek alkalmazására van szükség. Több szakember tájékoztatása és néhány nagyüzemi gazdaság eredményei alapján megírt cikkeink segítséget kívánnak nyújtani e feladat megoldásához. Ernám ¥csg©n hibrid szövetkezeti és egyéni gazdaságaink Kevesebb munkaerővel nagyobb terméseredmények Megyén^ szövetkezeti és egyéni gazdaságaiban az idén 223 ezer holdon termesztik a különböző fajtájú kukoricát. Ha a talaj hőmérséklete eléri a 8—10—12 C fokot — ez április második felében, vagy legkésőbb május elején varimtó — vetni kell a kukoricát. A vetőmagellátásról a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán Fenyvesi Károly vetőmaggazdálkodási felügyelő tájékoztatott bennünket. Elmondta, hogy a martonvásári hibrid kukoricából 100 vagon vetőmagot kapott megyénk a központi készletből, s ez a mennyiség a vetésterületnek mintegy a 70— I termés egyiiafodáért művelik a kukoricát A jánoshalmi Üi Élet Termelőszövetkezetben a szántóterületnek kis híján a 22 százalékán, 252 holdon termesztik az idén a kukoricát. A szövetkezet megállapodást kötött gazdáival, arai szerint részesxnűveléssel ápolják a kapásnövényt. A művelést vállaló gazdák kötelesek gépfarosként — a vetésnél dolgozni, az előzetes sor- és sorközi megmunkálás után a kukoricát háromszor megkapálni. ők végzik a kézzel való törést száron fosztva, a termés kocsira és arról történő fel- és lerakását, a szár levágását, felkötését és kánokba rakását. Ezért a termés és a szár egy- hatod része az övék. Szigethy László: TAPASZTALATOK A KUKORICA VEGYSZERES GYOMIRTÁSÁVAL A kukorica termesztése — amely hosszú ideig a nagyüzemek számára sok gondot okozott — a tudomány legújabb vívmányainak alkalmazásával üzemszervezési szempontból is mindinkább előnyössé válik. A szuperszeleklív gyomirtó vegyszerek megjelenése új ku- koricatermssztési módszerek bevezetését tette lehetővé. A gyommentesség az egész tenyésztőd alatt biztosítható. A vegyszerek alkalmazása révén megszűnnek a korábban oly sok erőfeszítést kiváltó munkatorlódások, ugyanakkor a vegyszeres gyomirtás termelési biztonságot és hozamnövekedést eredményez. A szerek alkalmazásához nagy felkészültség, szaktudás és fegyelmezett munka szükséges. — Szigethy László tanulmánya a vegyszerekkel végzett üzemi kísérletek eredményeit és tapasztalatait gyűjti össze: ismerete tehát igen hasznos a mezőgazdasági szakemberek számára. A könyv — amely nemrég jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában — 5 forint 30 fillérbe kerül 80 százalékára elegendő. A többi 50—60 ezer holdon a hagyományos fajtákat — ÍK.V a lófogú kukoricát is — termesztik. A háromféle hibrid mag — a martonvásári 1-es, 39-es és 48-as — minőségre kifogástalan, és csá vázasát már a megyeszékhelyre érkezése előtt elvégezték. E fajták előnyei megyénkben sem ismeretlenek. A hibrid kukorica termése, kiváló minőségét tekintve, sokkal hasznosabb. mint az egyéb fajtáké. Csutkája vékonyabb, több szemet ad, s már szeptember végén betakarítható. Jó minőségű silótakarmány is készíthető belőle. Ahhoz azonban, hogy minél jobb terméseredményeket érhessünk el, megfelelő agrotechnikai módszerek alkalmazására van szükség. Gazdaságaink minél szélesebb körben alkalmazzák a fészektrágyázást. amely nemcsak a talaj minőségét javítja, de általa jelentős mennyiségű szervestrágya is megtakarítható. A talajerőpótlásra ugyanis holdanként általában 120— A mélykúti Béke Termelőszövetkezet agronómusával, Szem Sándorral beszélgettünk a gazdaság kukoricatermesztéséről, amelyben rendkívül jó eredményt értek él az elmúlt évben. — Tavaly 400 holdon volt kukoricánk — mondotta. — E kapásnövény talaját az előző év őszén 32 cm mélyen szántottuk. Aránylag kis állatállományunk miatt csak mérsékelten tudtuk a talajerőt szervestrágyával pótolni; abból inkább a cukorrépa földje kapott, míg a kukorica területéből mintegy 80 holdra szórhattunk holdanként 120 mázsa szervestrágyát. Valamennyi kukoricánkat sorosan vetettük, s ebből 150 holdon fészkes vetést alkalmaztunk. Ez utóbbi területen összesen 30 vagon dúsított tőzeggel „béleltük” a fészkeket. Az értékesítő vállalat egyébként a tőzeg minden száz mázsájához 3 mázsa műtrágyát kevert, mi azonban még újabb 3 mázsa — két rész szuperfoszfát, egy rész nitrogén — műtrágyával dúsítottuk a keveréket. Lóekével négyszer, némelyik parcellát ötször kapáltuk, kézi kapálásban pedig kétszer részesült a kukoricaföld. A dúsított tőzeggel trágyázott terülgt fészkes vetéséről holdanként 62 mázsa csöves termést takarítottunk be, 15—20 mázsával többet, mint az egyéb részeken. Az idén az utóbbi módszerrel termesztjük szintén 400 holdon a kukoricát; 70 centiméter sor- és 40 centiméter tőtávolságra vetjük a szemeket, s ily módon elérjük a holdankénti 20 ezres főszámot. A vetést úgy végezzük. hogy sörnyitóval meghúzzuk a barázdát, az említett tő- távolságra két-két kükorieasze- met, s ezekre dúsított tőzeget szónmk. Ezután keresztben !e- simítózzuk. maid lehengerezziik X50 mázsa szervestrágyára van szükség — fészektrá- gyázással viszont ez a meny- nyiség 19—12 mázsára csökkenthető. Törekedjenek a gazdaságok a tőszám növelésére is. Erre különösen a fekete vagy a barna — tápértékben gazdagabb — talajokon van lehetőség. Ezeken a helyeken a korábbi 8— 10 ezer helyett 18—20 ezer tőszámot is el lehet érni. s így a holdankénti terméshozam jelentősen fokozható. Érdemes alkalmazni a jól bevált négyzetes vetést is. Nagy előnye e módszernek, hogy a kukoricát keresztben- hosszában is lehet géppel művelni és így a növényápolás kevesebb munkaerő-ráfordítást, igényel. A Vetőmaggazdálkodásd felügyelő végül közölte, hogy a rendelkezésre álló hibrid-vetőmag teljes egészében kielégíti az eddigi Igényeket, de ha esetleg pótlásra lesz szükség. a központi készlet tartalékából újabb mennyiség beszerzésére is van lehetőség, K, A. , a vetést, amit 70—80 szövetkezeti gazda mindössze l—5 nap alatt elvégez. A fészkes vetés különben holdamként csupán két egységnyi munkával igényel többet a szokásosnál, a többletmunka azonban a nagyarányú terméstöbblet révén bőven megtérül. MÉLYKÜT másik közös gazdaságában, az Űj Élet Termelő- szövetkezetben az idén közel 600 holdon termesztenek kukoricát. Ez a terület mintegy 30 holddal kisebb a tavalyinál, a vetőmag viszont teljesen mélyszántott talajba kerül. A múlt év őszén 32 centi mélyen forgatták meg a talajt. Ugyanakkor a műtrágyát sem sajnálják a kukoricaföldtől; minden holdra 4—5 mázsát szórnak. A termelőszövetkezet idei kukoricatermesztésének igen jelentős tényezője az, hogy a tervezett terület több mint a kétharmadán — 400 holdon — fészkes sorvetést végeznek. E vetési módnál a már említett mennyiségű műtrágyán felül holdanként 10—12 mázsa dúsított tőzeget is felhasználnak. A vetéshez kultivátorral nyitják a barázdát. A FÉSZKES vetésnél az egy holdra juttatott dúsított tőzeg 70—80 forintba kerül; e költség, s a vetési többletmunka azonban a nagyobb termésátlag eredményeként megtérül. A SZÖVETKEZET gazdái az idén családi műveléssel ápolják a kukoricát, amelyből a holdankénti terv 16 mázsa, májusi morzsoltban értve. A megtermelt mennyiségen felül a kapás- növény művelői — a vezetőség által most kidolgozás alatt álló rendszer szerint — prémiumot Megyénk állami gazdaságaiban az idén 13 ezer holdon termesztik a kukoricát. Ez a terület kétezer holddal nagyobb a tavalyinál. E fontos takarmánynövénynek az állami gazdaságokban történő termesztéséről Egri Andor, az állami gazdaságok megyei főagronómusa tájékoztatott bennünket. Elöljáróban megemlítette, hogy az idén — kísérletképpen — már 400 holdon öntözik a kukoricát. Ezt a területet a következő években jelentősen növelik. A terv: 13 ezerholdon Itt mázsa átlagtermés Első kérdésünkre — hogy az állami gazdaságoknak mennyi a terméseredményekre vonatkozó idei terve — a főagrqnómus így válaszolt; Az idén minden bizonnyal elérjük holdanként a 18 mázsán felüli átlagtermést, májusi morzsoltban számolva. Az állami gazdaságok természetesen nemcsak a kötött talajú területeken, hanem a homokos földeken is kellő arányban termesztenek kukoricát. Az a tapasztalatunk, hogy az ősszel mélyen szántott, s megfelelő talajerővel rendelkező homokon a kukorica legalább olyan szépen díszük, mint a kötött, vagy felkötött talajon. Ha a homok alatt vízzáróréteg van, a 18 ezres tőszám is minden kockázat nélkül elérhető. Soros, szemenkénti vetés — Milyen korszerű agrotechnikai módszereket alkalmaznak az idén? — Gazdaságainkban is az a cél, hogy minél kisebb önköltséggel mennél többet termeljünk — folytatta Egri Andor. — Ezt pedig csak a teljes gépesítéssel valósíthatjuk meg, mert ezáltal kiküszöböljük az úgynevezett munkacsúcsokat, mellőzhetjük például a bokrolást és a törést. Állami gazdaságaink már ott tartanak, hogy a négyzetes vetés helyett sikeresebben alkalmazzák a soros szemenkénti vetést. A hibrid kukorica csirá- zóképessége — pár tized híján — 100 százalékosnak mondható, a vetőgépek viszont úgy beálkapnak. Ez, valamint a már ismertetett vetési mód és a holdankénti 18 ezres tőszám biztosítékai a terv teljesítésének, illetve túlteljesítésnek. J. T. líthatók, hogy csak minden 40— 50 centi távolságra kerüljön a földbe egy-egy mag. Ha tekintetbe vesszük a talaj előzetes fertőtlenítését, biztosra vehető, hogy elhanyagolható kivétellel minden szem kikel. Ugyanakkor csak annyi szem vetőmagot szórtunk a földbe, amennyi a holdanként! tőállomány biztosításához szükséges. Mentesültünk tehát a bokrolás aprólékos munkájától. Ez, és a géppel való törés, fosztás, valamint a vegyszeres gyomirtás alkalmazása megszűnteti a kukorica kapásnövény jellegét. Gyomirtás — kapa nélkül — A vegyszeres gyomirtás minden szempontból helyettesíti a kapálást? — Nyugodtan elmondhatom* hogy igen. Sőt! Valamikor úgy hittük, hogy a kapálás nemcsak a gyomot írtja, hanem biztosítja a talaj porhanyósságát is, s így az jobban tartja a nedvességet. A valóság viszont az, hogy a talaj kapálás után oly mélyen kiszárad, mint amennyire a kapa a földben járt. A vegyszerrel gyomtalanított talajnak viszont csak a legteteje — egy-két milliméter — szárad ki, s a nedvességet igen sokáig megtartja. A tőszám növelésével kapcsolatban az a véleményünk — mondotta az állami gazdaságok főagronómusa —, hogy a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazása esetén a 20-22 ezres szám mindenütt elérhető. Amelyik talajon a 20 ezer tő- szám nem érhető el, az nem kukoricának való terület. Egyébként igen sok múlik a műtrágyázáson. Az általános tapasztalat az, hogy a műtrágyát st kukorica nagyon meghálálja. fi. D. 247 speciális gép a négyzetes vetéshez A kukorica négyzetes vetésé^ hez megyénk gépállomásai 247 speciális vetőgéppel rendelkeznek. E gépek részben szovje* (SZKGN—6), részben magyar (TVD—6) gyártmányúak. Az utóbbiakat 195., a szovjet gépeket pedig két év óta alkalmazzák. Teljesítmény szempontjából mind a két géptípus egyaránt megfelelő munkát végez. A munka természeténél fogva egy műszakban dolgoznak, s ea alatt mindegyikükkel mintegy 10 hold négyzetes vetése végezhető el velük. A homok sem mostoha a kukoricához Lefiet-e kukoricát termeszteni a homokon? A kérdést Simon Gyulának, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgató-helyettesének tettük fel —, s válasza ez volt: lehet* mégpedig jó eredménnyel! — A homoki kukoricatermesztés eredményességének alapja az, hogy a talajt már augusztusban 25—30 centi mélyen fel kell szántani — mondta. — S lehetőleg trágyázott területre vessük a kukoricát. Mi tavaly 360 holdon termesztettük e takarmánynövényt, s a vetőmagot 70X35 cm sor- és tőtávolságra, szemenként géppel juttattuk a földbe. Ily módon 20 800 tőszámot értünk el egy-egy holdon, s az egész területről — májusi morzsoltban értve —- 13,80 mázsa átlagtermést takarítottunk be. A balotaszállási üzemegységben azonban 30 holdnak 18,60 mázsa volt az átlagtermése* — a gazdaság átlagát viszont lerontotta a tajói részleg gyengébb eredménye, ami amiatt következett be, mert ott tavaszi mélyszántásba került a mag. Az Idén — a gazdaság megnövekedéséből következően — 1560 holdon termesztünk kukoricát. Az említett időpontban és mélységben felszántott talajba a gazdasági átlagnak megfelelően 178 mázsa szervestrágyát juttattunk, s a kukoricaföldek kapnak még 6—6,5 mázsa műtrágyát is, mégpedig 2:1:2 arányban nitrogént, foszfort és káliumot. Egyébként a Martonvásári 1-es hibridet vetjük a tavalyival azonos módon, ügyelve arra, hogy elérjük az általunk eszményinek tartott holdankénti 20 ezres tőszámot. Kukor 1 cáfold?einknek valamivel több mint a felén* 850 holdon vegyszeres gyomirtást alkalmazunk; a Hungazint éa az Atrazint még vetés előtt a talajba juttatjuk, vagyis a „kapálást” egyszersmindenkorra már akkor elvégezzük, amikor még nincs elvetve a kukorica. A fennmaradó területet majd négy-s szer-ötször géppel, háromszor kézzel kapáljuk meg, T. L Dúsított tőzeg, fészkes vetés — egy holdon 62 mázsa* csöves tengeri Családi művelés — prémium I
