Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-13 / 86. szám

A MAGYAR, SZOC»AUSTA MWWK/afePÄRT BÄCS-Kt$KUIM M#©V6?i LAWA XVII. ÉVFOLYAM. 86. SZÁM Ära 60 filier 1962. Április i3. pént Csergő János kohó- és gépipari miniszter látogatása megyénkben Az amerikai atomfegyver­kísérletek elhalasztását követelik az el nem Csütörtökön délelőtt megyénkbe látogatott Csergő János kohó- és gépipari miniszter. Kíséretében volt Buzgó Kálmán, a Szerszámgépipari Igazgatóság vezetője. A vendégeket a megyei pártbizottságon dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga András, a me­gyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta. Megtár­gyalták a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok második ötéves tervvel kapcsolatos termelési és üzemfejlesztési programját. Utána a miniszter a megyei vezetők kíséretében megláto­gatta a Kiskunfélegyházi Gépgyárat, ahol Orbán Miklós igaz­gató, Besze Mihály főmérnök, Gila János párttitkár és Makány János üb-elnök fogadták. Az üzem vezetői beszámoltak munkájukról, terveikről, majd Csergő elvtárs megtekintette az üzemet és elbeszélgetett a gyár dolgozóival. kötelezett országok A genfi tizenhéthatalmi lesze­relési értekezlet csütörtöki ülésének befejeztével tanácsko­zásra gyűltek össze az el nem kötelezett országok képviselői, A tanácskozásnak az a célja, hogy végleges formába öntsék és aláírják azt a petíciót, mely­ben felszólítják az Egyesült Ál­lamokat, halassza el a tervbe­vett atomfegyver-kísérleteket. — Ügy tudják, hogy az el nem kötelezett országok közös petí­cióját Brazília képviselője csü- Itöj-tökön délután terjesztette a három atomhatalom képviselői­ből álló albizottság elé. A szocialista munhaverseny eredménye Takarékos gazdálkodás: 6 millió forint nyereségrészesedés a tanácsi iparban Sikerekben gazdag eszten­dő. — Ez a legtalálóbb jellem­zés a tanácsi ipar 1961. évi munkájára. A második ötéves terv első esztendejében több mint 900 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak Bács-Kiskun megye állami he­lyi ipara. E számon belül a fej­lődés dinamikáját jól érzékelteti, hogy a tanácsi üzemek dolgozói 105 millió forint értékkel ter­meltek többet, mint a három­éves terv utolsó esztendejében. Tények egész sora bizonyítja, hogy ez a nagyösszegű többlet­termelés döntőrészt a szocialis­ta munkaversenynek köszönhe­tő. Sokat javult az elmúlt év­ben a munkafegyelem, a napi nyolc óra gazdaságos kihaszná­lása. Szélesebb körben alkal­mazták vállalataink a műszaki Jó befektetés A szakmáját értő falusi dol­gozó jobban hasznosítja a ren­delkezésére álló termelési esz­közöket, okosabban szervezi a munkát — többet termel. Amint Hruscsov elvtárs mondotta a XXII. kongresszuson: a szocia­lizmusban »a tudomány terme­lőerővé válik«. Igen sokféle módszerrel siet művelődésügyünk a dolgozó pa­rasztság segítségére, hogy meg­szerezhesse a tudást. Ezt a célt szolgálja iskolarendszerünk, s a közelgő iskolareform, erre hi­vatott a népművelési szervek változatos tevékenysége: az is­meretterjesztő előadások. Sza­bad Föld téli esték, tsz-akadé- miak megszervezése és még sok egyéb rendezvény. A tudás megszerzésének leg­hatásosabb, egyben leggyorsabb eszköze azonban a könyv. A könyvtárhálózat és a könyvterjesztés statisztikai ada­tai ékesen bizonyítják, hogy mennyire megnövekedett ha­zánkban az elmúlt másfél év­tized alatt a parasztság tudás­szomja, olvasókedve. Tizenegy- néhány évvel ezelőtt örültünk annak is, ha a falusiak mesét, szépirodalmat, újságot olvas­tak. Ma pedig azt látjuk, hogy mind nagyobb a kereslet a szak- könyvek és a szakcikkek iránt. A megye közművelődési könyvtáraiban most mintegy 18 ezer mezőgazdasági szakkönvv van, a teljes könyvállomány 5,1 százaléka. A megnövekedett ke­reslet következtében nemrégi­ben határozatot kellett hozni, hogy ezentúl a vásárlásra szánt összeg 20 százalékát mezőgaz­dasági szakkönyvekre fordítják. A szüntelenül fokozódó igénye­ket bizonyítja az is, hogy 1961 - ben hazánkban 152 millió Ft értékű könyvet vásárolt a falusi lakosság. Ez az 1958-as forga­lom kétszerese. Parasztságunk felismerte a tu­dásban rejlő anyagi erőt. Sok községben — mint például Ti- szakécskén — már a mezőgaz­dasági könyvhónap kezdetén el­keltek a baromfitenyésztésről, háztáji gyümölcs- és zöldség­termesztésről szóló könyvek. Mi ez, ha nem annak a szemlé­letnek a bizonyítéka: jobban akarok élni — tehát tanulok. És még pénzt is áldozok könyvre, hiszen megéri, jó befektetés. Ugyanez tapasztalható — ma­gasabb formában — a halasi járás termelőszövetkezeteinél. Az idén jó néhány termelőszö­vetkezet felajánlott kisebb-na- gyobb öszeget a helyi könyvtár fejlesztésére. Belátták ugyanis, hogy az aránylag csekély ösz- szeg, amelyet most még köny­vek vásárlására fordíthatnak, nem elegendő az igények kielé­gítéséhez. Ha azonban összead­ják, a községi könyvtár állomá­nyát jelentősen megnövelhetik, s ott bármikor megtalálhatják azt, amire szükségük van. A pénzt a járási könyvtár külön erre a célra nyitott OTP számlájára fizetik be. A könyv­iár vezetői azután szakavatottan állítják össze a helyi igények­nek megfelelő rendelést, s a könyveket megküldik a községi könyvtáraknak. Eddig 14 terme­lőszövetkezet küldött be 200— 300 forintot a járási könyvtár egyszámlájára, s e több ezer fo­rintból rövidesen több száz kö­tettel gazdagodik a járás könyv­tárainak állománya. M. L. normákat, emellett számos munka és üzemszervezési intéz­kedés segítette a folyamatos munka feltételeinek biztosítását. A könnyű- és élelmiszeriparban, melynek üzemei adták az össz­termelés mintegy háromnegyed részét, 15 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. A ta­karékossági számlára írt 25 mil­lió forint pedig bizonyítja, hogy vezetők és dolgozók a jó gazda gondosságával használták az időt, munkaeszközt, anyagot és energiát. Olcsóbban termeltünk, mint egy évvel korábban, s ezzel biz­tos alapot teremtettünk az 1961, évi nyereségrészesedéshez. A ta­nácsi ipar 1961. évi többletered­ménye ugyanis meghaladta a 22 millió forintot, így lehetővé vált, hogy nyereségrészesedés cí­mén, illetve jutalmazási összeg formájában közel 6 millió fo­rint kerüljön kiosztásra. ÄS elsőség itt könnyű- és élelmiszeripari üzemeinket illeti. E két iparág vállalatai adták az 1961. évi nyereségtöbblet döntő részét, értékben 19 millió forin­tot. Köztük az első h- n he­lyezett: a Kiskunba’, Vas tö­megcikkipari Vállalat és a Ba­jai Faárukészítő Vállalat 26,2 napi fizetésnek megfelelő része­sedést, a Kecskeméti Faipari Vállalat pedig 25,4 napnak meg­felelő fizetést oszt szét dolgozói között. Az építőipari osztály irányí­tása alá tartozó üzemek közül 26,2 napi fizetésnek megfelelő összeget biztosított a Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat és a Bajai Gázművek. , Számos vállalatunk részese­dése meghaladja a két heti fi­zetést. De vannak üzemek, ame­lyek lemaradtak, különböző okokból nem tudtak élni a szo­cialista munkaversenyben rejlő lehetőségekkel. így a tanácsi ipar és kereskedelem ötvenkét vállalata közül 12 üzem nem fi­zethet az 1961. évi termelés után nyereségrészesedést. A legjob­bak munkájának külön elisme­résére, a szocialista versenyben élenjárók jutalmazására azon­ban itt is van lehetőség, hiszen a vállalatok többleteredményé­ből csaknem 850 ezer forintot fordíthatnak erre a célra a ta­nácsi iparban. —?G — « A csávolyi határban Az elmaradt őszi szántások pótlása a csávolyi Egyesülés Ter­melőszövetkezetben is hamarosan befejeződik. A közös gazdaság tábláin az elmúlt napokban 12 erőgép dolgozott. Fényképünk a termelőszövetkezet két traktorosát, Dudák Józsefet és Agadity Bélát ábrázol ja munka közben. U—28-as gépükkel naponta 4—5 hold földet forgatnak meg. A termelőszövetkezet kertészetében a télies márciusi napok­ban is folyt a munka. Az egy hónappal ezelőtt ültetett karfiol és karalábépalánták az üveglapok alatt szépen kikeltek és most a napfény hatására gyorsan fejlődnek. Hengerics József és Henge- rics Lajos kertészek a hasznos növényekkel együtt növekvő gyomoktól szabadítják meg a fiatal palántákat. Az Egyesülés baromfifarm ián jelenleg 22 ezer csibe növek­szik. Az aprójószágok utánpótlásáról a szövetkezet maga gondos­kodik. Törzstenyészetük 3100 darabos tyúkállománya naponta 2400—2500 tojással hálálja meg a hozzáértő gondozást. A törzs- állomány értékes tojásait saját keltetőgépükben keltetik ki.. Képünkön Odor András és Mándity Istvánná újra tölti a szövetkezet három darab tízezeres keltetőgépét. Jól jövedelmez a csávolyiaknak a halgazdaság is. A terme­lőszövetkezet öíholdas halastavából az elmúlt hetekben 41 mázsa pontyot és 8 mázsa halivadékot fogtak ki. Most már a halászati szezon végéhez közeledik. Az utolsó kerítéssel a csónakok kö­zött kifeszített hálóba közel egy mázsa hal került. Báosfalasi Já­nos, Horváth József, Sár János, Mázsár István és Kamrák Vil­mos halászok az értékes zsákm' yt kosarakba rakják. írta: Nagy József. Fényképezte: Pásztor Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents