Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-13 / 86. szám
A MAGYAR, SZOC»AUSTA MWWK/afePÄRT BÄCS-Kt$KUIM M#©V6?i LAWA XVII. ÉVFOLYAM. 86. SZÁM Ära 60 filier 1962. Április i3. pént Csergő János kohó- és gépipari miniszter látogatása megyénkben Az amerikai atomfegyverkísérletek elhalasztását követelik az el nem Csütörtökön délelőtt megyénkbe látogatott Csergő János kohó- és gépipari miniszter. Kíséretében volt Buzgó Kálmán, a Szerszámgépipari Igazgatóság vezetője. A vendégeket a megyei pártbizottságon dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Varga András, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta. Megtárgyalták a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok második ötéves tervvel kapcsolatos termelési és üzemfejlesztési programját. Utána a miniszter a megyei vezetők kíséretében meglátogatta a Kiskunfélegyházi Gépgyárat, ahol Orbán Miklós igazgató, Besze Mihály főmérnök, Gila János párttitkár és Makány János üb-elnök fogadták. Az üzem vezetői beszámoltak munkájukról, terveikről, majd Csergő elvtárs megtekintette az üzemet és elbeszélgetett a gyár dolgozóival. kötelezett országok A genfi tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet csütörtöki ülésének befejeztével tanácskozásra gyűltek össze az el nem kötelezett országok képviselői, A tanácskozásnak az a célja, hogy végleges formába öntsék és aláírják azt a petíciót, melyben felszólítják az Egyesült Államokat, halassza el a tervbevett atomfegyver-kísérleteket. — Ügy tudják, hogy az el nem kötelezett országok közös petícióját Brazília képviselője csü- Itöj-tökön délután terjesztette a három atomhatalom képviselőiből álló albizottság elé. A szocialista munhaverseny eredménye Takarékos gazdálkodás: 6 millió forint nyereségrészesedés a tanácsi iparban Sikerekben gazdag esztendő. — Ez a legtalálóbb jellemzés a tanácsi ipar 1961. évi munkájára. A második ötéves terv első esztendejében több mint 900 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak Bács-Kiskun megye állami helyi ipara. E számon belül a fejlődés dinamikáját jól érzékelteti, hogy a tanácsi üzemek dolgozói 105 millió forint értékkel termeltek többet, mint a hároméves terv utolsó esztendejében. Tények egész sora bizonyítja, hogy ez a nagyösszegű többlettermelés döntőrészt a szocialista munkaversenynek köszönhető. Sokat javult az elmúlt évben a munkafegyelem, a napi nyolc óra gazdaságos kihasználása. Szélesebb körben alkalmazták vállalataink a műszaki Jó befektetés A szakmáját értő falusi dolgozó jobban hasznosítja a rendelkezésére álló termelési eszközöket, okosabban szervezi a munkát — többet termel. Amint Hruscsov elvtárs mondotta a XXII. kongresszuson: a szocializmusban »a tudomány termelőerővé válik«. Igen sokféle módszerrel siet művelődésügyünk a dolgozó parasztság segítségére, hogy megszerezhesse a tudást. Ezt a célt szolgálja iskolarendszerünk, s a közelgő iskolareform, erre hivatott a népművelési szervek változatos tevékenysége: az ismeretterjesztő előadások. Szabad Föld téli esték, tsz-akadé- miak megszervezése és még sok egyéb rendezvény. A tudás megszerzésének leghatásosabb, egyben leggyorsabb eszköze azonban a könyv. A könyvtárhálózat és a könyvterjesztés statisztikai adatai ékesen bizonyítják, hogy mennyire megnövekedett hazánkban az elmúlt másfél évtized alatt a parasztság tudásszomja, olvasókedve. Tizenegy- néhány évvel ezelőtt örültünk annak is, ha a falusiak mesét, szépirodalmat, újságot olvastak. Ma pedig azt látjuk, hogy mind nagyobb a kereslet a szak- könyvek és a szakcikkek iránt. A megye közművelődési könyvtáraiban most mintegy 18 ezer mezőgazdasági szakkönvv van, a teljes könyvállomány 5,1 százaléka. A megnövekedett kereslet következtében nemrégiben határozatot kellett hozni, hogy ezentúl a vásárlásra szánt összeg 20 százalékát mezőgazdasági szakkönyvekre fordítják. A szüntelenül fokozódó igényeket bizonyítja az is, hogy 1961 - ben hazánkban 152 millió Ft értékű könyvet vásárolt a falusi lakosság. Ez az 1958-as forgalom kétszerese. Parasztságunk felismerte a tudásban rejlő anyagi erőt. Sok községben — mint például Ti- szakécskén — már a mezőgazdasági könyvhónap kezdetén elkeltek a baromfitenyésztésről, háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztésről szóló könyvek. Mi ez, ha nem annak a szemléletnek a bizonyítéka: jobban akarok élni — tehát tanulok. És még pénzt is áldozok könyvre, hiszen megéri, jó befektetés. Ugyanez tapasztalható — magasabb formában — a halasi járás termelőszövetkezeteinél. Az idén jó néhány termelőszövetkezet felajánlott kisebb-na- gyobb öszeget a helyi könyvtár fejlesztésére. Belátták ugyanis, hogy az aránylag csekély ösz- szeg, amelyet most még könyvek vásárlására fordíthatnak, nem elegendő az igények kielégítéséhez. Ha azonban összeadják, a községi könyvtár állományát jelentősen megnövelhetik, s ott bármikor megtalálhatják azt, amire szükségük van. A pénzt a járási könyvtár külön erre a célra nyitott OTP számlájára fizetik be. A könyviár vezetői azután szakavatottan állítják össze a helyi igényeknek megfelelő rendelést, s a könyveket megküldik a községi könyvtáraknak. Eddig 14 termelőszövetkezet küldött be 200— 300 forintot a járási könyvtár egyszámlájára, s e több ezer forintból rövidesen több száz kötettel gazdagodik a járás könyvtárainak állománya. M. L. normákat, emellett számos munka és üzemszervezési intézkedés segítette a folyamatos munka feltételeinek biztosítását. A könnyű- és élelmiszeriparban, melynek üzemei adták az össztermelés mintegy háromnegyed részét, 15 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. A takarékossági számlára írt 25 millió forint pedig bizonyítja, hogy vezetők és dolgozók a jó gazda gondosságával használták az időt, munkaeszközt, anyagot és energiát. Olcsóbban termeltünk, mint egy évvel korábban, s ezzel biztos alapot teremtettünk az 1961, évi nyereségrészesedéshez. A tanácsi ipar 1961. évi többleteredménye ugyanis meghaladta a 22 millió forintot, így lehetővé vált, hogy nyereségrészesedés címén, illetve jutalmazási összeg formájában közel 6 millió forint kerüljön kiosztásra. ÄS elsőség itt könnyű- és élelmiszeripari üzemeinket illeti. E két iparág vállalatai adták az 1961. évi nyereségtöbblet döntő részét, értékben 19 millió forintot. Köztük az első h- n helyezett: a Kiskunba’, Vas tömegcikkipari Vállalat és a Bajai Faárukészítő Vállalat 26,2 napi fizetésnek megfelelő részesedést, a Kecskeméti Faipari Vállalat pedig 25,4 napnak megfelelő fizetést oszt szét dolgozói között. Az építőipari osztály irányítása alá tartozó üzemek közül 26,2 napi fizetésnek megfelelő összeget biztosított a Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat és a Bajai Gázművek. , Számos vállalatunk részesedése meghaladja a két heti fizetést. De vannak üzemek, amelyek lemaradtak, különböző okokból nem tudtak élni a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségekkel. így a tanácsi ipar és kereskedelem ötvenkét vállalata közül 12 üzem nem fizethet az 1961. évi termelés után nyereségrészesedést. A legjobbak munkájának külön elismerésére, a szocialista versenyben élenjárók jutalmazására azonban itt is van lehetőség, hiszen a vállalatok többleteredményéből csaknem 850 ezer forintot fordíthatnak erre a célra a tanácsi iparban. —?G — « A csávolyi határban Az elmaradt őszi szántások pótlása a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben is hamarosan befejeződik. A közös gazdaság tábláin az elmúlt napokban 12 erőgép dolgozott. Fényképünk a termelőszövetkezet két traktorosát, Dudák Józsefet és Agadity Bélát ábrázol ja munka közben. U—28-as gépükkel naponta 4—5 hold földet forgatnak meg. A termelőszövetkezet kertészetében a télies márciusi napokban is folyt a munka. Az egy hónappal ezelőtt ültetett karfiol és karalábépalánták az üveglapok alatt szépen kikeltek és most a napfény hatására gyorsan fejlődnek. Hengerics József és Henge- rics Lajos kertészek a hasznos növényekkel együtt növekvő gyomoktól szabadítják meg a fiatal palántákat. Az Egyesülés baromfifarm ián jelenleg 22 ezer csibe növekszik. Az aprójószágok utánpótlásáról a szövetkezet maga gondoskodik. Törzstenyészetük 3100 darabos tyúkállománya naponta 2400—2500 tojással hálálja meg a hozzáértő gondozást. A törzs- állomány értékes tojásait saját keltetőgépükben keltetik ki.. Képünkön Odor András és Mándity Istvánná újra tölti a szövetkezet három darab tízezeres keltetőgépét. Jól jövedelmez a csávolyiaknak a halgazdaság is. A termelőszövetkezet öíholdas halastavából az elmúlt hetekben 41 mázsa pontyot és 8 mázsa halivadékot fogtak ki. Most már a halászati szezon végéhez közeledik. Az utolsó kerítéssel a csónakok között kifeszített hálóba közel egy mázsa hal került. Báosfalasi János, Horváth József, Sár János, Mázsár István és Kamrák Vilmos halászok az értékes zsákm' yt kosarakba rakják. írta: Nagy József. Fényképezte: Pásztor Zoltán