Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
Megnyílt a szőlő- és gyűmölcstelepítési héiap Világ proletárjai, egyesüljetek! XVII. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM Ara 60 fillér J9B2. ÁPRILIS 8. VASÁRNAP A megyei párt- és fanács-végrehajtóbízottság együttes ünnepi ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt Kecskeméten, a városi tanács dísztermében ünnepi, kibővített ülést tartott, amelynek keretében megnyitották megyénk első szőlő- és gyümölcstelepítési hónapját. Az elnökségben helyet foglaltak: dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke, dr. Fejes Sándor Kossuth-díjasi, az FM Kertészeti Főosztályának vezetője, dr. Somos András Kossuth-díjas akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatója, dr. Kozma Pál, a mezőgazdasági tudományok doktora, a főiskola tanszékvezető egyetemi tanára, Tompa Béla, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, Sarok Antal és Madarász László. a megyei tanács vb elnökhelyettesei, dr. Cseh László, a megyei tanács vb titkára és Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője. Ezen kívül a járási és városi tanácsok, az állami gazdaságok, a kutató intézetek és a szőlő- és gyümölcstermesztő termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek vezetői vettek részt az ülésen. Az ülés dr. Molnár Frigyes elvtárs elnökletével zajlott le, aki megnyitójában a következőket mondotta: Dr. Molnár Frigyes elvtárs megnyitja a® ünnepi ülést. Korlátlan lehetőségek a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésére Di. Molnár Frigyes megnyitó beszéde A kiállítás egy része a városi tanács dísztermének előterében. A megyei párt- és állami vezetés úgy határozott, hogy ez évben első alkalommal, és ezt követően minden esztendőben megrendezzük a szőlő- és gyümölcstelepítés hónapját. Ennek keretében ünnepélyesen megemlékezünk a szőlő- és gyümölcstelepítés és termelés jelentőségéről, amelytől alapvetően* függ egész megyénk szocialista nagyüzemeinek felvirágzása, s amely valósággá váltja népünk évszázados álmát és törekvéseit, hogy valóban aranvhomokká szelídítsük a termőterületeink többségét kitevő futóhomokot.. Az ünnepi megemlékezés alapvető célkitűzése az, hogy megtárgyaljuk a szorgos hétköznapok tennivalóit, e nagyszerű program mielőbbi megvalósítása érdekében. E célok egész lakosságunk érdekét fejezik ki. Azonos érdeke ez a termelőszövetkezeti gazdáknak, az állami gazdasagok dolgozóinak, a kutató intézetek és az oktatási intézmények dolgozóinak, üzemi munkásainknak. mert ettől függ megyénk egész lakossága jólétének további növekedése. Közös ügye ez az ifjúságnak is, mert a ma elültetésre kerülő szőlő és gyümölcs évtizedek gazdaságát alapozza meg. a szőlő és a gyümölcs tehát a kommunizmus növénye is. Érthető tehát, hogy a közös célok egész társadalmunk összefogásával valósulhatnak meg. Céljaink merészek, de nem uíópjsztikusyk, nanem mélyen a valóság, a realitás talajában gyökerezne!!. Az átszervezés évei alatt, 19511. és 1661. években 15 206 kh szólót és> gyümölcsöst telepítettek megyénkben, e ennek négyötödét a szocialista szektorok hozták létre. A második ötéves terv során megyénkben mintegy 70 ezer hold nagyüzemi árutermelő szőlő-, illetve gyümölcsültetvényt hozunk létre a termelőszövetkezetekben és az állami gazdasá egyben nagyszerűségét jól tükrözi az összehasonlítás: a megye jelenlegi 100 ezer hold szőlőültetvényét, s benne a köztes gyümölcsfákat mintegy 150 év alatt telepítették, mi pedig egyetlen ötéves terv alatt az említett 70 ezer hold szőlőt és gyümölcsöst hozzuk létre megyénkben. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után tehát most egyetlen fő célkitűzésünk van' a nagyüzemek korszerű megszervezése, a magasabb termés- eredmények és a magasabb jövedelem elérése érdekében. Központi bizottságunk legutóbbi határozatának megfelelően törekszünk arra, hogy a magyar mezőgazdaság viszonylagos elmaradottságát megszüntetve, érjük el a mezőgazdasági termelés világszintjét. A szocialista nagyüzemi termelés kialakításában megyéinkben alapvető szerepe van a korszerű homokhasznosítás komplex feladatai megvalósításának. A homoki gazdálkodás valóban összetett rendszer. Felöleli a szántóföldi termelést, s ezen beiül a takarmánytermelés növelését az állattenyésztés fejlesztése érdekében. Felöleli a .íertészeti ágakat, s ezen belül a szőlő-,, a gyümölcs- és a korai zöldségtermelést. Kiegészül az új rendszerű homoki erdőgazdálkodással. A sikeres homoki termelés éltetője az öntözés, melyhez jó lehetőségeket teremt a csatornák széles hálózata megyénkben és a homokhátság aiatt levő hatalmas vízvagyon, melyet csőkutak útján tudunk hasznosítani. Előttünk áll tehát az a feladat, hogy a tudomány és a gyakorlat útmutatásai hasznosításával alakítsuk ki a homoki szocialista nagyüzemi gazdálkodás rendszerét. A homoki gazdálkodásban évszázadok tanulsága szerint elsődleges helye van a szőlő- és a gyümölcsterme1’snek. Jól szemlélteti ezt az elmúlt , évi A kertkultúráknak köszönhetjük, hogy árutermelési és felvásárlási terveinket összértékben megyénk teljesítette, sőt 106,5 százalékban túlteljesítette. Jól ismert tény. hogy a szőlősgyümölcsös termelőszövetkezetek 2—3-szoros termelési értéket állítanak elő. mint a legjobb fekete földön gazdálkodó, szántóföldi termelést folytató termelőszövetkezetek. A homoki területek dolgozó parasztságának mindenképpen élnie kell a szövetkezeti összefogás és szocialista társadalmunk nyújtotta •segítséggel, s az árutermelő szőlő-, gyümölcsültetvények létrehozásával kell gazdaggá ten niök e tájat és saját életüket Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy szinte korlátlan lehetőségünk van a szőlő- és gyümölcs- termelés további fejlesztésére megyénkben. Az említett természeti, közgazdasági és személyi tényezőkön túl. kiemelkedő szerepe van a szocialista országok egymás közötti kölcsönös gazdasági együttműködésének. Befejezésül engedjék meg hogy kifejezzem meggyőződés, met: a szocialista nagyüzemeink útján, szövetkezeti parasztságunk, a szakemberek, a tudomány és a gyakorlat összefogásával, egész társadalmunk támogatásával valóban »aranyhomokká« tudjuk varázso’ni a futóhomokot. A korszerű, szocialista nagy- üzemek útján végérvényesen »a szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma« hazájává válik megyénk. Viszonylag rövid idő távlatában az egész Duna—Tisza közi homokhátság nemcsak ha- .zánk, de egész Közép-Európa egyik fontos szőlős- és gyü- rrölesőskéntjévé fejlődik. (Folytatás a 3. oldalon.) eokban. A feladat nagyságát, s aszályos esztendő. A részvevők élénk érdeklődéssel hallgatják az előadásokat.
