Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-07 / 81. szám
WW. április 7. szombat S. oldal 4 dunavecsei járás megvalósuló terveiből — (ii.) A dunavecsei járás kiaknázatlan lehetőségeiről, a közeli napokban elhangzott versenyfelhívásuk visszhangjáról beszélgettünk Tesch Rezső elvtárssal, a járási pártbizottság első titkárával. Beszélgetésünk második részében a szikesek megjavítására, az öntözés kiterjesztésére Vonatkozó terveik felől érdeklődtünk. — Tudomásunk szerint a dunavecsei járásba tartozik a megye szikes területeinek túlnyomó többsége. Milyen elképzelések, tervek alakultak már ki ennek hasznosítására? Ezer holdas „kis Balaton* — Jól sejtik: a mintegy hétezer holdnyi, eddig jórészt hasz- nosítatlan szikterület sok gondot, fejtörést okozott nekünk, de nem kell hosszú idő, hogy e tekintetben is hasznunkra fordítsuk azt, ami eddig kárunkra volt. A szik nagyüzemi hasznosítására — amelyre egyébként külön ötéves tervet dolgoztunk ki — nemcsak elképzeléseink, gyakorlati tapasztalataink is vannak. Kunszentmiklóson már tavaly üzemelt a száz holdas halastó, amelyet az idén hat termelő- szövetkezet — a kunszentmik- lósi Kiskunság, Petőfi, Kunbá- bony, Bösztör, Hunyadi és Űj Élet — 4 800 000 forintos beruházással újabb 400 holddal bővít. A távlati, pontosabban az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően a hétezer hold szikből összesen ezer hold kerül hasznosításra halastavonként. A szik „tavasításának” természetesen van egy másik eilőnye is. A haltenyésztés fellendítésén kívül nagy lehetőségek nyílnak a víziszárnyas tenyésztésben. — Tavaly a száz holdas halastón már tízezer pecsenyekacsát neveltek fel a szövetkezetek, az idén épülő 400 holdas halastón pedig jövőre újabb 30 ezer kacsa felnevelése válik' lehetővé. — A szik hasznosításának másik előnyös módja — folytatta Tesch elvtárs — a mészpázsitos kezelés, amely újabb ezer holddal csökkenti a dunavecsei járás „szűzföldjét”. Ezáltal a takarmány, pontosabban a szénatermesztés indulhat fejlődésnek, ami viszont ismét több húsban, állati termékben jelentkezik a városi lakosság asztalán. — S milyen tervek vannak az adottságok kínálta juhtenyésztés fejlesztésére? — Kunszentmiklóst a juhtenyésztés járási központjává kívánjuk fejleszteni az elkövetkező években. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a jelenlegi 500 darabos anyajuh-állományt az ötéves terv végére megtízszerezzük, s a tervek szerint innen látjuk . majd el megfelelő te- nyészanyaggal a környékbeli termelőszövetkezeteket. Mert nemcsak Kunszentmiklós, hanem az azt környező községek juhtenyésztését is erőteljes fejlődésnek kell indítanunk. A jelenlegi kunadacsi ezer darabos szövetkezeti állományt például a jövő év végére 5000-re, 1965-re pedig 7000-re növeljük. Újkori „honfoglalás“ — Hallottuk, hogy a szik hasznosítása mellett rövidesen újabb 3500 hold kiváló minőségű földdel gyarapszik a járás termőterülete. Hogyan történt ez a „honfoglalás”, s miképpen akarják a területet hasznosítani? — Februárban fejeződött be mintegy 15 kilométer hosszúságban a Solt—Apostag—Dunaegy- háza közötti háromszögben levő lápos, zsombékos sákori rész le- csapolása. Ebből ötszáz holdon 60 cm-es mélyszántással már meg is forgatták a talajt, a másik ötszáz hold közeli felszántása után kerek ezer hold kender terem itt az idén. 1963 végéig az egész területet művelés alá tudjuk fogni és itt lesz a járás leggazdagabb takarmánytermelő gazdasága... Az intenzívebb takarmánytermesztéssel még fejlettebb állattenyésztés alapjait rakják le, ami pedig sok hasznot ho<z nemcsak a vidék lakóinak, de jelentősen könnyít a városi húsellátási gondokon is. De lássuk: ezenkívül mit tervez még a dunavecsei járás a fogyasztók jobb ellátása érdekében? IS kilométeres zöldövezet és 28 milliós csrttorna — Az elkövetkező időkben elsősorban több zöldség- és főzelékfélét szeretnénk adni a városi lakosságnak — mondja Tesch Rezső. — A Duna mentém, 15 kilométeres hosszúságban — Tasstól Hartáig — egyelőre mintegy ezer holdon alakítjuk ki zöldövezetünket, melynek révén Budapest és Dunaújváros ellátásában tudunk hatékonyan segíteni. Ezen a vonalon 400 holdnyi öntözéses kertészetünk van már. s a zöldövezetben kijelölt területen gazdálkodó kilenc termelőszövetkezet még újabb hatszáz hold konyhakertészetet alakít ki. Ehhez már az előkészületek . is megtörténtek. Többek között a nagyüzemi zöldségtermesztést kilenc új, a Dunára „telepített” nagy teljesítményű nyugatnémet öntözőmotor is segíti. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztését természetesen nemcsak a Dunától tesszük függővé. A 23 milliós költséggel épülő kiskunsági öntöző csatornából 1963 végére a kunszentmiklósi, kunadacsi és szabadszállási részem már jelentős területeket öntözhetünk. A járás öntözött területe egyébként ebben az évben 4400 hold lesz, ezer holddal több, mint az elmúlt évben. Biztató tavaszeleji tervek ezek — akár egy járás fejlődését, akár a városi lakosság érdekeit kutatjuk a számok mögött! Eszik Éva A hosszúra nyúlt telet megsínylették a növények — a fák is. De a tavasz, az élet végül is győzött — a fák nem haltak meg állva. A borongás felhőben menekülő telet űző tavaszt lombváró ágaik kitárulkozó öleléssel köszöntik Kiskunhalas határában. (Pásztor Zoltán felvétele-) Minden erőt a szántóföldekre Ä MEGKÉSETT tavasz miatt az időszerű szántóföldi munkák elvégzésére rendelkezésre álló idő minden elmulasztott nappal még veszélyesebben rövidebbé válik. A termelőszövetkezetekben a vetés és az egyéb munkák csak akkor lesznek eredményesek, ha jó szervezéssel, minden percet kihasználva végzik azokat. A TAVASZI MUNKÁK közül legfontosabb a vetés, a tavaszi árpa, zab, tavaszbükköny, borsó, lencse, somkóró, mák, olajlen, cukorrépa, baltacím és nyúlszapuka földbejuttatása, majd az előcsíráztatott burgonya kiültetése. Ismert az a tény, hogy egyes növények — függetlenül a tavaszi időjárás alakulásától, s ha néhány napos eltolódással is, de rendszerint — a szokásos aratási időre beérnek. Az idén teTELEPÍTIK AZ ŰJ GYÜMÖLCSÖST A kiskunfélegyházi Vörös Október Termelőszövetkezet 60 holdas tábláját már az ősszel előkészítették a telepítésre. A gépek elegyengették s mintegy 3 0 centi mélyen forgatták meg a talajt. A barack-, meggy, és cseresznyefa-csemeték elültetését már a múlt hónap 10-én elkezdték, s amióta az idő engedi, állandóan tart a telepítés. A szövetkezeti gazdák állandóan 25 __30-an dolgoznak ebben a munkában, s naponta nyolc holdon létesítenek új gyümölcsöst. Áp rilis lö-ére mind a hatvan holdon tőidbe kerülnek a csernek hát a későig tartó tél következtében a kora tavaszi növények tenyészideje már több mint egy hónappal megrövidül, ami természetesen a várható termés- eredményeket csökkentheti. Ezt a terméscsökkentő hatást kell a termelőszövetkezetekben a lehető legkisebb mértékűre leszorítani. Ez csak úgy érhető el, ha minden erőt, gépet igénybe vesznek a vetés leggyorsabb elvégzésére. Tekintve, hogy a sok csapadéktól a talaj erősen felázott, a vetéseket — csak erőgépekkel — teljes ütemben nem lehet megkezdeni. Éppen ezért a szövetkezetek a szükséghez mérten vegyék igénybe a fogatokat, a fogatos vetőgépeket is. A termelőszövetkezetek vezetői állapítsák meg, hogy melyek a kevésbé sürgős munkák és az ott dolgozó szövetkezeti gazdákat ideiglenesen irányítsák át a vetések elvégzésére. Vegyék elő azokat a vetőgépeket is, amelyeket a gépesítés miatt már nem használtak, s ezekkel is vessenek. Helyes munkaszervezéssel a várható torlódásokat nagyrészt csökkenteni lehet. A TERMÉSFREDMÉNYEK szempontjából elengedhetetlenül fontos a későn vetett tavaszi növények nitrogén-fejtrá- gyáz.ása is. A vetéskor, valamint a kikelt növényeknél idejében alkalmazott nitrogén-fejtrágyá- zás nagymértékben fokozza a növények feilődését. a termelő- szövetkezetek ezért sürgősen gondoskodjanak arról, hogy a kikelt vetések fejtrágyázásához elegendő műtrágya álljon rendelkezésükre. Számolni kell azzal a körülménnyel is, hogy a rendkívül sok téli és tavasz5 "sapadék hatására az alapmű trágyaként adagolt nitrogén le mosódott az altalajba, s ennek következtében a kezdeti fejlődési szakaszukban levő növényeknél ngm tudja kifejteni a növekedést serkentő hatását Fejlődésük meggyorsítása érdekében feltétlenül szükséges a borsó, a lencse s a somkóró fejtrágyázása is. A pillangósokra is legalább 50—60 kg pétisót szórjunk holdanként. A vetések fejlődésére előnyösebb, ha a gyorsan ható nitrogén-műtrágyát — holdanként 80 -T-100 kg-t számítva — két ízben szórjuk ki fejtrágyaként Különösen vonatkozik ez a mák-, a burgonya-, az olajlen-, a répa- és a zabvetésekre. A TÉL RENDKÍVÜLI meghosszabbodása a lucernavetések fakad ására is kedvezőtlenül hatott, aminek következtében várható, hogy az első növedék kaszálásának ideje áthúzódik1 május második felére, és ez természetesen a terméshozamokra is kihatással lesz. Azokon a lucernatáblákon pedig, amelyeken a második növedéket magfogásra termesztik, vagy a kapáslucernáknál, az említett körülmény igen kedvezőtlen hatásúvá válhat, mivel a virágzás a júliusi száraz, meleg időben következik be. A lucernák első növedékénél a fejlődés meggyorsítása érdekében ugyancsak feltétlenül szükséges, hogy holdanként 100 —120 kg nitrogénnel fejtrágyázzunk. A fejtrágyázás nemcsak a fejlődést gyorsítja meg, hanem a terménymennyiség növekedését is elősegíti. Ismételve: minden szántóföldi munkát a körülményekhez képest a legkorábban végezzünk el annak érdekében, hogy az időjárás okozta lemaradást minél nagyobb mértékben pótolhassuk. Kosa Károly Földjének egynegyedét öntözi a solti Szikra Mintegy 500 holddal növeli az n az öntözött területét a sol- Szikra Termelőszövetkezet; zzel összesen 1010 holdon, termőterületük 23 százalékán pótolják mesterségesen, a csapatié» kfií.' Megtalálni a tájegység kiaknázatlan kincseit, termővé tenni a szikeseiét cA tavaszt köszöntik a fAk
