Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-29 / 99. szám
Erre lesz a felvonulás — Hány éves vagy, kisfiam? — Otthon hat, a vonaton légy! PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő* Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Szécnenyi tér l. szám. Szerkesztés*^ telefonközpont: 26-19. 25-16 ^erkeszt* bizottság’ 10-38 Belpolitikái rovat: 11-22 Kiadóhivatal: jcskeméi. Szabadság tér La. Telefon: 17-09 lerjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: * helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. riőfi7ot*d 19 forint Bac<-KisKun .iidgyet Nyumls v. Kecskemét- — Telefon: u-85< BIHAL ANDRÁS GYERMEKEI MEGHATÓ, családi tragédiáról árulkodó levél fekszik előttem. írója Bihal András, két elárvult kisgyermek gyámja azonban szomorúságában is a hála és a köszönet legszebb szavait keresgéli. Hogy mi adott erre okot? íme a történet: A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dolgozója, Fekete Józsefné — aki egyedül nevelte két kisgyermekét — gyógyíthatatlan betegségbe esett. Amikor másfél évvel ezelőtt az üzem orvosa, dr. Csoó Zsigmond megvizsgálta, s felfedezte a bajt, azonnal közölte a vállalat vezetőségével, hogy kevés remény van Feketéné felépüléséhez. A vállalat vezetői mindent elkövettek, hogy gondjában, bajában segítsenek rajta. Sajnos, a súlyos betegség egyaránt kifogott az orvostudományon és a szeretetteljes gondoskodáson, így amikor Feketéné ágynak esett, a vállalat dolgozói egy emberként fogtak össze, hogy ha már a betegségtől nem — akkor a nélkülözéstől mentsék meg a kis családot. Tüzelővel, élelemmel és pénzzel látták el őket, takarították a lakást, és az üzemorvos, az ápolónő is éjjel-nappal kész volt a beteg szenvedéseinek enyhítésére, a gyermekek megnyugtatására. S AHOGY az édesanya állapota roszabbodott, úgy mozdult meg sorra a társadalmi szervek, testületek egész sora. Társadalmi üggyé vált a kis családot fenyegető tragédia és jött a városi nőtanács, az iskola, a szakszervezet, hogy enyhítse a veszélyt, csökkentse a gondot. Az I. számú leányiskolában és a II. Rákóczi Ferenc Fiúiskolában a napközis tanárok térítésmentes étkezést biztosítottak a gyerekeknek és az édesanya helyett is nagy gonddal, szeretettel őrködtek a gyermekek tanulmányi előmenetele felett. A megyei szakszervezet a nőtanács közbenjárására 500 forint rendkívüli segélyt utalt ki a kollegák és a vállalat anyagi támugaíásán túl. És amikor a postás a pénzzel bekopogott, az édesanya halva feküdt a kis lakásban ... EZZEL azonban még nem ért véget a történet. A gyermekek feletti hivatalos gyámságot a meghalt édesanya testvére, Bihal András vállalta, de ugyanígy saját gyermekeinek tekinti őket a Lakatosipari Vállalat és a nőtanács is. Megfogadták: híven teljesítik szülői kötelességüket a meghalt édesanya helyett is, nem feledkezve meg a további anyagi és erkölcsi támogatásról. Így lett a tizennégy éves Annácskának és a tizenkét éves Andrisnak elvesztett édesanyja után nem is egy, de sok-sok gondos szülője, akik ha teljesen sohasem tudják, de igyekeznek pótolni az igazi édesanyát... ÉS EZT köszöni levelében forró szívvel és szavakkal a gyermekek sorsát szívén viselő, de maga is szeréiig anyagi körülmények között élő hivatalos gyám: Bihal András. E. £. A száz méter hosszú pályi mozgó gépóriás már működi s nyolc óra alatt annyi műnk végez, mint régebben 12 mu kás. A daru beállítása a pály építéssel együtt több mint őt hónapig tartott. A képen Fehér László. TMK-részleg csoportvezetője, darut irányító Durucz Jáno irányítja egy nagyobb munki darab szállításánál. AZ ÉLET KÜSZÖBÉN ipari pályára, méghozzá közvetlenül a munkapad mellé. A du- nabenedeki Kun Sándor műszerész tanuló lesz Budapesten, Cselik László szerszámkészítést akar elsajátítani a Kalocsai Finommechanikai Vállalatnál. A keceli Kurin Csaba az Elektronikus Mérőműszergyárhoz jeGYEREKSZÄJ pontosabban az édesapja, a Marx Tsz állattenyésztési brigádvezetője. A Jancsi fiú elpártolt édesapjától, inkább a kertészetet választotta, de hiszen erre is nagy szükség lehet a „paprikás” Miske községben. Kovács Lajos édesanyja akisszállási Rákóczi Tsz tagja. Lajos már kipuhatolta, hogy a tsz a meglevő 100 hold szőlője mellé az idén is telepít vagy 25—30 holdat és a közeljövőben talán még többet. Elhatározta, hogy a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán tanul tovább. Most várja a választ a szövetkezettől a kilátásba helyezett ösztöndíj ügyében. Reméli, hogy a segítséget megkapja a tanuláshoz, mert szívesen hazamegy az iskola befejezése után. Ha orvos nem, akkor... Divatos pályának számított egy időben az orvosi foglalkozás. Ma már alábbhagyott a tömeges jelentkezés, de olyan, aki hivatásul választja, természetesen most is akad. Légrádi Feri és Czár János jelentkezett ebből az osztályból orvosi egyetemre. — És mi lesz ha nem sikerül bejutni az orvosi karra? —tesz- szük fel a kérdést. A válasz egyértelmű: akkor Jancsi a Chinoinba megy segédmunkásnak, Feri pedig kórházi alkalmazott lesz — ez legalább közel áll az említett pályához, s ki tudja, hátha egy évi gyakorlat után az esélyük is megnövekszik az egyetemi felvételre... Nem tipikus, de érdekes Hogy egy nem tipikus, de mégis érdekes pályaválasztási történetet is leírjunk, hadd mutassuk be Szarvas Pétert, aki szintén nem dédelgetett világrengető terveket. Az volt az elképzelése, hogy az érettségi után felmegy Pestre valamelyik gyárba szakmgt tanulni. S most amikor megkérdeztük, mégis így felelt: — A Pedagógiai Főiskolára kértem magam, pedagógus leszek! — Miért változtatta meg eredeti elgondolását? — Üttörővezető vagyok a 104-es számú Hunyadi János úttörőcsapatnál, s úgy a szívemhez nőttek azok a kis kölykök! Nem akarom a velük való kapcsolatomat megszakítani. Mint pedagógus szeretnék mindig a gyerekek között maradni ... * Kedves, derűs fiatalok, nem elkényeztetett csemeték, de optimista, céltudatos emberek, akiket egy hálás és áldozatkész tanári kar, a mi társadalmi rendszerünk jövőt munkáló ereje nevelt ilyenné. — Jó velük együtt dolgozni, szinte nehéz lesz tőlük a búcsú — mondta osztályfőnökük, Gábris Ida tanárnő. De milyen jó lesz évek múltán az országépítő munka különböző posztjain látni őket, ahol — bizton reméljük — megállják majd a helyüket. F. Tóth Pál Ma még csendes, szinte kihalt az utca, de május eisi.'e reggelén vidám seregek vonulnak itt a dísztribün felé. S a kecskeméti tanácsköztársasági emlékmű női alakja mintha mails intene az ünneplő emberek felé. (Pásztor Zoltán felvétele.) Elnyerték a szocialista brigád címet A kiskunfélegyházi járás legnagyobb kulturális létesítménye lesz a most épülő kiskunmajsai művelődési ház. Az 5 millió 800 ezer forintos beruházással készülő létesítmény földszintjét a színházterem foglalja el, amelyet 14 méteres színpaddal s beépített széksorokkal látnak el. A háromszáz személy befogadására alkalmas táncterem az emeleten kap helyet, s itt lesznek a szakköri helyiségek is. Az építést végző Bács-Kiskun megyei Magasépítő Vállalat dolgozói — Kovács József művezetővel az élükön — kiváló munkát végeznek, s az itt dolgozó komplex brigádjuk elnyerte a megtisztelő szocialista brigád címet. Lelkiismeretes, odaadó munkájukért a község lakói is szeretettel köszöntötték a derék építőket, akik ígéretükhöz híven mindent elkövetnek, hogy a község lakói november hetedikét már az új művelődési házban ünnepelhessék. T. M. Tizenkét ember munkáját végzi Nehéz fizikai munka köny- nyítését, az anyagmozgatás gyorsabb és olcsóbb megvalósítását, a balesetmentes termelést segíti az új toronydaru a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál. lentkezett, a soltvadkerti Góczen Ferenc a postához készül hálózati szerelőnek, Szűcs Ferenc pedig rádiószerelést tanul majd valamelyik ktsz-nél. Rács- mány Laci a Műszaki Egyetemre szeretne bejutni. Mindig erőssége volt a matematika. Édesapja az Erzsébet-híd építésénél dolgozik, s a múlt nyáron neki is lehetősége nyílott erre, ott érlelődött meg benne az elhatározás: hídépítő mérnök lesz. Kívánjuk, sikerüljön valóra váltania tervét. Akiket marasztal a falu A mezőgazdasági pályát Is többen választották, természetesen — nagyon okosan — magasabb szakképzettség megszerzése útján. Miskolci Jancsi szülei miskei tsz-tagok, még Nincs bennük semmi feszé- lyezettség, frissek, vidámak, elevenek és tréfálkozók. Nyomát sem látjuk arcukon a vizsgák előtti szorongásnak. Amikor óra után közéjük ülünk, pár közvetlen szó után megoldódik a nyelvük és dédelgetett álmaikról, jövendő terveikről nyilatkoznak szerényen, de mégis magabiztosan. A Kalocsai I. István Gimnázium IV/b osztályának növendékein meglátszik, hogy a mai kor fiai valamennyien. A valóság talaján Nincsenek fantasztikus elképzeléseik, nem építenek légvárakat, terveik reálisak, mégis — különösen a tapasztalt, idősebb nemzedék számára — bizonyára sokatmondóak. Meglepő és örvendetes momentum, hogy többen készülnek
