Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-28 / 98. szám

1962. ánrPís 28. srombat 5. oldal Készülődés Élüzemek a tanácsi iparban A Vili. pártkongresszus tiszteletére Exportra termel a Bajai Fémipari Vállalat A munka minősége és a szállítási szerződések betartása ered­ményezi, hogy a Bajai Fémipari Vállalat neve ma már ország­szerte ismert. Egyre többen keresik fel rendeléseikkel az üzemet, s öröm írni róla, hogy a külkereskedelem is érdeklődik új gyárt­mányaik iránt. Az eddigi tárgyalások eredményeként a Baján gyártott különböző típusú por- és páramentes fénycsőarmatúrák­ból az idén 5 ezer darabot exportál a vállalat. Az üzem dolgozói ezért, hogy a belföldi igényeket is kielégítsék, vállalták, hogy a Vili. kongresszus tiszteletére 4 ezer darab armatúratestet gyár­tanak terven felül. Képünkön: Pipicz Aranka és Dénár Erzsébet csomagolják a por- és páramentes armatúrákat. Ez a kézi működtetésű hidraulikus villástargonca az üzem. műszaki gárdájának konstrukciója. Különösen a rakodólapos anyagtárolásnál alkalmazzák, hiszen 1200 kiló könnyedén emel­hető és mozgatható vele. Elsőként a MÁV és a Belkereskedelmi Minisztérium rendelt belőle nagyobb tételt. A tervek szerint 200 ilyen targoncát készít év végéig a vállalat, hogy a szállítók mun­káját könnyebbé, az anyagmozgatást pedig olcsóbbá tegyék. Közismert, hogy a főváros közlekedési gondjainak megoldá­sára jelentős beruházásokat hajtunk végre az ötéves tervben. A személyszállítás meggyorsítása többek között egész sor csuklós.- villamos gyártását igényli az ipartól. Ezek alumínium ajtóit ké­szíti Schöphen János szocialista címért küzdő lakatosbrigádja. A kollektíva vállalta, hogy a VIII. kongresszus tiszteletére elkészí­tik 150 csuklósvillamos ajtajait. Óriási protongyorsító épül a Szovjetunióban Még néhány nap, és elözönlik az utcákat a szép tavaszi ünne­pet köszöntő vidám felvonulók. Már készülnek a színes kiraka­tok, — ragasztják a május el­sejei plakátokat... (Tóth Sán­dor felvétele.) Miért halt meg Doszkoes István, a Bácsalmási Gépállomás dolgozója? Ezt ku­tatta az SZMT munkavédelmi csoportjának képviselője. Nehéz dolga volt, mert akik ismerték az okokat, először félrevezették az illetékes hatóság képviselő­jét. Azt vallották, hogy Doszkoes István, Gublcs József brigádsze­relő engedélyével a 97-es házi számú UE—28-as gépével egy pótkocsit vontatva burgonyát szállított a bácsalmási Lenin Tsz-nek. Délelőtt két fordulót tett meg, majd az ebéd utáni harmadik fordulónál látszott rajta, hogy jelentős mennyiségű szeszt fogyasztott. Az úton őt Batyik József kö­vette vontatójával, aki szintén burgonyát szállított. Ennek pót­kocsiján ült Róka Tibor és Zomborácz Antal. Így szólt az el­ső — a hamis vallomás. Ezt követte a második — az igazi. Ezek szerint Doszkoes Ist­ván gépével Róka Tiborék ta­nyájának bejáratát elhagyva állt meg. Batyik József pedig a tanya bejáratánál állította le a gépet. Ekkor Rókáék tanyájá­ból kijött Zomborácz Antal és Róka Tibor, akik arra kérték a két vontatóvezetőt, hogy vigye el őket a tsz központjába. A megegyezés után Zomborácz An­tal átvette Doszkoes Istvántól a gép vezetését, Doszkoes pedig a sárvédőre szorult. Fél kilomé­tert mehettek, amikor Doszkoes leesett és a 30 mázsa burgonyá­val meerakott pótkocsi bal ke­rekei alá került, ahol azonnal meghalt. Ki a felelős? Az SZMT mun­kavédelmi csoportja mérlegelve az összes körülményeket, ténye­ket, megállapította, hogy első­sorban Doszkoes József volt a hibás, mert átengedte a gép ve­zetését Zomborácz Antalnak, bár tudta, hogy nincs vezetői jogosítványa. Nem kisebb a felelőssége Zomborácz Antalnak, aki átvet­te a gép vezetését. Mulasztását tetézte még azzal, hogy a gid- res-gödrös úton a megengedett 15 kilométeres sebesség helyett 18—20 kilométeres sebességgel közlekedett. Ha ezt nem teszi, Doszkoes István még ma is élne, íme a szomorú példa: A fe­lelőtlenség, a meggondolatlan­ság, a mértéktelenül fo"'" s-Hott ital ismét emberéletet követelt. y. k. A szocialista munkaverseny, a munkások szorgalma és a ja­vuló gazdasági vezetés, jelentős termelési sikereket eredménye­zett 1961-ben a tanácsi iparban. Több vállalatunk élüzem szin­ten dolgozott. Közülük az or­szágos értékelés alapján, három kollektíva nyerte el a kitüntető címet, oklevelet és jutalmat. A Bács-Kiskun megyei Talaj- erögazdálkodási Vállalat több mint 18 millió forint értékű tő­zeget és különböző szervestrá­gyát adott a mezőgazdaságnak. A fiatalok példamutatása A tavasz nagy munkában ta­lálja a kömpöcl Kossuth Tsz tagságát és községünk egész la­kosságát. Nemcsak a növény- termesztési feladatok gyors el­végzése, hanem a távolabbi ter­vek megvalósítása is sarkallja őket. A Kossuth Tsz 36 hold gyümölcsöst telepített, az ősz folyamán felszántott és a sze­lek viszontagságaitól szalmázás- sal megvédett talajba. Most pe­dig százötvenezer szőlővesszőt ültettek el, amiből rövidesen saját gyökereztető telepük lesz. A KISZ-fiatalok a közös ten­nivalókon felül külön munká­val is kiveszik részüket az idő­szerű feladatokból. Egy hold pa­radicsom és egy hold konzerv- bab gondozását vállalták ma­gukra. A község utcáin pedig több mint ötszáz akácfát és nyárfát ültetnek el társadalmi munkában. Pénteken délben kíváncsian álltak meg a járókelők Kecs­keméten az Állami Áruház előtt. A bejárattal szemben nagy állványról felvevőgép lencséje meredezett a kirakatok felé, s körülötte a filmesek türelmet­lenül lesték az eget, mikor bú­jik már elő a nap a felhők mögül. Falus György gyártásvezető­től tudtuk meg, hogy a Buda­pest Filmstúdió a nyári divat­cikkekről készülő film felvéte­Tervét ezzel 102,4 százalékra teljesítette, az egy munkásra eső termelés értéke pedig 17 száza­lékkal emelkedett. A Kecskeméti Faipari Válla­lat közel 15 millió forint érté­kű ízléses kárpitozott bútor ké­szítésével segítette a lakosság igényeinek kielégítését, s a mun­ka termelékenységének 25 szá­zalékos növelése mellett jelen­tős terven felüli nyereséget ért el. A Bajai Sütőipari Vállalat melynek dolgozói a megyei párt- bizottság versenyzászlaját is el­nyerték, 25 millió forint értékű kenyeret és péksüteményt gyár­tott, s tervének túlteljesítését teljes egészében a termelékeny­ség növelésével biztosította. A három élüzem mellett, több vállalat miniszteri elismerő ok­levelet kapott az elmúlt évben végzett jó munkáért. Köszönjük a segítségei Alpár és Környéke Vízgazdál­kodási Társulat köszönetét mond mindazoknak a szerveknek és dolgozóknak, akik az Alpár kör­nyékén elterülő hullámtér árvé­delmében bármilyen módon ki­vették a részüket. Külön köszö­netét mond a társulat vezető­sége azoknak a dolgozóknak, műszaki és fegyveres alakula­tok tagjainak, akik távoli köz­ségekből és városokból siettek segítségünkre és velünk együtt folytattak emberfeletti küzdel­met a pusztító árral. Álpár és Környéke Vízgazdálkodási Társulat leihez a Kecskeméti Állami Áruházát szemelte ki, mint az ország egyik legszebb és legjobb áruházát. A filmen pesti ma­nökenek szerepelnek, ők lesz­nek a csinos vásárlók és ők mutatják be az idei divat új­donságait is. Martonffy Emil rendező és Széplaki Gyula operatőr egy na­pot szánt a felvételekre, a film­nek ugyanis rövidesen el kell készülnie. Május 15-én mutat­ják be a közönségnek. MOSZKVA. (TASZSZ) — A Szovjetunióban jól haladnak az 50—70 milliárd elektronvolt energiájú óriási protongyorsító építési munkálatai. A szinkroton-rendszerű gyor­sító építkezése több száz hek­tár területen folyik. Hat teljes gyár. sok üzem és tucatnyi vállalat kapcsolódik bele a munkálatokba. Mindenekelőtt, másfél kilomé­ter hosszúságú gyűrű alakú alagutat építenek, amelvbe az­után 120 darab, egyenként két­száz tonnás óriási mágnest he­lyeznek el. Ezek belsejében ha­lad körben egy gyűrű alakú fo­lyosó. amelyben titán-szivattyúk segítségével a légkörinél száz­milliós zor kisebb nvomást lé­tesítenek. A berende-ősten a részecskéket .különbé o techni­kai eszközökkel a fénysebesség­hez közelálló sebessí „re lehet felgyorsítani. Érdekes, hogy. az építkezésnél t Szovjetunió 36 nemzetiségé­nek képviselőit lehet megta­lálni. Xapközben Szeressük, óvjuk, a miénk! A közelmúlt na­pokban az egyik reggelen felháboro­dott emberek cso­portjába ütköztek, a kecskeméti Rákó­czi út gyalogosai. „Vandál!... Gaz­ember! ... A kezét kellene letördel­ni! ...” — röpköd­tek a súlyos meg­jegyzések. S amikor a frissen érkező a csoportosulás mö­gött megpillantotta a felháborodást ki­váltó okot: hat de­rékba tört hársfa­csemetét, önkénte­lenül is megállapí­totta: nem volt ben­ne emberi jóérzés, aki tette! Másfél évvel ez­előtt drága pénzen Zalaegerszegről ho­zatta a városi ta­nács az utcát díszí­tő facsemetéket. Az ember szívesen pi­henteti meg rajtuk a szemét, érdeklődő kedvteléssel figyeli leveleik bontakozá- sát, észreveszi, hogy egyik évről a má­sikra mekkorát nö­vekedett a törzsük és közben esetleg arról ábrándozik, hogy néhány év múlva talán éppen a hársfa illatáról, fogják emlegetni Kecskemét legszebb utcáját. Így vagyunk vele a legtöbben. Aztán jön egy-két magá­ról megfeledkezett egyén — aki nem képes felfogni, vagy egyszerűen rest ar­ról gondolkozni, hogy a kis fák ne­ki is nőnek, azt a levegőt javítják, amelyből ő is szip­pant, s hogy neki is árnyékot nyújta­nának nagy koruk­ban — és pusztán esztelen virtusból fogja és derékba tö­ri őket. Vagy itt van egy másik probléma. Á tanács évente sú­lyos ezreket költ a város szépítésére, parkjainak rendben és tisztántartására. A parképítő mun­kások hetek hosszat fáradoznak azért, hogy ezek a „min­denki kertecskéi” szép látványt, kel­lemes felüdülő he­lyeket nyújtsanak a padokon megpihe- nőknek és a járóke­lőknek. Mégis, min­dig akad valaki, aki szívesebben közle­kedik az üde, zöl­dellő füvön, mint a park útjain. Leta­possa a füágyasok széleit, sarkait, fe­lelőtlenül szemetel. A fükitaposásnak a városi tanács a múlt évben ötletes megoldással próbál­ta elejét venni. Szí­nes kis vaskerítést helyezett a kritikus helyekre. Ám, ez sem vált be minde­nütt. Tessék csak megnézni a Szabad­ság téri parkot. Most nem a fű ágy sarkát tapossák le, hanem szabályosan három­szöget vágnak le be­lőle a sarokvédőke­rítés végeinél. Jobban kellene nevelnünk egymást a természet, a rend kedvelésére, mind- annyiunk értékei­nek féltésére. Nem hagyni szó nélkül a parkok rongálását és plántálni min­denkibe városunk és közvetlen kör­nyezetünk iránti szeretetet. Mert aki igazán szeret vala­mit, azt becsülni is tudja. P. I. Reklámfilmet készítenek a Kecskeméti Állami Áruházról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents