Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-26 / 96. szám
A kiskunhalasi út mentén, szemben a törökfái vasútállomással, szerényen lapuló kopott tanyáktól övezve új, „pazarul" megépített manzárdtetős, toronyszobás villalakás — valóságos kis kacsalábon forgó kastély — büszkélkedik. Ugyan ki építhette, s miféle szándékkal telepedett meg itt. ahonnan már inkább a városba, a rendezett településekre vágyakoznak az emberek. A megyei tanács építési osztályának főmérnökével, Bolhóy Lászlóval próbálunk választ kapni a kérdésre, amikor az új ház konyhájának — és egyben még egyetlen lakható helyiségének — ajtaján kopogtatunk. Csak a ház asszonyát: Sz. M.-nét találjuk otthon. Gyorsan peregnek a kérdések, s nem minden szenvedély és keserűség nélkül a válaszok, melyekből kiderül: pontosan négy éve, 1958-ban kezdték az építkezést, természetesen engedély nélTavaszi újdonságok. kül, mert azért hiába is mentek volna. A város úgysem hagyja jóvá, hogy az amúgyis kiterjedt tanyavilág, a technikai, gondolkodásbeli elmaradottság felszámolását gátló települések még számban is szaporodjanak. A családot az engedély nélküli építkezés miatt meg is büntették. Igaz „csak” 500 forintra, de ha ötezerre büntették volna őket, akkor sem éri el a büntetés eredeti célját. Ugyanis mindez már tavaly történt, amikor tető alatt volt az épület, s változtatni nem igen lehetett volna a dolgon. Arra a kérdésre, hogy miért éppen itt építettek, s mennyibe került eddig az építkezés, az asszony csak a vállát vonogatja, s az urára hivatkozik, aki értelmi szerzője ennek a tanyai építkezésnek, Az öttagú család valamennyi tagja, az édesanya kivételével, ugyanis a városban dolgozik. A családfő álma s vágya volt, hogy itt építsenek, s ezt keresztül is vitte a gyerekek, s a felesége akarata ellenére. Amikor azonban azt képzeltük, hogy a könyörtelen, maga akaratát minden áron érvényesítő családfő erős és kemény ember, tévedtünk. Amikor Sz. M.-et városi munkahelyén felkerestük, egy magába roskadt, megtört ember állt előttünk, aki, mint a gyermek megunt játékából, maga is kiábrándult már a tanyai villából. Mert mi lesz a ház sorsa? Eddig 80 ezret öltek bele, s legalább 40 ezer kellene még, hogy befejezhessék. Az egyetlen lakható konyha falai azonban máris repedeznek, úgyhogy mire az építkezést befejezik, kezdhetik elölről a tatarozást. Hatvanezerért máris túladnának rajta, ami pedig 20 ezer forint veszteséget jelentene az építkezést ugyancsak megnélkülöző családnak. A másik baj az, hogy a gyerekek sem akarnak itt élni. A nagyobbik lány, aki férjhez- menetele után egy kis tanyát örökölt a szomszédságban — mivel férjével együtt a városban dolgozik — szövetkezeti lakásra gyűjtögeti a pénzét, s nem akar itt megtelepedni a másik két gyerek sem. Az engedély nélküli, s meggondolatlanul megtervezett, alaa ruha... és a cipődivatbíin, Kézimunka Egy német, egy szovjet és egy román gyermckruha-motlrll — amelyeknek egyaránt nagy sikerük volt a legutóbbi budapesti nemzetközi divatbemutatón. Ha a konyha megkopott függönyét, egy szekrénycsíkot, vagy terítőcskét kell kicserélni, ezekkel a szép, felső-tiszavidéki keresztszemes mintákkal gyorsan készíthetjük el az „utánpótlást”, Heti étrend PÉNTEK: Gulyásleves, almás pa- lacs.i nta. SZOMBAT- Rántott leves, paprikás burgonya virslivel, fejessaláta. VASÁRNAP: Zöldborsó leves, rántott csirke párolt rizzsel, ecetes uborkával, krémes. IIÉTFÖ: Párolt sertéssült petrezselymes burgonyával, jégbehűtött madártej. KEDD: Sóskaleves, marhapörkölt csőtésztával. SZERDA: Burgonyaleves, sajtos tészta. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, spenót, főtt hússal. RECEPT Almás palacsinta. Hozzávalók: 2 db tojás, 15 dkg cukor, 10 dkg zsír, kevés só, szódavíz, 40 dkg liszt, fél kg alma, 2 g fahéj. A lisztből 2 db tojással, csepp sóval, 5 dkg cukorral, szódavízzel palacsintatésztát keverünk, a rendesnél kicsit sűrűbbre. Az almát megtisztítjuk és nagyon vékonyra vágjuk, vagy reszeljük és a palacsintatésztába belekeverjük. Palacsintasütőben kisütjük, fahéjas cukorral megszórva, négybehajtva tálaljuk. Mezítláb? Szandálban? Cipőben? Az idő javulásával örömmel cseréljük fel zárt cipőnket szel- lős szandálra, a strandok homokján és a kertek pázsitján pedig szívesein járunk mezítláb. A lábat védő lábbeli civilizációnk egyik értékes terméke. Mi az oka mégis annak, hogy oly szívesen válunk meg tőle és oly örömmel tapossuk mezítláb a puha gyepet és a folyópartok kavicsos talaját? Tulajdonképpen védekezés ez a túlzott igénybevétellel szemben. A láb fokozott megterhelés esetén, vagy ha a boltozatot tartó izomzat kifáradt: befelé dől, boltozata pedig lelapul. Az így kialakult lúdtalp tartós fennállása esetén a láb csontjait ösz- szekötő ízületekben gyulladásos, majd elfajulásos jelenségek lépnek fel és ezek a láb teherbíróképességét, valamint rugalmasságát lényegesen ’ csökkentik. A láb eltorzulásában a sok állás, az elhízás mellett a helytelen cipőviseletnek, sőt magának a lábbeli használatának is van bizonyos szerepe. A szűk és merevtalpú cipők ugyanis megakadályozzák a lábizmok szabad mozgását, s ez elkerülhetetlenül erejük csökkenéséhez, a talpi boltozat lelapulásához vezet. Az elmondottakból következik, hogy a lábtorzulások megelőzésének leghatékonyabb eszköze a lábizmok erejének javítása: a mezítlábjárás, vagy legalább a minél puhább talpú szandál viselése. Ez utóbbi lehetővé teszi a lábizmok szabad mozgását, a láb szellőzésének javításával pedig megakadályozza a gyakori lábizzadást és az ennek alapján kifejlődő gombás bőrbetegségek keletkezését. A mezítlábjárás csak gyepen, vagy kavicsos talajon egészséges, mert itt a talaj érdessége, egyenetlensége a láb izmait gyakori összehúzódásra ingerli és ezáltal erősíti. 4ssfalton vagy betonon a mezítlábjárás hatása éppen ellenkező: a lábboltozat lelapul, rugalmassága csökken. Mezítláb járni azonban csak ott szabad, ahol lábunk nem sérülhet meg. Országúton, kertben, sportpályán keletkezett lábsérülés esetén számolni kell a tetanuszfertőzés lehetőségével is. Főleg a mély, szúrt sebek gyanúsak ebből a szempontból. Ennek a súlyos, életveszélyes betegségnek kifejlődése időben alkalmazott védőoltás segítségével megelőzhető, ezért akit ilyen sérülés ér: feltétlen, forduljon azonnal orvoshoz. Nem ajánlatos a mezítlábjárás hideg, nedves talajon sem. A tapasztalat szerint az ember hidegre legérzékenyebb testrésze a láb. Mindenki megfigyelhette már magán, hogy ha meleg fürdőből mezítláb hideg kőre lép, vagy ha esőben cipője átázik, azonnal tüsszögni kezd. Csapadékos évszakban tehát jó talpú cipő, esetleg gumi sárcipő viselésével gondoskodjunk lábunk szárazon tartásáról. A láb hőmérsékleti edzésére egyébként legalkalmasabb a váltakozó hideg-meleg lábfürdő. Székünk elé helyezzünk két lavórt. Az egyikbe öntsünk 40 fokos, a másikba pedig 20 fokos vizet. A lábakat a melegvízben egy percig, a hidegben pedig 10 másodpercig tartsuk. Ez a „torna” a vérkeringés javításával a lábat edzetté teszi és fokozza ellenállóképességét. Dr. S. R. Szakkor a tárgyal éteremben NEMRÉGIBEN a Bányai Júlia Leánygimnázium pszichológiai szakkörének tagjai egy foglalkozás keretében meghallgattak egy tárgyalást a fiatalkorúak bíróságán. Az ügy dr. Horváth István né bírónő megjegyzése szerint igen egyszerűnek mutatkozott. Azoknak azonban, akik most voltak életükben először tárgyalóteremben, rendkívüli érdekes és izgalmas volt. A BÍRÖSÁG M. L. elsőéves ipari tanuló lopási ügyét tárgyalta. A fiatalkorú háromrendbeli lopást követett el csupán azért, hogy a „galeri”, amelybe belekeveredett, tagjának elismerje. A különben rendezett családi viszonyok között élő fiút a bíróság egyévi időtartamra próbára bocsátotta. Röviden talán ennyi elég is az ügyről, hiszen egyszerű eset, megvan a lehetősége a 15 éves M, L.-nek, hogy a lejtőn ne menjen tovább. A TÁRGYALÁS után a szakkör tagjai, akik szintén fiatalkorúak, kérdéseket tettek fel az ügyet tárgyaló bírónak nemcsak M. L. esetére vonatkozóan, hanem általában a fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatban. A szakköri tagok — talán a jövő jogászai és pedagógusai — eddigi lélektani ismereteik alapján és Tornyai Jenő tanár segítségével igyekeztek magyarázatot találni az adott esetre. (l-i) PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő' Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Szécnenyi1 tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I'a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési -tfj i hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: ti-85, GYERMEKIKNEK posan túlméretezett építkezéssel nemcsak, önmagukat csapták be. Mások is becsapták őket — pl. a kontár iparosok, akik a man- zardtetővel, a virágszobának szánt nagyon-nagyon költséges toronyszobával és egyéb felesleges cicomákkal, tornyocskákkal ezreket húztak ki a család zsebéből. .. Sz. M.-ék esete ugyan nem mindennapi, de hasonló hibába a több ezer magános családi ház építői közül számosán esnek, megfelelő tájékozottság és szaktanács hiányában. Sok ezer családnak jelent ez anyagi károsodást, akiket pedig amúgy is nagy áldozatra kényszerít a családi- ház-építés. Ezért fogadjuk nagy örömmel a népfront nemrégiben megalakult kislakásépítési akcióbizottságának kezdeményezését, amely a gazdasági szakembereken, a jó anyagbeszerzési lehetőségek biztosításán túl egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a tervezőket is mozgósítsa és szaktanácsadást szervezzen a kislakásépítők számára. A népfront és a megyei tanács közös állásfoglalása, hogy a kislakásépítési akciót község- fejlesztési feladatnak kell tekinteni, s ennek megfelelően teszik meg a szükséges intézkedéseket is. Reméljük, az építők is megértik és szívesen fogadják majd e jószándékú segítséget és inkább a más kárán igyekeznek ezentúl okulni, mint a magukén. Eszikné VILLA A TANYAVILÁGBAN avagy egy családiház-építés tanulságai
