Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

A kiskunhalasi út mentén, szemben a törökfái vasútállo­mással, szerényen lapuló kopott tanyáktól övezve új, „pazarul" megépített manzárdtetős, torony­szobás villalakás — valóságos kis kacsalábon forgó kastély — büszkélkedik. Ugyan ki építhette, s miféle szándékkal telepedett meg itt. ahonnan már inkább a városba, a rendezett településekre vágya­koznak az emberek. A megyei tanács építési osz­tályának főmérnökével, Bolhóy Lászlóval próbálunk választ kap­ni a kérdésre, amikor az új ház konyhájának — és egyben még egyetlen lakható helyiségének — ajtaján kopogtatunk. Csak a ház asszonyát: Sz. M.-nét találjuk otthon. Gyorsan peregnek a kérdések, s nem minden szenvedély és ke­serűség nélkül a válaszok, me­lyekből kiderül: pontosan négy éve, 1958-ban kezdték az építke­zést, természetesen engedély nél­Tavaszi újdonságok. kül, mert azért hiába is mentek volna. A város úgysem hagyja jóvá, hogy az amúgyis kiterjedt tanyavilág, a technikai, gondol­kodásbeli elmaradottság felszá­molását gátló települések még számban is szaporodjanak. A családot az engedély nél­küli építkezés miatt meg is bün­tették. Igaz „csak” 500 forintra, de ha ötezerre büntették volna őket, akkor sem éri el a bünte­tés eredeti célját. Ugyanis mind­ez már tavaly történt, amikor tető alatt volt az épület, s vál­toztatni nem igen lehetett volna a dolgon. Arra a kérdésre, hogy miért éppen itt építettek, s mennyibe került eddig az építkezés, az asszony csak a vállát vonogatja, s az urára hivatkozik, aki értel­mi szerzője ennek a tanyai épít­kezésnek, Az öttagú család va­lamennyi tagja, az édesanya ki­vételével, ugyanis a városban dolgozik. A családfő álma s vá­gya volt, hogy itt építsenek, s ezt keresztül is vitte a gyerekek, s a felesége akarata ellenére. Amikor azonban azt képzeltük, hogy a könyörtelen, maga aka­ratát minden áron érvényesítő családfő erős és kemény ember, tévedtünk. Amikor Sz. M.-et városi mun­kahelyén felkerestük, egy magá­ba roskadt, megtört ember állt előttünk, aki, mint a gyermek megunt játékából, maga is kiáb­rándult már a tanyai villából. Mert mi lesz a ház sorsa? Ed­dig 80 ezret öltek bele, s leg­alább 40 ezer kellene még, hogy befejezhessék. Az egyetlen lak­ható konyha falai azonban már­is repedeznek, úgyhogy mire az építkezést befejezik, kezdhe­tik elölről a tatarozást. Hatvan­ezerért máris túladnának rajta, ami pedig 20 ezer forint veszte­séget jelentene az építkezést ugyancsak megnélkülöző család­nak. A másik baj az, hogy a gyerekek sem akarnak itt élni. A nagyobbik lány, aki férjhez- menetele után egy kis tanyát örökölt a szomszédságban — mivel férjével együtt a városban dolgozik — szövetkezeti lakásra gyűjtögeti a pénzét, s nem akar itt megtelepedni a másik két gyerek sem. Az engedély nélküli, s meg­gondolatlanul megtervezett, ala­a ruha... és a cipődivatbíin, Kézimunka Egy német, egy szovjet és egy román gyermckruha-motlrll — amelyeknek egyaránt nagy sikerük volt a legutóbbi budapesti nemzetközi divatbemutatón. Ha a konyha megkopott füg­gönyét, egy szekrénycsíkot, vagy terítőcskét kell kicserélni, ezek­kel a szép, felső-tiszavidéki keresztszemes mintákkal gyor­san készíthetjük el az „utánpót­lást”, Heti étrend PÉNTEK: Gulyásleves, almás pa- lacs.i nta. SZOMBAT- Rántott leves, papri­kás burgonya virslivel, fejessaláta. VASÁRNAP: Zöldborsó leves, rán­tott csirke párolt rizzsel, ecetes uborkával, krémes. IIÉTFÖ: Párolt sertéssült petre­zselymes burgonyával, jégbehűtött madártej. KEDD: Sóskaleves, marhapörkölt csőtésztával. SZERDA: Burgonyaleves, sajtos tészta. CSÜTÖRTÖK: Húsleves, spenót, főtt hússal. RECEPT Almás palacsinta. Hozzávalók: 2 db tojás, 15 dkg cukor, 10 dkg zsír, ke­vés só, szódavíz, 40 dkg liszt, fél kg alma, 2 g fahéj. A lisztből 2 db tojással, csepp sóval, 5 dkg cukor­ral, szódavízzel palacsintatésztát ke­verünk, a rendesnél kicsit sűrűbb­re. Az almát megtisztítjuk és na­gyon vékonyra vágjuk, vagy reszel­jük és a palacsintatésztába beleke­verjük. Palacsintasütőben kisütjük, fahéjas cukorral megszórva, négybe­hajtva tálaljuk. Mezítláb? Szandálban? Cipőben? Az idő javulásával örömmel cseréljük fel zárt cipőnket szel- lős szandálra, a strandok ho­mokján és a kertek pázsitján pe­dig szívesein járunk mezítláb. A lábat védő lábbeli civilizá­ciónk egyik értékes terméke. Mi az oka mégis annak, hogy oly szívesen válunk meg tőle és oly örömmel tapossuk mezít­láb a puha gyepet és a folyó­partok kavicsos talaját? Tulaj­donképpen védekezés ez a túl­zott igénybevétellel szemben. A láb fokozott megterhelés esetén, vagy ha a boltozatot tar­tó izomzat kifáradt: befelé dől, boltozata pedig lelapul. Az így kialakult lúdtalp tartós fenn­állása esetén a láb csontjait ösz- szekötő ízületekben gyulladásos, majd elfajulásos jelenségek lép­nek fel és ezek a láb teherbíró­képességét, valamint rugalmas­ságát lényegesen ’ csökkentik. A láb eltorzulásában a sok állás, az elhízás mellett a helytelen cipőviseletnek, sőt ma­gának a lábbeli használatának is van bizonyos szerepe. A szűk és merevtalpú cipők ugyanis megakadályozzák a lábizmok szabad mozgását, s ez elkerül­hetetlenül erejük csökkenéséhez, a talpi boltozat lelapulásához vezet. Az elmondottakból követke­zik, hogy a lábtorzulások meg­előzésének leghatékonyabb esz­köze a lábizmok erejének javí­tása: a mezítlábjárás, vagy leg­alább a minél puhább talpú szandál viselése. Ez utóbbi le­hetővé teszi a lábizmok szabad mozgását, a láb szellőzésének ja­vításával pedig megakadályozza a gyakori lábizzadást és az en­nek alapján kifejlődő gombás bőrbetegségek keletkezését. A mezítlábjárás csak gyepen, vagy kavicsos talajon egészsé­ges, mert itt a talaj érdessége, egyenetlensége a láb izmait gya­kori összehúzódásra ingerli és ezáltal erősíti. 4ssfalton vagy betonon a mezítlábjárás hatása éppen el­lenkező: a lábboltozat lelapul, rugalmassága csökken. Mezítláb járni azonban csak ott szabad, ahol lábunk nem sé­rülhet meg. Országúton, kertben, sportpályán keletkezett lábsérü­lés esetén számolni kell a teta­nuszfertőzés lehetőségével is. Fő­leg a mély, szúrt sebek gyanú­sak ebből a szempontból. Ennek a súlyos, életveszélyes betegség­nek kifejlődése időben alkalma­zott védőoltás segítségével meg­előzhető, ezért akit ilyen sérü­lés ér: feltétlen, forduljon azon­nal orvoshoz. Nem ajánlatos a mezítlábjárás hideg, nedves talajon sem. A tapasztalat sze­rint az ember hidegre legérzé­kenyebb testrésze a láb. Min­denki megfigyelhette már ma­gán, hogy ha meleg fürdőből mezítláb hideg kőre lép, vagy ha esőben cipője átázik, azonnal tüsszögni kezd. Csapadékos évszakban tehát jó talpú cipő, esetleg gumi sár­cipő viselésével gondoskodjunk lábunk szárazon tartásáról. A láb hőmérsékleti edzésére egyéb­ként legalkalmasabb a váltako­zó hideg-meleg lábfürdő. Szé­künk elé helyezzünk két lavórt. Az egyikbe öntsünk 40 fokos, a másikba pedig 20 fokos vizet. A lábakat a melegvízben egy percig, a hidegben pedig 10 má­sodpercig tartsuk. Ez a „torna” a vérkeringés javításával a lá­bat edzetté teszi és fokozza el­lenállóképességét. Dr. S. R. Szakkor a tárgyal éteremben NEMRÉGIBEN a Bányai Jú­lia Leánygimnázium pszicholó­giai szakkörének tagjai egy fog­lalkozás keretében meghallgat­tak egy tárgyalást a fiatalko­rúak bíróságán. Az ügy dr. Horváth István né bírónő megjegyzése szerint igen egyszerűnek mutatkozott. Azok­nak azonban, akik most voltak életükben először tárgyalóterem­ben, rendkívüli érdekes és iz­galmas volt. A BÍRÖSÁG M. L. elsőéves ipari tanuló lopási ügyét tár­gyalta. A fiatalkorú háromrend­beli lopást követett el csupán azért, hogy a „galeri”, amelybe belekeveredett, tagjának elis­merje. A különben rendezett családi viszonyok között élő fiút a bíróság egyévi időtartamra próbára bocsátotta. Röviden ta­lán ennyi elég is az ügyről, hi­szen egyszerű eset, megvan a lehetősége a 15 éves M, L.-nek, hogy a lejtőn ne menjen tovább. A TÁRGYALÁS után a szak­kör tagjai, akik szintén fiatal­korúak, kérdéseket tettek fel az ügyet tárgyaló bírónak nemcsak M. L. esetére vonatkozóan, ha­nem általában a fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatban. A szakköri tagok — talán a jövő jogászai és pedagógusai — ed­digi lélektani ismereteik alap­ján és Tornyai Jenő tanár segít­ségével igyekeztek magyarázatot találni az adott esetre. (l-i) PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő' Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Szécnenyi1 tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I'a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési -tfj i hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: ti-85, GYERMEKIKNEK posan túlméretezett építkezéssel nemcsak, önmagukat csapták be. Mások is becsapták őket — pl. a kontár iparosok, akik a man- zardtetővel, a virágszobának szánt nagyon-nagyon költséges toronyszobával és egyéb felesle­ges cicomákkal, tornyocskákkal ezreket húztak ki a család zse­béből. .. Sz. M.-ék esete ugyan nem mindennapi, de hasonló hibába a több ezer magános családi ház építői közül számosán esnek, megfelelő tájékozottság és szak­tanács hiányában. Sok ezer csa­ládnak jelent ez anyagi károso­dást, akiket pedig amúgy is nagy áldozatra kényszerít a családi- ház-építés. Ezért fogadjuk nagy örömmel a népfront nemrégi­ben megalakult kislakásépítési akcióbizottságának kezdeménye­zését, amely a gazdasági szak­embereken, a jó anyagbeszerzési lehetőségek biztosításán túl egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a tervezőket is moz­gósítsa és szaktanácsadást szer­vezzen a kislakásépítők számá­ra. A népfront és a megyei ta­nács közös állásfoglalása, hogy a kislakásépítési akciót község- fejlesztési feladatnak kell tekin­teni, s ennek megfelelően teszik meg a szükséges intézkedéseket is. Reméljük, az építők is meg­értik és szívesen fogadják majd e jószándékú segítséget és in­kább a más kárán igyekeznek ezentúl okulni, mint a magukén. Eszikné VILLA A TANYAVILÁGBAN avagy egy családiház-építés tanulságai

Next

/
Thumbnails
Contents