Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

1 oldal 1962. április 26. csütörtök Egymillió forint értékű társadalmi munka — harmincezer köbméter siló A dunavecsei járás fiataljainak vállalása Zsuzsák munkacsapata A solti Szikra Termelőszö­vetkezet újsolti üzemegységében ekék pásztázzák végig a jókora táblát. Kék melegítés lányok fogják a lovak zabláját. A kéz­zel már elültetett vesszők bak­hátait alakítják. Tavaly tíz holdon volt gyö- kereztető iskolájuk, s annak tiszta haszna hozzávetőlegesen 600 ezer forint volt. A Szikra Tsz ma egyike megyénkben an­nak a nyolc szövetkezeti bá­zisgazdaságnak, amelyek több közös gazdaság számára na­gyobb területen gyökereztetik a vesszőt. Az Ultetvénytervező Vállalattal kötöttek szerződést. Kétszázötven-háromszáz szö­vetkezeti gazda dolgozik itt áp­rilis 9-e óta huszonnégy mun­kacsapatban. Kihasználva pihenőjüket, vir­gonc kis csoporthoz lépünk. Ki­lenc nevetőszemű, robbanó fia­talságai leány ül együtt a fris­sen zöldült pázsiton. Beszélge­tésük közben sűrűn gyöngyözik fel pajkos kacagásuk. Némelyik még a „fájrontot” is megszegve, kézimunkázik. — Nem tudunk meglenni munka nélkül! — ezzel nyújt kezet bemutatkozáskor a mun­kacsapat vezetője, az örökvi- dám, barnapiros arcú Bilinczki Zsuzsa. — Egyébként, hogy megismerjen bennünket, mi va­gyunk a petőfitelepi lányok. — A Zsuzsák — szól közbe kötögető húga, s erre újra fel­muzsikál a kacagásuk. — Mert tudni kell, hogy kilenc főnyi csapatunkban négy Zsuzsa is van. Hogy az igazsághoz ragasz­kodjunk: nem csupa lányból áll ám a munkacsapat, mert van egy asszonyunk is, Bajnok Sán- dorné. — De ő is majdnem lány, mert az ura Pécsett dolgozik, és csak hét végén jár haza — élesz­ti tovább a jó kedvet az egyik fruska. Megkérdezem tőlük: mi a na­pi átlagteljesítményük? — Én például ma 5424 vesz- szőt duggattam, ezért 2,26 mun­kaegységet írnak a könyvecs­kémbe — dicsekszik, joggal, a kisebbik Bilinczki lány. Igen­csak megcsináljuk mindig a na­pi ötezret. (Gyorsan utána szá­molok, s a munkaegység terve­zett forintértékét alapul véve, megállapítom, hogy a kislány a mai napon 96 forint 50 fillért keresett.) — Jól összeszokott a mun­kacsapatunk — mondja Zsuzsa, — hiszen egyéb gazdasági ágak­ban is együtt dolgozunk. Vala­Az újjáválasztott szakszerve­zeti munkavédelmi felelősök ré­szére május első napjaiban há­romnapos tanfolyamot tart a Szakszervezetek Megyei Taná­csának munkavédelmi csoportja, a megyei tanács solti üdülőjé­ben. A hallgatóknak Noé Gábor, az SZMT munkavédelmi cso­portjának vezetője „A szakszer­vezetek feladatai a munkavéde­lemben” címmel tart bevezető előadást. Gróf István a propa­ganda munkával kapcsolatos mennyien fiatalok vagyunk és valamennyien KISZ-tagok. Nem­sokára megszervezzük a csapa­tok közötti munkaversenyt is. — Nem fáradtak az ötezres teljesítmény után? Élénkebb lesz a pír a ba­rackhamvas arcán. — Volt egy kis kezdeti izom­láz, de már túladtunk rajta. No meg, kis derékfájással is jár ez a munka, de hát oda se neki! Három éve vagyok a terme­lőszövetkezetben, de nem vá­gyom el innét. Nem is csak a megélhetés az, ami ideköt, ha­nem az, hogy semmiért nem válnék már meg a „Zsuzsák­tól”. — Lesüti szemét, a petőfi­telepi lányok melegen néz­nek rá. Aztán frissen, üdén folytatják a munkát, a szőlővesszők elül­tetését. Jóba Tibor rendelkezéseket ismerteti. Ta- polcsányi Károly a baleseti ve­szélyforrások elleni védekezés módszereiről, az új baleseti sta­tisztikával kapcsolatos felada­tokról, Ekker Lajos az elektro­mosságból adódó balesetek meg­előzéseiről, az erre vonatkozó szabályokról és az üzemi egész­ségvédelem alapvető kérdéseiről tart előadást. A munkavédelem­mel kapcsolatos jogi kérdéseket dr. Nagy László ismerteti majd. Az előadásokat filmvetítéssel kötik egybe. AZ ÖTÉVES terv idei felada­tait, valamint az MSZMP Köz­ponti Bizottsága legutóbbi ha­tározatát figyelembe véve a du­navecsei járás fiataljai gyűlése­ken, tanácskozásokon megvitat­ták a tennivalóikat és konkrét felajánlásokat tettek a termés­hozamok növelésére, a kong­resszusi versenyben való rész­vételre. A fiatalok vállalásait a du­navecsei járási KISZ-bizottság összegezte és ennek alapján megállapította, hogy a járás ifjúsága az állattenyésztés ho­zamainak gyarapítására 1200 ka- tasztrális holdon termeszt siló- takarmányt a közös gazdaságok­ban. A fiatalok vállalták, hogy holdanként 200 mázsa silótakar­mányt termesztenek és maguk is részt vesznek a silózásban. A termelőszövetkezeti ifjúsági si­lózó brigádok 30 ezer köbméter silótakarmány elkészítésére tet­tek felajánlást. A termelőszö­vetkezetekben és az állami gaz­daságokban dolgozó fiatalok ed­dig ötezer hold kukorica ter­mesztése felett vállaltak véd­nökséget. Vállalták, hogy 500 katasztrális holdon 30 mázsánál magasabb átlagtermést érnek eL RÉSZT vesznek a járás fia­taljai a szőlőtelepítési munkála­tokban is és elvállalták 100 hold újtelepítésű szőlő jó minőségű megművelését. A járás KISZ-istái az úttö­rőkkel együtt az idei évben százezer darab facsemetét és husángot ültetnek el az utak mentén és a friss telepítésű er­dőkben. Közreműködnek a fiatalok a termelőszövetkezetközi létesít­mények elkészítésében is. A kunszentmiklósi termelőszövet­kezetek 400 holdas halastavá­nak elkészítése felett védnök­séget vállaltak. Elhatározták, hogy a halastó építését 700 ezer forint értékű társadalmi mun­kával segítik. Ennek érdekében július közepén Kunszentmikló- son ifjúsági építőtábort nyitnak meg. Egy-egy turnusban 150 fia­ts! dolgozik majd itt. Fokozottan segítik a község­fejlesztési tervek végrehajtását is. Ebben az évben a járás fia­taljai a községek csinosítása és parkosítása érdekében 300 ezer forint értékű társadalmi mun­kái végeznek el. Nagy József Összpontosították a zománcgyártást VS^VWVWWVWVAAAAAAA^i Munkavédelmi tanfolyam A Z1M Kecskeméti Gyáregységében folyó rekonstrukció lehe­tővé teszi a zománcelőállítás egy helyen, a Gyufagyári Vállalat volt kecskeméti telepén való összpontosítását az épületek felújí­tása és átalakítása után, amely a félév folyamán befejeződik. A napokban a volt kazánházban újabb két dob kezdte meg a zománctermelést. A dobokból naponta 200 mázsa áru kerül ki 40 ezer forint értékben. A képen Farkas László, a törzsgárda tagja látható munka közben. Válasx elméleti kérdésekre A személyiség szerepe A z utóbbi hetekben, az SZKP XXII. kongresszu­sának tanulmányozása közben, párttagok és pártonkívüliek ez­reiben özönével merültek fel a kérdések. Ezeknek a kérdések­nek a zöme egészséges jószán­dékkal azt célozta, hogy mi. a magunk életében, milyen kö­vetkeztetéseket vonhatunk le a kongresszusból, milyen tanulsá­gai vannak, amelyek nálunk is érvényesek. Sokat feszegették az emberek a személyi kultusz kérdéseit és az esetek többsé­gében egyetértésre iutottak ab­ban, hogy a személyi kultusz káros gyakorlata idegen pár­tunktól, idegen a szocialista rendszertől. A legtöbben azt is elismerték a tények alapján, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájában, tevé­kenységében nyoma sincs a személyi kultusznak. Voltak azonban taggyűléseken vagy szemináriumokon olyan hozzászólók, akik elmondták, hogy a párt politikájában való­ban nincs személyi kultusz, de nálunk még megtalálható a párttitkár elvtársnál vagy a ta­nácselnöknél. Meghökkentem ezeken a kijelentéseken, mert a személyi kultusz fogalma egyáltalán nem úgy él bennem, hogy azt egy párttitkár vagy községi tanácselnök- személyé­hez tudnám kapcsolni. Újra és újra átgondoltam a kérdést. Vajon mit is értünk mi sze­mélyi kultuszon? Nyilvánva­lóan azt, ha egy embert érdem­telenül olyan tulajdonságokkal ruházunk fel, amelyek szük­ségszerűen a tömegek fölé eme­lik. Olyan tettekat tulajdoní­tunk neki, amilyeneket csak az egész ország népe, egy egész nemzedék valósíthatott meg. rje nézzük meg a kérdés ** másik oldalát: ha egy ország vezetője, miként az a Szovjetunióban Sztálin, nálunk pedig Rákosi esetében történt, a személyi kultusz hibájába esik, akkor ez számtalan kö­vetkezménnyel jár az egész párt, az egész ország életére. Mindenekelőtt azzal jár, hogy a tömegek demokratikus jogai báltérbe szorulnak, megsértik a szocialista törvényességet. A ve­zető kollektíva bölcsessége he­lyére egy személy akarata, ön­kényes határozatai lépnek. Ez á magatartás azután több ve­zető magatartására rányomja a bélyegét. A személyi kultusz ugyanis a felszínen elsősorban vezetési módszerként jelentkezett. Ter­mészetesen rossz módszerként, amely figyelmen kívül hagyta a dolgozók véleményét, meg­szegte a törvényeket és egy olyan ember elképzeléseit akar­ta az életre ráerőszakolni, aki­nek egészen rendkívüli, csodá­latos képességeket, bölcsességet tulajdonítottak. Ebben az idő­szakban a helyi vezetők egy része szinte gépiesen, gondol­kodás nélküj hajtotta végre az utasításokat, elszokott az önálló alkotó tevékenységtől és nem kereste a helyi adottságok, lehe­tőségek hasznosításának módját. Ezek után nyilvánvaló, hogy a kérdezők azért beszél­nek személyi kultuszról, mert egyes vezetők magatartásában olyan hibákat látnak, amelyek a régi időszakra, a személyi kultusz időszakában meghono­sodott munkamódszerre emlé­keztetnek. Bár erőteljesen, és hozzáte­hetjük, nem is sikertelenül küz­dünk a fent említett hibák el­len — azonban a személyi kul­tusz időszakának maradványa­ként. azonkívül a dogmatikus szemlélet és a szubjektív gon­dolkodási mód következménye­ként, azok még ma is előfor­dulnak. Annak ellenére, hogy ezek a módszerek a személyi kultusz munkastílusára emlékeztetnek, teljes egészében mégsem azono­sak azzal, mint ahogy azt cik­künk bevezető részében már jellemeztük. Nem pontos és éppen ezért nem is helyes azt mondani te­hat, hogy a községi tanács vb- elnökét, vagy a termelőszövet­kezet elnökét személyi kultusz övezi. Párttagjaink és a oárton- kívüliek akkor lámák el he­lyesen, ha nem a személyi kul­tusz vádját emlegetik, hanem az egyes vezetők magatartásá­ban, intézkedéseiben előforduló hibákat bírálják azzal a céllal, hogy elősegítsék a mulasztások leküzdését-. A személyi kultusz szoro­” san összefüggött a szek­tás, dogmatikus magatartással. Ez sem jellemző már pártunk politikájára, de nálunk is akad­nak még kommunisták, akik a tömegektől féltik a pártot és éppen ezzel okozzák a legna­gyobb kárt. Vannak, akik nem tudják ''megérteni, hogy nem a néptömegek ellenére, hanem velük és nekik építjük a szo­cialista társadalmat. Nem értik meg, hogy a szektás elzárkózás és a túlhaladott elvi tételek- hek való dogmatikus ragaszko­dás eltaszítja tőlünk az embe­reket és revizionista támadá­soknak teszi ki a pártot. Ha a személyi kultuszról be­szélünk, feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy akkor, ami­kor elítéljük a személyiség mértéktelen és érdemtelen túl­becsülésének, alapjában burzsoá eredetű, kultuszát, ugyanakkor elismerjük a vezetők tekinté­lyét. Elismerjük azt a tekin­télyt, amelynek alapja a jó munka, a vezetésben elért si­kerek, a vezető és a tömegek közötti bizalom, elvhűség és kö­vetkezetesség a szocializmus ügyének valóraváltásában. A személyi kultusz időszaka olvan sajnálatos szakasz törté­nelmünkben, amelynek idején csorbát szenvedtek a szocializ­mus építésének elvei, amikor népünk kezdeményező készsé­gét, alkotó ereiét visszatartot­ták és ezzel hátráltatták tár­sadalmunk előrehaladását. Dártunk politikája a biz­* tosíték rá, hogy ez a kor­szak végleg lezárult. Most az a feladat, hogy a párt tömegpoli- tikáját, amely hivatott a sze­mélyi kultusz, a szektásság ma­radványait és következményeit az élet minden területén, fel­számolni, fenntartások nélkül, maradéktalanul megvalósítsuk; Pozseay Imre .

Next

/
Thumbnails
Contents