Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

Hétvégi sportműsor Labdarúgás NB II. Keleti csoport: Bp. Egyetértés—Kecskeméti Dózsa, Budapest-Soroksár, du. 4 óra, vezeti: Lovasi. NB III. Délkeleti csoport: KTÉ —Hódmezővásárhelyi MEDOSZ, Kecskemét, du. 4 óra, v. Hod- roga. NB III. Délnyugati csopori: Bajai Bácska Posztó—Pécsi Bá­nyász, Baja, du. 4 óra, v. Sza­bó. — Szekszárdi Dózsa—Bajai Építők, Szekszárd, szombat du. 4 óra, v. Kulcsár. — Szekszárdi Petőfi—Kiskunhalasi MEDOSZ, Szekszárd, vasárnap du. 4 óra, v. Horváth. Megyei I. osztály: Kiskőrös— Tompa, Badacsonyi; Kalocsai Spartacus—Kiskunfélegyházi H, Schlarb; Kalocsai Kinizsi—Solt- vadkert, jv. Pécsről; Kecskeméti Dózsa II.—Kiskunhalasi Honvéd, Barta; Tiszakécske—Bácsalmás, Zsámboki; Kiskunfélegyházi Bá­nyászati—Kalocsai Honvéd. He­gyes; Alpár—Izsák, Mácsai. A Szabadszállási Honvéd—János­halma mérkőzést későbbi idő­pontra halasztották. Járási összevont bajnokság: Északi csoport: Kiskunmajsa— K. Épületlakatos, K. Légierők— K. MÁV, KTE II.—Lakitelek, La- jósmizse—F. Reménység, He- tényegyháza—Kerekegyháza. — Középcsoport: Miske—Kiskunha­lasi Spartacus, Apostag—Hajós, Künszentmiklós—Dunavecse, K. Honvéd II.—Dunapataj, Kiskő­rös II.—Szabadszállás, Kecel— Csengőd. — Déli csoport: Kele- bia—Bajai Építők II., Vaskút— Gara, Kunbaja—Mélykút, Bajai Vasas—N.-nádudvar, Bajai H. —Katymár, Bajai Bácska II.— Dávod. I Kosárlabda NB I-es női mérkőzés: Bajai Építők—Bp. Duna Cipőgyár, Ba­ja, de. fél 11 órakor, v. Pásztói, Szamosi. — NB II-s férfi mér­kőzés: Kecskeméti Petőfi—Bp; Testnevelési Főiskola, Kecske­mét, de. háromnegyed 11 óra. Előtte 10 órakor úttörőcsapatok mérkőznek. Birkózás Országos ifjúsági szabadfogá­sú bajnokság szombaton és va­sárnap Budapesten a Sportcsar­nok edzőtermében. A versenyen megyénkből Kecskemétről és Kalocsáról vesznek részt ifjúsági birkózók. Cselgáncs Kecskeméti Dózsa — Osztrák Rendőr Sportegyesület közötti barátságos találkozó, Kecskemé­ten, vasárnap de. 11 órakor a Katona József Színházban. , Ökölvívás NB II. Keleti csoport: Kiskun­félegyházi Honvéd—Petőfibányai Bányász, Kiskunfélegyháza, de. fél 11 óra, v.: Bányai, Zádori. Űszóedzői tanfolyam A Bács-Kiskun megyei Űszó- szövetség július 26—29-ike kö­zött Kiskunhalason gyakorló úszóedzői, uszodai úszómesteri és vízőri tanfolyamot rendez. Részvételi díj 120 forint. Bővebb felvilágosítás és je­lentkezés: Bács-Kiskun megyei Űszószövetség, Kecskemét, pos­tafiók 132. Jelentkezési határ­idő: április 30. ooooooooooooooooooooooooooooooooooo Egy falusi nevelő portréjához A nevelőt, a takaros fa­lusi ház előtt találom. Csemete­fákat ültet .■.. — Néhány év múlva már lom­bosak lesznek. Árnyékot adnak az embernek. Akkora már be­tonjárda is lesz itt bizonyára. Ezt mondja mosolyogva és ke­ze szorításán érzem, nemcsak a tollforgatással foglalkozhat; az erős fizikai munkával is ... Fia­talember, ugyanúgy néz ki, mint ahogy elképzeltem a tanácsveze­tők leírása után: szemei meg­fontolt tekintetről árulkodnak, hangja nyugodt, magabiztos, mint aki tisztában van azzal, hogy van elég ereje, küzdőké­pessége véghezvinni azt, amit szeretne. Előzőleg is ezt mondták: ilyen ember Kőhalmi Károly, a katy- mári nevelő ... Többi közt a kézilabda-ügy­ben. Nemreg ült össze a me- POSZ sportkör, hogy megtartsa ez évi vezetőségválasztó köz­gyűlését. Ott volt és felszólalt Horváth Máté, a JTST elnöke is, Megemlítette, hogy a labda­rúgás, asztalitenisz és a sakk mellett több érdekes és szép sportág van, ami bizonyára eb­ben a községben is népszerűség­re találna. Természetesen eh­hez olyan irányítók kellenek, akik szeretnek foglalkozni a fia­tal okkal... Kőhalmi Károly amikor meg­hallotta, hogy miről van szó, örömmel jelentkezett: kézilab­da-csapatot alakít. Régen foglalkozik magában ezzel a gondolattal. Madarasi születésű, de itt kezdett tari'ta- ni. Három évig testnevelő volt, mert elődjét, Székely Ilonát az r szülőfalujába helyezték. A I munkahelyi testnevelés Jelentőségéről TESTNEVELÉSI mozgalmunk szerves része a munkahelyi test­nevelés. Feladata a dolgzók egészségének védelme, az üze­mekben, vállalatoknál és iro­dákban dolgozó emberek egész­ségének megóvása. Szocialista társadalmunkban nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a munkahelyi testnevelés­nek. Különösen népszerűvé vált a Szovjetunióban, Csehszlová­kiában, de egyre több helyen végzik a munkahelyi testneve­lést a többi szocialista ország­ban is. AZ UTÓBBI időben nálunk is gyakran hallunk arról, hogy gyárainkban, üzemeinkben a dolgozók naponta 5—10 perces üdítő tornát végeznek. Különö­sen megkedvelték ezt a dolgo­zók a bajai Ruhaüzemben. A munkahelyi testnevelés be­vezetésétől azonban, sajnos, még elég sok helyen idegenkednek. Egyes vezetők a termelési ki­esésre hivatkoznak, s ugyanak­kor vannak olyan dolgozók is, akik azt az elvet vallják, hogy eleget mozognak munkaközben, s részükre teljesen felesleges a munkahelyi testnevelés Helytelenek ezek a nézetek. Minden dolgozónak, aki egyol­dalú mozgást végez munka köz­ben, szüksége van a napi tíz­perces üdítő testnevelésre. Ezt legjobban az üzemi orvosok tudják bizonyítani. A RENDSZERES testnevelés hatásos eszköz az öregedés el­leni harcban. Ismert igazság az, hogy az ember korát nem az éveinek száma, hanem szerve­zetének mindenkori állapota, munkabírása határozza meg. A különböző munkafolyamatok az emberi szervezetnek csak az egyoldalú mozgást biztosítják, s ezt célszerű és szükséges kiegé­szítő mozgásokkal ellensúlyozni. Az öt-tízperces munkaközi test­nevelés idegileg és fizikailag felfrissíti a dolgozókat, csökken­ti a figyelmetlenséget, az eset­leges fáradtságból eredő balese­ti veszélyt. ÉPPEN EZÉRT fontos, hogy mindenhol bevezessék az em­beri szervezetet felfrissítő napi öt-tízperces munkahelyi testne­velést! Szabó Gyula SZMT Testnevelési és Sportbizottság vezetője kapcsolat azonban nem szakadt meg. Amikor tantervi anyag lett a kézilabda-oktatás, több­ször mérték össze — váltakozó sikerekkel — a madarasiak és a katymáriak kézilabda-tudásu­kat. Kőhalmi nevelő tanítvá­nyai időközben nagyon megked­velték a kézilabdát. Állandóan érdeklődtek: tanár úr, nem le­hetne egy csapatot szervezni!? És most itt az alkalom. A sportköri közgyűlésen elhang­zottak, meghozták a nevelő ked­vét. Rövid idő alatt megalakí­totta a fiú kézilabda-csapatot. Már neveztek a területi bajnok­ságra is. Hetente edzenek és mondani sem kell — egy fiú sem hiányzik a kitűzött idő­pontban. — Elhiszi, hogy én voltam a legboldogabb, amikor láttam lelkesen szaladni a 14 éves Ist- pánovics Pistát, a délszláv isko­lába járó gyereket, vagy Vuj- kov Miksát, vagy Kiss Jóskát, a hívó szóra. Vagy akkor nem örülhettem tiszta szívből, ami­kor Illés Jancsi szobafestő ta­nuló a játék mellett még szer­vezésre is vállalkozott? Minden pedig náluk sem megy simán. Egyenetlen, gö­röngyös a pálya. Kapuhálójuk, felszerelésük nincs. Mégis meg­oldják — és nem siránkoznak! Azt mondják, elmennek a há­rom szövetkezethez: adjanak egy-egy kocsit, hogy vörös sa­lakot vihessenek a pályára. Ka­put befedni, régi elhasznált lab­darúgóhálóval is lehet! És hogy még nincs dressz, tornacipő? Sebaj, majd az is meglesz, ha látják az illetékesek, hogy mi­lyen jól játszanak. Egyelőre mindenki hozza hazulról a sa­játját. Az a fontos, hogy játsz­hassanak! Hogy növeljék a köz­ségben a kézilabdasport-ked- velők táborát... Valóban ez most a fontos. Ez lenne: minden községünkben — növelni az eddig elhanyagolt sportágak népszerűsítését, tö­megesítését. Valahogy így; ilyen lelkesen és akarattal, mint ahogy a katy­máriak teszik... Márkus János SJLLK, A sakkvilág két halottja A napokban hunyt el Moszkvában V. Ragozin nagymester, levelezési világbajnok, a Nemzetközi Sakk- szövetség alelnöke, a Sahmati c. szovjet sakkfolyóirat szerkesztője, hosszas betegeskedés után 53 esz­tendős korában. Ragozin gyári munkásként kezdte pályafutását. Az építészeti techni­kum elvégzése után mint építész- mérnök dolgozott. Kora ifjúságában szerette meg a sakkot. A mesteri címet 1930-ban, 22 esztendős korában szerezte meg, a nagymesteri rangot pedig 1946-ban, amikor Bondarevsz- kij nagymester ellen páros mér­kőzésen +7 —3 =2 arányban győ­zött. Kiváló ismerője volt a meg­nyitáselméletnek. Róla nevezték 'el az alábbi megnyitást: 1. d4, d5 2. c4, e6 3. Hc3, Hf6 4. Hf3, Fb4. . Az utóbbi években gyengélkedése miatt a versenyzéstől visszavonult. Mint szaktanácsadó több alkalom­mal működött Botvinnik mellett világbajnoki mérkőzésein. Nagyon kedvelte a levelezési sakkot. A II. levelezési világbajnokságból — 1953 —1959 — győztesként került ki. Ragozin nagymester 1952. március 21-én Kecskeméten járt és megte­kintette rovatvezetőnk sakk-könyv­tárát. A Bondarevszkij elleni mérkőzés­ről adjuk a következő hadállást: Ragozin—Bondarevszkij Következett: 1. Be8, fe: 43. fe:! (43. Be7:f, kis 44. Be6f, Ke6: 45. c8Vt, VcS: 46. Fh3f, Ke7 47. Fc8: után e2! nyert volna.) 43. —, Kf6 44. Hd6ü, Vc7: 45. Bf8f, Kg6 46. Bf6t!, Kh5 47. He8, Vc2 48. Hg7f, Kg4 49. Bf2 és Ragozin nyert. » A sakkvilág másik halottja, akiről most világszerte megemlékeznek, már húsz éve nyugszik a havannai temetőben. 1942. március 7-én jelen­tették a világlapok Capabianca Jose Raoul elhunytét. A hír váratlanul érkezett, Capablanca az 1939. évi sakkolimpián még játszott, 1941-ben még szimultánokat adott. Capablanca 1921-ben hódította el a világbajnokságot Laskertől. A le­győzött így jellemezte a győzői: Acélból való ellenféllel álltam szem­ben. Stílusa pontos és találékony, logikus és erélyes. Kimagasló teljesítményeket nyúj­tott Capablanca a sakktörténet 11 következő nagy versenyén: San Se­bastian 1911, Pétervár 1914, London 1922, New York 1924, Moszkva 1925, New York 1927, Kissingen 1928. Karlsbad 1929, Moszkva 1935 és 1936, Nottingham 1936. Capablanca életművét Chalupetzky Ferenc és Tóth László két kötetben örökítették meg. összeállításuk sze­rint Capablanca a fontosabb nem­zetközi versenyeken és páros mér­kőzéseken 282 játszmát nyert, 34 játszmát vesztett, 243 játszmája dön­tetlenül végződött. Capablanca ereje a <gyors és tiszta látásban, a biztos pozíció-érzékben, az ellenfél minden kezdeményezését hidegvérrel elhárító védekezésben rejlett. A játszmát drámának tekin­tette és a dramaturgia legfőbb sza­bályaiként mindig előtte lebegett az egység és következetesség. Ezek az erények jelenünk sakkozói közül főként Botvinnik, Petroszjan és Fi­scher stílusában lelhetők fel. Az alábbi Capablanca-végjáték a jó huszár erejét mutatja a rossz futó ellen: Capablanca—Reshevsky 1. Hd3, g5 2. hg:, fg: 3. Hb4, ab: 4. ab:, Fb7 5. g4, Kg7 6. Ke2, Kg6 7. Kd3, hä 8.. gh:t, KhS: 9. Kd4, Kh4 10. Hd5:, Kg3 11. f4, g4 12. f5, Fc8 13. Ke5, Fd7 14. e4, Fe8 15. Kd4, KÍ3 16. e5, g3 17. He3, Kf4 18. e6, g2 19. Hg2:f, KÍ5: 20... Kd5, Kg4 21. He3f, Kf4 22. Kd4, sötét feladta. Sakkelméleti előadás Rovatvezetőnk április 24-én, ked­den délután fél hat órakor Nimzo- vics sakkelveiről tart előadást a szakszervezeti sakkotthonban. Ér­deklődőket szívesen látnak. Húsvéti nemzetközi labdarúgó-torna Becsben és Budapesten A húsvéti sportműsor kiemel­kedő eseményének ígérkezik a szombati bécsi és a hétfői bu­dapesti kettős nemzetközi lab­darúgó-mérkőzés, amelyen ma­gyar részről az Üjpesti Dózsa és a Ferencváros, osztrák rész­ről pedig az Austria és a Ra­pid vesz részt. A hétfői vissza­vágó mérkőzéseket 15 órai kez­dettel a Népstadionban rende­zik. Osztrák cselgáncsozók Kecskeméten A Dózsa cselgáncsozói vasár­nap és hétfőn első ízben talál­koznak az osztrák rendőr sport­egyesület legjobb judósaival, akik húsvétkor látogatnak Ma­gyarországra. Az első mérkő­zésre vasárnap délelőtt 11 óra­kor Kecskeméten a Katona Jó­zsef Színházban kerül sor, míg a második találkozó színhelye hétfőn Budapesten a Sportcsar­nokban lesz. Az osztrák cselgáncsozók nyolc versenyzővel érkeznek Kecske­métre, ahol vasárnap a két ne­hézsúlyú újpesti versenyzővel megerősített Kecskeméti Dózsa cselgáncs-csapatával mérkőznek. Az osztrákok jó erőt képvisel­nek, két válogatott versenyző is helyet.kapott csapatukban. A Kecskeméti Dózsa előrelát­ható összeállítása: 68 kg-ban: Nagy Lajos, Bodor Antal. 80- kg-ban: Zsíros Gábor, Bodor József és nehézsúlyban: Gere Bertalan. Ismét Gert Fotgieter. Egyike a sport leg­tragikusabb figuráinak. Emlé­kezhetünk: a melboume-i 400-as S döntő utplsó gátján — második > helyen futva — bukott. Későbbi világcsúcsot futott, aztán —] egy rögbi-meccsen — csigolya-? törést szenvedett. Róma előtt; ismét csúcsformában volt. Út­ban az olimpia felé. súlyos autókarambol érte. félszeme ráment. Most újra edzésbe állt. Acél­ember. Bajai napló III. Eled a Sugovica T < avaszt érez a vén folyó; partján zöldell a fű, s s Sugovica fölé hajló fákon , pattognak a rügyek ... | Vasárnap délután. A vízen \ motorcsónak pöfög; két bal- ' lonkabátos fiatal lány és egy fiú már kirándulásra merész- ; kedett. ; Még nem nyitott ki a „Vén diófa”, de mellette a parton ! kiskabátban horgászik három ' férfi. A csónakházban is nagy ; a sürgés; festik és javítják aj csónakokat. < Eljött a tavasz, éled a Sugo- vica... ‘ Baja, megyénk fürdővárosa ‘ évekkel ezelőtt híres volt vízi­sportjáról. Kiváló úszók ne­velkedtek ebben a városban, akik nem egy úszószámban ál­lítottak fel megyei csúcsokat. Jó vízilabda-csapattal dicse­kedhettek és fejlett volt a vízi- motoros-sportjuk is. j Az utóbbi időben azonban ; keveset hallottunk róluk. Na- gyón elhanyagolták ezt a sport- i ágat. A városi TST ebben az i évben ismét szeretné fellendí- j leni és híressé tenni Baját nemcsak vizével, hanem a ví- zisoort tehetségeivel is. Éled a Sugovica ... S ez intő jel: minél előbb kezdjék el a felkészülést, hogy már ezen a , nyáron pezsgő vízisport lehes- J sen. a Duna-parti városban. M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents