Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-21 / 93. szám
Í9S2. április 21, szombat 1. oldal Hárommillió forinttal több nyereség A Bácsalmási Állami Gazdaság dolgozóinak vállalása ben 178 mázsa termesztését válA% élelmiszeripar élüzemei Az élelmezésügyi miniszter és az élelmezésipari dolgozók szakszervezetének elnöksége az 1961. második félévi, illetve 1961. évi eredményeik alapján a következő vállalatokat tüntette ki élüzem címmel: Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat. Bajai Sütőipari Vállalat. Tanácskozás a párlfegyeSm! munkáról Tegnap Kecskeméten a megyei pártbizottságon értekezletet tartottak a járási és a városi pártbizottságok osztályvezetőinek, valamint fegyelmi bizottságai elnökeinek részvételével. Az értekezleten Bogdán Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője ismertette a pártfegyelmi bizottságok munkájának eddigi tapasztalatait és foglalkozott a kommunista nevelés feladataival, valamint a kommunista erkölcs követel ményei- vel. Az előadást vita követte. A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa tiszteletére megyénk mezőgazdasági nagyüzemei — állami és szövetkezeti gazdaságai — közül egyre többnek a dolgozói, illetve gazdái tesznek vaüalást a termelési terv túlteljesítésére. A Eácsalmási Állami Gazdaság dolgozói például . termelési tanácskozásukon vállalták, hogy éves tervüket,—■ amely több mint 10 és félmillió forint tiszta nyereséget irányoz elő — 2 millió 815 ezer forinttal túlteljesítik. Így ezer hold . szántóegységen valamivel több mint egymillió 87 ezer" forint tiszta nyereséget érnek el. Vállalásukat a hozamok növelésével, s a költségek csökkentésével kívánják teljesíteni. őszi búzából a terv szerint 18-cal szemben 18,8, őszi árpából 16,5 helyett 17,8. kukoricából 20,5 helyett 22,5. cukorrépából a tervezett 165-tel szemlalták például egy-egy holdon. Az állattenyésztésben vállalt egymillió 100 ezer forint nyereségtöbbletet azáltal szándé- ; koznak elérni a többi között, hogy a hízómarhák havi súly- gyarapodását 27,7-ről 29,6. a sertéshízókét 15-ről 15,4. a süldőkét a terv szerinti 8,3 helyett 9,1 kilogrammra, a csirkék kelési arányát pedig 74-ről 77. a kacsákét 70-ről 75 százalékra növelik. A baromfitelep dolgozói vállalták, hogy a rántanivaló csibehrís kilogrammját a terv szerinti 29,92 helyett 24,92 forintért állítják elő. Ez összesén 128 ezer forint költségmegtakarítást jelent. A gazdaság dolgozói vállalásukat a párt- és a szakszervezet által kezdeményezett versenymozgalmak kiszélesítésével és szervezettebbé' tételével kívánják teljesíteni. Üiból megalakítják a szocialista brigádokat, a gazdaság vezetői mozgó- sítnak az ifjúsági — többi közt a nagyobb hozamú kukoricatermesztésre irányuló 1— versenyekre. A brigád- és a csoportos munkaversenyen kívül továbbra is segítik az immár hagyományossá vált egyéni versenyt. Ezzel kapcsolatban éves és szakaszos értékelés alapján — az egyes munkafolyamatok után — kitüntetik az őt megillető címmel, jutalommal a legjobb dolgozót (például a gazdaság legjobb tehenészét, kombájnosát stb.). Az egyes kerületek, üzemegységek között már korábban indult versenyt a különböző időszakók munkafolyamatainak — tavaszi munkák, növényápolás, növényvédelem stb. — befejezése után értékelik, s az eredményről részletesen tájékoztatják a gazdaság dolgozóit. A verseny értékelését külön erre a célra megalakított bizottság végzi, amelynek tagjai a termelési egységekben és a központban dolgoznak. A legjobb eredményt elért dolgozók között ebben az évben 100 ezer forint jutalmat oszt maid ki a gazdaság, és 30 ezer forintot fordít bel- és külföldi üdültetésükre. T. I. Uj technológiával Az új módszer: a tiroli tárcsásvágás, azaz a gyorskorong- vágás 50 százalékkal gyorsítja meg a forresőív leszabását a Kecskeméti Épületlakatosipari 'Vállalatnál. A megváltozott új technológia eredményeképpen figyelembe vévé a tavaly gyártott mennyiséget 10 45J órát takarítanak meg, mely idő alatt 1 millió 327 ezer forint értékű újabb terméket állítanak elő. Ennek az új módszernek alkalmazását a műszaki intézkedési terv is előírja, A képen Kőrös László lakatosbrigád-vezető. (Pásztor Zoltán felvétele) Jttunkán liétk&znao &k Rab Lajosné száz forintja Olvastunk már a pénz történetérő1, szerepéről és nem ritkán tragédiákról is, amelyeket a pénz okozott. Mi is hát a pénz? Értékmérő, csereeszköz, törvényes fizetési eszköz — tanítják az iskolában. Ez a megállapítás a szóban forgó százforintos esetében némi magyarázatra szorul. A Bajai Ruhagyár szakszervezeti taggyűlésén többen felvetették: Jó lenne nálunk is bevezetni a becsület-bérfizetést. A gyűlést követő napon Bors- né és Vinkóné szalagvezetők egy papíriap- pal a kezükben megjelentek az igazgatónál. 'A papíron ez állt: Kérjük a becsület-bérfizetés engedélyezését. A sorok alatt, a két szalag 95 dolgozójának aláírása. — Ha így akarják, hát legyen — egyezett bele az igazgató és kiadta a2 Utasítást. A bérelszámolók eltették az ismert fizetési borítékokat. . r— Nem lesz korán? — aggályoskodtak egyesek. A kétkedők csalódtak, de ekkor újabb találgatás kezdődött: egy-két vezető biztosan ott állt az asztal mellett és árgus szemekkel figyelt mindenkit ... Amikor mindezek a szalag dolgozódnak fülébe jutottak, jót nevettek. Nem sokkal ezután rövid megbeszélést tartottak, ahol ügy döntöttek, hogy a következő fizetésnél csak egy személy tartózkodhat az asztalnál. Egyedül én voltam a kivétel. Meghúzódtam a 65 méter hosz- szú munkaterem pénzes asztallal ellentétes végében és feszülten figyeltem a történeteket. A szalagvezetők és a bizalmiak letették a pénzt az asztalra, majd elmentek. Ezután a pénzhez legközelebb ülő asszonyka kelt fel, s a pénzkötegből kivette jogos járandóságát, majd visszatérve helyére, szólt mögötte ülő társának. Míg fizetésüket felvették, addig a munka egy percre sem állt le. Mikor már úgy láttam, mindenki elvégezte feladatát, lépteimet a kijárat felé irányítottam. Hirtelen meg kellett állnom. Egy kipirult arcú fiatalasz- szony izgatottan kereste szalagvezetőjét. Kezében a bérlista másolatát lobogtatta, miközben ezt mondta társainak: — Képzeljétek, száz forinttal kevesebbet vettem fel, mint amennyi jár. Mi lesz most? Közben előkerült VIn* kóné, a szalagvezető. Arcáról pillanatnyi megdöbbenést olvastam le. Legyűrve érzéseit, nyugodtan így szólt: — Biztosan valami elírás történt a bérjegyzék másolatán. Gyere nézzük meg!... A közelben dolgozók figyelő tekintete kíséretében mentek a pénzesasztalhoz. A következő percben pedig Rab Lajosné vasalónő, boldog mosollyal az arcán jött vissza helyére. Kezében a keresett százforintost tartotta, azzal integetett kolleganőinek. Mi történt? Semmi. A piroshasú bankó annak rendje, módja szerint ott lapult az asztalon várva jogos tulajdonosát. Így hát bátran írhatom, hogy a szóbanforgó százforintos nemcsak mint törvényes fizetőeszköz szerepelt, hanem a 95 munkásasszony és leány egymásközti bizalmának, a munkástársi megbecsülésének és a munkásbecsületnek minden szónál szebben beszélő élő jelképévé vált. Tari Sándor Silógödörből — baromfiól A régi típusú, téglából, illetve cementből készült silógödrök használatát az Állami Gazdaságok Főigazgatósága megtiltotta, mert megtöltésük, nem kevésbé a silótakarmány „kitermelése” afr*-*, '«’•anfil A Tó SÍ~ tőt építettek, a héjazatot alomszalmából készítették, amelybe két melegágyi a: lakot és egy szellőző kürtőt építettek. Az óllá átalakított minden silógödörben 5—600 darab kifejlett pövepdékbaromfit tudnak Pihennek a tyúkok a körben elhelyezett »kakasülőn«. lózás egyik alapfeltétele a taposással történő tömítés, ez pedig a gödrökbep nem oldható meg. Ezzel szemben igen jól beváltak a kevés ráfordítással létrehozható ároksilók. Ezekből a takarmány rendeltetési helyére juttatása gépi erővel történhet; a Szakmári Állami Gazdaságban például sínen futó csillékkel szállítják az istállóba. A silóelhelyezni. Az újonnan épített baromfiólak költségéhez mérten a gödröknek ily módón történt átalakításával — négy ólat véve alapul — 400 ezer forint megtakarítást értek el. Babies Antal, a gazdaság fő- agronómusa — aki egyébként Bene Károllyal, az igazgatóval együtt kísérletezte ki az új eljárást — .megmutatta a silóólakA silógödörből átalakított ólak egyike és a baromfik százai. zással és a jászolig való szállítással együtt — 210 darab hízóbikára számítva — 110 ezer forintot takarítottak meg a gazdaságban. Nem hagyták azonban kihasználatlanul a cementgödröket sem. Ezeket minimális költséggel baromfiféröhelyekké alakították át, olymódon, hogy az aljazatot kb. 50 cm vastagságban száraz, tőzegkorpával töltötték fel. A trágyát nem termelik ki naponta, hanem kéthetenként beássák az. alomba, és félévenként a tőzegréteggel együtt hordják ki. A gödör fala és a középen elhelyezett akácoszlop között 180 cm magasságban — egymástól egy méter távolságra — feljáró létrákkal ellátott ülőket szereltek fel. A köralakú falra faiéElgásolia a vonat Pénteken reggel 6 órakor Al- pár község határában, az egyik földút és a vasút kereszteződésében elütötte az arra haladó személyvonat Kovács András alpári lakost- A 64 éves tsz- gazda munkába menet kerékpárját tolva, elgondolkodva haladt át a sorompó nélküli vasúti átjárón, nem figyelt fel a vonat sípolására, s ez okozta a halálát. ban nevelt baromfiak március havi tojástermelési eredménylapját (Az adatok március hó 28-ával bezárólag tartalmazzák a hozamot.) A négy silóólban március hónapban, kereken számítva, harmincezer tojást tojt a jelenlegi' 1644 tyúk.
