Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

1962. március 14. szerda t. «Mal As állattenyésztés érdekében fontos A rétek és legelők gondozása A szárazság miatt az elmúlt évben nagyon sok termelőszö­vetkezet takarított be a terve­zettnél lényegesen kevesebb szálas- és abraktakarmányt. A legtakarékosabb takarmánygaz­dálkodás mellett is bizony nem egy helyen várják erősen a ki­hajlás idejének az elérkezésót. Sajnos, az állataink legol­csóbb és legtermészetesebb ta­karmányát biztosító rét- és le­gelőterületek. kevés kivétellel, siralmasan elhanyagolt állapot­ban vannak. Gyom és tüske ve­ri fel az értékes füvek helyét. A mélyebb fekvésű gyepekből pangó víz öli ki a hereféléket. Termelőszövetkezeteink vitat­hatatlanul legmostohábban ke­zelt területei ma még a rétek és legelők. Ezek ápolására for­dítanak a legkevesebb gondot. E területekre csak elvétve jut trágya és műtrágya. Pedig a gyepterületek, amelyekről évről évre termést veszünk le, épp­úgy megkívánják az ápolást és a talaj táplálóanyagainak a visszapótlását, mint a vetések. Csak a legalapvetőbb és leg­egyszerűbb agrotechnikai mun­kák elvégzésével is lényegesen növelhetnénk, sőt kevés ráfor­dítással könnyen megkétszerez­hetnénk gyepterületeink fűter­mését, hosszabbra nyújthatnánk a legeltetés időtartamát. Melyek azok az egyszerűbb agrotechnikai munkák, amelye­ket most, a kora tavaszon fel­tétlenül minden termelőszövet­kezetnek, legeltetési bizottság­nak a jó gazda gondosságával el kellene végezni? Hogyan biz­tosíthatjuk a korai kihajtás és leghosszabb időn át a zöldete­tés lehetőségeit a legelők füvé­vel? Az igaz, hogy termelőszövet­kezeteinknek ma még nem áll rendelkezésére korlátlan meny- nyiségben szervestrágya és mű­trágya, amelyeknek a legna­gyobb a termésnövelő és a sar- jadást serkentő hatása. A szer­vestrágyázás részben és fokoza­tosan a legeltetés ideie alatt a fektetéses trágyázással is meg­oldható. Igen jól hasznosítják azonban a gyepnövények a trá­gyalevet. amelynek összegyűjté­sére mindenütt a legnagyobb gondot kellene fordítani. Higí- tatlan trágyaléből kora tava­szig holdanként legalább négy köbmétert, később pedig há­rom-négyszeresre hígítva hasz­nos a legelőkre kilocsolni. Nit­rogén tartalma erőteljesen serkenti a sarjadást és növekedést. Gyorsabb eredményt érhetünk el. ha a talaj elhasznált táp­anyagtartalmát nitrogén-műtrá­gyákkal pótoljuk. A tapasztalat az, hogy már a kisebb meny- nyiségben adagolt nitrogén-mű­trágya is feltétlenül növeli termést. A nagyüzemi tapasz­talatok szerint azonban nagyobb és gazdaságosabb termésnöve­kedést a holdanként kiszórt leg­alább 100 kiló pétisó ad. A mo­sonmagyaróvári kísérletek sze­rint a holdanként adagolt 100 kiló pétisó általában 6 mázsa szénatöbbletet eredményezett. Sőt, mai műtrágya-ellátottsá­gunk mellett ez mutatkozott a leggazdaságosabbnak, mert a holdankénti kétmázsás adag csak 8 mázsás szénatöbbletet hozott. A nagyobb adagú mű' trágya mennyiségével tehát nem növekedett egyenes arányban a terméstöbblet E tapasztalatokat figyelembe véve mindenképpen helyesen cselekszenek a termelőszövet­kezetek, ha a rendelkezésükre álló műtrágyát úgy osztják el, hogy abból legalább a legelőte­rület egy részére jusson. A kora tavaszi legelőápolás során feltétlenül meg kell tisz­títani a legelőket a különböző szemétanyagoktól, kövektől, tég­láktól, az előző évi gyomkórók- tól, bozótoktól, amelyek nagy területet és tápanyagot vonhat­nak el a hasznos füvektől. A vakondtúrásokat. zsombékokat az egyenletes sárj adás érdeké­ben simítóvai vagy hátára fek­tetett fogassal egyengessük el. A hengerezést különösen a laza talajú gyepeken, ahol a növé­nyek gyökere a fagyok követ­keztében fellazul, szintén ne mulasszuk ei. A fellazult talaj­nak a növények gyökeréhez tömörítése feltétlenül kedvezően hat a növekedésre. A munkát azonban nagy átmérőjű, nehéz hengerekkel csak addig szabad végezni, amíg a füvek szárba nem indulnak. A fogasolás hasznáról már megoszlik a szakemberek véleménye. Egyes túltömődött talajú vagy vastag avartaka- rójú gyepek fogasolásátől elte­kintve felesleges munkaráfor­dításnak tartják. amelynek nincs termésnövelő hatása. Sőt, a gyepek tépésével, a gyenge hajtások letördelésével vagy túl korai fogasolásnál a bofcro- sodási csomóban levő rügyek kitakarásával, későbbi fagyok esetén kárt is okozhatnak. Fo­gasoláshoz mindenképpen csak könnyű, a talaj egyenetlensé­geihez alkalmazkodó láncboro- nát szabad használni. A mélyebben fekvő gyepek­ről haladéktalanul le kell ve­zetni a tavasszal rend szerint összegyülemlő pangó vizeket. Az értékes édes füvek és here­félék ugyanis a tartós vízborí­tást nem bírják, kipusztulnak. Helyettük haszontalan sava­nyúfüvek, sás- és kákafélék ve­rik fel a legelőt. Ha csak ezeket az egyszerű és alapvető ápolási munkákat elvégezzük, egy-két héttel is közelebb hozhatjuk a kihajtás időpontját. Utána pedig a sza­kaszos legeltetéssel növelhetjük hasznosan a zöldetetés lehető­ségei tj H. J. Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a KISZ Központi Bi­zottsága ünnepélyes keretek között helyezte el Lőwy Sándor elvtársnak, a párt 1929-ben meggyilkolt mártírjának földi maradványait a Kerepesi-temetőben, a Pantheon előtti té­ren. A képen az MSZMP Központi Bizottsága nevében Ko­mócsin Zoltán és Orbán László KB-tagok elhelyezik a koszorút. A vez A vezetés kérdései Szervezés Népi motívumok A kalocsai pingáló asszonyok, Vén Lajosné, a népművé­szet mestere, Lakatos Ferencné és Kolozsvári Mihalyne, befe­jeztek a kalocsai pályaudvar kétszáz négyzetméter falfelületé­nek festését. Most a tanácsháza előszobájának falait díszítik oéiü motívumokkal. Kénünkön; az asszonyok munka közben. A szervezés a dolgozók muri' kájának célszerű szabályozása a tervek megvalósítása érdekében. A vezetői tevékenység operati­vitása leginkább a szervezői te­vékenyégben bontakozik ki. Vég­ső soron a jó szervezéstől függ a gyakorlati munka eredménye, amelynek sikere szempontjából a szervezés folyamatának vizs­gálatát az alábbiakban csopor­tosíthatjuk. a) A szervezésnél először a munka helyes megosztását kell elemezni. Epéikül nincs felelős­ség és nincs konkrét munka. Vi­lágosan és félreérthetetlenül meg kell határozni, hogy ki mi­lyen feladatért, milyen gyakor­lati munkáért felelős. A munka- megosztás a tanács vb vezetői — elnök, elnökhelyetteseik és tit­kár — között is szükséges oly­módon, hogy milyen területeket tartanak kézben, milyen mun­káért felelőseik. Részletesen szabályozzák a szakapparátus feladatkörét a jogszabályok és rendeletek, a munkamegosztást azonban úgy is érvényesíteni kell, hogy ne sértsük meg az apparátus hatás­körét, ne döntsünk, ne intéz­kedjünk helyettük. Vannak ügyek, amelyek el­döntésére a felsőbb szervek jo­gosultak. A szolgálati utat be kell tartani. Érvényes ez le- és felfelé egyaránt, ami ugyancsak a munkamegosztáson alapul. A munkamegosztás lehet mennyi­ségi, minőségi és időbeli. Beszé­lünk feladatkörökről és hatás­körökről. A hatáskört például minőségi munkamegosztásnak nevezzük. b) A munka konkrét kiadása. A szervezés egész folyamatában a vezetők munkájának legsajá­tosabb aktusa a feladatok em­berekre történő kiadása. Ezösz- szefügg az erők helyes elosztá­sával, tervszerű felhasználásá­val, a munka elvégzésének meg­követelésével. Jelenleg ez ál­lami tevékenységünk egyik leg­nagyobb gyengesége. A munka konkrét kiadása, a végrehajtás megkövetelése tulajdonképpen azt jelenti, hogy az apparátust a szakfunkció elvégzésére kény­szerítjük. c) A vezetőnek a munka szer­vezése során döntenie és utasí­tania kell. A döntés egyik leg­felel ősségiéi jesebb vezetői cse­lekedet és funkcionálisan jelent­kezik a vezetés egész folyama­tában. Bár a tanácsok tevékeny­ségében a területükre vonatko­zó legfontosabb kérdésekben ma­ga a tanácstagság és a vb dönt, a különféle jogszabályok azon­ban jelentős döntési jogokkal ruházzák fel a vb elnökét, az apparátus vezetőit stb. A dön­tést megfelelő elemzés alapján kellő körültekintéssel kell meg­hozni. Ezért helyes, ha a dön­tés előtt közvetlen munkatársa­inkkal, vagy megfelelő szakem­berekkel tanácskozunk, a dön­tés azonban mindig a vezető döntése legyen. Minden döntés egyben politi­kai aktus is. Ha rosszul dön­tünk, — elvtelenül, részrehaj- lóan, vagy szakavatottság nél­kül — akkor politikai kárt oko­zunk. A döntések hatást vál­tanak ki a gazdaságra, a po­litikára, a társadalomra. — A vezetőnek mindig az állam, a nép érdekeit kell szem előtt tartania, azt, ami az elő­rehaladást szolgálja. Ne bújjunk ki a döntés alól, de ne vegyük el másoktól sem a döntés jogát. Az emberek akkor tisztelik a vezetőket, ha határozottak, igaz­ságosak, ha nem tanúsítanak in­gatag vagy halogató magatar­tást. Az utasítás a vezetésnek az az aktusa, amellyel mozgásba hozza, elindítja a szervezet te­vékenységét. Az utasítás lehet írásbeli vagy szóbeli. A veze­tés szempontjából feltétlenül he­lyes, ha a fontosabb utasításo­kat írásban közli. Lényeges, hogy az írásban kiadott utasítá­sok ellenőrizhetőek legyenek és a végrehajtó szerv számára fél­reérthetetlen eligazítást adja­nak. Hatékony vezetést nem lehet csak megbeszélések alapján gya­korolni. A munka kiadásánál fi­gyelembe kell venni, hogy a végrehajtó szerv emberekből áll, akiknek tulajdonságaik, képes­ségeik különbözők. A szervezés­nél nagy szerepe van az egyéni tulajdonságoknak. A feladatok kiadásánál tehát vegyük figye­lembe, hogy ki mire képes. A felületes eligazítást is sikerte­lenség követheti. Az apparátus nem érzéketlen gépezet. Ezért a vezetésnek nagy figyelmet kell fordítania a végrehajtó szerv dolgozóinak politikai felkészíté­sére, meggyőzésére, lelkesítésé­re. A bennük rejlő nagy erőt és képességet ki kell váltani és az alkotó tevékenységre irányítani. Ez a vezetés feladata. d) A szervezetek létrehozása és fejlesztése. Bár a tanácsi ap­parátus szervezeti felépítését jogszabályok határozzák meg és egyes szervezetek (vállalatok) létrehozását törvényeink a kol­lektív állami szervek hatásköré­be utalják, mégis szükséges er­ről az operatív vezetés oldalá­ról is szólni. Az állami munka társadalmasítása, valamint azok a feladatok, amelyek a tanácsok előtt állnak, szükségessé teszik, hogy a vezetők bátran, de meg­gondoltan alkalmazzák a munka során .a célok és eredmények érdekében az új szervezetek lét­rehozását, a meglevő szervekés szerinti át­eszközök szükség csoportosítását. Különösen jelentős annak fel­ismerése, hogy a tanácsok a tár­sadalom egész erejét mozgósít­hatják a soron levő és nagyfon­tosságú termeJésii vagy más fel­adatok sikeres elvégzésére. Szak­emberekből létrehozhatnak mun­kabizottságokat, ideiglenes bi­zottságokat, kibővíthetik az ál­landó bizottságokat. Minél több egyszerű dolgozó embert von­junk be az állami munkába, s bizzuk meg őket feladatokkal. „A szervező munkával meg tud birkózni az egyszerű munkás és paraszt is, aki ími-olvasni tud. van emberismerete, gyakorlati tapasztalata.” (Lenin.) Csakis az igaza mozgalom — az emberek tömegméretű mozgósítása a te­remtő munkára — viszi előre a szocializmus ügyét, nem pedig a töméntelen határozat és pa­pirosmunka. e) A dologi feltételek. A ve­zetőknek kell gondoskodniok a szervezetek működéséhez szük­séges segédeszközökről és dologi szükségleteik ellátásáról. . f) összehangolás. A szervezet belső munkájának összhangja mellett biztosítani kell a fölé- és alárendelt szervek munkájával való összehangolást s a szerve­zet helyes kapcsolatát a tár­sadalmi környezettel. Az össze­hangolás irányulhat a szerveze­tek belső és külső kapcsolataira. Lehet tartalmi, időbeli és te­rületi összehangolás. Az össze­hangolás jelentősége abban áll, hogy népi államunk mechaniz­musának szervei tevékenysé­gükben ne keresztezzék egy­mást, hanem a legfőbb gazda­ságpolitikai, vagy más célkitű­zések, tervek megvalósítását a maguk erejével, saját feladat­körükben segítsék elő. Ezek a szervezés munkájának legfőbb funkciói. Eredményeink és sikereink attól függnek, mi­képpen tudjuk magasabb szint­re emelni szervezettségünket és miképpen tudjuk megvalósítani az egyszerű dolgozók tömegmé­retű mozgósítását, eszközeink hatékony felhasználását lelkesí­tő terveink megvalósítására. Mi­képpen tudjuk az általános szer­vezési elveket, módszereket az apparátus minden részében — a legkisebb egységtől a legna- gyobbig — az általunk irányí­tott ipari és mezőgazdasági üze­mekben, intézményekben meg­valósítani. A siker vagy a ku­darc a gyakorlati munkán mú­lik. A vezetők — álljanak álla­mi, gazdasági vagy bármely szervezet élén — politikai és erkölcsi felelősségüknek abban is meg kell nyilvánulni, hogy szakadatlanul fejlesszék maguk­ban a szervezői képességet. Dr. Dallos Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents