Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-14 / 61. szám
1962. március 14. szerda t. «Mal As állattenyésztés érdekében fontos A rétek és legelők gondozása A szárazság miatt az elmúlt évben nagyon sok termelőszövetkezet takarított be a tervezettnél lényegesen kevesebb szálas- és abraktakarmányt. A legtakarékosabb takarmánygazdálkodás mellett is bizony nem egy helyen várják erősen a kihajlás idejének az elérkezésót. Sajnos, az állataink legolcsóbb és legtermészetesebb takarmányát biztosító rét- és legelőterületek. kevés kivétellel, siralmasan elhanyagolt állapotban vannak. Gyom és tüske veri fel az értékes füvek helyét. A mélyebb fekvésű gyepekből pangó víz öli ki a hereféléket. Termelőszövetkezeteink vitathatatlanul legmostohábban kezelt területei ma még a rétek és legelők. Ezek ápolására fordítanak a legkevesebb gondot. E területekre csak elvétve jut trágya és műtrágya. Pedig a gyepterületek, amelyekről évről évre termést veszünk le, éppúgy megkívánják az ápolást és a talaj táplálóanyagainak a visszapótlását, mint a vetések. Csak a legalapvetőbb és legegyszerűbb agrotechnikai munkák elvégzésével is lényegesen növelhetnénk, sőt kevés ráfordítással könnyen megkétszerezhetnénk gyepterületeink fűtermését, hosszabbra nyújthatnánk a legeltetés időtartamát. Melyek azok az egyszerűbb agrotechnikai munkák, amelyeket most, a kora tavaszon feltétlenül minden termelőszövetkezetnek, legeltetési bizottságnak a jó gazda gondosságával el kellene végezni? Hogyan biztosíthatjuk a korai kihajtás és leghosszabb időn át a zöldetetés lehetőségeit a legelők füvével? Az igaz, hogy termelőszövetkezeteinknek ma még nem áll rendelkezésére korlátlan meny- nyiségben szervestrágya és műtrágya, amelyeknek a legnagyobb a termésnövelő és a sar- jadást serkentő hatása. A szervestrágyázás részben és fokozatosan a legeltetés ideie alatt a fektetéses trágyázással is megoldható. Igen jól hasznosítják azonban a gyepnövények a trágyalevet. amelynek összegyűjtésére mindenütt a legnagyobb gondot kellene fordítani. Higí- tatlan trágyaléből kora tavaszig holdanként legalább négy köbmétert, később pedig három-négyszeresre hígítva hasznos a legelőkre kilocsolni. Nitrogén tartalma erőteljesen serkenti a sarjadást és növekedést. Gyorsabb eredményt érhetünk el. ha a talaj elhasznált tápanyagtartalmát nitrogén-műtrágyákkal pótoljuk. A tapasztalat az, hogy már a kisebb meny- nyiségben adagolt nitrogén-műtrágya is feltétlenül növeli termést. A nagyüzemi tapasztalatok szerint azonban nagyobb és gazdaságosabb termésnövekedést a holdanként kiszórt legalább 100 kiló pétisó ad. A mosonmagyaróvári kísérletek szerint a holdanként adagolt 100 kiló pétisó általában 6 mázsa szénatöbbletet eredményezett. Sőt, mai műtrágya-ellátottságunk mellett ez mutatkozott a leggazdaságosabbnak, mert a holdankénti kétmázsás adag csak 8 mázsás szénatöbbletet hozott. A nagyobb adagú mű' trágya mennyiségével tehát nem növekedett egyenes arányban a terméstöbblet E tapasztalatokat figyelembe véve mindenképpen helyesen cselekszenek a termelőszövetkezetek, ha a rendelkezésükre álló műtrágyát úgy osztják el, hogy abból legalább a legelőterület egy részére jusson. A kora tavaszi legelőápolás során feltétlenül meg kell tisztítani a legelőket a különböző szemétanyagoktól, kövektől, tégláktól, az előző évi gyomkórók- tól, bozótoktól, amelyek nagy területet és tápanyagot vonhatnak el a hasznos füvektől. A vakondtúrásokat. zsombékokat az egyenletes sárj adás érdekében simítóvai vagy hátára fektetett fogassal egyengessük el. A hengerezést különösen a laza talajú gyepeken, ahol a növények gyökere a fagyok következtében fellazul, szintén ne mulasszuk ei. A fellazult talajnak a növények gyökeréhez tömörítése feltétlenül kedvezően hat a növekedésre. A munkát azonban nagy átmérőjű, nehéz hengerekkel csak addig szabad végezni, amíg a füvek szárba nem indulnak. A fogasolás hasznáról már megoszlik a szakemberek véleménye. Egyes túltömődött talajú vagy vastag avartaka- rójú gyepek fogasolásátől eltekintve felesleges munkaráfordításnak tartják. amelynek nincs termésnövelő hatása. Sőt, a gyepek tépésével, a gyenge hajtások letördelésével vagy túl korai fogasolásnál a bofcro- sodási csomóban levő rügyek kitakarásával, későbbi fagyok esetén kárt is okozhatnak. Fogasoláshoz mindenképpen csak könnyű, a talaj egyenetlenségeihez alkalmazkodó láncboro- nát szabad használni. A mélyebben fekvő gyepekről haladéktalanul le kell vezetni a tavasszal rend szerint összegyülemlő pangó vizeket. Az értékes édes füvek és herefélék ugyanis a tartós vízborítást nem bírják, kipusztulnak. Helyettük haszontalan savanyúfüvek, sás- és kákafélék verik fel a legelőt. Ha csak ezeket az egyszerű és alapvető ápolási munkákat elvégezzük, egy-két héttel is közelebb hozhatjuk a kihajtás időpontját. Utána pedig a szakaszos legeltetéssel növelhetjük hasznosan a zöldetetés lehetőségei tj H. J. Az MSZMP Budapesti Bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága ünnepélyes keretek között helyezte el Lőwy Sándor elvtársnak, a párt 1929-ben meggyilkolt mártírjának földi maradványait a Kerepesi-temetőben, a Pantheon előtti téren. A képen az MSZMP Központi Bizottsága nevében Komócsin Zoltán és Orbán László KB-tagok elhelyezik a koszorút. A vez A vezetés kérdései Szervezés Népi motívumok A kalocsai pingáló asszonyok, Vén Lajosné, a népművészet mestere, Lakatos Ferencné és Kolozsvári Mihalyne, befejeztek a kalocsai pályaudvar kétszáz négyzetméter falfelületének festését. Most a tanácsháza előszobájának falait díszítik oéiü motívumokkal. Kénünkön; az asszonyok munka közben. A szervezés a dolgozók muri' kájának célszerű szabályozása a tervek megvalósítása érdekében. A vezetői tevékenység operativitása leginkább a szervezői tevékenyégben bontakozik ki. Végső soron a jó szervezéstől függ a gyakorlati munka eredménye, amelynek sikere szempontjából a szervezés folyamatának vizsgálatát az alábbiakban csoportosíthatjuk. a) A szervezésnél először a munka helyes megosztását kell elemezni. Epéikül nincs felelősség és nincs konkrét munka. Világosan és félreérthetetlenül meg kell határozni, hogy ki milyen feladatért, milyen gyakorlati munkáért felelős. A munka- megosztás a tanács vb vezetői — elnök, elnökhelyetteseik és titkár — között is szükséges olymódon, hogy milyen területeket tartanak kézben, milyen munkáért felelőseik. Részletesen szabályozzák a szakapparátus feladatkörét a jogszabályok és rendeletek, a munkamegosztást azonban úgy is érvényesíteni kell, hogy ne sértsük meg az apparátus hatáskörét, ne döntsünk, ne intézkedjünk helyettük. Vannak ügyek, amelyek eldöntésére a felsőbb szervek jogosultak. A szolgálati utat be kell tartani. Érvényes ez le- és felfelé egyaránt, ami ugyancsak a munkamegosztáson alapul. A munkamegosztás lehet mennyiségi, minőségi és időbeli. Beszélünk feladatkörökről és hatáskörökről. A hatáskört például minőségi munkamegosztásnak nevezzük. b) A munka konkrét kiadása. A szervezés egész folyamatában a vezetők munkájának legsajátosabb aktusa a feladatok emberekre történő kiadása. Ezösz- szefügg az erők helyes elosztásával, tervszerű felhasználásával, a munka elvégzésének megkövetelésével. Jelenleg ez állami tevékenységünk egyik legnagyobb gyengesége. A munka konkrét kiadása, a végrehajtás megkövetelése tulajdonképpen azt jelenti, hogy az apparátust a szakfunkció elvégzésére kényszerítjük. c) A vezetőnek a munka szervezése során döntenie és utasítania kell. A döntés egyik legfelel ősségiéi jesebb vezetői cselekedet és funkcionálisan jelentkezik a vezetés egész folyamatában. Bár a tanácsok tevékenységében a területükre vonatkozó legfontosabb kérdésekben maga a tanácstagság és a vb dönt, a különféle jogszabályok azonban jelentős döntési jogokkal ruházzák fel a vb elnökét, az apparátus vezetőit stb. A döntést megfelelő elemzés alapján kellő körültekintéssel kell meghozni. Ezért helyes, ha a döntés előtt közvetlen munkatársainkkal, vagy megfelelő szakemberekkel tanácskozunk, a döntés azonban mindig a vezető döntése legyen. Minden döntés egyben politikai aktus is. Ha rosszul döntünk, — elvtelenül, részrehaj- lóan, vagy szakavatottság nélkül — akkor politikai kárt okozunk. A döntések hatást váltanak ki a gazdaságra, a politikára, a társadalomra. — A vezetőnek mindig az állam, a nép érdekeit kell szem előtt tartania, azt, ami az előrehaladást szolgálja. Ne bújjunk ki a döntés alól, de ne vegyük el másoktól sem a döntés jogát. Az emberek akkor tisztelik a vezetőket, ha határozottak, igazságosak, ha nem tanúsítanak ingatag vagy halogató magatartást. Az utasítás a vezetésnek az az aktusa, amellyel mozgásba hozza, elindítja a szervezet tevékenységét. Az utasítás lehet írásbeli vagy szóbeli. A vezetés szempontjából feltétlenül helyes, ha a fontosabb utasításokat írásban közli. Lényeges, hogy az írásban kiadott utasítások ellenőrizhetőek legyenek és a végrehajtó szerv számára félreérthetetlen eligazítást adjanak. Hatékony vezetést nem lehet csak megbeszélések alapján gyakorolni. A munka kiadásánál figyelembe kell venni, hogy a végrehajtó szerv emberekből áll, akiknek tulajdonságaik, képességeik különbözők. A szervezésnél nagy szerepe van az egyéni tulajdonságoknak. A feladatok kiadásánál tehát vegyük figyelembe, hogy ki mire képes. A felületes eligazítást is sikertelenség követheti. Az apparátus nem érzéketlen gépezet. Ezért a vezetésnek nagy figyelmet kell fordítania a végrehajtó szerv dolgozóinak politikai felkészítésére, meggyőzésére, lelkesítésére. A bennük rejlő nagy erőt és képességet ki kell váltani és az alkotó tevékenységre irányítani. Ez a vezetés feladata. d) A szervezetek létrehozása és fejlesztése. Bár a tanácsi apparátus szervezeti felépítését jogszabályok határozzák meg és egyes szervezetek (vállalatok) létrehozását törvényeink a kollektív állami szervek hatáskörébe utalják, mégis szükséges erről az operatív vezetés oldaláról is szólni. Az állami munka társadalmasítása, valamint azok a feladatok, amelyek a tanácsok előtt állnak, szükségessé teszik, hogy a vezetők bátran, de meggondoltan alkalmazzák a munka során .a célok és eredmények érdekében az új szervezetek létrehozását, a meglevő szervekés szerinti áteszközök szükség csoportosítását. Különösen jelentős annak felismerése, hogy a tanácsok a társadalom egész erejét mozgósíthatják a soron levő és nagyfontosságú termeJésii vagy más feladatok sikeres elvégzésére. Szakemberekből létrehozhatnak munkabizottságokat, ideiglenes bizottságokat, kibővíthetik az állandó bizottságokat. Minél több egyszerű dolgozó embert vonjunk be az állami munkába, s bizzuk meg őket feladatokkal. „A szervező munkával meg tud birkózni az egyszerű munkás és paraszt is, aki ími-olvasni tud. van emberismerete, gyakorlati tapasztalata.” (Lenin.) Csakis az igaza mozgalom — az emberek tömegméretű mozgósítása a teremtő munkára — viszi előre a szocializmus ügyét, nem pedig a töméntelen határozat és papirosmunka. e) A dologi feltételek. A vezetőknek kell gondoskodniok a szervezetek működéséhez szükséges segédeszközökről és dologi szükségleteik ellátásáról. . f) összehangolás. A szervezet belső munkájának összhangja mellett biztosítani kell a fölé- és alárendelt szervek munkájával való összehangolást s a szervezet helyes kapcsolatát a társadalmi környezettel. Az összehangolás irányulhat a szervezetek belső és külső kapcsolataira. Lehet tartalmi, időbeli és területi összehangolás. Az összehangolás jelentősége abban áll, hogy népi államunk mechanizmusának szervei tevékenységükben ne keresztezzék egymást, hanem a legfőbb gazdaságpolitikai, vagy más célkitűzések, tervek megvalósítását a maguk erejével, saját feladatkörükben segítsék elő. Ezek a szervezés munkájának legfőbb funkciói. Eredményeink és sikereink attól függnek, miképpen tudjuk magasabb szintre emelni szervezettségünket és miképpen tudjuk megvalósítani az egyszerű dolgozók tömegméretű mozgósítását, eszközeink hatékony felhasználását lelkesítő terveink megvalósítására. Miképpen tudjuk az általános szervezési elveket, módszereket az apparátus minden részében — a legkisebb egységtől a legna- gyobbig — az általunk irányított ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben megvalósítani. A siker vagy a kudarc a gyakorlati munkán múlik. A vezetők — álljanak állami, gazdasági vagy bármely szervezet élén — politikai és erkölcsi felelősségüknek abban is meg kell nyilvánulni, hogy szakadatlanul fejlesszék magukban a szervezői képességet. Dr. Dallos Ferenc
