Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek* MEGYEI LAPJA A MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁCS ­KISKUN XVn. ÉVFOLYAM. 51. SZÁM Ara 60 fillér 1962. MÁRCIUS 2. PÉNTEK Tanácskozik a földművesszövetkezetek megyei küldöttértekezlete Március 1-ón, csütörtökön délelőtt 10 órakor, Kecskeméten, a megyei tanács dísztermében megkezdődött a Szövetkezetek Bács-Kiskun me­gyei Központjának V. küldöttgyűlése. A gyűlé­sen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, pénzügyminiszter, mint a durtavecsei járás szövetkezeteinek kül­dötte, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottságának első titkára, dr. Varga András, a megyei tanács vb-einöke, Krausz György, a SZÜVOSZ igazgatóságának képviselője, a politikai és társadalmi szervek képviselői. A küldöttgyűlés elnökévé Simó Ti­bort. a MÉSZÖV elnökhelyettesét választották. Megállapították, hogy megyénk szövetkezeteinek száz küldötte közül kilencvenhét telem van, s ily módom a MÉSZÖV V. küldöttgyűlése határozat- képes. Ezután Brachna János, a MÉSZÖV igaz­gatóságának elnöke számolt be megyénk szövet­kezeteinek elmúlt évi munkájáról, valamint az előttük álló feladatokról. Az alábbiakban a be­számolót kivonatosan közöljük. A MESZOV-igazgató&ág beszámolója Legutóbbi küldöttgyűlésünk óta megyénkben csökkent a földművesszövetkezetek száma — kezdte beszámolóiát Brachna elvtárs. — Ez végső soron egész­séges folyamat volt. s a további fejlődés alapjait vetette meg, ugyanis nagyobb gazdasági fel­adatokra képes körzeti földmű­vesszövetkezetek jöttek létre. Ugyanakkor ezzel egy időben növekedett a takarékszövetkeze­tek, szakszövetkezetek és falusi ifjúsági szövetkezetek száma. Közbem új vonásokkal gazda­godott a földművesszövetkezeti munka. Szélesebb alapokra he­lyeződött a szocialista munka­verseny. Míg 1957-ben egy szö­vetkezetünk kapta meg a Ki­váló földművesszövetkezet cí­met, addig 1959-ben 17 földmű­vesszövetkezet és takarékszövet­kezet nyerte el a SZÖVOSZ igazgatósága és a KPVDSZ Or­szágos Központja által adomá­nyozott címet, oklevelet, illetve a MÉSZÖV és a KPVDSZ me­gyei bizottsága által alapított vörös vándorzászlót. A megyei MÉK Vállalatot 1961. első fél­évi eredményei alapián a SZÖ­VOSZ és a KPVDSZ vörös vándorzászlajával és a Kiváló szövetkezet címmel tüntették ki. Tavaly összesen 140 keres­kedelmi egységünk nyerte ed a Kiváló bolt címet Földművesszövetkezeteink erő­teljesen kapcsolódtak be a falu művelődési munkáiéba. Jelen­leg nagy felkészültséggel ren­delkező művészeti együttesek tevéktmvkednek a jánoshalmi, kiskőrösi, keceli, uszódi, izsá- ki és lakiteleki földművesszö­vetkezetek keretén belül. Az elmúlt négv év alatt rend szeresen segítettük a TIT kereté­ben rendezett előadások, vala. mint ezüstkalászos gazdatanfo­lyamok, tsz-akadémiák. szak­szövetkezeti akadémiák stb. szervezését is. Annak érdeké­ben, hogy minél több falusi dolgozó kezébe kerüliön könyv, reáirányítottuk a falu lakossá­gának figyelmét azokra a mű­vekre, amelyek különösen elő­segítik a szocialista öntudat fejlődését, a műveltség növelé­sét. Földművesszövetkezeteinik jelentős összegeket fordítottak ugyanakkor a falusi könyvtárak könyvállományának fejlesztésé­re. Az elmúlt évben mintegy 130 ezer forintot költöttek ilyen célokra. Rendeztek több író— olvasó találkozót, s ennek kere­tében sok neves írónk látoga­tott el megyénk falvaiba. Az 19§7-es pártértekezlet a párt agrártézisei és a SZÖ­VOSZ IV. kongresszusa határo­zatai alapján bekapcsolódtunk a mezőgazdasági feladatok vég­rehajtásába. A MESZÖV-nél lét­rehoztuk a mezőgazdasági osz­tályt, amely átvette a különbö­ző termeltető vállalatok felada­tait. A földmuvesszövetkezetí és a termelőszövetkezeti moz­galom kapcsolatait elmélyítet­tük, ugyanakkor gondot fordí­tottunk a munkásosztálv mező- gazdasági cikkekkel való ellá­tására. Ezután az előadó a szerződé­ses zöldségtermelés eredményeit ismertette. Beszélt a baromfi . a tojásfelvásárlás helyzetéről, majd arról tájékoztatta a kül­dötteket, hogyan kapcsolódott be a földművesszövetkezeti há­lózat megyénkben a falu szo­cialista átszervezésébe. Jelentős segítséget adtunk az átszervezést követően a terme­lőszövetkezeíelk megszilárdításá­hoz is. 1959-től kezdve 63 szak­embert — köztük 35 agronó- rrjust, 4 pártmunkást. 13 főköny­velőt — adtunk át véglegesen vagy hosszabb-rövidebb időre a termelőszövetkezeteknek. Emellett földművesszövetke­zeteinknek egyik fő tevékeny­sége volt az egyszerűbb társu­lásokkal. szakcsoportokkal, hegyközségekkel és szakszövet­kezetekkel való foglalkozás — hangsúlyozta az elnökség be­számolója. — Különösen a sző­lő, gyümölcs és spárga telepíté­sére alakult szakcsoportok, hegyközségek és pinceszövetke­zetek bizonyultak gazdaságilag szilárd egységeknek. Szakcso­portjaink 1958-tól 1961-ig 196 katasztrális hold spárgát. 24 ka- tasztrális hold szamócát és 18 katasztrális hold fekete ribiz- két telepítettek. Tizenhat hol­don létesítettek szőlőgyökerez­tető iskolát, 192 holdon telepí­tettek gyümölcsöst. 19 holdon szőlőt, 110 holdon pedig barac­kost A mezőgazdaság szocialista átszervezése során az MSZMP Központi Bizottságának 1960. október 24-i határozata alapján a megyei pártbizottság és a já­rási pártbizottságok irányításá­val, a helyi párt-, tanács-, vala­mint földművesszövetkezeti szervek közreműködésével me­gyénk egyes területein speciá­lis szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek alakultak. Je­lenleg 32 szakszövetkezet mű­ködik, 13 632 taggal, 51 586 ka­tasztrális hold területen. Szakszövetkezeteink szőlő- és gyümölcstelepítési terveiket túl­teljesítették. Telepítési tervük tavaly 587 katasztrális hold volt és 615 katasztrális holdat tele­pítettek. A szakszövetkezetek szőlőterülete az ország szőlőte­rületének 4 százaléka, ugyanak­kor az ország tavalyi szőlőtele­pítési tervének 174 százalékát ők teljesítették. Brachna elvtárs ezután a földművesszövetkezeti kereske­delem hálózatfejlesztéséről, az áruforgalomról, a lakosság áru­ellátásáról beszélt maid a föld­művesszövetkezetek előtt álló feladatokat elemezte. Továbbra is az a fő célkitű­zésünk — mondotta —. hogy aktívan részt vegyünk az egy­séges paraszti osztály, a szo­cialista falu kialakításában Jelentős feladatok állnak élőt tünk a második ötéves terv idő­szakában. A terv szerint 3000 katasztrális hold szőlőt kell te­lepíteni szakszövetkezeteinknek. Ügy gondolom azonban, hogy jó szervezéssel a 4000 hold sző­lő eltelepítését is végre lehet hajtani. A gazdaság fejlesztésének alapvető feltétele a beruházá­sok időbeni végrehajtása. Ezért helyes, ha évenkénti ütemezés­ben készíttetjük el a szakszö­vetkezetek telepítési, vízellátá­si, öntözési és gépesítési prog­ramját. Ehhez a pénzügyi fede­zetet is biztosítani kell. mégpe­dig úgy, hogy a közös alapok­hoz való hozzájárulást idejé­ben befizesse a tagság. Á terv­szerű gazdálkodás másik köve­telménye a birtokrendezés; Ezért kérjük az üledékeseket, hogy a szakszövetkezetek terü­letén 1962. végéig véglegesen hajtsák végre, a tagosítást Ezenkívül arra kell törekedni, hogy a talajerő-utánpótlást a növényvédelmet a tagság rend­szeresen és időben hajtsa végre. A jövőben a földművesszövet­kezeti félvásárlásd szervekre még fokozottabb feladat hárul. Egyrészt bővíteni kell a zöld­ség, gyümölcs- és burgonya­termelési szerződések kötését, másrészt a cikkféleségeket úgy kell csoportosítani, hogy az elő­segítse a tájegységek kialaku­lását, valamint a termelőszövet, kezetek nagyüzemi termelését E téren a MÉK-kirendeltségek szakemberei messzemenően elő­segíthetik a termelési tevékeny­ség és a felvásárlási igények összhangját Földmű vesszövefkezeteínknek a feladata, hogy a helyi lakosság szükségletei mellett megyénk öt városának zöldséggel és gyü­mölccsel való zavartalan ellátá­sát biztosítsák. Tovább folytatjuk a kiskeres­kedelmi hálózat szakosítását 1965 végéig a ritka boltsűrű­séggel rendelkező területeken 40 új boltegységet létesítünk. A tervidőszak végére már 400 boltegységünk működik majd önkiválasztó és önkiszolgáló formában. Vendéglátóipari vo­nalon ellátási körzeteket alakí­tunk ki. A hűsítő italok köz­ponti ellátását a Bácsalmáson és Solton épülő hűsítőital-, a cukrászipari termékek központi ellátását a Solton és Kiskőrö­sön épülő cukrászipari üzemek biztosítják. A hálózatfejlesztés végrehajtásához kérjük a tagság hozzájárulását anyag és társa­dalmi munka formájában. Az előadó végül a lakosság részére nyújtandó szolgáltató tevékenységgel, az ellenőrzéssel, vagyonvédelemmel. gazdálko­dással, s a vezetés színvonalá­nak emelésével kapcsolatos fel­adatokról^ beszélt. A beszámo­lót követő vitáról és a további eseményekről holnapi lapunk­ban adunk számot A küldőitek e«y csoportja.

Next

/
Thumbnails
Contents