Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-10 / 58. szám
Zöldtrágyával pótoljuk a hiányzó szervestrágyát Á tsz-tulajdon védelméről Megyénkben a termelőszövetkezetek földterületének jelentős hányada gyengébb minőségű, meszes, homoktalajon fekszik, s ezen jelenleg még a korszerű nagyüzemi gazdálkodással sem lehet megfelelő terméseredményeket elérni. Ennek főként az az oka, hogy az egyéni gazdálkodás időszakában e területek szerves tápanyaggal való ellátása nem volt kielégítő. A műtrágyának szervestrágya nélkül nincs kellő hatása Termelőszövetkezeteink, részben a nagyobb jövedelmezőség, másrészt a jobb trágyatermelés biztosítása végett — az utóbbi években gyorsan fejlesztették állatállományukat. Ennek ellenére a gyenge termőképességű talajaink istállótrágyázással történő gyors megjavítása, termővé tétele egy-két évi késedelmet szenved, mivel jelenleg még nem áll rendelkezésünkre elegendő szervestrágya. Mindezekből világosan kitűnik, hogy talajaink tápanyag- tartalmának a pótlása és főleg növelése érdekében más anyagokat és trágyázási módszereket kell felhasználnunk, illetve alkalmaznunk. A szervestrágyázás közvetlen kiegészítője az okszerű műtrágyázás. Műtrágyázással igen jelentős mennyiségben juttatunk a talajba könnyen felvehető nitrogén-, foszfor- és kálitartalmú tápanyagokat, melyeket a növény a szervesanyagok bomlási termékeivel együtt nagy mennyiségben tud felvenni, és ezáltal lehetővé válik szervezetének a gyorsabb, erőteljesebb felépítése. Ha azonban nincs a talajban elegendő szervesanyag, akkor a műtrágyák sem fejtik ki kellő hatásukat, és a remélt eredmény elmarad. Ahhoz, hogy a műtrágyák megfelelő hatásúak legyenek, a talajnak elegendő meny- ryiségű szervesanyaggal is kell rendelkeznie, s ha nincs elég istállótrágya, azt más szervesanyagokkal kell pótolni. Termesszünk somkórót Erre elsősorban a zöldtrágyázás nyújt lehetőséget. A szakszerűen végrehajtott zöldtrágyázással pótolhatjuk a — különösen a homokos vidékeinken mutatkozó — nagyarányú trágyahiányt. A zöldtrágyázásra alkalmas főbb növények: kétéves fehér- virágú somkóró, napraforgó, szegletes lednek. Megyénkben a kétéves fehérvirágú somkórót tartjuk a legalkalmasabbnak. E növény talajjavító hatását hosz- szú évek óta a megye számtalan gazdaságában tapasztalt eredmények bizonyítják. Természetesen homokos vidékeken vannak olyan kisebb területek, ' érül eltoltok, amelyeken a som- kórózásnak nincs kellő eredménye. A somkórók rosszul fej- 'ődnek, sőt, idő előtt ki is puszilhatnak, mert a taljban nincs -ámukra elegendő mennyiségű ’ész, vagy a vetés nem megfe- “lően történt. A kétéves somkórót zöldtrá- avázás céljára csak olyan homok-, vagy vályogtalajokba vessük, amelyekben megfelelő mennyiségű mész található. Eriül egyszerű eljárással is meggyőződhetünk. Ha a javítandó talaj földmintájára sósavat csepegtetünk, elegendő mésztarta- lom esetében a mintán erős pezsgés tapasztalható. Ha a pezsgés gyenge, vagy egyáltalán nem következik bo, akkor kevés mész van, vagy nincs is a talajban. A mészben szegény talajon annak jellemző növényét, a mezei zsurlófüvet — népies nevén békarokkát, vagy cindró- lot — is megtaláljuk. Az ilyen talajon ne kísérletezzünk a somkóió termesztésével, mert bár kikel az elvetett mag, de nem fejlődik belőle egészséges, erőteljes növényállomány, sőt az a kezdeti gyenge fejlődése után rendszerint kipusztul. A vetés ideje, ápolása A talaj helyes kiválasztásán kívül másik lényeges szempont a vetés idejének gondos meghatározása. Rendkívül fontos, hogy a somkóró vetőmagját kora tavasszal, legkésőbb március közepéig elvessük a ritka állományú rozs-, vagy búzavetésekbe. Ha erre a célra ősszel nem csökkentett mennyiségű maggal vetettük el e gabonaféléket, akkor a javítandó terület kiválasztásánál elsősorban a ritka vetéseket vegyük figyelembe. Ez azért lényeges, mert ha a védőnövény állománya sűrű lesz, a somkóró nem fejlődik erőteljesen. A zöldtrágyázásra szánt területet tanácsos a tél folyamán szuperfoszfát- és kálitartalmú műtrágyával, közvetlenül a vetés előtt pedig holdanként 40—50 kg pétisóval beszórni. A somkórót 12 cm sortávolságra, két-három cm mélyen, holdanként 20 kg vetőmag felhasználásával géppel vessük, majd a vetés után használjunk magtakarót. A kísérletek azt bizonyítják, hogy az olyan somkóró, amelynek vetőmagját vetés előtt Rhizobium tenyészetekkel oltották be, lényegesen erőteljesebben fejlődik. Az oltáshoz holdanként 7—8 forint értékű Rhizobium szükséges, amelyet a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézettől lehet beszerezni (Budapest, X., Szállás u. 5—7.) További fontos szempont a védőnövény kellő magasságban való learatása. A védőnövényt, tehát a rozsot, búzát, legalább 15—20 cm-es tarló meghagyásával vágjuk le. Az alacsony tarlóval. (5—6 cm) visszahagyott somkóró ugyanis a nyári száraz, meleg időjárás következtében a tapasztalatok szerint igen nagy mértékben megritkul, kipusztul. Ugyancsak fontos feladat a tarló sürgős letakarítása, mert az összegyülemlett szalma alatt is rendszerint elpusztul a somkóróvetés. A védőnövénytől megszabadított somkóró vetése szeptemberig erőteljesen megnő. A sarját takarmányozás céljára legkésőbb szeptember 15-ig le kell vágni. Kosa Károly Trjfijiiii.'a, .a írna. ±*GCCU — Ékről jut eszembe, magük már elkezdték a tavaszi szántást... ? ! (Várnai György rajza) XOOOOC<X>OCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO „Gyöngyösítik” Kunszentmiklóst A gyöngytyúk tenyésztésével, sajnos, megyénkben még elég kevés gazdaságban foglalkoznak. Pedig — nem beszélve kellemes, vadas ízű húsáról és csemegeszámba menő tojásáról — jelentős exportcikkünk. A külföld piacain egy dollárnál is többet adnak kilogrammjáért. Megyénkben — de tájékoztatásunk szerint országos viszonylatban is — a kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben van a legnagyobb nagyüzemi gyöngyöstelep. Tavaly darabonként tizenhárom, összesen 114 ezer forint volt a közös gazdaság tiszta haszna a gyöngyösökből. Bagó Dénes elvtárs,, a szövetkezet elnöke készséggel adott tájékoztatást a gyöngytyúk tenyésztésének módjáról. A gyöngytyúkok öthetes előnevelésben részesülnek. Legérzékenyebbek az első héten, amikor egyenletes melegre van szükségük. A hatodik héten kikerülnek a szikes területre. Itt két-három deka takarmánykiegészítést kapnak, egyébként maguk gondoskodnak élelmükről, ami főleg rovarfélékből áll. Kinti tartásuk nem igényel különösebb beruházást. Régi istállóban, birkaszínben elhelyezhetők, miután azokat ülőrudakkal látták el, melyekre ráhúzódhatnak. Fontos, hogy éjjel zárt helyre kerüljenek, nehogy a ragadozók kárt tehessenek az állományban. Főleg a fiatalok alkalmasak a gondozásra, mert a gyöngyös félénk, ijedős jószág, a falka hamar szétfut, s ilyenkor bizony szaladgálni kell utánuk, amíg összeterelik őket. A Kiskunságból tavaly többfelé helyeztek ki gyöngytyúkot. Az Izsáki Állami Gazdaság gyümölcsösében például ötszáz darab volt. A gyümölcsösben nem tesznek kárt, a rovarkártevőket — szőlőben a kendermagbogarat — viszont eredményesen és tömegesen pusztítják. A termelőszövetkezetben most úgy tervezik, hogy nemcsak gazdaságokba, hanem a tanyavilágba is kihelyeznek belőlük. Ahogyan mondják: egész Kunszent- miklóst és környékét „gyöngyösítik". J. T. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő- Weither Dániel Kirdja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőség: telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 19-S8. Belpolitikát rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l(a. Telefon’ 17-09. Terjeszt: a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. 'iSf,7o,*wt gt- n-maore 12 torlnt Sács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; U-85i Beszélgetés dr. Szuhai Andrássala bajai járás ügyészével — TÁRSADALMI tulajdon védelmének megszilárdításában az elmúlt évekhez viszonyítva igen szép és figyelemre méltó eredményeket értünk t el — mondja Szuhai elvtárs. A tsz- tagok megértették, hogy a tsz tulajodona a sajátjuk, és éppen ezért önmaguknak ártanak, ha a közösség vagyonában károsodást idéznek elő. A járásban különösebb probléma nincs is ezen a területen. Az ügyészség — éppen a fejlődésre tekintettel — már megengedheti, hogy kisebb ügyeket maga a tsz közgyűlése vagy fegyelmi bizottsága bíráljon el. Szuhai elvtárs a továbbiakban elmondta, hogy egy nagyon egészséges és figyelemre méltó kezdeményezés alapján több helyen társadalmi bíróságok kezdenek kialakulni és működni. Ilyen bíróság működik például a felsoszentiváni Vörös Október és a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben. Ezeknek a társadalmi bíróságoknak igen nagy tekintélyük van. — TERMÉSZETESEN a fent említettek nem jelentik azt, hogy a bajai járásban egyáltalán nem követnek el szövetkezeti vagyon ellen irányuló bűncselekményeket — mondja Szuhai elvtárs. A bajai Micsurin Tsz- ben például 25 ezer forint értékű csalást követett el a tsz elnöke és három társa, akiket cselekményük súlyához mérten a bíróság már el is ítélt. A tsz- tulajdon elleni bűncselekmények zöme azonban inkább gond a ti ans á gból, vagy hanyag kezelésből adódik. Például Bát- monostoron az egyik termelő- szövetkezetben elég nagy rr.eny- nyiségű mák romlott meg a felületes kezelés miatt. VÉGÜL Szuhai András elvtárs elmondta, hogy a járási ügyészség egyik feladata a jog- propaganda. Az elmúlt év második felében a járás különböző tsz-eiben összesen nyolc ilyen előadást tartottak. Az előadások keretében a tsz-tagokkal ismertették a társadalmi tulajdon védelméről, a tsz-tagok jogairól, kötelezettségedről és a fegyelmi eljárásról szóló hatályos jogszabályokat és megmagyarázták azok jelentőségét. G. S. eoooooooooooooooocoooooooooooooooooc Csávázzuk a A gabonaüszög (kőüszög) az utóbbi évekig elég jelentős kárt okozott. Ezért szükségszerűvé válik e betegség ellen is a rendszeres vegyszeres védekezés: a gabonacsávázás. Még mindig akad számos olyan tsz, ahol elhanyagolják ezt a munkát, vagy a régi módon rézgálieot használnak. A rézgálic nem öli meg az üszögspórákat, csupán késlelteti a csírázásukat. Ezenkívül még a gabonaszemekre is károsan hat, azok negyedrészén — a repedéseken felszívódva — csíra- bántalmat okozhat. Rézgálic helyett higanytartalmú csávázószert, a Ceresant használjuk. Ez a szer nemcsak késlelteti az üszögspórák csírázását, hanem meg is öli azokat. Ebből a szerből 0,25 százalékos csávázó oldatot készítünk. Egyszerre 25 kg-ot áztatunk a csávázó oldatban 15 percig. Minden 25 kg után pótoljuk az oldatot 5 literrel. vet ("illatot Egy 100 literes oldatban 300 kg gabonát csávázhatunk. A csávázott gabona színe kék, tehát a csávázatlan maggal nem téveszthető össze. Az előbb említett eléggé munkaigényes módszerrel szemben ma már nagyüzemi gépek köny- nyítik ezt a lassú munkát. A Megyei Növényvédő Állomás rendelkezik olyan gépekkel, amelyek naponta 300 mázsa gabonát képeseik csávázni. A csávázott mag azonnal vethető, vagy zsákokban keresztsorosan rakva tárolható. A gép kiszolgálásához hat fő anyagmozgatót keli a munkai- adónak biztosítania. A csávázásnál szigorúan tartsuk be az óvó-rendszabá'vokat. mert a Ceresan erősen mérgező hatású emberre és állatra egyaránt. A vetés során fel nem használt magot takarmánvozásra nem szabad felhasználni! Jártás József Baldériumí rá^pzás Ismeretes, hogy a lucerna, lóhere, somkóró, baltacím, nyúlszapuka, az őszi és tavasza bükköny, a borsó, bab, lencse, szójabab és a többi pillangósvirágú növény gyökerén, mindegyikre külön-külön jellemző baktériumok élnek, amelyek kis gumókat alkotnak. E baktériumok a gazdanövény segítségévei a levegőből nitrogént képesek lekötni, amelynek a meny- nyisége igen változó lehet. Nagy átlagban évente körülbelül 50 kg nitrogént kötnek meg e baktériumok holdanként. Az így megkötött nitrogénmennyiség 2.5 mázsa 20,5 százalékos pétisónak fele] meg. Ha a baktériumoknak a csirából kibúvó gyökereken való megtelepedését biztosítjuk, a termésnövekedés 10—25 százalékos is lehet. Egy katasztrális hold vetőmagjának a velük történő beoltásához szükséges oltóanyag ára 8—14 forint. Az oltás eredményeként viszont lu- -ernaszénából például 10—15 mázsa a többlettermés. Minthogy a növény fehérjetartalma is lényegesen növekszik, javul a Takarmányét-téke, valamint a visszamaradó tarló- és gyökérmaradványok trágyaértéke is. Az idén újból lehetőség nyílik a baktériummal való vetőmag-, illetve talajoltásra, mivel a Phylaxia Állami Oltóanyagtermelő Intézet (Bp., X. Szállás u. 5—7.) újból összegyűjtötte és laboratóriumában elszaporította a szóban levő baktériumokat. Megrendelésre postán szállítja az intézet az oltóanyagot. Egy katasztrális holdra szükséges vetőmaghoz egy üveg Rhizonit agaros, vagy 200 gramm Rhizo- nitpor kell, amelynek az ára 14,40, illetve 7 forint. Használati utasítást kérni kell. Az oltóanyagot hűvös, sötét helyen kell felbontatlanul tartani. A napfény ugyanis megöli a kis élőlényeket. A beoltott vetőmagot sem csávázni, sena műtrágyával keverni nem szabad, mert ezek a szerek elpusztítják a baktériumokat. A járási (városi) tanácsok me. zőgazdasági osztályait egyébként részletesen tájékoztattuk a baktériumtrágyázás módjáról és kívánatra ők adnak részletes felvilágosítást a gazdaságoknak. Közös erővel eU kell érnünk, hogy ebben az évben minden pillangósvirágú növény baktériumos oltással kerüljön a földbe. dr. Tompa László
