Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

1962. március 9, péntek J. oldal Ä megyei pártbizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Az állattenyésztésen belül leg­nagyobb feladatként jelentkezik a tenyésztői munka javítása. A törzstenyészet tervszerű kiala­kítása szinte minden állatfajtá­nál sürgetően jelentkezik. Ktí- lönös«n a Vn^ö«; E terv túlteljesítése kívánatos. Eddigi ismereteink szerint erre lehetőség is nyílik. A gyümöl­csösök telepítésénél törekedni kell az alacsony törzsű fajták ültetésére. Ez hamarabb és többet terem, másrészt a tér­1 £ n versen Beszélgetők egy csoportja a pártbizottsági files szünetében. de a háztájiban is. Ezért szóvá kell tenni a háztáji szerepét is. Ma is találkozunk még egyes helyeken olyan véleményekkel, amelyek túlbecsülik vagy le­becsülik a háztáji gazdaságok jelentőségét. Tudomásul kell vennünk, hogy — bár a közös gazdaságok sokat fejlődtek — átmenetileg az árutermelés je­lentős hányada a háztáji gaz­daságokból ered. A baromfitenyésztésben je­lentős eredményeket órtünik el. Azonban itt is kívánatos, hogy a törzstenyésztés minél gyor­sabban valósuljon meg. Indo­kolt a dunavecsei keltetőállo- más továbbfejlesztése. Termelő- szövetkezeteink kövessék a tata­házi közös gazdaságok kezde­ményezését, létesítsenek közösen baromfitelepeket. A baromfite. nyésztésben nagyszerű eredmé­nyeket értek el az asszonyok, és ezért elismerést érdemelnek. Tudott dolog, hogy a nagy­üzemi baromfitenyésztés legfej­lettebb formáinak nagyobb ará­nyú elterjesztése csak erőink­hez mérten, fokozatosan való­sulhat meg. Jóval nagyobb és azonnali lehetőségeket jelent, olcsóbb tartási módszer is az úgynevezett »egyszerű nagy­üzem-“. Megyénkben mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezeteikben na­gyon sok olyan tanya, pajta, s egyéb gazdasági épület van, amelyeket kisebb átalakítás­sal be lehet rendezni fejlett nagyüzemi belterjes barom­fitartásra. Az előadó ezután a szarvas­marha-tenyésztés jelentőségére, az ezzel kapcsolatos feladatok­ra hívta fel a figyelmet, majd áttért' a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel kapcsola­tos helyzet ismertetésére. 1962-í>en megyénkben 5200 katasztrális holdon kell korsze­rű nagyüzemi szőlőteleoeket lé­tesíteni,- - ­................ E program végrehajtásának alapkérdése a szaporító­anyagról való gondoskodás. Í5 téren különböző intézkedések történtek. Kialakultak a bázis- gazdaságok, a szőlővessző-gyö- kereztető állomások. iskolák. Ezenkívül azonban szükséges hogy még nagyobb mértékber bontakozzék ki a szőlővesszt begyűjtésének programja. A KISZ megyebizottsági ülésén a: ifjúság igen helyesen védnöksé get vállalt a szőlővessző be gyűjtése felett. Most már raj tűk a sor, hogy a vállalás meg valósuljon. Az idén közös gazdaságaink ban 2200 hold korszerű nagy üzemi gyümölcsöst hozunk létre. alacsonyabbak a magas tör- zsűdkhez viszonyítva. Erdőéi elv társ ezután a nö­vényvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet, maid rátért a zöldségtermesztéssel kapcsolatos feladatokra. Hangoztatta, hogy még az idén szükséges kidol­gozni a nagyüzemi zöldségter­mesztés módszereit. Segíteni kell a most alakult, különösen a Kecskemét körzetében létesült zöldségtermesztő szakszövetke­zeteket. Törekedjünk a korai zöld­ségtermesztésre, növelni kell a zöldségfélék öntözött te­rületét is. Helyes, ha a közös gazdaságok közös palántanevelőket létesí­tenek. Az egyes termeltető vál­lalatok, különösen a konzerv­gyár, kössön több éves lejáratú szerződéseket egyes cikkfélesé­gekre kísérletképpen néhány termelőszövetkezetben. Folya­matosan térjenek rá egyes szö­vetkezeti gazdaságok arra. hogy nyersen, vagy bizonyos termé­keknél félkész formában árut, nyersanyagot tároljanak a kon­zervgyár részére. Sok feladatot kell megoldani ahhoz, hogy az idei zöldségtermesztési tervün­ket és ezen belül az 1100 vago- nos exportot teljesíteni tudjuk. Az előadó ezután a beruhá­zások helyes elosztásának fon­tosságáról beszélt mintegy 80,1 százalékát adták át az államnak. A későbbiekben rátért a ter­melőszövetkezeti csoportok hely­zetére, hangoztatva, hogy a Jö­vőben a vezetőknek többet kell ezekkel foglalkozni, hogy meg­javuljon munkaszervezésük. Parasztságunk hangirata bizakodó Munkaszervezés — jövedelemelosztás Erdősi eJvtárs ezután emlé­keztetett a megyei párt-végre- hajtóbizottság 1960. február 15-i határozatára. Ez a munkaszer­vezés és a jövedelemelosztás módszereire és lehetőségeire vo­natkozik. Örvendetes, hogy a szövetkezetek többségükben al­kalmazzák e határozat irány­elveit. Nagyon sok példát lehetne felsorolni, ahol kizárólag az anyagi érdekeltség fokozá­sával a szövetkezet egyik évről a másikra gazdasági­lag megerősödött. A szabadszállási Leninről is­meretes, hogy hosszú éveken keresztül gyengén gazdálkodott és az anyagi ösztönzés követ­kezetes alkalmazása nvomán ma már nemcsak Szabadszállá­son, hanem a dunavecsei já­rásban, sőt a megyében is a jó szövetkezetek közé sorolható. Tehát joggal várjuk el minden vezetőtől és a szövetkezeti pa­rasztságtól is, hogy mind a sa­ját, mind a közösség érdekében alkalmazzák az anyagi ösztönző módszereket. Rendezni kell a különböző munkaszervezési és jövedelemelosztási formákat, különösen egy-egy községen, já­ráson belül. Előfordul olvan is, hogy egyes termelőszövetkeze­tekben a tagok részére a meg­ígért prémiumot az év végén nem akarják kifizetni. Ezt hely­telenítjük és törvénytelennek tartjuk. Hasonló visszásságok mutatkoznak egyes szövetkeze­teknél a földjáradék kifizetésé­vel kapcsolatban is. Az előadó ezután rátért a fel­vásárlással kapcsolatos tenniva­lókra. Hangoztatta, hogy a ter­melést és a felvásárlást szer­vező, irányító és lebonyolító intézmények munkája javul, de még van néhány hiányosság. Nem kielégítő a felvásárlás eredménye, különösen a háztáji és egyéni gazdaságok áruterme­lési színvonalát illetően, A továbbiakban is támogat­ni szükséges a háztáji gaz­daságonként! egy-egy hízott sertés leadásával kapcsola­tos mozgalmat. Nagyon szép példáiét lehet a mozgalomnak tapasztalni a du­navecsei járás egyes községei­ben, különösen Szabadszálláson, ahol a termelőszövetkezeti ta­gok nem egy. hanem több hí­zott sertés leadására vállalkoz­nak. Ezután szólt az alacsonyabb típusú szövetkezeti formákról. Említést tett külön a szakszö­vetkezetek helyzetéről. Hangoz­tatta, hogy elértük: műveletlen szőlő a szakszövetkezetekben nem volt, ugyanakkor az ősszel teljesen saját erőből 608 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítet­tek nagyüzemi formában. Az alapszabályban rögzített befize­tési kötelezettségekből mintegy 21 millió forint alapot képez­tek. A megtermelt bornak A gazdálkodás eredményei és több más tényező folytán a parasztság körében a hangulat jó. Jó azért, mert helves a párt politikája, intézkedéseink, ja­vaslataink találkoznak a közös­ség érdekeivel. Tehát zömmel rajtunk, párt-, állami és gaz dasági intézményekben dolgozó kommunistákon. pártonkívüli aktivistákon múlik az. hogy ezt az időszakot hogyan tudjuk kihasználni az összefogás. a kö­zös cél megvalósítása érdeké ben. Fő célunk, hogy közös gazdaságaink jól működjenek. Ezt kell a tömegpolitikai mun­kával elősegíteni. Ez az alapja egyébként az egységes paraszti osztály gyorsabb kialakulásá­nak is. Nagyon szeretnénk, ha ter­melőszövetkezeteinkben ki­alakulna egy olyan szemlé­let, hogy mindenkit a kö­zösben végzett munkája alapján ítéljenek meg. Mindenképpen káros az a vita, amely esetenként még azon fo­lyik, hogy ki milyen rétegbe tartozott egyéni gazda korában. Tudomásul kell venni, hogy ezek a határok az Ú1 helyzet­ben törvényszerűen elmosódnak. Különböző csoportosítgatás, hogy például ki volt szegényparaszt, vagy földdel belépett dolgozó paraszt, mindenképpen belső fe­szültséget vált ki és nehezíti a közös munka, a közös erőfeszí­tés kibontakozását. Akadnak olyanok, akik nem erejükhöz mérten veszik ki ré­szüket a közös munkából. Lét- fenntartásukat a korábban szer­zett tartalékaikra alapozzák. Ezek a tartalékok egvszer ki­fogynak. Ne is vegyék rossz né­ven az ilyen tagok, ha a szö­vetkezeti gazdák többsége ferde szemmel néz rájuk. Hozzá kell tenni, hogy erkölcstelennek tartjuk az ilyen tagoknál, hogy igényt tartanak a szövetkeze­tekkel járó különböző előnyök­re, mint például az adó, az SZTK, az öregségi járulék stb. Az asszonyokról szólva meg kell állapítanunk, hogy több­ségük ma már nagyon dereka­san, becsülettel kiveszi részét a közös munkából. Helyenként té­! szövetkezetekben és nem tart­ják még mindenütt egyenértékű munkásnak a közösben1. Figyelmen kívül hagyják, hogy a nőknek a mezőgaz­dasági ívunkák mellett egyéb kötelezettségeik is vannak. s még nem minden szövetkezet jutott el odáig, hogy segítséget tudjon adni az asszonyoknak bölcsőde, napközi létesítésével az étkeztetés megszervezésével Néha helytelenül ítélik meg azokat a nőtagokat, akik nerc tudnak a napi munkakezdetlö a munka befejezéséig részi venni a közös tevékenvségbtn. Ezért helyes, véleményünk sz - rint, a családi tervezés. Ezzel mód nyílik arra, hogy azok a nőtagok, akik szívesen résu vennének a munkában a saját jövedelmük és a közös gyara­pítása érdekében, be tudják tervezni saját munkaidejüket. Különböző mozgalmak, a csa­ládtagok helyes befolyásolása a munkában, elsősorban az asz- szonyok bevonásával lehetséges. Különösén a baromfitenyésztés­ben sokat segíthetnek. Ezután rátért a beszámoló a fiatalok helyzetére. Hangoztatta, hogy legyenek a fiatalok az új termelési módszerek segítői, úttörői. Haladjanak élen a munkaverseny szervezésé­ben. Már eddig is szép példákat mu­tattak, sok helyen nagyon jól megállják helyüket a munká­ban. Tekintsék politikai kérdés­nek a szakma elsaiátítását, a szakmai színvonal növelését Nagyon helyes, hogy egyes fel­adatok megvalósítása érdekében védnökséget vállalnak. A mi parasztfiataljaink nagyon sokra és nagy dolgokra képesek. Az előadó ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a termelő­szövetkezetekben a tanulmányi ösztöndíjak alapítására. Nagyon szép példája ennev a hartai Lenin Termelőszövetkezet, amely ösztöndíjból taníttat egy állatorvost, két mezőgazdasági mérnököt, egy gépészmérnököt, négy mezőgazdasági technikust vesen ítélik meg szerepüket a és két brigádvezetőt. A szövetkezeti vezetők felelőssége Ahol jó a vezetőség, jő a kap­csolat a tagsággal, ott kiváló eredmények születnek — foly­tatta az előadó. — Jelenleg az a legfontosabb tennivaló, hogy elősegítse a szövetkezet vezető­sége az idei termelési bevételi terveik teljesítését, re^-ri- '—••'■sen A pártbizottság ülésének részvevői tudjon megfelelő pénzösszeget a tagság részére kifizetni. A szövetkezeti vezetők fe­lelősségérzetén múlik min­denekelőtt az is, hogy a szövetkezetek milyen gyor­san szilárdulnak meg. Nekik kell felismerni mindazo­kat a tényezőket, amelyek fi­gyelembevételével rövid időn belül jól jövedelmező gazdasá­gok alakulhatnak ki. A vezetés megerősítésére párt- és állami vonalon is na­gyon jelentős erőfeszítések tör­ténnek. 1961 decemberéig több mint 300 mezőgazdász, kertész, gépész és számviteli szakember került a termelőszövetkezetek­be. Az idén úiabb 140 személy kerül a közös gazdaságokba a vezetés segítésére. A kihelyezett szakemberek többsége helytáll a termelésben, beváltja a hozzá fűzött reményeket. Szóvá kell tennünk azonban azt is. hogy egyes vezetők nem érzik még magukénak a termelőszövetke­zetet. Nem alakult még ki min­denütt egészséges kapcsolat a szövetkezetbe helyezett szakem­berek. valamint az elnök vagy a tagság között. A termelőszö­vetkezetek elnökei a szakeinbo­(Folytatás a i. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents