Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-08 / 56. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! xvn. ÉVFOLYAM. 56. SZÄM Ara 60 fillér 1962. MÄRC. 8, CSÜTÖRTÖK Háztartástgép-kolcsonzéstSI — a vegytisztítősig A községekben is megralósul a szolgáltató tevékenység ötvenkét évvel ezelőtt Kop­penhágában a nemzetközi nő­konferencia úgy döntött, hogy március 8-án szerte a világon minden évben megtartják a nők harci napját, a nemzetközi nő­napot. Azóta minden esztendő­ben az egész világon egyre na­gyobb számban együtt dobbant azoknak a nőknek a szíve, akik egyenjogúságot, nagyobb darab kenyeret, emberibb bánásmódot, humánumot és gyermekvédel­met akartak. Együtt dobbant a szivük, mert évtizedek óta a társadalmi haladásért, a szociá­lis igazságokért folytatott harc programja feltételezte a nők társadalmi, jogi és gazdasági egyenrangúságát is. £s ha végig tekintünk az eltelt több mint fél évszázadon, nyugodtan mondhatjuk, hogy minden esz­tendő előbbre lépés volt. min­den egyes március 8-án lemér­hettük, bogy az idő a haladá­sért harcoló bátraknak dolgozik, hogy az idő a világ jó részén maga alá temette a haladás út­jában állókat és az utóbbi évek­ben kialakult szocialista világ- rendszer olyan körülményeket teremtett több mint egymilliárd ember, közöttük a nők részére is, amely ma már az egész vi­lágon hatalmas fényű torony­ként magára hívja a még el­nyomott népek figyelmét. Mert nagy gondok emésztik a világ elnyomott népeit, s közöt­tük a nőket is. Nehezen és jog- fosztottan élnek a legnagyobb kapitalista országokban. Különö­sen nehéz az asszonyok helyzete a gyarmatokon, ahol elnyomá­sukat és kizsákmányolásukat még a faji megkülönböztetés is súlyosbítja. Az igazság szava azonban messzire hallatszik. Nem tudja gátját állni az el­nyomás, a kizsákmányolás állig felfegyverzett védelme, a jogo­kért küzdőkre zúdított rendőr- sortűz, mert az Igazságért és a jogokért folyó harc egy frontba hozza össze az embereket, ame­lyen csak ideig-óráig vehet erőt a zsarnokság. A monopó­liumok élet-halál urai nem tud­ták megakadályozni, hogy a nemzetközi nőmozgalom ma már több mint 200 millió asszonyt képviseljen. Nem tudták meg­akadályozni, hogy a nők fennen hordozzák az egyenjogúság zász­laját és ezzel bekapcsolódjanak abba a nagy áradatba, ami vég­ső soron a szocializmus felé vi­szi az egész világ népeit. A század elején még egyönte­tű volt a világ térképén a nők minden társadalmi jogától meg­fosztott kétszeres rabszolgasor­sa. Azóta azonban egyre sűrűb­ben hallatják szavukat a poli­tikai élet szószékéről. Ma már ott vannak a tüntetéseken és az elnyomás ellen kiáltanak. Ott vannak a különböző nemzetközi konferenciákon, amelyeken nap­jainkban érdekes kontrasztként nyilvánul meg a legmélyebb el­maradottság, a puszta életért való küzdelem és ugyanakkor a szocialista országokban felsza­badult nők fejlődésének nagy­szerű perspektívája. ötvenkét évvel ezelőtt harci riadót fújt a nemzetközi nő­szervezet. A magyar nők vállal­ták ezt a harcot és különösen sokat tesznek ennek érdekében A MÉSZÖV múlt héten meg­tartott V. küldöttgyűlésén sok szó esett a földművesszövetke­zetek szolgáltató tevékenységé­ről Nem újkeletű az elgondo­lás, eddig azonban keveset fog­lalkoztak ezzel, s most a falu megváltozott élete követeli egy­re sürgetőbben a szolgáltató üzemág létrehozását. Felkeres­tük a MÉSZÖV elnökhelyettesét, Piukovits Miklóst és megkértük, tájékoztasson bennünket az ezzel kapcsolatos tervekről. Falun is növeltednek as igények — Megyénk falvaiban egyre több rádiót, televíziót, háztar­tási kisgépet vásárol a lakosság, ezek javítása azonban sok he­lyen megoldatlan — kezdte tá­jékoztatóját Piukovits elvtárs.— Ugyanakkor vannak, akik nem rendelkeznek ilyen gépekkel, de szívesen használnák, ha lenne kölcsönző. Ezenkívül sok olyan apró javító munkát lehet felso­rolni, amit senki sem végez el, mert sem ktsz, sem kisiparos nincs a kisebb községekből. A lakosság nem nélkülözheti eze­ket a szolgáltatásokat, ezért a Belkereskedelmi és a Könnyű­ipari Minisztérium, valamint a SZÖVOSZ engedélyezte, hogy a földművesszövetkezetek a taná­csok segítségével hozzák létre a javító-szolgáltató üzemágakat. Néhány helyen már meg is kezdtük a szolgáltató tevékeny­séget. Tiszakécskén például a földművesszövetkezet üveg-, por­celánboltja mellett létesítettek egy üvegbevágó, képkeretező műhelyt, s ezek nagyon jól ki­egészítik egymást Ágasegyhá­zán cementüzem, Lakóteleken nádfeldolgozó, Sükösdön mész­égető működik a földművesszö­vetkezet keretein belül a helyi igények kielégítésére. Ezek, a lakosság legnagyobb megelége­désére, igen jól beváltak. Érdemes a közvetítő szolgál­tatással is foglalkozni. Vannak kis községeink, például Tabdi, Kaskantyú, öregcsertő stb., ahol egyáltalán nincs ktsz vagy kis­iparos. Ilyen községekben fel­vevőhelyiségeket létesítünk, ahol — a cipőtől a rádióig — a ja­vításra váró holmikat össze­gyűjtik. Egyezséget kötünk kü­lönböző ktsz-ekkel a javításra, s kétnaponként túrajárat viszi hozzájuk a községekből össze­gyűjtött javítani valót és vissza a felvevőhelyre a már rendbe­hozott használati tárgyakat. Mosógéptől a félig elkészített húsig Ebben az évben nagymérték­ben fejlesztjük a földművesszö­vetkezetek szolgáltató tevékeny­ségét. Kölcsönzésre 112 mosógé­pet, 44 porszívót, 17 padlókefé­lőgépet állítunk be. A községek­ben létesítendő kölcsönző bolt­jaink közül 24-ben edény- és étkező készleteket, 17-ben — a létrától a fali hengerig — la­kásfestő szerszámokait, 11-ben strandfelszereléseket, 30-ban me­zőgazdasági kisgépeket, nyolc­ban sport- és kul túrcikkeiket, két helyen — a főútvonalak men­tén — gépjárművek javításához szükséges szerszámokat kolcsön- zünk. Tizenkét községben állítunk fel üvegbevágó, képkeretező, másutt szemfelszedő, töltőtoll- javító, golyóstolltöltő, ruhaiga­zító, több helyen bútorfestő, kisgépjavító részleget. Létesítünk 20 mosókonyhát, s kilenc helyen vezetjük be a félig elkészített cukrászsütemények, húsok stb. árusítását. Szolgáltatási szakbizottságok Mindez még csak terv, amely­nek végrehajtásához mintegy 400 ezer forintra van szükség. Ezt az összeget a földművesszö­vetkezetek tagságának anyagi hozzájárulása alapján kell elő­teremteni. A községekben rövi­desen — főleg nőkből álló — szolgáltatási szakbizottságok ala­kulnak, amelyek felmérik az igényeket, s földművesszövetke­zeteink áprilisi kögyülésein dönt a tagság afelől: hol mit valósí­tanak meg. Célunk az, hogy a falusi lakosság igényeit a szol­gáltatásokon keresztül is minél jobban kielégítsük — fejezte be tájékoztatóját Piukovits elvtárs. Nagy Ottó Öt afrikai ország tiltakozása Brüsszel. (TASZSZ) öt afrikai ország — Szenegál, Csád Köz­társaság, Elefántcsontpart, Ga­bon és Felső-Volta — követe felkereste az európai közös piac brüsszeli tanácskozásán részt vevő amerikai küldöttet. A fran­cia közösségbe tartozó országok képviselői tiltakoztak az Egye­sült Államoknak ama, még feb­ruárban közzétett memoranduma ellen, amelyben a közös piac országaitól azt követeli, hogy az afrikai országoknak ne adják meg a trópusi mezőgazdasági termékekre azokat a vámked­vezményeket, amelyeket a ten­gerentúli országok általában él­veznek. A küldöttek kijelentet- *ék, hogy a kedvezmények el­törlése csapással fenyegeti az ifrikai országok gazdasági hely­zetét és az életszínvonal csök­kentését vonhatja maga után. Előregyártóit elemekből Korszerű építőipari módszerek alkalmazásával, előregyártott elemekből ez évben öt darab háromemeletes lakóház készül el Kecskeméten a Leninvárosban. Az ÉM. Bács-Kiskun megyei Ál­lami Építőipari Vállalat dolgozói jelenleg az első középblokkos lakóházat építik, amel% a megyében is az első, ilyen módszerrel épülő lakóház lesz. Képünkön: munkában a hatalmas daru. A nők ünnepe a felszabadulás óta. A magyar nők tudják, bogy társadalmi küzdelmük nemcsak saját ügyü­ket, hanem az egész világ nő­mozgalmának ügyét segíti. Tud­ják, hogy sikereik a nemzetközi nőmozgalom sikereit is jelenti. S különösen mély tudatosságot kapott ez a harc a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa nyomán, mivel a világ látóhatárára felrajzolódott a kommunizmus, mivel egyre inkább testközelbe került az a lenini előrelátás, mely szerint: »A nők igazi felszabadulását csak a kommunizmus hozhatja meg.-« Bármerre tekintünk hazánk­ban vagy megyénkben, teljesen beigazolódott az a tétel, hogy a nőt csak a szocialista társa­dalom alkotó tevékenységébe való bekapcsolódás teszi egyen­rangúvá. Csak ezen a társadal­mi alapon szűnhetett meg a nő »házi rabszolga« lenni és csak így alakulhatott ki a modern nő, a modern asszony típusa, aki kilépett az otthon szűk fa­lai között, látóköre kitágult, és úgy látja, hogy saját sorsa és hazája fejlődése összefonódik az egész világ népeinek sorsa és a világpolitika fejlődésével. A nők megyénkben is mindenütt meg­találhatók a közéletben. 71? nő vesz részt az államhatalmi szer­vek munkájában. Kecskéméit vá­ros tanácstagjainak 23 és fél százaléka nő. Ott találjuk őket tízezrével a földművesszövetke­zetekben és nagy aktivitást fej­tenek ki a népfrontbizottságok­ban. Megyénk iparában hét év alatt kilencezerrel gyarapodott a nő foglalkoztatottak száma. A vendéglátóipar 70 százaléka, az élelmiszeripar 60 százaléka nő dolgozókból tevődik ki. de je­lentős a szerepük a könnyűipar­ban, más iparágakban és a ke­reskedelemben is. A Kecskeméti Bameválban elmondották az asszonyok, hogy a felszabadulás előtt munka után dinnyehéjben mosták a kezüket, most modern fürdő és zuhanyozó áll rendel­kezésükre. S emlékezzünk csak: ki törő­dött valamikor a parasztasszo­nyokkal? Hol volt valamikor a legnagyobb mérvű a nők jog- fosztottsága: a falun! A falun dívott leginkább a társadalmi megrekedtséget kifejező mondás: »Nem kell a lánynak sok ész, úgyis férjhez megy.« S ha kö­rülnézünk mostanság megyénk­ben, láthatjuk, hogy a nagyüze­mi gazdálkodás alapján mini bontakoznak ki a parasztasszo­nyok gazdasági és társadalmi egyenjogúságának alapvető fel­tételei. S most látható igazán, hogy a parasztasszonyok. lányok milyen nagy feladatok elvégzé­sére képesek és milyen nagy felelősséget éreznek a közös munkáért és vagyonért. Több mint 30 ezren rendes tagjai a termelőszövetkezeteknek, de a munkában ennél sokkal többen vesznek részt. Olyan nagyszerű parasztasszonyok mutatnak má­soknak példát, mint a mátételki Győzelem Termelőszövetkezetből Komáromi Istvánné. aki az el­múlt évben 400 munkaegységet szerzett. Nagy részt vállalnak magukra a nők az állattenyész­(Folytatás a 2. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents