Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-07 / 55. szám

X.' Világ proletárjai, egyesüljetek' MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - VCI6K.UN MEGYEI LAPJA XVII. ÉVFOLYAM. 55. SZÄM Ara 60 fillér 1962. MÁRCIUS 7. SZERDA Termelőszövetkezeteink továbbhaladlak a megszilárdulás útján Átlagosan koséi 24 forintot ér egy munkaegység — Jelentősen gyarapodott a kosos vagyon Az elmúlt hónapban megyénk valamennyi szövetkezeti gazda­ságában megtörtént a zárszám­adás. Minthogy az eredmények és tapasztalatok jelentős tám­pontot nyújtanak az idei év gaz^ dálkodásához, ezért felkerestük Molnár Andrást, a megyei ta­nács termelőszövetkezeti poli­tikai csoportjának vezetőjét, aki kérésünkre arról nyilatkozott, hogy az idei zárszámadások tük­rében milyen fejlődést mutat a termelőszöv. Ikezeti mozgalom. — Megyénkben az idén 306 közös gazdaság készített zárszámadást — mondotta. — Az eredmények ismeretében elmondhatjuk, hogy az aszály okozta terméskiesés ellenére is közepesen gazdál­kodtak. Itt is ie kell szögez­nünk azt az igazságot, hogy a múlt évi szárazság az egyéni gazdaságok tömegét juttatta volna csődbe. A legtöbb szövetkezeti gaz­daság sikerrel megküzdött az időjárással. «= Milyenek az eredmények az előző évhez képest? *— Egy hold szántóegységet figyelembe véve 1960-ban 2253 forint volt a termelési érték. Tavaly ez 345 forinttal lett ke­vesebb. A szövetkezetek ió gaz­dálkodását viszont bizonyítja az, hogy az egy hold szántóegység­re jutó gazdálkodási érték 1372 forint, ami csak 27 forinttal kevesebb az előző évinél. Ez az adat valójában a mezőgazdaság tiszta jövedelmét tükrözi, bár ebben benne vannak az állam által nyújtott kedvezmények — hitelelengedések — is. — Az előző évi 25 forinttal szemben az idei zárszámadás­kor megyénkben átlagosan 23 forint 72 fillért ért egy mun­kaegység — folytatta Molnár elvtárs. — így a szövetkezeti gazdáknak a közösből származó jövedelme átlagosan 7230 forint. A jól működő közös gazdasá­gokban viszont ez az összeg megközelíti a 12 ezer forintot. Jól működő szövetkezeti gaz­daságnak számit az a tsz, ahol a gazdálkodási eredmény 2200 forint fölött van szántóegysé- genként. Jelenleg 34 ilven közös gazdaság van megyénkben. — Termelőszövetkezeteink­ben az elmúlt év során to­vább növekedett a közös va­gyon több mint 522 millió forinttal. A növekedés egy holdra számított értéke 900 forint. Pedig az eredményeken sokat rontott az is, hogy az időjárás miatt a tervezettnél mintegy 250 ezer normálholddal több gépi munkát kellett végezni, ami legalább 25 millió forint többletkiadással járt. A közös vagyon gyarapodása lépést tar­tott a tavalyi területnöveke­déssel, sót túl is haladta azt. Amíg 1960. év végén az egy holdra jutó szövetkezeti vagyon értéke alatta volt a 2500 forint­nak, addig a múlt év végén ke­vés híján elérte a háromezer forintot. Holott tavaly 260 ezer holddal növekedett a közös gazdaságok összterülete. Molnár András ezután a ter­melésben és a beruházásban el­ért eredményekről beszélt. El­mondotta, hogy a szövetkezeti gazdaságok kenyérgabona értékesítési tervüket egy százalékkal túlteljesítették. Sokkal na­gyobb mérvű volt ennél a túlteljesítés a baromfite­nyésztésben; megyénk tsz-ei közel egymillió árucsibét és 26 ezer árulibát értékesí­tettek. A fejlődés igen erős ütemű a beruházás terén. A szövetkeze­tek több mint nyolcezer gzarvas­Tavasz előtt az üveaházbau marha-férőhelyet építettek, ami közel 2500-zal több a tervezett­nél. A növekedés hasonló a sertés- és baromfi-férőhelyeik építésénél is. Nem is szólva a juhhodály építéséről: a terve­zett 1500 helyett húszezer férő­hely készült el. Az öntözést pe­dig a tervezett területnek kö­zel a másfél szeresén valósítot­ták meg. H. D> Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága március 6-án, kedden ülést tartott, ame­lyen részt vett Tóth József, az MSZMP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának helyettes vezetője. A vég­rehajtó bizottság első napirendi pontként a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatos ez évi feladatokat tárgyalta meg, majd rá­tért a termelőszövetkezetekben folyó politikai tömegmunka helyzetének és az egységes paraszti osztály kialakítása terén szerzett tapasztalatok és a legfontosabb teendők megvitatására. A végrehajtó bizottság a kihelyezett mezőgazdasági szakem­berek munkájáról szóló jelentés elfogadása után személyi és folyó ügyekről tárgyalt Folytatta tanácskozását az SZKP Központi Bizottságának plénuma A kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezet városföldi kertészetének üvegházában Buzáuszki Antalné szakmunkás a ciklámeneket öntözi. Az SZKP Központi Bizottsá­gának plénumán kedden dél­előtt megkezdődött a vita Hrus- csovnak, a párt első titkárának A kommunista építés jelenlegi szakasza és a párt feladatai a mezőgazdaság vezetésének meg­javításában’’ címmel megtartott beszámolójáról. Elsőnek Gennadij Voronov, az SZKP Központi Bizottsága OSZSZSZK irodájának elnökhe­lyettese szólalt fel. Hangsúlyoz­ta, hogy miután elvetették a személyi kultusz időszakának el­avult dogmáit, s kibontakoztak a párt és a nép alkotóerői, a mezőgazdaságban jelentős hala­dás mutatkozik A felszólaló rámutatott, hogy a mezőgazdaság vezetésében he­lyenként jelentős hiányosság az ösztönösség, a termelés rossz szervezése, az élenjáró tudo­mány és gyakorlat lassú meg­honosítása. Ezzel összefüggés­ben Voronov bejelentette, hogy az oroszországi föderációban kidolgozták a mezőgazdaság igazgatásának új rendszerét. Gennadij Voronov rámutatott, hogy ez év végére a köztársa­ságban mindössze 5,9 millió hek­tár földön lesznek fűféleségek. Vagyis az egész szántóterületnek csupán 4,3 százalékán. Ez lehe­tővé teszi, hogy a gabonafélesé­gek vetésterülete 7,5 millió hek­tárral megnövekedjék. 1962-ben a gabonaféleségek össztermelése az OSZSZSZK-ban eléri a 6,2 milliárd pudot, amely megfelel a hétéves terv ez évre vonatko­zó célkitűzéseinek. Ezután Nyikolaj Podgornij, az Ukrán KP Központi Bizottságá­nak első titkára emelkedett szó­lásra. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió gazdasági sikereit jól ismerik a világon és e sike­rek általános elismerést vívtak ki A mezőgazdasági termelés azonban még elmaradt a kom­munista építés követelményei­től. Az Ukrán KP Központi Bi­zottságának első titkára elmon­dotta, hogy a füves vetésforgó Ukrajnában nem is terjedt el egészen, s ebben nagy érdeme van Hruscsovnak, aki egykor az ukrán pártszervezetet irányítot­ta. Podgornij bejelentette, hogy a fűféleségek területe ez évben az egész területnek kevesebb, mint egy százalékát teszi ki. Saraf Rasidov, az Üzbég KP Központi Bizottságának első tit­kára arról beszélt, hogy Üzbe- kisztánnak, mint eddig, ezután is biztosítania kell az ország gyapotellátását. A felszólaló el­ismerte, hogy bár Üzbekisztán tavaly több mint hárommillió tonna gyapotot adott el az ál­lamnak, a termelés megnövelé­sének lehetőségei és a tartalé­kok távolról sincsenek kime­rítve. A köztársaságban megszerve­zik a magas hozamokat elérő mesterek munkatapasztalatai­nak széleskörű elterjesztését. A legjobb gazdaságokban létrehozzák az élenjáró ta­pasztalatok iskoláit. Több ezer gyapot- és kukorica­termesztő, valamint, mezőgazda- sági gépkezelő végez tanfolya­mot ismert mezőgazdasági mes­terek vezetésével, Kazahsztánban, ahol a Szov­jetunió legnagyobb kiterjedésű hasznosított szűzföldjei talál­hatók. lehetőség van arra, hogy 3,5 milliárd púdra növeljék a szemestermény-termelést és kétmilliárd púd gabonát ad­janak évente az államinak — ielen/tette ki Kunaiev. a köz- társasági kommunista párt központi bizottságának első tit­kára. A hétéves terv kezdetétől fogva azonban Kazahsztán nem adott az országnak jelentős mennyiségű szemesterménvt Ezt a tényt nem szabad csuná® az­zal magyarázni, hogy egyes években rossz volt az időjárás — mondotta Kunaiev —, a ka­zahsztáni szemestermény-ter­me! és elmaradásának fő oka a mezőgazdasági vezetés hiányos­ságaiban, a füves vetésforgó rendszerében, számos alkalom­mal a rossz talajművelésben és a nemesítetlen vetőmaggal tör­ténő vetésekben keresendő. Most olyan rendszabályokat hozunk, hogy kiküszöböljük ezeket a hiányosságokat. A gaz­daságoknak jó vetőmagot bizto­sítunk a tavaszi vetéshez. Két és fél millió hektárra zsugorít­juk a füves területeket és az ugart, növeljük a tengeri és a hüvelyesek vetésterületét. Több mint 17 millió hektá­ron vetünk tavaszi búzát. A szónok emlékeztetett arra. hogy Kazahsztánban nagyon sok mezőgazdasági gépet hasz­nálnak, ezért célszerű volna, hogy a saját kohászati bázissal rendelkező köztársaságban épít­senek traktor-, autó- és mező- gazdasági gépalkatrész gyára­kat. Közlemény a Magyar Népköztársaság és az NDK által kötött gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezmény aláírásáról Lipcse. (MTI) A Magyar Nép- köztársaság kormányának és az NDK kormányának képviselői március 5-én, Lipcsében a tava­szi vásáron gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködésre vonatkozó egyezményt írtak alá. Az egyezmény alapján magyar —német gazdasági bizottság ala­kul. Ennek elsősorban az lesz a feladata, hogy meghatározza a távlati népgazdasági tervek alapján a gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködés irányelveit, valamint az együtt­működés és kölcsönös segítség- nyújtás módját a két ország népgazdasági terveinek megvaló­sításában. A gazdasági bizottság tevé­kenysége a termelés szakosítása és kooperálása segítségével a többi között a termelékenység és technikai színvonal emelésé­hez fog hozzájárulni. A bizott­ság tevékenységének ugyancsak elő kell segítenie az árucsere­forgalom további gyors növelé­sét, amely az utóbbi tíz évben ötszörösére növekedett. Az egyezményt a magyar kor­mány részéről dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhjvatal elnöke, az NDK kormányának részéről Kari Mewis, az állami tervbj~ zottság elnöke írta alá.

Next

/
Thumbnails
Contents