Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-31 / 76. szám
*>v m ▼Hág proletárjai, egyesüljetek! 'fc ;Kt^v' c~Soko1da1ú úütó A MAGYAR, SZ.OCJ Al_t STA MWWKÄSPÄR.T BACS~*<tSl<VIM MEGYEI LAWA XVII. ÉVFOLYAM. 16. SZÄM Ára 60 fillér 1962. MÁRCIUS 31. SZOMBAT Az ipar és a mezőgazdaság időszerű feladatairól tárgyalt a kecskeméti pártbizottság ülése Pénteken délelőtt Kecskeméten, a városi pártbizottság tanácstermében zajlott le a kecskeméti pártbizottság ülése, melyen részt vett dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja. Az egybegyűlteket Greiner József elvtárs, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője üdvözölte, majd Gombos Aladár elvtárs, a városi pártbizottság titkára mondta él a végrehajtó bizottság beszámolóját. Bevezetőjében utalt arra, hogy a megyei pártbizottság határozatának megfelelően a végrehajtó bizottság az 1961. évi terv teljesítését tekintette a legfontosabbnak. Kecskemét ipari üzemei a második ötéves terv első évében elért eredményeikkel hozzájárultak a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. Ebben döntő része van az üzemi pártós szakszervezeteknek, a KISZ- szervezetnek és a javuló gazdaságvezetésnek. 1961-ben 76 millióval termeltek többet a város üzemei, mint azt megelőzően. Az egy főre eső termelési érték pedig 5087 forinttal volt több az előírtnál. Az eredmények elérésében jelentős szerepe volt az új műszaki normáknak, a jobb munkaszervezésnek, a javuló gépkihasználásnak és a szilárdabb munkafegyelemnek. A termelési terv és termelékenység alakulása mellett a termelési költségek döntik el: jól vagy rosszul gazdálkodott-e a vállalat. Az elmúlt évben a viszonylagos eredmények elérése mellett egy sor vállalatnál igen rosszul alakultak a költségek. 1961-ben a 105 százalékos tervteljesítést 107,4 százalékos költségszinttel értük el. Különösen rosszul alakult az önköltség a minisztériumi iparban. A költségek túllépésének eredményeképpen a város üzemei a tervezett üzemi eredménytől elmaradtak. Gombos elvtárs ezután foglalkozott a vezetés színvonalának problémáival, a politikai, szakmai továbbképzéssel, a beruházásokkal, majd rátért az 1962. évi feladatok részletes ismertetésére. Hangsúlyozta^ a növekvő feladatok törvényszerűen megkövetelik a vezetés színvonalának állandó javítását, a hozzáértést, a rátermettséget, mind szakmai, mind politikai vonalon. A vezetés középpontjába a műszaki fejlesztés, a gazdaságos termelés megvalósítását kell állítani. Ebben az évben a város iparának 168 millióval több terméket kell előállítani, mint tavaly, ugyanakkor az egy főre eső termelési értéket 16 ezer forinttal kell emelni. A megnövekedett feladatok megkövetelik a takarékos gazdálkodást és azt, hogy a tennivalók döntő részé: a műszaki szervezési intézkedésekkel alapozzuk meg. El kell érnünk, hogy a termelés növekedésének több mint 70 százalékát a termeié1-«"•"'ség emelkedéséből biztosítsuk. Az önköltséget öt százalékkal kell mérsékelni. Az előbb említettek megvalósítása nagyon határozott, célratörő szervező munkát kíván a vezetőktől és munkásoktól egyaránt. A termelési tanácskozások tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a munkások többsége felismerte: a termelés fellendítése, a gazdaságosság biztosítása egyéni munkájuktól függ, s csak ez biztosítja az életszínvonal növelését. Éppen ezért döntő részük tevékenyen bekapcsolódik a szocialista munkaver- semybe. A verseny igazán élő és eleven csak ott lehet, ahol a munkások tudják, mit kell tenniök, meddig jutottak felajánlásuk teljesítésében. A szocialista munkaversenynek minden formája, az egyéni versenytől a szocialista brigádmozgalomig, nemcsak a szocializmus építésének kommunista módszere, hanem az embereik nevelésének fontos eszköze. Sokat segíthet a termelés gondjainak megoldásában az újító-mozgalom is, de csak akkor, ha megszűnik a bürokratikus elbírálási módszer, alkalmazzák az elfogadott újításokat és huzavona nélkül kifizetik az újítóknak járó díjat Utalt Gombos elvtárs arra, hogy üzemeink gazdasági, valamint tömegszervezeti vezetőink fontos feladata a dolgozók testi épségének, egészségének védelme, majd beszélt a pártszervezetek feladatairól, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták és az üzemek gazdasági vezetőinek tennivalóiról. Délután Bakos András, a városi pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője terjesztette elő a végrehajtó bizottság beszámolóját a város mezőgazdaságának 1961. évi eredményeiről, valamint az előttünk álló feladatokról. Hangsúlyozta: legfontosabb a tavaszi munka gyors és jó minőségű elvégzése. Az egy hőnapi késés, amit az Időjárás okozott, arra kötelez bennünket, hogy minden munkát rendkívüli előrelátással és nagy szervezettséggel végezzünk el. Ennek megfelelően legfontosabb feladat a traktorok, erőgépek kapacitásának maximális kihasználása, kétműszakos üzemeltetése. Gondoskodni kell a tavaszi vetőmagok előkészítéséről. Célszerű a kukorica vetésterületének 25—30 százalékán a fészkesvetést alkalmazni. Elősegíti a terméshozamok növekedését az őszi vetések fej trágyázásának befejezése, valamint a felfagyások elleni védekezés. Az idei év legfontosabb feladatai közé tartozik termelőszövetkezeteink takarmánybázisának megteremtése. Bakos elvtárs utalt a rétek és legelők szakszerű ápolására és gondozására, majd rátért az állattenyésztési feladatok ismertetésére, vázolta a szőlő- és gyümölcstelepítés tennivalóit. Ezek szerint hatmillió szőlővesszőt kell begyűjteni, 500 katasztrálls hold szőlőt és 290 kataszt- rális hold gyümölcsöst kell telepíteni. Ezen belül a csemege szőlőfajták telepítését helyes szorgalmazni, mert ez jövedelmező a közös gazdaságoknak. Foglalkozott még a zöldségtermesztés feladataival, majd részletesen taglalta a munkaszervezés és a jövedelemelosztás tennivalóit, hangsúlyozva az anyagi érdekeltség elvének messzemenő gyakorlati megvalósítását. A beszámolókat követő vitákban részt vett Bartusz Sándor, a Kecskeméti Konzervgyár párt- bizottságának titkára, Laczi Endre, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat üb-elnöke, Fekete Miklós, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat párttitkára, Neiner János, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Zárai Géza, a ZIM Kecskeméti Gyáregységének párttitkára, Gulyás Kiss Ottó a Reszelőgyárból, Fazekas Menyhért, a gépállomás igazgatója, Szili István veterán, Németh Tamás, az Egyetértés elnöke, Szmolenszki László, a Tö- «*rvdj T-z elnöke, Bank Gyula, a legyei tanács mezőgazdasági oí Súlyának vezetője, Harcsás Nem túlzunk. amikor G. Szabó Ferenc munkáját ezzel a szóval jellemezzük. A hivatalos papírok szerint géplakatos a Bajai Épületasztalos-ipari Vállalatnál. Ez a meghatározás azonban nem tükrözi a valóságot. Az előbbin kívül ugyanis ért még az esztergályozáshoz. a hegesztéshez, de ismeri a villamosság alapvető tudnivalóit is. Tehát, ami a vasas szakmához szorosan hozzátartozik, abban a munkában otthonos. Egyébként a legeredményesebb újítók között tartják számon. Nevéhez fűződik a pánt- hely-marógép tökéletesítése, melynek során több kézi műveletet ma már géppel végeznek el, kifogástalan minőségben és termelékenyebben. István, a Béke Tsz elnöke. Felszólalt még dr. Varga Jenő elvtárs, a párt-végrehajtóbizottság tagja. Többek között elmondotta, hogy az olcsóbb termelés megvalósítása új szemléletmódot, ennek megfelelően új munkamódszert, azaz a vezetés és irányítás színvonalának állandó emelését követeli meg a párt gazdasági és tömegszervezeti vezetőitől. Ennek a nagy feladatnak a megvalósítása függ a pártbizottság irányító tevékenységétől, s attól, miként alakul a vezetés demokratizmusa. Egyébként a ma vezetőjétől a gyors léptekkel haladó technika magasfokú politikai és szakmai hozzáértést követel. Varga elvtárs felhívta a figyelmet a foglalkoztatottság problémájának fokozatos megoldására, végül egy közgazdasági bizottság megalakítására tett javaslatot, amely tanácsokkal segíti majd a pártbizottságot és az üzemeket a termelést irányító munkájukban. Az egész napos tanácskozás Gombos Aladár elvtárs zárszavával ért véget. Felszabadulásunk 17. évfordulójának méltó megünneplésére készül megyénk lakossága MEGYESZERTE lelkes készülődés előzi meg hazánk felszabadulása 17. évfordulójának, április 4-ének megünneplését. Minden városban és községben elkészült már az ünnepi program. Az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél befejeződtek a versenyértékeléseik. — Átadásra várnak az MSZMP megyei bizottságának vándorzászlói és díszoklevelei, melyet az elmúlt évi termelési verseny legjobbjainak adnak át Az ünnepségek csaknem minden városban, így a megyeszékhelyen is, már április 3-án este megkezdődnek. Kecskeméten a Katona József Színházban dr Varga András elvtárs, a megyei tanács vb elnöke tartja a megemlékezést. Ezt követően a színház művészei, a kecskeméti Ko- dály-kórus és az úttörőház énekkara ad ünnepi műsort. Április 4-én délelőtt 10 órákor a város négy szovjet hősi emlékművénél kezdődnek el ünnepségek, ahol a városi pártbizottság, a helyi tanács, s a kecskeméti üzemek, vállalatok, intézmények képviselői helyezik el a hála és a kegyelet koszorúit. Délelőtt 11 órákor pedig a Zeneművészeti Főiskola vegyeskara és a debreceni filharmonikusok zenekara ad ünnepi hangversenyt Vásárhelyi Zoltán vezényletével. A központi ünnepségen kívül valamennyi kecskeméti üzemben. intézményben külön is megemlékeznek a nagy évfordulóról. A DT1NAVECSF.I járásban áp rilis 3-án este összevont ünnepi pártnapokat rendeznek. Április 4-én valamennyi községben koszorúzást ünnepségek lesznek, virágokkal díszítik a szovjet katonai sírokat, s a hősi emlékművek előtt a rendőrség és. a munkásőrség áll díszőrséget. Községi nagygyűléseket, vagy ünnepi szabad pártnapokat tartanak a bajai < járás községeiben is. A BAJAI városi ünnepség április 3-án este 6 órakor a József Attila Művelődési Ház nagytermében lesz, ahol Szabó Imre, a járási pártbizottság titkára tartja az ünnepi beszédet. BÄCSALM ÁSÓN ugyancsak április 3-án este a művelődési házban kezdődik a megemlékezés. Itt az ünnepi beszéd elhangzása után a művelődési ház színjátszó csoportja mutatja be új műsorát. Másnap délelőtt a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával emlékeznek a falu dolgozói a hős felszabadítókra. KISKUNHALASON a hagyományoknak megfelelően a városi tiszti klubban rendezik meg az emlékünnepséget. A megemlékezést követő gazdag műsor keretében fellépnek a Zenei Általános Iskola növendékei, a gimnázium tánccsoportja és a művelődési ház irodalmi színpadának tagjai. Április 4-én a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával, délután változatos sporteseményekkel, úftörőava- tással folytatódik az ünnepi program. KALOCSÁN a járási pártbizottság és a városi tanács április 3-án este rendezendő fogadásával kezdődik a felszabadulási ünnepségek sora. Ezt követően április 4-én délelőtt 10 órakor kerül sor a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzására. A nap kiemelkedő programja a művelődési ház nagyszabású esti műsora lesz. FÉLEGYHÁZAN a Móra Ferenc Művelődési Házban ugyancsak április 3-án este 6 órakor kezdődik a díszünnepség, melyen Túri József élvtárs, a járási és városi pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet, majd a szovjet művészegyüttes műsorára kerül sor. Április 4-én reggel 9 órakor a felszabadulási váltófutással folytatódik az ünnepi program. Ezt követően 10 órakor koszorúzás lesz a szovjet hősi emlékmű előtt, ahol dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb elnöke tartja a megemlékezést. A felszabadulás évfordulója alkalmából a művelődési házban képzőművészeti kiállítást rendeznek a helyi művészek legszebb munkáiból. A félegyházi járás községeiben is élénk készülődések folynak, Tiszaújfalun például április 3-án avatják fel az Alkotmány Tsz művelődési otthonát, KISKÖRÖSÖN a helyi tiszti klubban 3-án este rendezendő ünnepségen Ágoston András, a járási pártbizottság titkára mond beszédet, utána a község művészeti csoportjainak műsoros estje következik. Másnap a szovjet hősök emlékműve előtt sorra kerülő koszorúzási ünnepségein Király István, a járási tanács vb itkára emlékezik meg a hazánk: ’ol'zahadításáért elesett hősökről.
