Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-03 / 52. szám
Í9OT. márcfns S. »wwnhai S. oldal Három nemzedék A munka, a gépek szeretete ma már nem kizárólag a városi ember tulajdonsága. A gépesített, nagyüzemi mezőgazdáság jól képzett szakembereket követel. A megváltozott körülmények hozzájárulnak majd ahhoz, hogy fokozatosan eltűnjék a különbség a város és falu között. Szép példáját láttuk ennek bontakozni Tiszakécskén, ahol az új házak, épületek mellett máris megváltozott, új, az emberek szemlélete, élete is. Minden nemzedék — a legifjobbaktól a legidősebbekig — megtalálja helyét a gépek mellett, felismeri az utat, amely széles távlatokat nyit meg előttük. Tavaly vezették be az általános iskola V—VI. osztályába a politechnikai oktatást. A tsz ajándékozta hulladékdeszkákból nagy szorgalommal készítenek a gyerekek madáretetőket, kerti munkához szükséges szerszámokat. Ünnepélyes oklevéloszfással Ivlcz Károly elsőéves, Varga József másodéves tanulók a Permetezőgépgyárban ismerkednek az esztergályos szakmával. Mesterük véleménye alapján — jó munkás válik belőlük! Megbecsült szerelői \ a tiszakécskei gépállomásnak az 53 éves Juhász István és az 50 éves Falusi János. Szeretettel, hozzáértéssel javítják a gondjaikra bizoft traktorokat, mezőgazda- sági gépeket. Ahogy .mondták — nem is tudnának élni munka nélkül! (Pásztor Zoltán felvétele.) zárult Hetényegyh ázán március 1-én, csütörtökön délután a tszJ akadémia első évfolyama. A zá- rőeíoadáson 29 tsz-tagnak nyújtotta át a TIT képviselője a megérdemelt oklevelet. A meleghangú ünnepségen elmondot- . ták a végzett hallgatók, menynyire hasznos volt számukra az akadémia, mivel növelte szakmai és általános műveltségüket. Most már rajtuk a sor, hogy a tanult szakmai ismereteket a gyakorlatban is eredményesen hasznos! tsák. 45 forint munkaegységenként Szeszélyes ez a február. Ahogy a' kapun kilépünk, hol napsütés és enyhe szellő köszönt reggelenként, hol jégréteg roppan a lábunk alatt, hol meg havaseső vág borotvaként az arcunkba. A kecskeméti Htizling Tsz-be tett látogatásunk alkalmával ez utóbbi volt a kísérőnk. — Aki csak teheti, a kályha mellé húzódik ilyenkor, viszont a munka sem állhat! — így tartják a szövetkezet gazdái Az irodaépület előtt fűrészgép sikongat ütemesen, amint fogai a deszkába hasítanak, s mint a vajat, szelik ketté. Három tez-gazda sürgölődik a szalagfűrész körül, amelyet a közös gazdaság azért vett bérbe, hogy a gyümölcs és-a burgonya tárolásához, s az átvevőhelyre szállításához elegendő mennyiségű — "mintegy 300 darab — ládát készíthessenek. Már ez a munka is sejteti, hogy a tsz-ben ötletességért, eredményességért nem mennek a szomszédba. Ennek az elmúlt esztendőben meg is volt az eredménye. A két éve alakult kis szövetkezeti gazdaság 181 holdon kezdte meg működését 25 alapító családdal, melyeknek a száma azóta 34-re szaporodott. Tagadhatatlan, hogy a fiatalság annak idején innen is a városba vette útját, s emiatt, a tagság jó része bizony idősebb emberekből áll. Ök azonban derekasan kivették részüket a közös munkából. Közülük az elsők sorában emlegetik Szantner György nevét, alá a szőlőmunkák lelkiismeretes végzésében tűnt ki. Aránylag rövid működése során már 33 holdon telepített gyümölcsöst a kis termelő közösség. A talajjavítás végett 25 holdon somkórót is vetettek zöldtrágyának, amely az idén kerül alászántásra. Tavaly saját erőből kilenc magasnyomású permetezőgépet vásároltak. Okos gazdálkodásuk bizonysága, hogy erre az évre 46 ezer forintot tudtak félretenni, egyrészt előre nem látható lásebb beruházásokra, másrészt a szociális alapra. Tavaly a jég- és aszálykár következtében csökkent ugyan a termésük — szőlőből például a tervezett 480 helyett 406 mázsát szüreteltek — kárukat azonban az Állami Biztosító megtérítette. S jóllehet, főként szőlő- és gyömölcstertnes?itéssei foglalkoznak, ennek, valamint az említett károk ellenére. 28 mázsa Kenyérgabonát átadtak a Terményforgalmi Vállalatnak. A nem a legkedvezőbb elmúlt évet lezáró és február 2-án megtartott zárszámadási közgyűlés kellemes meglepetéssel szolgált, munkaegységenként ugyanis 45 forintot kaptak a tagok,- Csorba Imrének például 516 munkaegysége fejében több mint 23' ezer forintot fizettek, ki. A közgyűlést követő bál jó hangulatát így, semmi sem zavarta. Erdélyiné elvtársinő. a közös gazdaság könyvelője, jóízű mosollyal beszélte el, hogy a jövedelem kiosztása plán kérte a szövetkezet gazdáit: esetleges reklamációikkal bizalommal forduljanak hozzá. — Senkinek nem volt panasza, mindenki elégedett. Ügy látszik, jó munkát végeztünk 1961-ben — tette hozzá szerényen. S nem kétséges: ugyanígy dolgoznák az idén is, sőt. jobban a Rizling Tsz gazdái, hiszen >a jó jövedelem is arra. ösztönzi majd őkeit. J. T. Befelezte munkáját a fölsfmüvesszivelkezetek megyei küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) tésre kerüljenek a párt által javasolt munkaszervezési, jövedelemelosztási elvek — mondotta Molnár elvtára. Ezután a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő szakszövetkezetek néhány problémájával foglalkozott Ezeknek a szövetkezeti formáknak jövőjéről szólva hangsúlyozta: a fejlődés iránya a specializálódás, amely az alapszabályokban lerögzített fő elvek következetes betartásával megy végbe. A továbbfejlődést az biztosítja, ha hozzájárulnak a szövetkezeti közös alapokhoz, ezeket az összegeket következetesen szőlő- és gyümölcskultúrák telepítésére állítják be, biztosítják a népgazdaság ellátását, és az akkumulált összegeket a telepítéseken túl más olyan beruházásokra fordítják, amelyek a nagyüzemi szervezettséget, a termelés magasabb szintjét teszik lehetővé. A szakszövetkezeteknek most már nagyobb figyelmet, nagyobb energiát kell fordítandók arra, hogy a szántóföldi területeken is megszervezzék a szövetkezeti gazdálkodást. Molnár elvtárs a- továbbiakban arról beszélt, miiven segítséget vár a megyei pártbizottság a földművesszövetkezeti szervektől, a nagyüzemi gazdálkodás színvonalának emelésében. — Jelenleg olyan gondjaink vannak — mondotta többek között —, hogy a kisparaszti zöldségtermelés helyett létre kell hoznunk a szövetkezeti nagyüzemi zöldségtermelést. Ügy gondolom, ehhez kellene fokozottabb támogatást adni a föld- művesszovetkezeteknek is. Rámutatott: ahogyan Kecskeméten több termelőszövetkezet közös palántanevelőjének létrehozását tervezik, úgy például a kalocsai Járásban is meg lehetne valósítani két-három község társulását palántanevelésre. Hasonlóképpen szövetkezet! összefogásra van szükség a baromfi-törzsállomány megteremtésénél is. Szükség lenne keltetőre, előnevelőre. sőt évek során továbbfejlesztve »libakombin át« létrehozására is — hangsúlyozta a félegyházi körzet ba- romlitenyésztési helyzetét és lehetőségeit említve. Hozzátette: helyes volna, ha az érdekelt szervek nemcsak a felvásárlásban, hanem a tenyésztés elősegítésében is nagyobb szerepet vállalnának. Végezetül Molnár Frigyes elvtárs a földművesszövetkezetek kulturális tevékenységének fontosságáról beszélt. Mint mondotta, ahhoz hogy a párt politikáját falusi vonatkozásban is sikeresen tudjuk végrehajtani, nagyon sok művelt dolgozó parasztra van szükség. Az állam ugyan jelentős segítséget ad a falunak a szakemberek biztosításában. Az elmúlt években 480 dotált szakembert küldtünk falura, de most ismét legalább 450 szakemberre lenne szükség. A falunak, ezen belül a termelőszövetkezeteknek is saját magukról kell gondoskodni e téren. A munkacsapat- vezetők, brigádvezetők képezzék tovább magukat a különböző szaktanfolyamokon. iratkozzanak be a különböző középiskolákba, technikumokba, s akinek kedve, felkészültsége is van hozzá, mind többen végezzék el a főiskolát, egyetemet Nagyon kívánatos, hogy a falusi fiatalok tanuljanak, s a felsőbb iskolák elvégzése után térjenek vissza falujukba. Kérem az elvtársakat, hogy a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a jövőben is vállvetve dolgozzunk együtt Ha összefogunk, akkor megsokszorozódnak eredményeink és megvalósulnak nagyszerű céljaink — fejezte be felszólalását Molnár Frigyes elvtárs. • Felszólalt még a vitában ár. Szőke János, a keceli Kinizsi Szakszövetkezet elnöke, Harcsás István, a kecskeméti Béke Tsz elnöke, Szabó G. Sándomé, ke- lebiai küldött, Rozsman István uszódi küldött, Morvái Ferenc, a kiskőrösi FJK elnöke, Kolozsi R. Gyula, a megyei főügyész helyettese, Kovács Andrásné miskei küldött, Weinhart János soltvadkerti szakszövetkezeti elnök, Sipos Sándor, a bajai takarékszövetkezet küldötte, Turnéi Kálmán, a dunavecsei FJK elnöke, Bozsó Ferenc, a kecskeméti SZŐ VOSZ diákotthon igazgatója, Schama Ferenc, a kiskunhalasi FJK elnöke, Fekete László, a KISZÖV elnöke. PaKovács Andrásné megyei küldött taki Kálmán, a kiskunfélegyházi FJK kereskedelmi felügyelője és Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A vita után a MÉSZÖV felügyelő bizottsága terjesztette elő jelentését, majd a küldöttgyűlés a MÉSZÖV alapszabályzatát úgy módosította, hogy az igazgatóság tagjainak számát kilencről tizenegyre bővítette. Ezután Nyers Rezső elvtárs, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács nevében „kiváló dolgozó« oklevéllel és a velejáró pénzjutalommal tüntette ki Bercsényi Józsefet, a kecskeméti FJK igazgatóságának elnökét, Bíró Ferencet, a Magyar Nemzeti Bank dolgozóját, Fecske József soltvadkerti szakszövetkezeti elnököt,' Horváth Ferencet. a MÉSZÖV dolgozóját, Megyeri Istvánt, a kiskőrösi körzeti íöld- művesszövetkezet főkönyvelőjét. Sállal Istvánt, a MÉSZÖV főrevizorát, Sinka Editet, a MÉSZÖV csoportvezetőjét, Szuhánszky Ferencet, a kalocsai FJK szociálpolitikai előadóját és Kiss Józsefet, a MÉk dolgozóját A küldöttgyűlés végül megválasztotta a MÉSZÖV megyéi választmányának 35 tagját és kilenc póttagját, a héttagú felügyelő bizottságot, a SZÖVOSZ- kongresszusra 33 küldöttet, közöttük Nyers Rezső pénzügyminisztert. Az igazgatóság tagjává választották Brachna Jánost, Sírná Tibort, Bercsényi Józsefet, Forstner Jánost, Tanczer Ottót, Béla Ferencet, Gáti Györgyöt, fazekas Jánost, Piukovits Miklóst, Mohácsi Ferencnét és Kovács Lászlót.
