Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-03 / 52. szám

Í9OT. márcfns S. »wwnhai S. oldal Három nemzedék A munka, a gépek szeretete ma már nem kizárólag a városi ember tulajdonsága. A gépesí­tett, nagyüzemi mezőgazdáság jól képzett szakembereket kö­vetel. A megváltozott körülmé­nyek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy fokozatosan eltűnjék a különbség a város és falu kö­zött. Szép példáját láttuk ennek bontakozni Tiszakécskén, ahol az új házak, épületek mellett máris megváltozott, új, az emberek szemlélete, élete is. Minden nem­zedék — a legifjobbaktól a leg­idősebbekig — megtalálja helyét a gépek mellett, felismeri az utat, amely széles távlatokat nyit meg előttük. Tavaly vezették be az általános iskola V—VI. osztályába a politechnikai oktatást. A tsz ajándékozta hulladékdeszkákból nagy szorgalommal készítenek a gyerekek madáretetőket, kerti munkához szükséges szerszámokat. Ünnepélyes oklevéloszfással Ivlcz Károly elsőéves, Varga József másodéves tanulók a Permetezőgépgyárban ismerkednek az esztergályos szakmával. Mesterük véleménye alapján — jó munkás válik belőlük! Megbecsült szerelői \ a tiszakécskei gépállomásnak az 53 éves Juhász István és az 50 éves Falusi János. Szeretettel, hoz­záértéssel javítják a gondjaikra bizoft traktorokat, mezőgazda- sági gépeket. Ahogy .mondták — nem is tudnának élni munka nélkül! (Pásztor Zoltán felvétele.) zárult Hetényegyh ázán március 1-én, csütörtökön délután a tszJ akadémia első évfolyama. A zá- rőeíoadáson 29 tsz-tagnak nyúj­totta át a TIT képviselője a megérdemelt oklevelet. A me­leghangú ünnepségen elmondot- . ták a végzett hallgatók, meny­nyire hasznos volt számukra az akadémia, mivel növelte szak­mai és általános műveltségüket. Most már rajtuk a sor, hogy a tanult szakmai ismereteket a gyakorlatban is eredményesen hasznos! tsák. 45 forint munkaegységenként Szeszélyes ez a február. Ahogy a' kapun kilépünk, hol napsütés és enyhe szellő köszönt reggelenként, hol jégréteg rop­pan a lábunk alatt, hol meg havaseső vág borotvaként az ar­cunkba. A kecskeméti Htizling Tsz-be tett látogatásunk alkal­mával ez utóbbi volt a kísé­rőnk. — Aki csak teheti, a kályha mellé húzódik ilyenkor, viszont a munka sem állhat! — így tartják a szövetkezet gazdái Az irodaépület előtt fűrész­gép sikongat ütemesen, amint fogai a deszkába hasítanak, s mint a vajat, szelik ketté. Há­rom tez-gazda sürgölődik a sza­lagfűrész körül, amelyet a kö­zös gazdaság azért vett bérbe, hogy a gyümölcs és-a burgonya tárolásához, s az átvevőhelyre szállításához elegendő mennyi­ségű — "mintegy 300 darab — ládát készíthessenek. Már ez a munka is sejteti, hogy a tsz-ben ötletességért, eredményességért nem mennek a szomszédba. Ennek az elmúlt esztendőben meg is volt az eredménye. A két éve alakult kis szövet­kezeti gazdaság 181 holdon kezdte meg működését 25 ala­pító családdal, melyeknek a száma azóta 34-re szaporodott. Tagadhatatlan, hogy a fiatalság annak idején innen is a város­ba vette útját, s emiatt, a tag­ság jó része bizony idősebb em­berekből áll. Ök azonban dere­kasan kivették részüket a közös munkából. Közülük az elsők so­rában emlegetik Szantner György nevét, alá a szőlőmun­kák lelkiismeretes végzésében tűnt ki. Aránylag rövid működése so­rán már 33 holdon telepített gyümölcsöst a kis termelő kö­zösség. A talajjavítás végett 25 holdon somkórót is vetettek zöldtrágyának, amely az idén kerül alászántásra. Tavaly saját erőből kilenc magasnyomású permetezőgépet vásároltak. Okos gazdálkodásuk bizony­sága, hogy erre az évre 46 ezer forintot tudtak félretenni, egy­részt előre nem látható lásebb beruházásokra, másrészt a szo­ciális alapra. Tavaly a jég- és aszálykár következtében csökkent ugyan a termésük — szőlőből például a tervezett 480 helyett 406 má­zsát szüreteltek — kárukat azonban az Állami Biztosító megtérítette. S jóllehet, főként szőlő- és gyömölcstertnes?itéssei foglalkoznak, ennek, valamint az említett károk ellenére. 28 mázsa Kenyérgabonát átadtak a Terményforgalmi Vállalatnak. A nem a legkedvezőbb el­múlt évet lezáró és február 2-án megtartott zárszámadási közgyű­lés kellemes meglepetéssel szol­gált, munkaegységenként ugyan­is 45 forintot kaptak a tagok,- Csorba Imrének például 516 munkaegysége fejében több mint 23' ezer forintot fizettek, ki. A közgyűlést követő bál jó hangulatát így, semmi sem za­varta. Erdélyiné elvtársinő. a közös gazdaság könyvelője, jóízű mo­sollyal beszélte el, hogy a jö­vedelem kiosztása plán kérte a szövetkezet gazdáit: esetleges reklamációikkal bizalommal for­duljanak hozzá. — Senkinek nem volt pana­sza, mindenki elégedett. Ügy látszik, jó munkát végeztünk 1961-ben — tette hozzá szeré­nyen. S nem kétséges: ugyanígy dol­goznák az idén is, sőt. jobban a Rizling Tsz gazdái, hiszen >a jó jövedelem is arra. ösztönzi majd őkeit. J. T. Befelezte munkáját a fölsfmüvesszivelkezetek megyei küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) tésre kerüljenek a párt által ja­vasolt munkaszervezési, jövede­lemelosztási elvek — mondotta Molnár elvtára. Ezután a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő szakszövetkeze­tek néhány problémájával fog­lalkozott Ezeknek a szövetke­zeti formáknak jövőjéről szól­va hangsúlyozta: a fejlődés irá­nya a specializálódás, amely az alapszabályokban lerögzített fő elvek következetes betartásával megy végbe. A továbbfejlődést az biztosítja, ha hozzájárulnak a szövetkezeti közös alapokhoz, ezeket az összegeket követke­zetesen szőlő- és gyümölcskul­túrák telepítésére állítják be, biztosítják a népgazdaság ellá­tását, és az akkumulált össze­geket a telepítéseken túl más olyan beruházásokra fordítják, amelyek a nagyüzemi szerve­zettséget, a termelés magasabb szintjét teszik lehetővé. A szakszövetkezeteknek most már nagyobb figyelmet, na­gyobb energiát kell fordíta­ndók arra, hogy a szántóföl­di területeken is megszer­vezzék a szövetkezeti gaz­dálkodást. Molnár elvtárs a- továbbiak­ban arról beszélt, miiven segít­séget vár a megyei pártbizott­ság a földművesszövetkezeti szervektől, a nagyüzemi gazdál­kodás színvonalának emelésé­ben. — Jelenleg olyan gondjaink vannak — mondotta többek kö­zött —, hogy a kisparaszti zöld­ségtermelés helyett létre kell hoznunk a szövetkezeti nagy­üzemi zöldségtermelést. Ügy gondolom, ehhez kellene foko­zottabb támogatást adni a föld- művesszovetkezeteknek is. Rá­mutatott: ahogyan Kecskeméten több termelőszövetkezet közös palántanevelőjének létrehozását tervezik, úgy például a kalocsai Járásban is meg lehetne valósítani két-három község társulását palántanevelésre. Hasonlóképpen szövetkezet! ös­szefogásra van szükség a ba­romfi-törzsállomány megterem­tésénél is. Szükség lenne kelte­tőre, előnevelőre. sőt évek so­rán továbbfejlesztve »libakom­bin át« létrehozására is — hang­súlyozta a félegyházi körzet ba- romlitenyésztési helyzetét és lehetőségeit említve. Hozzátet­te: helyes volna, ha az érdekelt szervek nemcsak a felvásárlás­ban, hanem a tenyésztés előse­gítésében is nagyobb szerepet vállalnának. Végezetül Molnár Frigyes elv­társ a földművesszövetkezetek kulturális tevékenységének fon­tosságáról beszélt. Mint mon­dotta, ahhoz hogy a párt politikáját fa­lusi vonatkozásban is sike­resen tudjuk végrehajtani, nagyon sok művelt dolgozó parasztra van szükség. Az állam ugyan jelentős segít­séget ad a falunak a szakem­berek biztosításában. Az elmúlt években 480 dotált szakembert küldtünk falura, de most ismét legalább 450 szakemberre len­ne szükség. A falunak, ezen be­lül a termelőszövetkezeteknek is saját magukról kell gondos­kodni e téren. A munkacsapat- vezetők, brigádvezetők képezzék tovább magukat a különböző szaktanfolyamokon. iratkozza­nak be a különböző középisko­lákba, technikumokba, s aki­nek kedve, felkészültsége is van hozzá, mind többen végezzék el a főiskolát, egyetemet Nagyon kívánatos, hogy a falusi fiatalok tanuljanak, s a felsőbb iskolák elvégzése után térjenek vissza falu­jukba. Kérem az elvtársakat, hogy a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően a jövőben is váll­vetve dolgozzunk együtt Ha összefogunk, akkor megsokszo­rozódnak eredményeink és meg­valósulnak nagyszerű céljaink — fejezte be felszólalását Mol­nár Frigyes elvtárs. • Felszólalt még a vitában ár. Szőke János, a keceli Kinizsi Szakszövetkezet elnöke, Harcsás István, a kecskeméti Béke Tsz elnöke, Szabó G. Sándomé, ke- lebiai küldött, Rozsman István uszódi küldött, Morvái Ferenc, a kiskőrösi FJK elnöke, Kolozsi R. Gyula, a megyei főügyész he­lyettese, Kovács Andrásné mis­kei küldött, Weinhart János soltvadkerti szakszövetkezeti el­nök, Sipos Sándor, a bajai ta­karékszövetkezet küldötte, Tur­néi Kálmán, a dunavecsei FJK elnöke, Bozsó Ferenc, a kecske­méti SZŐ VOSZ diákotthon igaz­gatója, Schama Ferenc, a kis­kunhalasi FJK elnöke, Fekete László, a KISZÖV elnöke. Pa­Kovács Andrásné megyei küldött taki Kálmán, a kiskunfélegyházi FJK kereskedelmi felügyelője és Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A vita után a MÉSZÖV fel­ügyelő bizottsága terjesztette elő jelentését, majd a küldöttgyűlés a MÉSZÖV alapszabályzatát úgy módosította, hogy az igazgató­ság tagjainak számát kilencről tizenegyre bővítette. Ezután Nyers Rezső elvtárs, az Országos Földművesszövet­kezeti Tanács nevében „kiváló dolgozó« oklevéllel és a velejáró pénzjutalommal tüntette ki Ber­csényi Józsefet, a kecskeméti FJK igazgatóságának elnökét, Bíró Ferencet, a Magyar Nem­zeti Bank dolgozóját, Fecske Jó­zsef soltvadkerti szakszövetke­zeti elnököt,' Horváth Ferencet. a MÉSZÖV dolgozóját, Megyeri Istvánt, a kiskőrösi körzeti íöld- művesszövetkezet főkönyvelőjét. Sállal Istvánt, a MÉSZÖV főre­vizorát, Sinka Editet, a MÉSZÖV csoportvezetőjét, Szuhánszky Fe­rencet, a kalocsai FJK szociál­politikai előadóját és Kiss Józse­fet, a MÉk dolgozóját A küldöttgyűlés végül megvá­lasztotta a MÉSZÖV megyéi vá­lasztmányának 35 tagját és ki­lenc póttagját, a héttagú fel­ügyelő bizottságot, a SZÖVOSZ- kongresszusra 33 küldöttet, kö­zöttük Nyers Rezső pénzügymi­nisztert. Az igazgatóság tagjává választották Brachna Jánost, Sí­rná Tibort, Bercsényi Józsefet, Forstner Jánost, Tanczer Ottót, Béla Ferencet, Gáti Györgyöt, fazekas Jánost, Piukovits Mik­lóst, Mohácsi Ferencnét és Ko­vács Lászlót.

Next

/
Thumbnails
Contents