Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-03 / 52. szám
19BÍ. március 3, szombat 3. oMa! A szőlő- és gyümölcstermesztés „eldorádója“ lesz a Kntnbajai Állami Gazdaság Hideg szél fúj a kunbajai határban. Magasra kavarja a homokot, de hiába az arcot, szemet vörösre csípő levegő- és homokjárás — az itteni állami gazdaság földjei máris tele dolgozókkal. Egyik helyütt harminc „földgyalu« egyengeti a homoktalajt, a KígyÖS-csátomából pedig Vízvezető árkot ásnak a sző- lőtélépek irányába. Hagyománya van... E két munka szorosan Összefügg:-a Kunbajai Állami Gazdaság szőlőtelepítési tervének a végrehajtását szolgálja. Az utóbbi: azáltal, hogy a csatornából elvezetett vízzel öntözik majd a gazdaság 350 ezer forint költséggel létrehozandó 60 holdas szőlőiskoláját. Különben a szőlőtelepítésnek úgyszólván „hagyománya” van már a valamivel több mint ötezer holdas gazdaságban, hiszen 1957 óta minden évben több mint száz holdon ültettek szőlőt, úgyhogy most a 822 hold régin kívül 19 hold híján ugyanakkora területen található az új telepítésű. A telepítés a korszerű művelés követelményéinek megfelelően történt, s 'történik' ezutáh is. Az ötéves tervidőszak végére összesen 3500 hold szőlője és 1000 hold gyümölcsöse lesz a gazdaságnak. A hektáros táblákról leltárfelvételi lapokat — összesen 546-ot — fektettek fel, amelyeken „anyakönyvezték” a szőlőfajták adatait, s állandóan jegyzik a szőlők növekedésének, beállottságának stb. mértékét. Tervszerűen Tavaly ősszel egyébként 68 holdat telepítettek, s a terv szerinti 400: holdból hiányzó területeken most tavasszal folytatják és fejezik be ezt a munkát. E telepítéshez az eddigi 25 holdas saját szőlőiskolából közel másfélmillió gyökeres vesszőt nyertek, a hiányzó mennyiséget pedig vásárlással biztosítják. A későbbi telepítésekhez viszont a már említett területű és öntözött szőlőiskola szolgáltatja az anyagot; a „beiskolázásra” öt és félmillió simavesszőt készítettek elő. A szőlőfajták közül 30 százalékban kadarka, 70-ben fehér (ezerjó, riding és egyéb minőségi) fajták kerülnek telepítésre. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű vesszőt sikerül beszerezniük, akkor ez év őszén és jövő tavasszal összesen 200 holdon csemegeszőlőt is telepítenek. Gyiimiilcsfasáv Az elég gyakori és erős észak- nyugati szél verése ellen 40— 50 holdanként gyümölcsfasávot létesítenek a táblák körül. Néhány év múlva tehát a szőlő- és gyümölcstermesztésnek valóságos „eldorádója” lesz a gazdaság, s ezt elképzelni a már meglevő telepek láttán — s a szemet verő homokfergeteg ellenére — nem kell erőlködnie a fantáziának. T. I. Ax idén 4!>0 holdon öntöznek a bolyai Piros Arany Tsz-ben A háromezer holdat meghaladó területen gazdálkodó bátyai Piros Arany Termelőszövetkezet főagronómusa, Rakottyai Győző tájékoztatott bennünket a közös gazdaság eredményeiről és terveiről. Elmondotta, hogy bár a zár- számadási közgyűlésen még innen vannak, de már ismeretes, hogy egy munkaegységre 18 forintnál valamivel többet osztanak. Ami az idei közös terveket illeti, JAVÍTJÁK AZ UTAT m ' VT" .... m mmmmä Képünkön a tiszaújfalusi Petőfi Termelőszövetkezet gazdái, Pintér János, Kátai Mihály, Papp István és Fáy Ferenc javítják a közös gazdaság területén átvezető dűlőút egy kilométeres szakaszát. Az utat vastagon befedik szalmával, s ennek tetejére szórják a homokot. Gyári életkép Egy érdekes verseny Oj versenyformák után kutatva, egy érdekes, mégpedig egyéni jellegű versenyre bukkantam a Bajai Ruhagyárban. Első hallásra furcsának tűnik, de így van; versenybe lépett az irattáros, az anyagkönyvelő és a hivatalsegéd. A legérdekesebb az, hogy jóformán nem is tudják, hogy versenyeznek. Mielőtt bárki is azt kutatná, lehet- séges-e ez, megelőzöm és röviden közreadom, hogyan vetélkedik a három különböző foglalkozási ágban tevékenykedő dolgozó. Pauk Gyulával kezdem. Hivatal- segéd. Munkája fnellétt fontos társadalmi' tisztséget tölt be: a Szikra köny vter j esztő je. Megkérdeztem* hány könyvvel gazdagodott a ruhagyáriak házikönyvtára az elmúlt évben? Előkerült a mindent tudó kis- notesz, amelyből megtudtam, hogy tavaly 5500 könyvet vásároltak a dolgozók, másfélezerrel töbebt, mint 1960-ban. Kiderült az is, hogy a klasz- szikusok mellett egyre többen keresik az új magyar írók műveit és jelentősen növekedett az érdeklődés a szaikkönyvetk iránt Ezután a riválisokat Bosák Erzsébet anyagkönyvelőt és Sipos Kálmánná irattárost kerestem fel. ök a szakszervezet könyvtárosai. Igazi könyvelői precizitással válaszoltak: a könyvtár állománya 1116 kötet. Az elmúlt évben 2425 alkalommal kölcsönöztek ki könyveket. Mikor ismertettem előttük, miként áll a gyárban a könyv- vásárlás, > Siposné mosolyogva megjegyezte: — Azért rm is álljuk a sarat. Igaz, tavaly csak 175 kötettél bővült állományunk, az idén azonban több mint 200 könyvvel frissítjük könyvtárunkat. Ebből azt a következtetést vontam le, hogy az idei év még nagyobb követelményeket ró a három szorgalmas, versenyben levő kul- túrmunkásra. — S hogy így lesz, arra biztosíték a ruhagyári dolgozók, lányok, asszonyok egyre fokozódó kul- túrszomja, és tudásvágya. , ;. Tari Sándor. 505 holdat kitevő kertészetükből 300 hold lesz a fű- szerpaprika, 205 hold pedig egyéb kerti termény, amelynek több mint a 90 százalékát szerződésre termesztik. A fűszerpaprika palántáit a tagok maguk nevelik, s a bevétel 40, illetve százalékban oszlik majd meg köztük és a gazdaság között. Szerződésre hizlalt sertésekből az első negyedévben 135, a másodikban pedig 230 darabot adnak át az állami felvásárlónak. A tervezett 50 anyakocából eddig húszat állítottak be. Közös szántóterületük több mint a negyedrészének, 660 holdnak a terményeire is szerződést kötöttek. Mivel szép sikereket értek el az öntözéses gazdálkodással —, a tavalyi 200 holddal szemben az idén már 400, majd fokozatosan ezer holdra növelik az öntözött területeket Egyébként bő lehetőségük van az öntözésre, hiszen földjeik egy része mentén — a Meszestől Fajszig — folyik a Duna, a Vajas-csatorna pedig átszeli gazdaságuk területét Az idén két nagyteljesítményű — köztük egy német gyártmányú, speciális magas- nyomású — szivattyút kapnak, ezekkel lehetővé válik a takarmánytermő területek, Így a Duna melletti százholdas lucernásuk öntözése is. Építési tervükben szerepel egy 32 vagonos magtár — amelynek az építését már megkezdte a ktsz —, továbbá egy tízvagonos góré, 30 férőhelyes sertésfiaztató és 400 férőhelyes hizlalda. Ez utóbbit a tsz saját, 25 tagú brigádja építi. KTSZ-b' 7a1 mi A sötét helyiséget hivatalosan tojás- lámpázónak hívják a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, ahol tíz pislákoló lámpa fénye mellett ülnek' az asszonyok, lányok. Közvetlenül a bejáratnál találjuk La- czi Lászlóné KISZ- fiatalt, a szervezet egyik bizalmiját. — Tagja a szocialista címet elnyert -Béke brigádnak. Idősebb munkatársai szívesen említik nevét, büszkék rá, mert otthonosan mozog a szakmában. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen olyan jó képességű, gyakorlott tanítómestereket vall magáénak, mint Miszlai Etel és Való Mi- hályné. Nyolc óra alatt 18 400 tojást világít át és osztályoz. Ha társadalmi munkát szerveznek az üzemben, ő mindig az elsők között jelentkezik. (Pásztor Zoltán felvétele.) Készülnek a seregszemlére Egyre élénkebb a kulturális élet a Helvéciái Állami Gazdaságban. Ennek bizonysága, hogy a központ és az újbögi, valamint a nyáriőrinci üzemegység KISZ-szervezetéi egy-, két-, há- romfelvonásos színdarabok, s népi táncok tanulásával készüknek a Béke és Barátság Kulturális Szemlére. A miklóstelepi üzemegység KISZ-istái márefuB második felében vidám farsangi bál megrendezését tervezik. A gazdaság dolgozói törődnék a szakmai tanulással is. A Kér- . tészeti Technikum kihelyezett osztályán — amelyen február 23-án kezdték el a rendszeres foglalkozásokat — huszonnégyen tanulnak. Zárszámadás után a halasi Vörös Szikrában Ä kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezet — a kedvezőtlen időjárás ellenére — 32 forintot fizetett gazdáinak egy- egy munkaegységre. A nemcsak városi, de járási viszonylatban is kiemelkedő eredmény elérését nagyban elősegítette a szövetkezet fejlett és egyre jobban fejleszteni kívánt állattenyésztése. — Valamikor az elégedetlenség miatt nagyon zajosak voltak Rombolás és építés a határban Végigautózva a megyén, a * mezőgazdaság dolgozói közül egyre többet látni szorgoskodni a falvak határaiban. Mintha támadást intéznének a néhol hóval, másutt széllel védekező tél ellen, hogy tűnjön már eh Ennek a mindenképpen az ember győzelmével végződő küzdelemnek lehettünk a szemtanúi e hét keddjén a bácsalmási Lenin Termelőszövetkezet egyik 60 holdas parcelláján. Tucatnyi asszony a kapát forgatva serényen haladt a homokdombra futó terület egyik végétől a másikig, két fogat a szövetkezet félrajnyi gazdájának a kíséretében nyomult mögöttük, s ami az összképet „modem” jelleggel ruházta fél: társaságukban dolgozott két szintező technik is, s a „figuránsaikká” előléptetett -égy szövetkezeti gazda is. Mit műveltek? A kapások az egész parcella elöregedett szőlőtőkéit verték ki a homoktalajból, amelyeket a fogatosok kocsira raktak, hogy elszállítsák arányosan elosztva a háztáji portákra tüzelőnek. Az ő szerepük tehát a réginek a lerombolása volt — a már említett többiek viszont az új építésének az alapját rakták le. A Szőlő- Gyümölcs Ültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat két fiatal technikusa, Szedle György s Daróczi Sándor, a szintező műszerrel megállapította hogy később milyen mértékben kell a földgyaluknak a homokdombokat a mélyedésekbe „tolniok”. Az egész területről rétegvonalas térképet készítenék, s ennek, valamint a földtömegszámításnak az alapján kap majd a termelőszövetkezet hitelt a .földgyalulásra”, s a telepítésre — mert szőlő lesz itt ismét nagyüzemi újtelepítésű. tar» —a a zárszámadási közgyűléseik — mondja Szedtz Ádám, a szövetkezet agrártudományi egyeteme* végzett fiatal - elnöke —, most meg mindenki meg volt elégedve. Nem is csoda: amikor kért éve idekerültem, még 20 forinttal kevesebb vált egy munkaegység értéke. — Nem volt könnyű a dolgom, mert a termelőszövetkezet vezetésén kívül még az agronó- mu$ feladatait is nekem kellett ellátnom. A területünk 1000-ről 3700 holdra növekedett. A tagosítás viszont csak ősszél fejeződik be, s a talaj minősége sem mindenütt a legmegfelelőbb. Ennek ellenére rendben vagyunk a tavaszi munkánkkal. — Terveink között első helyen az állattenyésztés további fejlesztése szerepel, ötven holdon szőlőt és gyümölcsöst is telepítünk az idén. Bővíteni szeretnénk öntözéses kertészetünket, és üvégház építését is tervbe vettük. — Ami a beruházásainkat illeti, egy Zetorral és egy HS—09 típusú Maulwurffal gyarapodtunk. A beköltözésre készen áll 180 000 forint értékű szolgálati lakásunk is. — Talán nem hangzik dicsekvésnek, de eredményeinkkel magam is elégedett vagyok. S hogy tagságunknak is mennyire nincs oka panaszra, elég, ha jól dolgozó társai közül Dudás Sándor iuhászunkat említem. Neki 28 ezer forintot jövedelmezett az elmúlt gazdasági év. I. T»
