Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-02 / 51. szám

Napelemmel működő világítótorony A világítótornyok propánnal és acetilénnel világítanak. En­nek az a hátránya, hogy a gáz- tartályok megtöltéséről rend­szeresen kell gondoskodni, ami nem kis fáradságot igényel, kü­lönösen a forgalomból kieső és nehezen megközelíthető jelző- tornyoknál. Ezért próbálkoznak napelemekkel működő világító- tornyok építésével. A napele­mek szilíeiumceUák sorozatából állnak. A jelzőtomyon elhelye­zett fénygyűjtőkeret 400 cellá­ból áU, amelyeket üveggel vé­denek az időjárás viszontagsá­gaitól. A tapasztalatok szerint a napelemekkel gyűjtött és tele­pekben tárolt villamosenergia elegendő a jelzőlámpák egész éjszakai világításához. Lyukkárfyás vezérlésű telefonhivó A Bell Telefontársaság a te- leforuh ívások meggyorsítására automatikus tárcsázó-rendszert alakított 3d. A telefonszámok egy-egy műanyagkártyára lyu­kaszthatok, megfelelő kódrend­szer alapján. A szám hívásánál csak a lyukasztott kártyát kell a telefon nyílásába süllyeszteni és egy gombot megnyomni. A telefon önműködően tárcsázza a keresett állomást Érzékenysége fantasztikus A mai kémiai analízis legér­zékenyebb műszere a fizikai el­veken felépütő úgynevezett tö­megspektrométer. E műszer a szilárd testek mennyiségi és mi­nőségi elemzésére alkalmas. Az angol AEl gyár tómegspektro- méterének érzékenysége szinte fantasztikus: egymilliárd ré­szecske között egyetlen parányi szennyező részecskét is ki tud mutatni. Érzékenysége tehát 1:1 000 000 000, TECHNIKA tudmárn Kutatás ax Alföld kincse után Az utóbbi időben végzett nagyarányú kőolajkutatással kapcsolatban van az Alföld földtani viszonyainak felderítő, se. A geofizikai mérések és a kutató mélyfúrások adatai alap­ján bővülő földtani ismereteink­kel a kutatás mind eredménye­sebb és reménytelj esebb. Az el­múlt négy esztendő alatt az Alföld olajtermelése csaknem megnégyszereződött, mivel Pusz­taföldvár, Battonya és Demjén környékén, s másutt már jelen­tős olajbányászat fejlődött ki. Ezeken a területeken újabb le­lőhelyek feltárása is tervsze­rűen folyik. Feíos*tottáh ax Alföldet Az Alföldet olajkutatás szem­pontjából négy részre osztották: a Tiszántúl déli részére, a Ti­szántúl északi részére, a Du­na—Tisza köze déli részére, az Alföld északi részére. Ezeken a területeken a kutatások lénye­gében a 40-es években indultak. A fúrások során megállapítot­ták, hogy az Alföldön át vi­szonylag magasan levő kristá­lyos kőzetekből álló eltemetett hegyvonulat húzódik. A hegy­vonulat kelet-északkelet, nyu­gat-délnyugat irányú. Északi széle Szolnok—Hajdúszoboszló, déli része a Harta—Komádi közt húzódó irányt határolja. A kristályos hegyvonulattól délre 3000 méter alá süllyed az Al­föld sziklafeneke. A föld alatt húzódó medencének legmélyebb pontja Kiskunfélegyháza— Szentes vidékén lehet. Ettől kezdve délre az alaphegység is­mét emelkedik, s Madaras— Tompa környékén 300—600 mé­ter mélyen fekszik. A madarasi és kiskőrösi fúrások eredmé­nyeiből arra következtettek, hogy a hegység kristályos me- zozóos vonulat. A kőolaj és a földgáz közvetlen a kristályos alaphegységet fedő konglome­rátumban halmozódik fel a legnagyobb mennyiségben. Bár a szénhidrogének származásá­nak kérdése még nem elég tisz­tázódott a Duna—Tisza közén, mivel a terület még nincs kel­lően fúrásokkal feltárva. Olajnyomos rétesek megyénkben Kőolajelőfordulás szempont­jából a madaras—tompái ma­gaslat reményteljes területnek ítélhető, különösen azok után, hogy a Kiskőrös melletti fúrá­sok során olajnyomos rétegek­re bukkantak. A jugoszláv te­rületen folytatott kutatások és földgázelőfordulások is arra utalnak, hogy ezen a területen érdemes kőolaj után tovább ku­tatni. Még az idén a Duna—Ti­sza köze déli részén ismét meg­kezdődnek a fúrások, majd az elkövetkező években tovább folytatódnak. A cél e terület részletesebb felderítése, mert valószínű — éppúgy mint a Gyu­la, Battonya környéki szerke­zénél, — ahol a romániai fúrá­sok eredménye is ösztönzött a to­vábbi munkára, s nem felesle­gesen —, itt is olajra számítha­tunk. Az Alföld más részein az el­múlt évek során nagykiterjedé- sú, gazdag gázlelőhelyek egész sorára, s jelentős olajtermelő helyekre bukkantak. A leggaz­dagabb gázlelőhelyek Hajdú­szoboszlón, Pusztaföldvár kör­nyékén vannak. Szolnok közelé­ben is van kisebb mennyiségű földgáz, amelyet már hasznosít is a város. A nagy mennyiségű földgázforrásokhoz rövidesen csővezetéket építenek, hogy a „kincset” valóban hasznosítani is tudjuk. Tavaly az Alföld olajtermelése már elérte a 230 000 tonnát. Az elkövetkező években a számítások szerint a második ötéves terv végére va­lószínű 500 ezer tonnára növek­szik az alföldi kutak termelése. tj jelek a térképen A kutató- és termelőfúrások hossza a tavalyi 400 ezer mé­terről évi 600 ezer méterre nö­vekszik 1965-ig. Ez az óriási nö­vekedés jelzi azt is, hogy az Alföld mélyén húzódó kincse­ket mind nagyobb mértékben feltárják és kibányásszák. Hosz- szú ideig az Olajbányászok szá­mára az Alföld fehér folt volt a térképen, az elmúlt évek so­rán egymás után kerültek fel a jelek, amelyek az olaj, a föld­gáz helyeit jelölik, s ebből azt is láthatjuk, hogy rövidesen az országnak új olajbázisa kezd kialakulni az Alföldön. Az elkö­vetkező évek fúrásai valószínű a Duna—Tisza köze déli dészét is bekapcsolják az Alföld olaj­termelőhelyei közé. (P. t.) Lépegető szállítószalag A csehszlovák ipar új érdekes gépkonstrukciót készített: egy lépegeiéi szállítószalagot. A gép figyelemreméltó része a lépegető mechanizmus, amely tulajdonképpen két részből áll: egy csonkakúp alakú külső támaszból és egy körkeresztmetszetű belső támaszból. A belső támaszon hidraulikus emelők vannak. A belső támasz egy görgős pályán elmozdítható jobb vagy bal irányban, s ezen a görgős rendszeren követheti az elmozdulást a külső támasz is. Ekkor az egész gépi berendezés súlyát a belső támasz veszi fel. A legnagyobb lépés, amelyet egyszerre megtehet a gép, egy méter, óránként pedig 70 métert haladhat. A szállítószalag forgótengelyének hossza 55 méter. A gépi be­rendezés óránként 1500 köbméter anyagot továbbíthat. A tudomány műhelyéből Kötél nélküli felvonó A moszkvai politechnikai fő­iskolán kötél nélküli felvonót szerkesztettek. A síneken gör­dülő felvonót villamosmotor emeli a magasba. A felvonófül­kére görgőket szereltek, Ame­lyek olyan erővel tapadnak a két függőleges sínszál mindkét oldalára, hogy meg tudják tar­tani a lift fülkéjét és annak ter­hét. Postai forgalomban a televízió-telefon Nemrég üzembe helyeztélk a Moszikva—Leningrad és Mosd­va—Kiev között a televízió-te­lefont. Ilyen nagy televízió-te­lefon összeköttetéseik még ed­dig nem épültek. Egyelőre a televízió-telefont még csak a postahivatal fülkéiben lehet igénybevenni. A távbeszélő fül­kékben ipari televíziókamerákat állítottak fél. Ezek vidikon tí­pusú képfelvevő csővel működ­nek. A telefonfülkében ezen­kívül helyet kapott még egy ke­reskedelmi forgalomban is is­mert televíziósvevő. A berende­zések segítségével a telefon használói nem csupán hallják, haném látják is egymást, Fényképezőgép gázenergiájú filmtovábbítóval E fényképezőgép érdekessége, hogy óaranyi széndioxid gáz­palack helyezhető el a kamera belsejében. A palack nyitása so­rán fellépő gáznyomás továb­bítja a filmet. Egy gázpalack 6—8 filmtekercs továbbításához elegendő. A fókusz beállítása is érdekes módon történik: nem a lencse helyzetének változtatásá­val, hanem a film síkjának el­tolásával. Erőmű turbinák nélkül A kievi tudósok különös erő­művet konstruáltak, amely ka­jánok é$ turbinák nélkül műkö­dik. Az erőműben a bonyolult berendezést kompakt mágneses hidrodinarr.i ku* berendezés he­lyettesíti: itt a 3000 fokra heví­tett ionizált gáz energiája ala­kul át árammá. A Kievben el­készült első mágneses-hidrodi­namikus generátor 30 százalé­kos tüzelőanyag-megtakarítást tesz lehetővé. Nagyobbak lesznek az emberek? A külföldi és hazai sajtóban az utóbbi időkben nagyon gyak­ran adnak arról hírt, hogy nö­vekszik az emberek átlagos test- magassága. A' fiatal nemzedék a világ minden részén egyre magasabb lesz. Különböző or­szágok tudósai részletes statisz­tikákat készítettek és megálla­pították, hogy míg a legtöbb ál­lamban 1830 és 1893 között egy centiméterrel nőtt az átlagos testmagasság, addig az ezt kö­vető évtizedekben csaknem min­denütt átlagosan 3—5 centimé­terrel lettek magasabbak az em­berek. Ezt a magasságnöveke­dést részben a jobb táplálko­zással, részben pedig a 9V vr~ sabb nemi és szellemi éréssel magyaráznák. Gomblyuk-mikrofon A színészek, előadók gyakran nehéz helyzetben vannak, meri a játék vagy a beszéd közben a rögzített mikrofon közelében kell maradniok. Az itt látható mikrofon a gomblyukba is bele­fér. A kis mikrofon vékony ve­zetékkel a képen látható kis adókészülékkel van összekötve* amely 9 méteres hullámhosszon 1 mikrowatt teljesítménnyel működik. Hatótávolsága 80 mé­ter. A közelben elhelyezett vevő az adást felerősíti és a hang­szóróhoz továbbítja. nSugrárpisstoly“ továbbítja a hangot Az Egyesült Államokban új rendszert dolgoztak ki a drót­nélküli hírközlésre. Lényege, hogy a hangot egy adó-vevő- készülókkel felszerelt „sugár­pisztoly” láthatatlan infravörös sugarakká alakítja át. Az üze­netek „sugárpisztollyal” 5—30 kilométernyi távolságra továb­bíthatók. Légpárnás sí A sí-lestklóversenyeken 100 kilométer/óra sebességgel is száguldanak a versenyzők. A sízők azonban szeretnék ezt a sebbességet tovább növelni. A nagyobb sebességet azonban akadályozza a cipő előtt kiala­kult örvénytér. Ezen a nehéz­ségen segített egy osztrák siké- szítő, aki az örvényteret kihasz­nálva légpárnás sít készített. A légpárnás sí felépítését ábránk szemlélteti: 1. tölcsér, 2. leve- gőbeömlés, 3. levegőátvezetés a sín, 4. kettős horony, 5. rögzítő­csavarok. A tölcsér alakú légte­relőn az összetorlódó levegő át- áramlik a síléc alá, s így a le­vegő kissé megemeli a lécet, ez­zel nagyobb* sebességek élérését biztosítja a sízőnek. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szártu Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-88. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon- 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetnető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. \ hónapra 12 forint. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85*

Next

/
Thumbnails
Contents