Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-22 / 68. szám
1962. március 22. csütörtök 5. oldal II szocialista moakaverseiy a mezőgazdasági termeíőszövelkezetekben J0 Lesz fürdőjük a kecelieknek ISO ever forint értékű munkát vállalt a község lakossága Irtat dr. Molnár Frigyes papjainkban sok szó esik ■T'a, mezőgazdasági termelőszövetkezetekben folyó szocialista münkaverseny különböző problémáiról, és ez teljesen érthető. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a falun új tár-; sadalnii és munkaviszonyok alakultak ki. Mindez magával hozta-;-az emberi tehetség, az emberi' alkotókedv kibontakozását. Az-'-új'.‘helyzet nyomán határtalan lehetőségek teremtődtek a termelőszövetkezetekben' is a szocialista munkaverseny széleskörű meghonosodásához. A szocialista munkaverseny kialakulásának lehetőségét a szo- ciálista -: nagyüzemek létrejöttei és a k'iálakult új társadalmi viszonyok képezik, amelyek a közös'-szövetkezeti érdekeken és összfogásöh nyugszanak. A verseny kibontakozásához szüntelen ösztönzést ad partunk • politikája, amely egyetértésre talált a dolgozó parasztság körében, amely a mezőgazdasági termelés korszerűsítésével helyesen egyezteti a dolgozó parasztság egyéni és közös érdekeit, összhangba hozva az egész népgazdaság érdekeivel. A parasztság körében levő jó politikai hangulatot számos tény igazolja: a többi között az elmúlt gazdasági év eredményei és a jól ismert számos paraszti kezdeményezés, amely a szocialista nagyüzemek megszilárdítását szolgálja. A széleskörű versenyhez jó feltételeket támaszt az a tény is, hogy egész társadalmunk messzemenő segítségben részesíti a termelőszövetkezeteket,- ezzel megsokszorozza a szövetkezeti parasztság erőfeszítéseit a korszerű nagyüzemek létrehozásában. Mindez, mint ismeretes, valóban nagyszerű perspektívát tár egész megyénk mezőgazdasága elé. A szocialista munkaversenv célja a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben is alapvetően az, hogy minél magasabb termelési eredményeket érjenek el a gazdaságosság és a szakszerűség elvei érvényesítésével. Ez egyéni és közös érdeke is a szövetkezeti parasztságnak!, mert csakis a többtermelés az, amely még jobb életet teremt a szövetkezeti gazdák részére. _Nem kizárólag anyagi természetű kérdés ez. A jólét növekedésén túl kihat a dolgozó parasztság kulturális fejlődésére és az egész falusi élet szocialista átalakítására. A szocialista munkaverseny ihletője az az általános emberi tulajdonság, hogy minden ember törekszik alkotni, egyéni képességeit kibontakoztatva többet és szebbet. produkálni, vagy amint mondani szokták: „megmutatni, ki mit tud, mire képes”. A szocialista termelési viszonyok nemcsak lehetőséget teremtenek az ember egyéni képességei, alkotó tehetsége teljes kibontakozásához, de a szocialista termelési viszonyok igénylik is ezeknek a képességeknek a kibontakoztatását. A korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelés sok-sok új, korszerű szakismeretet kíván. Ezek elsajátításával á paraszti munka szakmává, a dolgozó paraszt pedig síi unkássá válik. Elmondhatjuk tehát, hogy á szocialista munkaverseny a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének, a szocialista paraszti életforma kialakításának igen fontos eszköze, módszere. A szocialista verseny elsődleges törekvése a termélés segítése. A verseny fórmái; szervezése érthetően szoros összefüggésben van az adott termelőszövetkezet termelési színvonalával, és az alkalmazott-munkaszervezési és jövedelemelosztási formákkal. A verseny fő célkitűzése: a termelés mennyiségének és minőségének növelése, minden termelőszövetkezetben azonos. Azonban a termelőszövetkezet fejlettségétől függően, más és más versenyszervezési formákat szükséges alkalmazni az erős vagy. pedig a gyenge termelőszövetkezetekben. A termelés színvonalától, gépesítettségétől, nagyüzemi szervezettségétől függően alakulnak az egyes termelőszövetkezetekben a munka- szervezés és a jövedelemelosztás elvei. Ezzel összhangban a szövetkezetben alkalmazott munka- verseny-formának alkalmazkodnia kell a bevezetett munka- szervezési és jövedelemelosztási formákhoz. Megyénkben különösen a fiatal termelőszövetkezetek többségének termelési színvonala — a jelentős gépesítés ellenére is — viszonylag alacsonyfokú. Főleg a belterjes kultúrák: a kapások, a zöldségtermelés, a szőlő- és gyümölcstermelés sók kézi munkát igényel. E z tette szükségessé, hogy az említett szövetkezetekben, a belterjes művelést kívánó kultúráknál, a területfelosztás alapján történő „családi művelés” munkaszervezési formát érvényesítsék, összekapcsolva az ennek megfelelő jövedelemelosztással, ami biztosítja az anyagi érdekeltséget. A családi művelésen alapuló munkaszervezésnek az egyéni verseny felel meg. A tömeges egyéni verseny szervezését és elterjesztését ’ indokol ja az a körülmény is, hogy a szocialista munkaversteny napjainkban kezdett széleskörűen gyökeret ereszteni a mező- gazdaságban. A családi műveléssel összekötött munkaversenynek tehát azt a célt kell szolgálni, hogy az egyéni területről, az egész család bevonásával, minél magasabb termelési eredményeket érjenek el. Ezzel lesz magasabb a szövetkezeti tag jövedelme, és a termelés növekedésétől függően emelkedik a prémium is. E cél megvalósítása egyben biztosítékot teremt ahhoz, hogy a termelőszövetkezet évi termelési és bevételi tervét túlteljesítse a szövetkezeti tagság. A jól szervezett verseny ösztönzést ad ahhoz, hogy a szövetkezeti tag időben, szakszerű munkát végezzen és alkalmazza mindazokat a célszerű termelési eljárásokat, amelyek a' magasabb termést szolgálják,. Hasznosítása mindazokat a módszereket, amelyeket egyéni korban a legjobb gazdák alkalmaztak, valamint azokat az élenjáró módszereket, amelyeket a legjobb termelőszövetkezetek halmoztak feL A verseny a termelőszövetkezet termelési tervének megfelelően, a gazdasági év fő termelési célkitűzéseire irányuljon. Az idei évben igen nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a takarmánybázis növelésével biztosítékot nyújtsunk az állattenyésztés további fejlesztéséhez. Ebben fontos szerepe van a kukoricatermesztés fejlesztésének, annak, hogy minden szövetkezet versenyezzen a 30 mázsás kukoricatermelési mozgalomban. A kukoricatermelő járásoknak, főleg az öntözéses termesztést folytató szövetkezeteknek érthetően ennél magasabb terméseredményeket kell célul tűmi. A kukoricatermelés hozamai növelése érdekében folyó versenyben jó eredményeket hoz az, ha a szövetkezeti tagok alkalmazzák a jól bevált fészektrágyázást, ha hibrid vetőmagot vetnek, ha magas tőszámra törekednek, ha elvégzik a kellő számú kapálást. A kukorica családi művelése módot ad arra is, hogy köztesként minél több babot is termeljenek, a saját maguk és -a termelőszövetkezet hasznára. Hasonló célokat lehet kitűzni más kiemelt terményféleségeknél is. Ilyen célok: a korai zöldségtermelés, és primőrként való exportértékesítés. A fűszerpaprika-termés átlagainak növelése. A szőlő- és gyümölcstermelés hozamainak és áruértékesítésének növelése. A tömeges egyéni versenyben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a szövetkezeti parasztok tízezrei vegyenek részt a „minden háztájiból egy szerződött sertést” mozgalomban. Hasonlóképpen a baromfitenyésztés! mozgalomban. A verseny célkitűzései meghatározásában a termelőszövetkezeti tagság az illetékes, ezért a szövetkezeti közgyűlések hozzanak határozatot a verseny célkitűzéseit, módszereit illetően. A verseny nyilvántartásához jó alapokat nyújt az idei évben a szövetkezetek széles körében alkalmazott úgynevezett „családi tervezés”. Nagyon lényeges, hogy a családi tervekben meghatározott célok teljesítéséért most széleskörű verseny alakuljon ki. A szövetkezeti vezetőség a munkacsapat-vezetők bevonásával rendszeresen értékelheti, hogy ki milyen eredményeket ért el a termelési célok versenyszerű megvalósításában. Az egyéni verseny széleskörű elterjesztése teremt alapot a szocialista munkaverseny magasabb formái kialakításához, amikor a kollektívái? munkacsapatokban, brigádokban tevékenykednek a versenycélok megvalósítása érdekében. A családi műveléssel egybekötött egyéni verseny módot nyújt ahhoz, hogy kialakuljon a verseny az egyes munkacsapatok között. Ugyanis családi művelés esetén is megvan a munkacsapat-szervezés, a munkacsapatvezető nyilvántartja a munkacsapathoz tartozó tagok eredményét, és ezek összessége adja a munkacsapat teljesítményét. A szövetkezeti vezetőség pedig gondoskodik a munkacsapatok teljesítményének értékeléséről. A munkacsapatok közötti ™ verseny lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a munkacsapat kollektívája megfelelő segítséget nyújtson az egyes tagoknak azzal, hogy egymás jó módszerét megismertetik és elterjesztik egymás között. Ezzel a kölcsönös támogatás szocialista vonásai mindinkább megerősödnek a verseny során. A munkacsapat lehetőséget nyújt a tervszerű szakmai továbbképzésre is: tapasztalatcserével összekötött szakmai megbeszélésre, a téli szaktanfolyamokon tanultak érvényesítésére, a szakkönyvék útmutatásának hasznosítására. A kollektívában előbbrelátóbban lehet megszervezni a tervszerű továbbképzést is: a munkacsapat tagjai közül kik vegyenek részt szakmai továbbképzésen, kik alkalmasak arra, hogy a kihelyezett technikumi osztályokban ta nuljanak, vagy esetleg a felsőfokú technikum levelező oktatásában való részvételre is. A munkacsapatok közti verseny lehetőséget nyújt arra is, hogy meginduljon a küzdelem a „szocialista munkacsapat” cím elnyeréséért. Ez a versenyforma tehát egyben lépcső a fejlettebb verseny- forma: a szocialista brigád címért folyó verseny kialakításához. Az ipari szocialista brigádokhoz hasonlóan, három fő célkitűzést kívánatos szem előtt tartani: 1. A termelés növelése, a korszerű termelési eljárások alkalmazása útján. 2. A rendszeres szakmai továbbképzés,- a szakértelem gyarapítása érdekében. 3. A kollektíva erejével a legnemesebb emberi vonások kialakítása, a kulturált, szocialista szövetkezeti gazda típusának kiformálása, az egymás segítése, egymás iránt érzett felelősség és a közös összefogás nyomán. Az idén elkészül Kecel új büszkesége, a strand- és termálfürdő. A csaknem hatmillió forintos községiéi lesztési beruházással épülő létesítmény avatását már nagyon várja a község lakossága. Ahhoz azonban, hogy az építkezés zavartalanul folyhasson, s az ünnepélyes átadást . ebben- az évben meg leezer gyalogmunkás ajánlkozott. Amint az időjárás megenyhül, megkezdik a munkát Ezt azonban a tél elhúzódása miatt gondosan be kell osztani. A tanács végrehajtó bizottsága ezért úgy határozott, hogy naponta öt tanácstagi körzetet kér fel társadalmi munkára, hogy közben a földeken folyó tavaszi meA keceli fürdő az építkezés első szakaszában. hessen tartant, nagyarányú földmunkát kell még elvégezni. Különböző rendezvényeken és beszélgetések alkalmával számtalan esetben kifejezésre juttatta a lakosság, hogy a beruházási költségek csökkentése és az építkezések meggyorsítása érdekében szívesen kiveszi a földmunkákból a részét. Csupán azt kérték: úgy szervezzék meg a társadalmi munkát, hogy az minél eredményesebb legyen és ne gátolja az időszerű mezőgazdasági tennivalókat. Nemrég a községi tanács felmérte: vajon milyen segítséget adhatna a lakosság a fürdő építéséhez. Megállapította, hogy mintegy 150 ezer forint értékű földmunkát és szállítást lehet társadalmi összefogással elvégezni. A tanács ezért úgy határozott, hogy még a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdése előtt megszervezi a lakosság társadalmi munkáját. A tanácstagok nagy lelkesedéssel vállaltak részt a munka- szervezésből. Már bejárták választókerületeiket. s mindenütt szívesen fogadták őket. Ki ásóval, lapáttal, ki fogattal ígérkezett, s a legtöbb háznál két™ háromnapos munkát ajánlottak fel. A tanácstagok gondosan nyilvántartásba vették a vállalásokat, s feljegyzéseikből kiderült, nem kell a keceli ta- nácsvezetőknek attól tartani, hogy kevés lesz a társadalmi munkaerő. Eddig több mint száz foggattal rendelkező és több zőgazdasági munkákat se gátolják. Ha a tanács és a lakosság együttműködése eredményes lesz — márpedig a siker feltételei adva vannak — szeptember elején fürdőavatás lesz Récéién. V. a Újjáválasztották a Pedagógus Szakszervezet vezetőségét A Pedagógusok Szakszervezete Kecskemét Városi Bizottsága március 21-én, szerdán tartotta küldöttközgyűlését. Megjelentek városunk pedagógus társadalmának képviselői, akik megvitatták a szakszervezet négyéves munkáját, a következő év feladatait, és megválasztották az új vezetőség tagjait. A beszámolót dr. Búzás János, a pedagógus szakszervezet titkára tartotta, egyben ismertettt a soron következő legfontosabb feladatokat. így többek között célul tűzte ki a városi művelődési program megvalósulásának segítését, a tsz-ben végzendő ismeretterjesztő, népművelési munkát, a szocialista iskola megteremtését, az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat elmélyítését, a pedagógusok materialista világnézetének kialakítását és megszilárdítását. A beszámolót élénk vita követte, majd sor került a vezetőség újjáválasztására. |l A szocialista brigádmozgalom |i ” kialakítása is szoros összefüggésben van a termelőszovetke- ' rét munkaszervezésével. A termelőszövetkezetek többségében megvannak a szervezeti feltételei annak, hogy az állattenyésztésben, a gépesítés területén, a növénytermelésben levő brigádok versenyt folytassanak a szocialista brigád cím elnyeréséért. Több termelőszövetkezetünkben, mint a hartai termelőszövetkezetekben is, több brigád folytat versenyt a szocialista brigád címért. Számos szövetkezetünkben ifjúsági brigádok működnek, melyek ugyancsak alkalmasak arra, hogy versenyt folytassanak a szocialista brigád címért. A szövetkezetek különböző jó tapasztalatai e téren feltétlenül hozzájárulnak a szocialista brigádmozgalom nagyarányú fellendüléséhez. A termelőszövetkezetekben folyó szocialista munkaverseny a kialakuló új, szocialista falu új jelenségeihez tartozik. Érthetően számos új probléma, a helyes utak és helyes formák keresése került előtérbe. A verseny különböző formáinak széleskörű elterjesztése fontos emelője a termelőszövetkezetek megszilárdításának, termelésük korszerűsítésének. Pártszervezeteink irányításával és közreműködésével ezért a kommunistáknak, a KISZ szervezeteknek, a nőtanácsoknak, a Hazafias Népfrontnak is tanulmányoznia kell a munkaversennyel összefüggő kérdéseket. Á jó tapasztalatok hasznosításával és általánosításával szükséges, hogy segítsék a verseny különböző formáinak széleskörű szervezését. Ezzel jó szolgálatot tesznek az egységes, szocialista paraszti osztály kiformálásának, a szocializmus győzelmének. í P ártszervezetek és tömeg- ~ szervezetek tevékenysége nyomán válik tömegessé az a verseny, amely „a megye legjobb szövetkezete” címért és a megyei pártbizottság versenyzászla- jáért folyik, valamint „az ország legjobb szövetkezete” címért, melyet a Minisztertanács verseny- zászlóvá. és százezer forinttal jutalmaz.
