Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-21 / 67. szám
Í988. márefas ti. szerda \ Trautmann Rezső építésügyi miniszter Kecskeméten Trautmann Rezső építésügyi miniszter kedden, a kora délutáni órákban Kecskemétre érkezett. A megyei pártbizottság épületében dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, majd az ezt követő megbeszélésen részt vett még Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára és dr. Varga András, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Molnár elvtárs a tárgyalás során tájékoztatást adott az építésügyi tárcához tartozó vállalatok problémáiról és javaslatot telt olyan inézkedések megtételére, amely lehetővé teszi a lakosság foglalkoztatottságának növelését. A miniszter később ellátogatott a Lakatosipari Vállalathoz. ooooc»cx»oooooooooooooooocx3ooooooc 11 szocialista Szemrész címért küzdenek Húsz erőgépet vásárolnak Elkészülteik a kiskunfélegyházi járás 1962. évi termelési tervei, melyek már az új, ösztönzőbb jövedelemelosztás elvére épültek féL A nagyobb mennyiségű árutermelésben az idén a járás szövetkezeteit már — a tervek szerint — újabb gépek is segítik. Az idén ugyanis a járás közös gazdaságai 20 új erőgépet kapnak, illetve vásárolnak. Többek között új, saját kombájnnal arat az idén a kun- szállási Alkotmány Termelőszövetkezet is. Föld alá kerül a légvezeték A Kecskeméti Paromfifeldol- gozó Vállalat legutóbb megtartott termelést tanácskozásán a hűtóüzem dolgozói közös elhatározás alapján bejelentették, hogy ebben az évben a szocialista üzemrész- cím elnyeréséért küzdenek. A kollektíva öt pontban foglalta össze a tennivalókat. Többek között vállalták, hogy megszüntetik a késéseket, az igazolatlan mulasztásokat, biztos.itA Kiskunfélegyházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban tárgyalta az 1961— 62. évi ismeretterjesztés eredményeit. Megállapítást nyert, hogy az elmúlt téli idényben 535 ismeretterjesztő előadást tartottak a járás területén. Az előadásukon 20 091 hallgató jelent meg, s az egy előadásra jutó átlagos hallgatólétszám 33 volt. jak a munkaidő teljes kihasználását. Megígérték, hogy exportterveiket a diszpozícióknak megfelelően hibátlanul, reklamáció mentesen hajtják végre. Megteremtik a feltételeit annak, hogy a brigád minden egyes tagja tanuljon, szakmai és általános műveltségi színvonalát emelje. Hangsúlyozták, hogy vállalásaikat csak úgy tudják teljesíteni, ha együtt dolgoznák a többi üzemrészekkelj tak be az Ismeretterjesztésbe, s inkább ,a pedagógusokra bízták az előadások megtartását. Elhatározták hát, hogy az 19S2 —63-as ismeretteriesztési évadban a mezőgazdasági jellegű előadások számát 50 százalékra, a hallgatók számát pedig duplájára növelik. T. M. Kedden délelőtt Kecskeínéten, a Szakszervezeték Megyei Tanácsa székházában a munkavédelmi csoport hívására megjelent a DÁV, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár illetékes képviselője, hogy hosszú huzavona után végre eldöntsék: a szabadban levő légvezeték további fenntartása lehetetlen, ezért a föld alá kell helyezni. A kezdeményező lépést a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalattól dr. Máté István elektrotechnikus tette meg, amikor a probléma megoldásához 100 méter földkábelt ajánlott fel. A megegyezés szerint a kábel lefektetés földmunkáit a két gyár fele-fele arányban végzi el. A DÁV sonomkívül vállalta a munkák irányítását és a műszaki tennivalók ellátását; A határozat szerint az állandó baleseti veszélyt jelentő légvezeték, ha az időjárás jó lesz, április 1-re a föld alá kerül. Ankét a Megye/ Filmstúdió kis filmjéről Több mint ötszáz ismerettel jesztő előadást tartottak Több termelőszövetkezeti akadémia is működött a járásban: Alpáron, Jászszéntlászlón, Pál- monóstorán egv-egy. Tiszaújfa- lun pedig kettő. Ezenkívül Kis- kunmajsáin jól sikerült munkásakadémiai előadások zajlottak le a tél folyamán. A végrehajtó bizottság hiá- nj osságként vetette lel. hogy az ismerettel' 1 esztö előadás* • kna k mindössze 21 százaléka volt mezőgazdasági jellegű. Ennek okát a vb abban látja, hogy kevés mezőgazdasági szakembert vonA Kisfái Mezőgazdasági Szakiskola tanulói és tanárai előtt március 19-én, hétfőn este levetítették a Bács-Kiskun megyei Filmstúdió „Simavesszős szőlőtelepítés” — című oktatófilmjét. A vetítést megbeszélés követte, amelyen a tanárok és diákok elmondták a filmmel kapcsolatos gondolataikat, javaslataikat. Felvetődött a mezőgazdasági oktatófilmek helyzete országos viszonylatban. A tanulók hozzászólásaikból kitűnt, hogy kikerülve az állami gazdaságokba, és termelőszövetkezetekbe, munkájukhoz hathatós segítséget nyújtana a film. A jelenleg forgalomban levő mezőgazda s, i szakfilmek azonban még az ötvenes évek elején készültek, így az ezekben ismertetett módszerek ma már javarészt elavultak. A leendő mezőgazdasági szakemberék több, a Megyei Filmstúdió bemutatott filmjéhez hasonló színvonalú szakaimét kértek: KISZ-esküvő a megyeszékhelyen A városi KISZ-bizottság és as Űttöröszővétség elnöksége rendezte meg Erdélyi Júliának és Zolles Sándornak, a KISZ megyei bizottsága politikai munkatársainak esküvőjét, A városi tanács dísztermében mintegy 400 vendég gyűlt össze ebből az alkalomból. Ott voltak többek között a zenei általános iskola úttörői, valamint az úttörőzenekar tagjak A fiatal pár az ifjúgárdisták sorfala között lépdelt az anyakönyvvezető élé. Az esküvőn résért vett Pullai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Borszéki Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára is. Szarka járt az iskolában Érdekes, az iskolád számára tanulságos bűnügyet tárgyalt a kiskunfélegyházi járásbíróság. Piroska Ignácné született Ónodi Rozália 23 éves félegyházi asz- szony állítólag egy fiúkabátot talált a félegyházi ótemplom melletti kertben, amikor ott gallyat szedegetett A kabátot elvitte Csenki Jánosné zsib- árushoz és 50 forintért eladta neki. Egy hét múlva a gyógypedagógiai iskolában járva látta, hogy az előszobában a fogason sorakoznak a gyermekek kabátjai. Mived nem kísérte ki’ őt senki, leemelt a fogasról két télikabátot és két sapkát, s azt egyenesen a piacon tartózkodó Csenki Jánosné zsibárushoz vitte, aki 130 forintért megvásárolta. A károsultak panaszt tettek a rendőrségen, s a személyleírás alapján sikerült elfogni a vádlottat, aki beismerte tettél A bíróság Piroska Ignácnét magánszemély sérelmére edkövetett lopás bűntette miatt hathónapi börtönbüntetésre ítélte, de — mérlegelve a vádlott beismerő vallomását megbánást mutató magatartását, büntetlen előéletét és családos állapotát — az ítélet végrehajtását háromévi próbaidőre Mfüggesztette; Gaál Endre, > munkásmozgalom régi harcosa — aki most Munkácson él — tavaly levelet Jrt Kecskemétre, amely a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte helyi körülményeinek ismertetésén túl azért nagy oh érdekes, mert betekintést enged a Kommunisták Magyarországi Pártja kecskeméti csoportja megalakulásának történetébe. Gaál elvtárs levelét megelőzően nem sikerült felderíteni a pártszervezkedés körülményeit Kecskeméten. Éppen ezért a proletárdiktatúra kikiáltásának 43. évfordulóján örömmel tesszük közzé küzdelmes múltunknak ezt az érdekes emlékeztetőjét. 3 913 decemberének végén a moszkvai internacionalista forradalmi központi bizottságtól kaptam parancsot, melynek értelmében Orel városából — aliol akkor az oreli internacionalista zászlóalj és annak feje, az internacionalista forradalmárok bizottsága állomásozott, amelynek tagja voltam — haza kellett térnem Magyarországra. Hazatéréskor jelenkeztesn a Kun Béla elv társ által akkor már megszervezett Kommunisták Pártjának Központi Bizottságánál. 1919 január első napjaiban érkeztem Budapestre. Azonnal felkerestem a Vörös Üjság szerkesztőségét a Visegrádi utcában. Ott székelt a Kommunista Párt Központi Bizottsága is. Kun elvtárs éppen akkor Csepelen volt elfoglalva és így helyettesével, Szántó elvtárssal beszéltem. Szántó elvtárs azt a megbízatást adta, hogy utazzam Kecskemétre, ahol az ipari munkásság között nagv ismeretségi köröm van, •— illetve abban az Az első gyűlés és ami utána következett — Gaál Endre viasxaemlékexéae — időben — volt. 1903—1908 között Kecskeméten töltöttem négy inasévemet és mint fiatal szakmunkás a Gyenes és Dunszt cukrászoknál dolgoztam. A feladat az volt, hogy mindenekelőtt a katonaság között szervezzem a kommunista pártsejtet. Szervezni, „forradalmasítani a hadsereget. Kecskeméten abban az időben négy katonai alakulat állomásozott Mint fogságból hazatért katona, a 33. közős gyalogezrednél leszereltem, hogy az ezzel járó díjat felvehessem. A Iionvédgyalogezredben szolgált Ülricli Gyula élvtárs is, aki tanulótársam volt. Szakaszvezetői rangban főszakácsként az altiszti étkezdében dolgozott. Po- lóaiyi Gyula eüvtárs, fiatal kollégánk őrvezetői rangban, mint segédszakács, szántén ott dolgozott. Ulrich és Pólónyi elvtársak ajánlatára engem felvettek fő- szakaos-helyettesnek az altiszti étkezdébe és az ezred létszámába. Ulrich és Polónyi élvtársak- kal rögtön hozzákezdtünk a szervezési munkához és hamarosan összehoztunk egy kommunista szervezetet a megbízható katonákból. Az első feladatunk a röpira- tok terjesztése és a plakátok kiragasztása volt. Ezt a munkát áll andósítottuk. A központból a nyomtatványokat küldönc hordta, mert a postában nem bíztunk meg. Január végén a központból levelet kaptam Szántó elvtárs aláírásával. Közölte, hogy a kommunista párt központjával Kecskemétről összeköttetésben vannak: Bán Ferenc vasmunkás, Simon István újságíró és Vincze Lajos ácsmunkás elvtársak. Keressem fél őket (a címeket közölték) és a jövőben velük együtt dolgozzam. Először Bán elvtársat kerestem fel, majd vele együtt Simon és Vincze elvtársakat. A velük tartott megbeszélésünkkor elhatároztuk, hogy a már beszervezett eivtársakat gyűlésre hívjuk össze. A megjelölt napon Ulrich Gyula és Zoltán lakásán, a Fráter utca 13. sz. alatt megtartottuk az első kecskeméti kommunista pártszervezett gyűlést. Jelen voltak: katonák: Ulrich Gyula, Polónyi Gyula, Gaál Endre, a többi katona elvtárs nevére már nem emlékszem. Katonák összesen 11-en voltunk. Polgáriak: Simon István, Bán Ferenc, Németh László (Vincze küldte maga helyett), Ulrich Zoltán és Nagy János cukrászmunkás elvtársak. Napirenden volt: 1. A kommunista, pártszervezet megalakulása. 2. A párttagok teendői a munkásmozgalomban és a katonák között. A gyűlés határozata alapján fokoztuk a szervező' és felvilágosító munkát a kaszárnyákban és a szakszervezetékben. Abban az időben már Budapesten és Kecskeméten is, valamint az egész országban a mnukásosztály forradalmi hangulata napról napra mind magasabbra csapott és mind nagyobb tömeg került a kommunista Párt befolyása alá. A szociáldemokrata párt jobboldali vezetői érezték, hogy a talaj kisiklik lábuk alóL Befolyásukat a tömegre már elvesztették, testtel, lélekkel támogatták a köz- társasági kormánynak a kommunista párt megsemmisítésére való tendencies törekvéseit, — Kecskeméten Bródi és társai ugyanazt a taktikát folytatták. Végre abban a tettben reméltók elérni céljaikat, hogy a Kommunisták Pártjának Központi Bizottságát, Kun elvtár- sékat letartóztatták. Azt hitték, hogy azáltal meg tudják állítani útjában a munkásmozgalom forradalmasodását. Nem is remélve, hogy ezzel olajat öntenek a tűzre. A kommunisták pártjának tekintélye a dolgozó nép szemében magasra nőtt. A kormány pedig saját gyöngesé- géről tett tanúbizonyságot a letartóztatások által. A kommunista párt központjának tartaléka folytatta a letartóztatások által megszakított felvilágosító szervező munkát — föld alatt bár, de telten «övei — eredményesen. A letartóztatások titán Pestről futár érkezett hozzánk a helyzet ismertetésére. Gyűlést hívtunk össze ugyancsak a FTáter utca 13. szám alatt A futár elvtárs közölt* a párt központi bizottságának utasítását — az illegális állapot szigorú betartására mindaddig, amíg utasítás nem jön a nyüt tevékenységre. Átadta a röpiratokát és felhívási plakátot tartalmazó csomagot Március 21-én, a proletárdiktatúra kikiáltása napján a kommunista szervezet a kaszárnyából bevonult a városházára, hogy részt vegyünk a tanácstagok kijelölésében a választásokra. Az általános és titkos választásokon a kommunista pártszervezet összes tagjai és jelöltjei be lettek választva a városi tanácsba. Ezután megválasztottuk az intéző bizottságot és a direktóriumot A direktórium, az Intéző bizottság azonnal megkezdte a város és közületei szocializálását. A gyárak, üzemek, üzletek és készletek állami — köztulajdonba — vételét A gyári, üzemi és kereskedelmi munkások és alkalmazottak szocialista munka- rendszerének megszervezését. A katonatanács pedig megkezdte a hadseregnek vörös hadsereggé való átszervezését és azt előkészítette a Tanácsköztársaság védelméért folytatandó harcra,
