Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-21 / 67. szám
Tw*. mírrtas üt. siwda 3. oldal A tanácsok felelőssége a mezőgazdasági termelés növeléséért MUNKA KÖZBEN Dr. Var^m Andrásnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén elhangzott felszólalása fontosabb részleteit az alábbiakban közöljük: Mivel a megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése és megváltozott a termelés helyzete is. éppen ezért a tanácsi munka módszereit és feladatait ennek megfelelően kell meghatározni. Az átszervezés előtt mi volt jellemző a tanácsszervek tevékenységére? Főként közigazgatási, adminisztratív jellegű munkát végeztek, gazdasági szervező tevékenységet csak annak arányában fejtettek ki. amennyire azt a kisparaszti gazdálkodás lehetővé tette. Most. hogy befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tanácsszerveknek, végrehajtó bizottságoknak, tanácsvezetőknek legfőbb feladata a gazdasági szervező és kulturális tevékenység. Ez alapvető kérdés. Minden erőnkkel azon kell igyekeznünk, hogy a közigazgatási jellegű munka mellett fő feladatként jelentkezzen a mezőgazdasági termelés irányítása. Ez a munka nemcsak a mező- gazdasági apparátus vagy a végrehajtó bizottság gondja. Hibát követünk eL ha nem ennék a fő feladatnak szolgálatába állítjuk az apparátus, a szak- igazgatási szervek egész tevékenységét Ügy kell tehát dolgoznia minden szervnek, hogy a nagy célt, a mezőgazdasági termelés emelésének ügyét szolgálja; A közigazgatási tennivalók is fontos részét képezik a munkának. Tehát mondjuk ki nyíltan: a termelést szervező munka az elsődleges és minden egyéb ez alá van rendelve. Hruscsov elvtárs az SZKP Központi Bizottságának legutóbbi ülésén kifejtette, hogy »a munka termelékenységének színvonala, a mezőgazdasági termelés emelkedése az az ismérv, amely alapján ' értékelni kell a termelési hivatalok, a párt- és tanácsi szervezetek, a szovhozok és kolhozok munkáiét«. Ez vonatkozik ránk is. felülről lefelé, egészen a termelőszövetkezetekig. Mindenki munkáiét annak alapján mérjük, hogyan áll a termelés, a terv teljesítése érdekében mit tesznek. És azt is meg kell mondanunk, hogy nem elégedhetünk meg a tervek globális teljesítésével, hanem részletekbe menően egyes cikkféleségek teljesítését is figyelemmel kell kísérnünk. Nem vehetjük szó nélkül tudomásul azt, hogy egy termelőszövetkezetben a tervezettnél tízzel kevesebb hízót adnak le. mert ha ezit a megye valamennyi termelőszövetkezete megteszi, akkor nem tudjuk teljesíteni sertésfelvásárlása tervünket Félreértés ne essék: gazdasági szervező munkán nemcsak a mezőgazdasági termelésre gondolok. Megyénkben ebben az időszakban ez a fő kérdés. ü ezer holdon 24 féle aprómagot termesztenek nagyüzemi gazdaságaink Megyénkben, az ország egyik legjelentősebb - aprómagtermelő vidékén, ebben az évben körülbelül 44 ezer holdon — a tavalyinál tízezer holddal nagyobb területen — 24 féle aprómagot termesztenek; A terület ilyen nagymértékű növelését mindenekelőtt az tette szükségessé, hogy a megyében működő takarmánykeverő üzemek mind több fehérjedús takarmánynövényt igényelnek, s ehhez jelentős mennyiségű vetőmagra van szükség. Egyes vetőmagvak iránt külföldön is nagy a kereslet A termelőszövetkezetek az idén borsóból mintegy 4500, lucernából 8000, somkóróból pedig 2700 holdon termesztenek magot Az aprómagvak termesztésére az ezzel is foglalkozó nagyüzemi gazdaságaink mindenütt alaposan felkészültek. Több helyen már megkezdték a borsó, a mák. a len és az egyéb korai magmövónyek vetését Növelik megyénkben a konyhakerti és a gyógynövények magvainak a termesztését is. Vaskűton a Kossuth Termelő- szövetkezetben például paprika-, paradicsom- és salátamagot a Kunfehértói Állami Gazdaságban pedig ánias és borágó gyógynövénymagot termesztenek; Faápolás a gyümölcsösben De ugyanez a kötelezettség Jelentkezik az ipar és az építőipar területén Is. A munkának ilyen vonatkozásai sem hanyagolhatok éL, mert ki kell elégítsük a lakosság minden irányú igényét, amiért szintén felelősek vagyunk. Ez természetesen közvetve kihatással van a mező- gazdasági termelésre is. A jövőben tovább kell javítani határozataink végrehajtásának szervezését és ellenőrzését. A megyei párt- és állami szervek minden vonatkozásban megfelelő határozatokat hoztak, megvannak a jó tervek. Űj határozatokat, új terveket tehát nem kell készíteni, hanem vegyük elő ezeket a jó határozatokat és biztosítsuk azok végrehajtását. Mert a határozatoknál a végrehajtáson van a hangsúly és nekünk, tanácsokban dolgozóknak, az a kötelességünk, hogy a párthatározatok maradéktalan végrehajtását állami vonalon biztosítsuk és érvényesítsük. Minden szinten a tanácsok, a vb-k és szerveik felelősek a mezőgazdasági termelés állami irányításáért. Végezzük - el jól munkánkat, hajtsuk végre a hozott határozatokat Ezt azért hangsúlyozom elsősorban, mert a jövőben ilyen elvi alapokon fogjuk az elvtársak tevékenységét segíteni, 'ellenőrizni és végzett munkájukat számonkémi. Ügy gondolom, akkor cselekszünk helyesen, hogyha a pártbizottsági ülés anyagából a tanácsi munka feladatait meghatározzuk és annak végrehajtásáról gondoskodunk. Tompán csattan a) présgép és a kézben tartott lemezből kikerekedik a fedőlap, amely a gép előtt levő ládába hull. A masinát Mócza Lászlóné irányítja, aki a Kecskeméti Konzervgyár ll-s telepe dobozüzemének dolgozója. Ila hibátlanul működik a gép, akkor 19 200 darab fedőlap kerül nyolc óra alatt a ládákba. Kiss Gyula üzemvezető, Kuruez La- josné és Búzás Istvánná tanította meg a dobozgyártásra. Az önállóság jegyében eltelt másfél év alatt tökéletesítette munkamódszerét. Ma már az egyik legjobb munkásként tartják számon. Pásztor Zoltán felvétele A gyümölcstermés mennyisége és minősége nagyrészt attól ügg, hogy idejében elvégezzük-e a fák téli, kora tavaszi ápo- ásának munkáját. Tudja ezt Juhász Vince, a jászszentlászlói Iranybomok Termelőszövetkezet gazdája, s háztáji gyümölcsö- ében szorgalmasan tisztogatja a fákat MEGNYERTEK A CSATÁT Dragsxel, a kalocsai járás legkisebb községe, de dolgos, szorgalmas népe hírnevet szerzett nemcsak a járásban, hanem a megyében is. A két termelőszövetkezet. amely egyesítette a falu egész népét a szocialista gazdálkodásban. nem egyszerre alakult. Az Új Barázda 1957-ben. az Alkotmány 1960-banu A két tsz egyesítésének nehéz munkáját, a sok gondot Matos Lőrinc, a volt Alkotmány Tsz elnöke, az egyesült Űj Barázda elnökhelyettese, a napokban mesélte el kintjártunk- kor. Parasztember, látszik ez a ruháján, egyszerű, nyílt arcán. Három esztendeje még 6 is egyénileg dolgozott, de tekintélye, nagy szaktudása a többi gazdatársa fölé emelte. — Azzal kezdeném, hogy az egyesítéssel a két tsz vezetősége kezdettől fogva egyetértett Oka volt rá. Nem tudtuk például gépesíteni az Alkotmány Tsz-t, mert a gépeket nem lehetett volna a viszonylag csekély területen kihasználni. Másik fontos mozzanat: a falu természeti adottságai lehetővé tennék az öntözést. Az Üj Barázdának volt is ötven hold öntözőtelepe, de hol maradt ez a helyi lehetőségek kihasználásától! Ab áruértékesítés — ami pénzt jelent — volt a legdöntőbb érv. Évente ezer hektoliter tejet kellett leadni a községnek. Meg is volt a meny- nyiség, de nagyüzemi felárat nem kaptunk, mert külön-külön egyik tsz sem érte el a kitűzött szintet. Évenként negyvenezer forinttól estünk el emiatt, így jártunk a sertés- és marha- hizlalásnál is. Kiszámítottuk, hogy egy évben kétszázezer forintot dobtunk ki az ablakon, csupán azzal, hogy külön-külön gazdálkodtunk. Nem csoda, ha kevés volt a pénzünk, s keveset tudtunk építkezni. Egy pillanatra megszakadt a beszélgetés. Matos Lőrinc bácsi elgondolkodott Látszott az arcán, küszködött magával. — Elmondom — mosolyodott el , a munkaszervezés sem volt kifogástalan. A brigádve- zetök mindenért felelősek voltak. de nem jutottak el mindenhová. .. Ezenkívül itt nálunk is vannak lógósok. Ezek kihasználták a két tsz közötti vagyoni, munkaszervezési különbségeket, s nem egyszer azzal próbálták visszaverni a fe- lelősségrevonást: a másik tsz- ben többet fizetnek, kevesebbet dolgoznak. Minden az egyesülés mellett szólt tehát, s ezt látta a járási pártbizottság is. A járási pártbizottság első titkára. Matos István elvtárs ezért ősszel személyesen járt a községben, s kérte a tsz-gazdákat, egyesítsék erőiket. Nehéz volna pár hónap távlatából rekonstruálni azt a felháborodást, ami akkor kitört. A pártbizottság titkára e sikertelen próbálkozásra ezt mondta: — Beszélni kell az emberekkel. Kezdjük meg a gazdaságilag előnyösebb helyzet — az egyesítés — érdekében az agitációt, amit eddig elmulasztottunk. — Szinte nehezebb volt ez, mint az átszervezés — emlékszik vissza Matos Lőrinc. — Minden alkalmat megragadtunk, hogy erről beszéliünk. Moziban, fehér asztal mellett, istállóban, asszonygyűlésen, tánc közben, klubban, mindenütt az egyesítésről folyt a szó. Elmondottuk érveinket a boros pohár mellett éppúgy mint a két termelőszövetkezeti közgyűlésen. Február közepén elérkezettnek láttuk az időt, s összehívtuk, a tsz-gazdákat. Be is következett a nagy fordulat. A gazdatársak megértették, az egyesülés még erősebbé teszi a szövetkezetetj A közgyűlésen egyhangúan úgy döntöttek, hogy Űj Barázda legyen a tsz neve. Hétköznapi történet. Valóban az, de ma, amikor új fém, új ötvözet fortyog a falu katlanában, ezek a hétköznapi történetek jelentenek egy-egy állomást a szocialista falu kialakításában. A drágszéli tsz-ek egyesültek, ez nagy dolog, hiszen megnyertünk, megnyertek egy nagy és nehéz csatát A drágszéliek ebben az évben már több tejet adnak a népgazdaságnak mint Miske, több mint félezer hízott sertést 75 hízott marhát 2300 mázsa fűszerpaprikát és még sok más terményt többet, mint a múlt évben. Érdemes volt tehát küzdeni az egyesítésért, ezért a »hétköznapi« történetért; Gémes Gábor VW/-WVWWWW«W Szakszövetkezeti hírek A napokban Kiskunhalas több mint háromszáz szőlő- és gyümölcstermesztő gazdája szak- szövetkezetbe tömörült. Közös gazdaságuknak a Szőlőskert nevet adták, s álakuló közgyűlésükön — amelyen háromszázhetvenen vettek részt — első számú feladatként jelölték meg a gyümölcsösök mechanikai és vegyi védekező munkájának időben történő elvégzését. A 2500 holdon gazdálkodó Szőlőskert a harmincnvplcadik szakszövetkezet megyénkben. A MÉSZÖV rendezésében a szakszövetkezeti elnökök részére április hó 5-i kezdéssel hatnapos továbbképző tanfolyam indul Kiskőrösön.
