Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-17 / 64. szám

1962. március 11. szombat S. «Mal Az állattenyésztés és a mezőgazdasági beruházások helyzete Sarok Antal, a megyei tanáé* végrehajtó bizottsága elnökhe­lyettesének a megyei pártblzott­• Ság március 8-1 ülésén elhang­zott felszólalása fontosabb rész­leteit az alábbiakban közöljük. Elsősorban az állattenyésztés helyzetével szeretnék foglalkoz­ni. Az állatállomány áttelélte- té'sére Vonatkozó, ősszel meg­határozott irányelveket sikerült társadalmi üggyé tenni. A tél folyamán a takarmányozás és kond íciómegőrzés ‘térén sikerül t szép eredményedet elérni, nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ' átteleltetésnek még nincs vége. A takarmányt.iánv legin­kább ebben az időszakban je­lentkezik, amikor a szálas és a szemes egyaránt fogytán van. Éppen ezért az állatállomány átteleltetésének sikeres befeje­zése érdekében minden közös gazdaságban meg kell t-nni a szükséges intézkedéseket Nagy gondot- kell fordítani az állategészségügyi kéi désekre is, ' mert az állomány helyen­kénti gyenge kondíciója lehető­séget ad a fertőző megbetege­désekre. Ilyen irányú tapaszta­lataink máris vannak. Éppen ezért helyes és szükséges, hogy járási vezető szerveink az állat­orvosi kar azonnali mozgósítá­sával és megfelelő állategész­ségügyi intézkedéseik foganato­sításával elejét vegyék a na­gyobb arányú megbetegedések­nek. Erre azért is nagy szükség Van, mert az állatelhullások év mint év sok mülió forintos kárt okoznak, és nem vitás. hogy ezek elkerülésével nagymérték­ben tudjuk növelni a közös gazdaságok bevételeit. Az elmúlt egy év alatt 13 százalékkal javult a sertésel­hullás aránvszáma. de még így is magas. Meg kell mondani, hogy ha a múlt évben elhullott sertések mind meghizlal ásra ke­rültek volna, akkor szövetkeze­teink most 62 millió forint több­letbevétellel számolnának. Te­hát javítani kell az állattenyész­tő telepeken a bizonylati fe­gyelmet és ha ehhez kellően társulnak az egészségügyi in­tézkedések. akkor csak ennek a bét tényezőnek közbejöttével is Ä/WVWVWWWWWNAÄ/ 'VWWW Június 1. Szép tavaszi nap. Havat már nem is látni. Nálunk már márciusban is ritkaság, itt csak májusban tűnik. Persze a napnak is más a fénye, mint ná­lunk. Még akkor is hideg, ha forrón tűz. De azért minden szép volna. Még a hegyes ka­rók is a cölöpkerítésen, csak ne kellene bányába menni. Ez min­dig olyan, mintha élve temet­nék el az embert. Július 30. Szemjomovöt elhe­lyezték. Helyébe egy Borodin nevű kapitány jött. Pirospozs- gású, pufók, hatalmas mellkasú, karikalábú. Jó embernek lát­szik. Augusztus 12. Ismét írjuk a Verseket. Borodin akarja. Most kezd megvalósulni az, amit már útközben tervezők. Jobb napok virradnak ránk. Augusztus 27. Már a bányába sem kell leimen­nünk. Naphosszat körmölühk mind az öten, Felletárral ésSaf- rahowal. Mondják, hogy Boro­din kapitány rokona a kormány­zónak, Manilov tábornoknak. Totolszk, 1852. február 3. Egé­szen megfe’eökeztem barátom­ról, erről a naplófüzetről. Ügy látszik hűtlen természet Vagyok, mint azt már nem egy leány és hölgy állította. No, de most, hogy véletlen folytán újra meg- lelém barátomat, egyszerre va­gyok, pótolandó, az rpit mulasz­tók és. elmondom neki toliam hegyéve', mi időközben történt. Tehát: Börodin kapitány egyre már ez évben nagy eredménye­ket lehet elérni. Ezen a problémakörön belül egy igen fontos kérdés a szarvasmarha-tenyésztés. Az öt­éves terv idején a szarvasmar­ha-ál lömány jelentős mértékben nem fog növekedni megyénk­ben, és éppen ezért a 2000 literes fejési átlaggal nem le­hetünk megelégedve, mert a tejtermelés ezen a színvonalon drága. Megfelelő taharrránybázis megteremtésével el tudiuk érni á 2800—3000 liter körüli fejési átlagot. Ezért nagyon kemény liarcot kell indítanunk ebben a,z évben és el kell érnünk, hogy. a szarvasmarha-tartás jö­vedelmezővé váljon. Ezzel össze­függő dolog, hogy biztosítani kell mindenütt számosállaton­ként a 10 köbméter silót. En­nek alapjait most tavasszal kell lerakni az előirányzott siló­kukorica-terület bevetésével és mák, silózásra alkalmas, növé­nyek biztosításával. Ha ez a silómennyiség rendelkezésre áll, akkor el tudjuk érni átlagosan a 10 literes fejési átlagot A takarmányba zis megterem­tésének másik időszerű kérdése a rétek és legelők soron kö­vetkező gondozási munkálatai­nak gondos elvégzése. Ha eb­ben az évben a 260 000 kh lege­lőnek hozamát holdanként csali 3 mázsával tudnánk megemelni, akkor ezzel 700 000 mázsa több­let takarmányt tudnánk bizto­sítani. A legelőtakarmány a leg­olcsóbb, mert addig, amíg egy mázsa keményítő előállítása 300 Ft-ba került, az egy hold legelő fenntartása mindössze 70 Ft-ban van. Tehát így is tudjuk csök­kenteni az állattenyésztés költ­ségeit. Éppen ezért, jusson egy kis műtrágya minden legelőre, elevenítsük fel az egykocsis mozgalmat és hordjuk ki a trá­gyát. Hozzuk rendbe az itatq- eszközöket is. A beruházásokkal kapcsolato­san el kell mondani, hogy az elmúlt évben ez a munka je­lentősen megjavult. Míg az elő­ző esztendőben 800 létesítményt építettünk, 1961-ben már csak 100 létesítményre használtuk fel a rendelkezésünkre álló be­ruházási kereteket. Ebben az évben még kevesebb építkezé­inkább léTkesedék Petőfink ver­sei iránt. Ez ugyanúgy szeren­csénknek volt tulajdonítható, mint az, hogy Sejkulin őrnagyot egy napokig tartó orgia után szélütés érte, teljességgel meg­bénult és nemsoká meg is halt. Borodin lett a katorgások tele­pének parancsnoka és nemcsak a mi helyzetünket javította meg, de honfitársainak, sőt valameny- nyi száműzött helyzetét is. Áld­hattuk sorsiunkat, különösen, amikor Arzént és a versek for­dítóját, Felletár Józsit egy na­pon elvitte a szán Tobolszkba. Mint később megtudtam, egye­nesen Manilov kormányzó elé vezette őket Borodin és azt mon­da: — Enged je meg A rkad i i Szem- jonvics és ön is, Anasztázia Ti- mofejevna, hogy bemutassam a magyar Puskint, Alexander Pet- rovicsot, akinek gyönyörű ver­seit részben méltóztatnak már ismerni Joszif Felletár fordítá­saiból. — Igen, igen te nagy költő vagy és én megszerettem ver­seiden keresztül a magyarokat. Nem helyeseltem soha, hogy a gaz németeket segítettük élle­netek. Unokaöcsém, Borodin részt vett a magyarországi had­járatban és ő elbeszélte, mily csodás hősiességgel harcoltatok a kettős túlerő ellen. Tudd meg, Alexander Petrovics, hogy én és Anasztázia Timofe'jévna, igen, mi tiszteljük a hősöket és aköl­sünk lesz. Érvényesítjük azt az elvet, hogy a beruházásokat ne aprózzuk el, hanem súlypomtosítsuk. Ezért többek között arra kell töre­kedni, hogy ne 3000. hanem 15—20 000 férőhelyes csirkene­velőket építsünk, és lehetőleg ott, ahol a keltetőállomások vannak. A beruházások célszerű felhasználása szempontjából na­gyon nagy jelentősége van a szövetkezet-közi vállalkozások­nak. Ezen a téren különösen a bácsalmási járási elvtársak dol­goztak jól. Már megszületett az első tsz-közi hizlalda is, de a szövetkezetek általában nem sokat törődnek további közős sertéshizlaldák létrehozásával. Amint látjuk, igen sok 250— 300 férőhelyes sertéshizlaldát építenek, egy községben négyet- ötöt is. Ez útjában áll a hiz­laldák gépesíthetőségének. miért is a továbbiakat illetően abból az irányelvből kell kiindulni, hogy egy községben csak egy sertéshizlalda legyen. A beruházásokkal kapcsolato­san tehát nagy tervszerűséget kell biztosítani és jövőre szá­muk már ne legyen több 150 — 200-nál. A beruházások koncent­rálásának nagy jelentősége van az öntözőtelepek létesítésénél is. Az Országos Tervhivatal ta­pasztalatai szerint az öntöző- telepeknél is a nagyüzemi mé­retekre kell törekedni, mert ez a megoldás hasznosabb. Tehát az öntözőtelepnek 200 holdon felülinek kell lenni és lehetőleg a 4—500 holdas öntözőtelepek építésére kell törekedni. Egyéb­ként ebben az évben már 10 000 holdat fogunk öntözni és nem­csak kertészeti, hanem takar­mánynövényeket is. A Bajai Vízügyi Igazgatóság március és április hónapokban öntözési tan­folyamokat szervez, amire szö­vetkezeteink olyan embereket küldjenek, akik a későbbiek során kizárólag az öntözés terén dolgoznak. A beruházások felhasználásá­val kapcsolatosan erősíteni fog­juk az ellenőrzést azzal a cél­lal, hogy rendeltetésüknek meg- felelőek-e felhasználásuk, és időben történik-e a hitelek meg­nyitása. MUNKA KÖZBEN A törzsgárdához tartozik Szöllősi József, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat ládakészítője, a Dudás Mihály ve­zette szocialista címet elnyert brigád tagja. A gyárban töltött tíz év alatt mesterévé vált szakmájának, ezért kiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. Az ügyeskezű fiatalember pártmegbizatásként a szakszer­vezeti bizalmi tisztséget és a segélyezési bizottsági tagságot közmegelégedésre látja el. ősszel beül az iskola padjába, hogy elvégezze az általános iskola VII—VIII. osztályát. (Pásztor Zoltán felvétele.) Az üzemi tanács határozata: El'enterv készül a gazdaságosabb termelés érdekében a Bajai Gy apja szövetgyárban tőket. Rajtatok akarjuk jóvá­tenni, amit népetek ellen vétet­tünk, ha ez lehetséges. Itt ma­radtok az én házamban és nem lesz más dolgod, minit szép ver­seket írni és neked Joszáf, hogy lefordítsad azokat a mi nyel­vünkre. Ha száz vers együtt lesz, ki is nyomatom itt a kor­mányzóság! nyomdában, úgy bi­zony. És egy példányt, persze szép bőrkötésben a cárnak ma­gának fogok elküldeni és meg­kérem, fogadja el legkegye&me- sebben. Borodin ötvenkét verset adott át a tábornoknak. Arzén meg­akadt. Neki most újabb verse­ket kellene írnia. De hogyan? Hiszen ha nem ír, kiderül a tur­pisság. Kieszelték a módját Felletárral, hogyan hozassanak el bennünket Elekkel. Most mi is itt vagyunk a kormányzóság épületében és jó sorunk van, a konyhán dolgozunk. Éjjel pe­dig írunk. Tudok még vagy száz verset, ha nem is hibátlanul Március 1. Ma kihozattuk a telepről Safranov tanárt is. Meg­mondtuk Borodinnak, hogy ő nagy segítségünkre van a fordí­tásban. Kicsiszolja Felletár át­ültetéseit, ismervén a poétika szabályait. Március 15. Múlik az idő. Im­már négy éve, hogy Petőfink elszavalta a Nemzeti dalt ott a Múzeum lépcsőzetén. (Folytattuk.) Nagy jelentőségű üzemi ta nácsülés zajlott le a Baja Gyapjúszövetgyár munkásklub jában. Kossár Lajos elvtárs, i vállalat igazgatója, az 1362. év gazdaságossági tervet ismertet te az egybegyűltekkel. Közölte hogy 1962-ben 2 089 500 forin többletnyereséget kell elém ahhoz, hogy a gyár 15,5 na; nyereségrészesedést fizethessen E célkitűzésnek megfelelőét részletesen taglalta azokat : műszaki intézkedéseket, ame lyeket meg kell valósítani. Vitaindító előadásához tizen öten szóltak hozzá. Ez utal ar­ra, hogy a tanácsülés részvevő komolyan veszik megbízatásu­kat. érzik felelősségüket és nerr [közömbös számukra, hogy mi­ilyen körülmények között, ho- i gyan teljesíti a gyár a tervet miként ajakul a munkásod anyagi helyzete, munka- éí , életkörülménye. ; Kesdemíny esések, javaslatok Ebből a nagy csokorból csak a jelentősebbeket említem meg. Csányi Pálné a szövő-előkészí­tőből bejelentette, hogy tervü­ket mind mennyiségileg, mind minőségileg teljesítik, de sze­retnék tudni, hogy a gyár ve­zetősége miként oldia meg a sürgős szociális tennivalókat: az öltözők és egészségügyi helyi­ségek bővítését, valamint az üzem jobb ivóvízzel való ellá­tását. Barakovics Mária a fo- nodaiak kérését tolmácsolta, amikor elmondta, hogy mun­katársai rendszeres tájékoztatást kémek a nyereségrészesedés alakulásáról. Dr. Saághi Györgv üzemi orvos hangsúlyozta, hogy a műszaki intézkedések mellett feltétlenül meg kell vizsgálni az üzem egészségügyi helyzetét csökkenteni a rendelő zsúfolt­ságát és biztosítani a zavartalan orvosi ellátást. Versenyfelhívás A részvevő szocialista címet elnyert és azért küzdő brigád­vezetők arra kérték a vállala-* igazgatóiát, hogy a tervosztály úgy bontsa le a terveket, mely­ből a brigádok részletesen, elő­re tudják, milyen feladatokat kell elvégezniük ebben az esz­tendőben. Mikosovics Pálné, a szocialista címet elnyert Lenin- brigád vezetője, a VIII. párt- kongresszus tiszteletére verseny­re hívta a gyár valamennyi bri­gádját Uzsoki Antalné java­solta, hogy szakszervezeti bi­zalmiakból és műszakiakból alakítsanak egy brigádot, amely figyelemmel kíséri az üzemré­szek dolgozóinak hulladékcsök- kentósre irányuló törekvéseit, segít a lehetőségek feltárásában, kiaknázásában és a propaganda- munkában. Több tanácstag a nehéz fizikai munkák gépesíté­sével foglalkozott. Osztályonként Figyelembe véve a javaslato­kat, észrevételeket a tanácsülés úgy döntött, hogy a legégetőbb problémák megoldásába bevonja a gyár minden dolgozóját. En­nek megfelelően a gazdaságos- sági tervet — amely minden dolgozót érdekel — osztályon­ként termelési tanácskozásokon tárgyalják meg. Az osztályok a munkások javaslatai alapjáp készítik el ellenterveiket. En­nek birtokában a gazdaságve­zetők havonta beszámolnak a feladatok teljesítéséről. Ez és az ehhez hasonló többi javaslat azt célozta, hogy a gyár kol­lektívája teljesítse azt a kötele­zettségét, amelyet a népgazda­ság elvár tőle. A siker megkívánja, ’hogy a fizikai, műszaki és adminiszt­ratív dolgozók a munka során összefogjanak és közös ügyként kezeljék az 1962, évi terv telje­sítését. M. Petrich Gizella Több mint 2000 biztosított jelentette be viharkárát a feb­ruár 15—18-i nagy viharok után az Állami Biztosító Bács-Kis- kun megyei Igazgatóságánál. Köztük 20—50 000 Ft-os kár is 'zerepel. A viharkárok felmé­rése és a kártérítés kiutalása folyamatban van. J

Next

/
Thumbnails
Contents