Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-16 / 63. szám
Vidáman száll a nóta a katymári KISZ-szervezet fiataljainak ajkáról. A délszláv nemzetiségű együttes Krékity István tanító vezetésével tanulja a legszebb népdalokat, énekszámokat. Valamennyien a termelőszövetkezet dolgozói, akik munkájuk után szívesen keresik fel a művelődési otthont — beszélgetni, táncolni, énekelni... Már több alkalommal nyilvánosság előtt is felléptek. Szeretnék ezt hamarosan megismételni. Ezért még jobb, még szebb műsor összeállításán fáradoznak. Mit mutat a filmkocka? A szabadszállási tanácsháza bejáratánál zöldszínű plakátra lesznek figyelmeseik az emberek. Rajta ez olvasható: „Idejében végzett szűrővizsgálattal a tüdőbaj (tbc), tüdőrák és szilikózis megelőzhető — gyógyítható. Jelentkezzen szűrővizsgálatra 8—2 óra között a tanácsteremben!”Akiket már gyógyítanak Fent, az első emeleti tanácsterem előtt fiatalok és öregek, férfiak és nők várakoznak. Egy csoportot éppen mosit engedtek be az imént. Palkovics József röntgen (technikust munka közben találjuk. Tőle kérdezzük meg: — Mióta tart a vizsgálat? — Március 2-án kezdtük. Eddig mintegy másfélezer ember tüdejéről készítettünk fotocellás röntgengépünkkel filmfelvételt. — Hány jelentkező van még hátra? — Körülbelül öt és félezer. Ha végeztünk, megyünk Kun- peszérre és Kunadacsra. Utána Kecel következik... Beszélgetésünkbe Nagy Elemér technikus is bekapcsolódik. Elmondja, hogy a megyében tartott szűrések alkalmával már eddig is számos olyan — főleg idős — embert fedeztek fel, akinek tüdejéről a filmkocka valamilyen elváltozást mutatott, őket szakorvosok vizsgálták felül, s közülük többeket, gyógyítás céljából, kórházi tüdőosztályokra utaltak be. Azoknak az egészségi állapotát pedig, akik a betegségnek még csak kezdeti stádiumában vannak, a helyi tüdőgondozó intézetek orvosai ellenőrzik és Írnak elő számukra megfelelő gyógyszert Ki ä bacilusgazda? A tüdőbetegség okozta halálozások száma, szerencsére, ma már egyre kevesebb; a lelkiisTüdőszűrő vizsgálat Szabadszálláson meretes kezelés és a nagyhatású gyógyszerek rendszerint biztosítják az életben maradást. Hallottunk azonban olyan esetet is, bár ez egyáltalán nem jellemző, amikor hiába volt minden kísérlet — a beteget már nem lehetett megmenteni. A kunszentmiklósi vizsgálat során egy férfi tüdejéről súlyos elváltozást rögzített a filmkocka. A Bács-Kiskun megyei Tüdőbeteggondozó Intézet, miután a filmet előhívták, nyomban intézkedett, hogy az illető családapát szakorvos vizsgálja meg. Sajnos, a betegség gyógyítására már nem volt remény, a tbc oly nagy mértékben elhatalmasodott, hogy az apa rövidesen meghalt... „Vajon, kitől származtak a kórokozók?” — ezt kutatták a családban az orvosok. Kiderült, hogy az apa kisfiától. Most már csak azt kellett megállapítaná, hogy ő kitől kapta meg a betegség bacilusait? Erre is hamarosan rájöttek. A nagymamától. A kisfiú ugyanis gyakran felkereste közelben lakó nagyszülőjét, akiről — mivel sohasem jelentkezett szűrővizsgálatra — nem tudták, hogy tbc-s. Emiatt kerültek a családba a kórokozók és fertőzték meg az apát, gyermekével együtt. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően a kisfiút azóta sikerült meggyógyítani. Egészséges ember lett belőle Más a helyzet, ha idejében felfedezik a bajt. Jó példa erre annak a húszéves fiatal asszonykának az esete, akinek tbc-s él- változását korai stádiumban kezelték, nem kevés sikerrel. A solti kórház tüdőosztályáról, ahol betegségét gyógyították, makkegészségesen távozott. A tüdőbajt ma már könnyen meg lehet előzni és gyógyítani, ha a szűrővizsgálat nem késve történik. Mint a tanácsháza falán látható plakát első szava is kiemeli: idejében.... Kohl Antal „fCöHözncli“ a fák Sok nézője akadt mostanában a kecskeméti volt Beret- vás Szálló helyén folyó faültetési munkának. Érthető, hiszen nem mindennapi esemény szemtanúi lehettek az emberek. Facsemeték helyett húsz- hű szonötéves szépen fejlett fák telepítésére vállalkoztak erdőgazdasági és üzemi dolgozók, műszaki emberek. A foghíjas telek sorsa régen foglalkoztatja a városvezetőit. A végleges tervek elkészítése, a szükséges anyagi eszközök előteremtése előreláthatólag még igénybe vesz pár évet, annál is inkább, mert az egész központi városkép helyzetéről — a mostani IBUSZ- házat és a volt zsidó-templomot is beleértve — kell dönteni. Addig pedig nem éktelenkedhet a város szívében ez az elhagyatott telek. Ezért született meg a döntés: ideiglenesen sörkertet létesítenek ezen a helyen. Méghozzá valóban kertszerű környezetben, zöldellő fák árnyékában. A kivitelezés módja ugyan nálunk még kissé szokatlan, de mint a kezdeti eredmény bizonyítja, nem lehetetlen. A tanács tervei szerint az új létesítményeknél már tervszerűen alkalmazzák a parkosításnak ezt a módszerét. Krékity István az együttes leglelkesebb tagjaival: — Erdélyi Margittal, Kálcsevity Ilonával, Krékity Te rézzel és Júliával, Páncsics Annával. A szép délszláv népviseletbe öltözött táncosok. (Pásztor Zoltán íelv.) A kis! unhaíasi járásban Mám. 18-án tartották meg a Marxizmus—leninizmus kérdései első és második évfolyamának, valamint az Időszerű kérdések tanfolyamok propagandistáinak soron következő konferenciáját, amelyen az SZKP XXII. kongresszusa és a szocializmus építésének hazai feladatai című témakört vitatták meg. Szánt' György: A három Petőfi Manilov tábornok (5.) A másfélezres fogolytranszportból alig háromszázan jutottak el Tobolszkig. Sokan már az üt elején kidőltek, de legtöbben a hidegben pusztultak el, mert arr.úgyis elnyűtt ruházatuk nem a szibériai tél számára készült. A transzport parancsnokai. a kozák tisztek nem sokat törődtek ezekkel az egyéni tragédiákkal. Amikor a legközelebbi helyőrségnek átadták a transzportot, röviden számoltak el. Ennyit vettem át, ennyi halt meg, ennyit adok át. Elvégre nem ők tehettek a kisebesedett és kimarjult lábakról, a sovány táplálékról, a hegységek ölnyi hótakaróiról, a folyamok jégtábláiról, a szörnyű fagyról és a hófúvásokról, melyekből ők maguk is alig tudtak néha kivergődni. Sokszor bizony még a farkascsordák elől sem tudták megvédelmezni a megláncolt foglyokat, hasztalan durrogtattak a kozákok az éhes ordasok közé, támadtak azok újra meg újra. Akik elérték Tobolszkot mérhetetlen szenvedések árán, azok már jobb helyzetbe jutottak. A kormányzó Manilov tábornok művelt ember volt és részvétet mutatott a szerencsétlenek iránt, amikor megtudta, hogy magyarok. Lelke mélyén elítélte Pas- kiev\cs és Rüdiger magyaror- 6sugi hadjáratát, jráíít ahogy Lengyelország leigázását is. Főleg azon háborodott fék hogy Paskievics kiadta a hősiesen küzdő magyarokat Haynaunak, az osztrák vérebnek, kényére- kedvére. — Tudod, galambocskám — mondotta feleségének, Timofe- jevna Anasztáziának — én boldogan ontottam véremet a mi szent hazánkért, az orosz földért, amikor Kutuzov alatt harcoltam, .mint a Preobrazsensz- kiek hadnagya. Borodinnál három sebet is kaptam, hiszen tudod. De örülök, hogy kiöregedtem. Hogy nem kellett a lengyelek és most a magyarok ellen harcolnom. Mert ez, tudod, nem igazságos dolog, Timofejev- na Anasztázia. És hogy helyreüssük valamennyire, ezekről a szerencsétlenekről tőlem telhe- tőleg gondoskodni fogok. Hiszen isten csodája, hogy elérkeztek idáig ennyien is. Katorga A deportáltak tábora közel volt a bányához és mintegy két óra járásnyira a várostól. Ide mát szánokon érkeztek a fogoly magyarok és a kormányzó jóvoltából birkabőrsubákban, halinacsizrr.ásan, báránykucsmá- san. A fogolytábor parancsnoka, egy kis köpcös őrnagy meg külön levelet kapott a kormányzótól, amelyben az meghagyta neki, hogy emberségesen bánjék a magyar hadifoglyokkal. Seljukin őrnagy rabja volt az italnak. Lehet, hogy valaha keserű csalódások érték, annyi bizonyos, hogy csak a mámor ködén keresztül bírta el az életet és akkor is támolygott, amikor szemlét tartott az újonnan érkezett magyar hadifoglyok felett — Mi... mmi ... ffélék ezek? — kérdezte Szemjonov nevű segédtisztjét, egy ölnyi hosszú, himlőhelyes kozákot — Én bizony nem nagyon tudom, valami távoli nép az Ura- lon, a Kaukázuson, meg a moldvai hegyeken túl, akik ellen nemrégiben hadjáratot viselt őfelsége, minden oroszok cárja. Valami kis nép lehet, olyan kurdfajta, vagy grúzfajta. A kutya sem hallott róluk. — És még azt írja ez a hülye Arkadij Szemjonics, hogy emberségesen bánjunk velük. Mi... mintha én va ... valami vadállat le... lennék! Hé, ven- gerszkik, vagy mik vagytok! Ide figyeljetek! Én, Seljukin őrnagy csak azért is szigorú leszek veletek, igen, igen, szigorú! Na! És ezzel lekapta válláról hatágú kancsukáját és megsuhogtatta feléjük, hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon. , Felbukkan Petőfi A fogolytábor tizenhat emeletes barakkot és egy . kőházat ölelt körül másfélölnyi magas palánkkerítéssel. A kőházban a parancsnok lakott segédtisztjével és más három alárendeltjével. A hatalmas fenyőszálakból összerótt barakkokban a deportáltak, részben politikai száműzöttek, részben mindenféle gonosztevők, a hatalmas birodalom minden részéből. Oroszok és ukrajnaiak, lengyelek és finnek, tatárok és kalmükök, georgiai cserkeszek és kaukázusi mohamedánok. Rangra és foglalkozásra nézve is sokfélék, de mindezek a különbségek eltűntek a szürke darócruha, a bekecsek és posz- tócsizmák mögött. A magyarok számára a tizenkettes és a tizennégyes barakkot ürítették ki, akiknek ezekben nem jutott hely, azokat szétosztották a többi barakkokba. Ilyen vegyes barakkba került Ibrányi Kázmér és a két Petrovics is. Csak négy honfitársuk maradt ott velük. A hajnali szürkületben már kergették az őrök a rabokat hólapátolásra. A másfélméteres hóban utakat vágtak a táborban,. meg a bányához, ezekét kellett az éjszakai hófúvás után valahogy járhatóvá tenniök. Aztán megindultak az osztagok a bányába, ez még a hólapátolásnál is keservesebb volt. A tárnák mélyén mintha elevenen lettek volna eltemetve. Kázmér látta, hogy ezt nem soká bírják. Munkához látott, a kieszelt terv szerint. Arzént Sándornak nevezte és eldicsekedett a négy honfitársának, hogy ez Petőfi Sándor, a nagy költő, neki osztálytársa és barátja. Másnap már elterjedt a magyar foglyok között a hír, hogy a híres költő itt van velük a rabságban. Voltak ugyan köztük szép számmal olyanok is, kik még sohasem hallották e nevet. De ezeknek elmagyarázták a többiek, hogy milyen nevezetes ember osztja meg velük a rabságot, sokan idézni is tudták verseinek egynémely i két és nemsokára kézről kézre járt „A bányában” című költeménye, melyet Kázmér mondott tollba Arzénnek, aki azt éjjel a faggyúgyertya világánál még három példányban leírta. Így egyre több költeménye került forgalomba és akadt egy Felletár József nevű ruszin tanító, aki, mint a nagy költő rajongó híve, lefordította orosz nyelvre a verseket (Folvtatiuk) PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, delelés szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat- Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám« Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 19-Jg. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Elíftz-taetó: a helyi postahivataloknál és kézbesitőknéL nsfi,s(, , h^napr9 1s forint. Ba.s Ki-K.a uiegyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: n-85.
