Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-13 / 36. szám

APR!KA 25 EVP 1937 Huszonöt évre! ezelőtt, a 1 Sn millió lakosú és a hozzátartozó szigetekkel ^YÜtt 30,3 millió km2-nyi területű Vfrika néneinek több mint nyolc­tizede, területének nedig 92%-a az «urópal gyarmattartók. illetőleg az '•'’r-Srvaiak által kormányzott Dél- ' f rikái Unió gyarmattartó rabigá- •Mban eörnyedt. Á ..fekete kontinensen” csuoán két ország, a Pél-Afrikai Unió és Libé- ria ^összesen 1,52 millió klnS-nyi te­Terfllpt Afrika ; , • millió km? termeté " ’’ 'nek Z5-. . %-ában Nagy-B rltan nla gyarmatai t-,66 25 és fél gyarmata 1.00 4 1>6N Afrikai Unió (Brit Nemzetközöd ség) gyarmata ft.s?________3 1 ; / 9,48 32 Franciaország gyarmatai 10,91 3« Portugália gyarmata! 2,1? 7 s p án y öl or s zá g gyarmatai 0,34 1 Olaszország gyarmatai 3,33 11 Belgium gyarmata 2,4? _____9 Ös szes ervarmatok és félgyarmatok: 28,60 .. 95 AlFTt. IRA pOLITIKAITÍRKEeE 1937 JANUÁR I betud gyarmat gggg portugál gyarmat BWHB spanyol gyarmat francia inntmim gyarmat ____ olasz ?o o° km gyarmat 03622 N agy-Britannía Terület Afrika millió fcm? területé­nek %-ábac JELMAGYARAZAT: 1. A Casablan­ca országok, 2. az Arab Liga tagálla­mai, 3. az „Afro-Madagasz-Unió” tag­országai, h a Francia Közösség tel­jesjogú afrikai állama!, S Nemzetközösség teljesjogú afrikai tagjai, 6, a „SzáheJ Bénin Unió” tag­államai, 7. az „Afrikai Államok Unió­Brit jának” tagországai, 8. a „Közép-AJH rikai Köztársaságok Uniójának” or­szágai, 9. a „Kelet-Afrikai Közös Szolgálatok Szervezetének tagjai. Amint a táblázatból kitűnik, közel 11 riinnó km2-nyl —, tehát Európával nagyiéból azonos nasryságú — gyar­mati" "területét birtokolt Franciaor­szág. A francia gvarmatbirodalnm a kontinens területének 36 százalékát (étté ki. Észak-Afrikától a guinea! partvidékig terjedt» Az afrikai gyarmatbirodalmak te­rületi nagyságát vizsgálva Francia? ország után, kereken 9-5 millió km2- nyi • területtel, azaz Afrika területé­nek eeyharmadával, Nagy-Britannia következett. Afrika lakosságának lé­lek szám szerinti megoszlását r*nye­lembe véve viszont, a 66 millió la­kosú — azaz.az összlakosság 44 szá­zalékát kitgvő — afrikai gyarmatbi- rodálom Franciaország 41 millió la­rulettel, és 12 millió lakossal volt ál­lam jogilag független. Eár Egyiptom jogi helyzetét névleges önállóságát tekintve tipikus félgyarmati sorban levő ország volt. azonban brit kato­nai megszállás alatt lévén, gyakor jaOi,a*r Nagv-Britannia gvgrmatának számított. Az euróoai koionialisták és a Dél-Afrikul Unió afrikai gvar- matainak területét és lakosságát az alábbi táblázat mutatja. Lakosság , Afrika millió fő lakosságának %-ában '50.? 33.7 15.4 1(1 _______ 0.3 ______ 0.3________ 65,9 4 4,f. .41,2 27 8,0 5 0.9 1 7,6 5 _______14,3 10 13 7,9^ 92 kosú, 27%-os részesedését messze megelőzte. Franciaország és Nagy- Britannia után 3,3 millió km2-nyi gyarmati birtokával Olaszország kö-= vetkezett. Belgium, Portugália és Spanyolország afrikai evarmatainak együttes területe 4.8 millió km? volt, a biankók összlakossága elérte a 23 milliót. Huszonöt évvel ezelőtt Afrika te­rületének döntő többsége a gyarma­tosító hatalmak kezén volt (térké­nünkön különböző ‘ vonalkázással je­lölve). szemben a független államok elenvészően csekély területével (tér­képünkön fehér). A „fekete konti­nens’» a koionialisták szabad vadász- területe volt. 1962 A, második világháború óta bekö­vetkezett változások, de különösen az 1960-as: ..Afrika-év** eseménveinek következtében az 1962 januári hely­zetet ábrázoló politikai térkép 1937- hez viszonyítva egészen eltérő képet mutat, 19.62 január végén Észak-, Kelet-, Nyugat- és Közép-Afrika néhány terület kivételével felszabadult a gyarmati járom alól. Afrikában je­lenleg 29 jogilag független állam van. Területük 21,78 millió km*, azaz Afrika területének közel háromne­gyed része, lakóinak száma 202,9 millió fő, azaz a kontinens lakossá­gának majdnem 80%-a. 1962 január végén a még megma­radt gvarmat* területek megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza, lakosság Afrika millió fő lakosságának %-ában gyarmatai 1,80 f P és .félgyarmata 1,25 4 8,4 3 2,8« 9 24,9 8 Franciaország gyarmatai 8 12,2 $ Portugália gyarróata! ' 2,12 8,8 IJJ 4,« Spanyolország gyarmatai 0,25 1 M 8.1 Belgium gyarmata ■ 8,05 • 6,2 4,8 % Dél-Afrikai KJStsL gyarmata 6,8? 5 8,6 ________________________ ös szes gyarmatok és félgyarmatok 8,53 28,6 54,93 21,0 árjában Casablancában = innen i csoport neve — megtartott államfő: konferencián elfogadták az „Afrika Charta”-t, amely többek között í neokolonializmus minden formája elleni harcot, valamennyi afrikai gyarmat felszabadításának követeié* sét, a semlegesség! politika hang­súlyozását, a kontinens területér meglevő imperialista katonai támasz­pontok felszámolását tartalmazza, e egy afrikaközi államszövetség ko­moly csírája lehet. A Casablanca- országok közül Ghana, Guinea és Mali már 1961 júniusában létrehoz­ták az „Afrikai Államok Uniója’1 elnevezésű államszövetséget. A második csoporthoz tartozó ál­lamok közül 1959 májusában volt négy francia gyarmat, Dahomey, E'efántcsontpart, Felső-Volta és Ni­ger államfői megállapodtak a „Szá- hel Bénin Unió” néven ismert, hi­vatalosan „Afrikai Entente Tanácsa” elnevezésű politikai szövetség létre­hozásában. Ugyancsak a volt fran­cia gyarmatok közül I960 májusá­ban Csád, a Közép-Afrikai és a Kongói (Brazaville-i) Köztársaság szövetségéből alakult meg a „Közép- Afrikai Köztársaságok Uniója”. Az előző két államszövetséget magában foglalja a 12 volt francia gyarmat képviselői által 1960 októberétől 1961 márciusáig különböző konferenciá­kon (többek között Brazzavil le-ben is — innen a csoport neve), kialakí­tott „Afro-Madagasz-Unio” elnevezé­sű politikai szövetség. A felszabadult francia gyarmato­kon lezajlott államszövetségi tárgya­lásokkal egy időben, Tanganyika volt brit ENSZ-gyámság függetlenné válása felvetette a „Brit-Kelet-Afri- kai Főbiztosság” (amely Tanganyi- kán kívül Kenyát és Ugandát fogta össze) átszervezésének kérdését. — Nagy-Britannia politikai befolyásá­nak további biztosítása érdekében gazdasági fedőnévbe burkolt politi­kai szervezetet hozott létre „Kelet- Afrikai1 Közös Szolgálatok Szerveze­te” néven. Ez új, laza államcsopor­tosulásba a független Tanganyika mellett Uganda és Kenya brit gyar­matok vesznek részt, valamint „sa­ját kívánságára” Zanzibár brit véd- aökség is bekapcsolódott. Afrika politika! térképének átte­kinthetőségét tovább bonyolítja az Ha az 1937-es és az 1962-es tábláza tokát Összehasonlítjuk, megállapít ható, hogy Franciaország közel millió km2-nyl, Nagy-Britannia 5, tiailliő km2-nyi. Belgium 2,3 millű km2-nyi gyarmati területet vesztet éí Afrikában, valamint Olaszország Valamennyi gyarmata felszabadult. Áz elmúlt időszak alatt viszont i spanyol gyarmatok területe 40 eze] km2-re! csökkent, Portugália afrika birtokai pedig ez ideig változatlanol maradtak. Afrika politika! térképe 1962 ja­nuár végén már nem csupán a füg­getlen államok és gyarmatok meg­oszlását; hanem a független álla­moknak egymásközti, rendkívül bo­nyolult államszövetségi rendszerei is ábrázolja. Az afrikai független országok lé­nyegében három csoportra osztha­tók. a legkövetkezetesebben antl* imperialista és antikolonialista Irányvonalat képviselő úgynevezett „Casablanca államok” csoportja. — Hozzájuk tartozik az Egyesült Arab Köztársaság, Ghana, Guinea, Mali és Marokkó. Az EAK és Marokkó egyúttal az Arab Liga tagjai is. Egyes kérdésekben e csoportot tá­mogatják az Arab Ligának egyéb tagállamai, így dfunézia, Líbia, Szu­dán, valamint e szervezethez nem tartozó Etiópia is. A második nagy csoport a volt gyarmattartókkal számos kér­désben együttműködő, mérsékelten antiko’onialista irányzatú úgyneve­zett „Brazzaville-! államok” tömörü­lése. Ide tartozik 11 volt francia gyarmat az afrikai kontinens terü­letén, valamint a Malgas Köztár­saság Madagaszkáron. Bizonyos kér­désekben e csoportot támogatja Ni­géria, Togo, Libéria és Sierra Leo­ne. E tömörülést az antiímperialista és antikolonialista politikájának el­lensúlyozása érdekében hozták létre afrikai államok. 3 A gyarmattartó Dél-Afrika! * Köztársaság képviseli a füg­getlen államok politikai irányvona­lának harmadik válfaját, azaz az afrikai gyarmatosítók teljesen nyílt támogatását. Az első csoport államai politikájuk összehangolása érdekében 1SS1 janu­a tény is, hogy egyes afrikai álla­mok több kontinensre is kiterjedő, viszonylag laza áilamesoportosulá- •oknak. így például a Erit Nemzet­közösségnek (afrikai tagok? Ghana, Nigéria, Sierr* Leone és Tanganyi­ka), . valamim- a Francia Közösség­nek (afrikai tagok; Csád, Gabon, a Közép-Afrikai és Kongói (Brazza vilié) Köztársságok, Szenegál, vala mint a Malgas köztársaság is tag-^ aliamaL

Next

/
Thumbnails
Contents