Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-09 / 33. szám
Hasznos téli foglalkozás Közel ötmilliót fordítanak községfejlesztésre Jánoshalma 1962. évi terveiből Jánoshalma fejlődésének évről évre egyre gazdagabb forrását képezi a községfejlesztési alap. Az elmúlt évben például 240 000 forintos beruházással modern fénycsővilágítást kapott a község belterülete, 300 ezer forintos költséggel új piactér létesült, felépült a több mint félmillió forint értékű hidroglóbus. Ezen kívül több kisebb-nagyobb községfejlesztési beruházás tette szebbé, kényelmesebbé a falusi' ak életét A múlt évi eredmények összegezése után felmerül a kérdés hogyan fejlődik tovább az idei évben megyénk egyik legnagyobb, s legnépesebb községe — Jánoshalma? Csupity István e társ, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke készséggel szolgált felvilágosítással: Közel ötmillió község fejlesztésre t— Ez évben 4 935 000 forintnyi községfejlesztési alapra számítunk. Ebből a társadalmi munka tervezett értéke 260 ezer forint, de reméljük, hogy a lakosság ennél többet is lesz, hogy szép ten Arik megvalósulhassanak., •— Mik ezek a tervek?... Mire fordítja a tanács az idén a köz ségfejlesztési alapot? — vetem kőibe a kérdést — és Csupity elvtárs máris fejből sorolja: Vteinühálőzat’bővítés — Legfontosabb és legnagyobb munkánk a vizműhálózat bővítése. Erre az idei községfejlesztési alapból 2 millió 600 ezer forintot hagyott jóvá a tanácsülés. ügy tervezzük, hogy ebből az összegből hét kilométerrel bővíthetjük a vízvezeték-hálózatot, de ha a lakosság társadalmi munka hozzájárulása a vártnál nagyobb lesz — még többre is futja az erőnkből. A vízellátás további javítását szolgálja még egy-egy új kút létesítése is — mintegy 250 ezer forint értékben. Ezen kívül a szennyvízlevezető árkok befedésére, csatornaépítésre — amely egészségügyi vonatkozás- bőm is igen jelentős — 500 ezer forintot fordítunk. E nagy munka mellett azonban nem feledkezünk meg apróbb gondjainkról sem... — A bölcsődeépítésre gondol? — Hiszen az nem is olyan „apróság”. .. Bölcsőde épül — önmagában véve nem, hiszen a 40 férőhelyes új bölcsőde építésére kerek 300 ezer forintot terveztünk. De a csatornaépítéshez, vízhálózat-bővítéshez viszonyítva ez az összeg a 150 ezer forintos parkosítással, az 55 ezer forintos társadalmi ösztöndíjjal — már a kisebb tételek közé tartozik, mint ahogyan a száz ezer forintos járdaépítés és a tízezer forintos könyvtárfejlesztés is... Természetesen ezek sem kevésbé fontosak, mint a jó ivóvíz, mert valamennyihez az egész faluközösség érdeke fűző dik. E szép és nagyszabású terv önmagáért beszél, hozzáfűzni valónk még csak annyi lehet, hogy a tervezettnél jóval na gyobb értékű társadalmi támogatást is megérdemel a falu lakói részéről. S ha ebben nem is terveztek túlságosan bátran a falu vezetői és tanácstagjai, reméljük: a falu lakossága a gyakorlati megvalósulás során „helyreigazítja” ezt a kis hibát Lnsztig József községi tudósító Van köbünk hozzá! Hozzászólás a Több felelősséggel című cikkhez Elgondolkozva olvastam a Petőfi Népe vasárnapi számában a járda-letakarításról szóló cikket. Nem értek egyet a bérlőknek azzal a válaszával, hogy ez KIK-ház, semmi közünk hozzá”. De igenis, van! Jómagam is KIK-házban lakom, így azonban még soha nem érveltem. Éppen úgy tisztán tartom a járdát télen, nyáron, mintha a sajátom lenne. Egyedül lakom családommal a házban, jó hosz- szú járda tisztántartásáról kell gondoskodnom, de még soha sem volt ez panaszos. Ahol többen vannak, osszák meg maguk között és közösen végezzék el. A rend, a tisztaság miatt, de a balesetek megelőzése miatt is. Szabó János Kecskemét A lakosság szolgálatában A Tíszafcécskes Cipész Ktsz dolgozói szorgalmas munkát végeztek az elmúlt esztendőben is, s külön dicséretet érdemelnek a lakosság számára végzett javító-szolgálatért Egy esztendő alatt tizenkétezer pár cipőt javítottak meg, s az iskolás gyermekekét mindig soron kívül. A fentiek mellett elkészítettek 5300 pár cipőt is méretes rendelésre, illetve a kereskedelemnek való átadásra. A Tiszakécskei Kisipari Szövekezet egyébként új részleggel bővül ez év február elsejével. Női szabóság kezdte meg működését tíz taggal. Szövetkezés útjára lépett a legtöbb nőiszabó- kisiparos. Már az első napon 42 megrendelő neve került be a szövetkezet mértékkönyvébe. E részlegük tevékenységéből nem hiányzik a ruhaalakítás, fehérnemű-javítás, harisnya-szem- felszedés és gumizás sem, A lakosság szolgálatában — ezt a jelszót igyekszenek megvalósítani, Jólesik a meleg a tél hideg napjaiban. Gátőrén, az Aranykalász Tsz egyik épületében, bú bős kemence mellett asszonyok és lányok simítják a dohánylevelet. Mintegy 26 mázsa termett belőle tavaly, s a termést most készítik elő az átadásra. A kisimított dohányért mázsánként 300 forinttal fizet többet a beváltó. A szövetkezetnek jól jön majd a többlet! (Pásztor Zoltán felvétele) Régi hagyomány — új tartalommal Az idén is megrendezik a bajai asszonybálat Február 17-én, szombaton rendezi meg az alsóvárosi népfront- körben a bajai nőtanács sok vidámságot, jó szórakozást ígérő asszonybálját. Ám ne higgyék, hogy ez valami új „találmány”. Az alsóvárosi népfrontkor minden évben — így farsang táján — egy estére és egy éjszakára kizárólag az asszonyok „elvarázsolt” birodalmává válik, s a zenészeken kívül jaj annak a férfinak — még ha a mulatozó asszonyok egyikének férje is az illető! — aki át merészeli lépni a bálterem küszöbét! Régi krónikák szerint akadt ugyan egynéhány hősködő titán, aki a tilalom ellenére asszonya után merészkedett — de ennek gyászos következményeit csakhamar megtépázott ruházatán kellett „konstatálniaígy hát bele kellett, nyugodni abba, hogy egy évben egyszer — az asszonyok is „visszafizetnekF a férjek gyakori kimaradozásaiért Az asszonybál és az asszonynap megrendezése azonban nemcsak Baján, a környékbeli falvakban is kedves, régi szokás. De míg kezdetben — évtizedekkel ezelőtt — kizárólag a férjek bosszantására, vagy esetleg elégtételre szolgált, ma már régi formájában is új tartalmat tükröz. Nem ritka ugyanis, hogy ezeket az asszonynapokot tanulásra, a világ dolgaiban való tájékozódásra használják fel. Ez történt az utóbbi napokban Ersekcsanádon is, ahol a reggeltől estig tartó asszonynap hetven résztvevője a vidám tereferén és a „hagyományos” birkapaprikás elfogyasztásán kívül megtanácskozta a község fejlődését, a nőtanácsra váró feladatokat, de szó volt az egészségügyi felvilágosító munka megjavításáról és sok más közhasznú dologról is. íme, igy jelennek meg új tartalommal a régi hagyományok. E. É. ELSZÁNT ember Napközben Fogadott prókátor helyett KERÉKPARTOLVAJ testvéreket ítélt él a bíróság — olvasom a minap az újságban. Husz- ka Sándor 23 éves borbási lakos tsz-tagot és a nála két évvel fiatalabb öccsét. Mindketten több kerékpárt „gurítottak” el különböző helyekről. Alkatrészeikre bontották és a vázakat eltüntetve — újak felhasználásával — új kerékpárokat állítottak össze és tettek pénzzé. Sándornak két üzleti betörésért is bűnhődnie kell. Egy hangszerboltból négy és félezer forintos hamonikát lopott, egy vegyesboltból pedig néhány fehérneműt, öltönyt... E részletekre nem tért ki az újság. A Huszka-fiúk ügyében ítélkező bírótól, dr. Szájbei Istvántól tudtam meg ezeket És még többet is. A két fiatalember igen korán árvaságra Jutott. Neveltetésük hányatott volt, sokféle tényező hatott rájuk, s győzött a rossz. — SZEGÉNY FIÜK, — mondja a bíró — büntetlen előéle- tűek voltak még mindketten és sok tőlünk, a társadalomtól füg. gő tényező is közrejátszott abban, hogy a börtönbe jutottak. Például halhatott rájuk a ponyvaregény. Kiderült, a tárgyaláson, hogv Sándor abból merítette az ötletet, amikor a hangszerboltból távoztában kölnit permetezett nyomaira, ,, hogy Húsvéíra készülnek Elekromos ómama A kölni gyermeki áték- és gyer- mekbútor-kiállításon, a játékórával felszerelt éjjeliedény és a tűzbiztos pizsama mellett, bemutatták az „elektromos ómama” elnevezésű készüléket is. A villanyárammal működő készülék állandó mozgásban tartja a gyermekkocsit. A Fővárosi Iparművészeti Vállalat báb üzemébe« már hús I lira készülnek. Több mint kétezer különböző fajta húsvéti I yusz’t készítenek amit a játék- és srortbíltokban árus'tamk | majd. Képünkön: a váll a’a f dolgozói az utolsó simításokat vég- 1 zik az egyik kedves nyuszi figurán. PFTOFI nepe 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelós szerkesztő- Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerke.ztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: I0-SS. Belpolitika' rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér t%, Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. "f7.tzsi in i hónapra 12 t'f \ Ba s Kiskun megyei Nyár- .. vT” Kecskeinét, .a Teleill-lít a nyomozó kutya fel ne vehesse a szimatot”. Ugyanilyen meggondolással a vegyesboltban fű- szerpaprikát hintett szét... — Sokat gondoltam rá: talán nem jutottak volna ide ezek a fiatalemberek, ha a tsz KISZ- szervezete — ahol legutóbb dolgoztak, vagy az állami gazdaságé, ahol korábban voltak — leköti érdeklődésüket, tartalmas programmal, sporttal, jó könyvek kézbeadásával tölti ki szabad idejüket — mondja elgondolkozva a bíró és mennyire igaza van! VALÓBAN érdemes elidőzni egy kicsit e bírósági hírnél és így felvetni a kérdést: megte- szünk-e mindent egy-egy társunkért, hogy a becsület útján tartsuk, a becstelenség mélységes megvetésére neveljük? Nemcsak a KISZ szervezeteiben. Másutt is, ahol emberformálás- -a, egymás nevelésére mód nyí- ik? Vajon nem vagyunk-e elveiének, amikor közvetlen munkatársunk hibáinak láttán — a szólj igazat, betörik a fejed lelytelen elvén — ha11gátunk is tűrjük a kis hiba naggyá >urjánzását? HOSSZAN vihetnénk tovább c ;ondolatot, s a végén mindur- alan erre kell döbbennünk: fo- elősek vagyunk a huszke'"'”'1'1 - ok sorsáért! P. I.
