Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

Mfií. február 1. csütörtök 5 oldat Harminc százalék ImportaBTas-megtakarflás Mi a teendő a páiyaépíték újítása nyomán Ha egy pillanatra megáll vo­natunk Városföld állomáson, fá­zósan tekintünk ki a síneket emelgető, javító vasúti munká­sokra, akik ezt a nehéz munkát télem-nyáron a szabadban vég­zik. Egy hófúvásos reggel kerestük fel a Pályaépítő Főnökség vá­rosföldi hegesztő telepét. Ide hordják be hegesztésre a hatal­mas síndarabokat Új technológia Utazás közben a kerekek egy­hangúan zakatolnak. Ezt az egyes síndarabok közti, a hő­mérséklet ingadozása miatt ha­gyott néhány milliméteres héza­gok okozzák. Nos, itt tudjuk meg, hogy lassan-lassan majd megszűnik a kerekek zakatolá­sa. Űjabban ugyanis a pályates­ten levő sínvégződéseket össze- hegesztik. A vasúti sínek hegesz­téséhez különleges, külföldről beszerzett anyag szükséges. Lapis Péter építésvezető büsz­kén újságolja, hogy telepének dolgozói új technológiai eljárást dolgozták ki. Kovács László, Gyóni Rezső technikusok, Szűcs József és Bogdán Gyula lakato­sok újítása a népgazdaság ré­szére 30 százalékos importanyag megtakarítást eredményez azzal, hogy az eddig használt eszközök átalakítása révéin kevesebb anyag szükséges a sínek hegesztéséhez. Kovács Lászlóval, az egyik újítóval való beszélgetés közben a munkásszellem, az összefogás nagyszerű megnyilvánulása bon­takozik ki előttem. A hegesztő telep nehéz körülmények között dolgozó munkásai öt szocialista brigádban tömörültek. Ahogy pe­dig elsorolják ennek követelmé­nyeit, bizony, azok nem köny- nyűek. Minden munkás szocialista brigádban Megkövetelik a szocialista bri­gád tagjaitól a tervek gazdasá­gos teljesítését. A tagok közül mindenki részt vesz az addigi iskolázottságának megfelelő to­vábbi oktatásban, illetve politi­kai továbbképzésben, a brigád tagjai közös mozilátogatásokat szerveznek és teljesíteni tudják egyik újszerű vállalásukat is: azt, hogy állandó újításaikkal segítik a népgazdaságot. A múlt évben például az itteni dolgozók javaslatai közül 14-et fogadtak el újításnak. Mun*'á 'ukra a hiil föld is felfigyelt A városföldi telep Szentesen levő főnöksége minden újítást Ülés! tarlón a megyei NE3 A megyei népi ellenőrzési bi­zottság tegnap tartotta ez évi első ülését, melyen a Központi Népi. Ellenőrzési Bizottság is képviselte magát. A vendégek részt vettek az elmúlt évben a Bács-K*kun megyei és a hozzá tartozó járási népi ellenőrzési bizottságok munkájának felül­vizsgálatában. Első napirendi pontként e vizsgálat tapaszta­latainak értékelése volt soron. A KNEB — néhány kisebb hiá­nyosságtól eltekintve — orszá­gos viszonylatban is pozitiven értékelte megyénk népi ellen­őreinek tevékenységét. Ezt követően a járási NEB- elnökök bevonásával — az első évnegyed operatív munkatervét tárgyalták meg. Eszerint á leg­közelebbi feladatok között sze­repel többek között tájékozódó vizsgálat a növényvédelem hely­zetéről, különös figyelemmel a téli védekezés végrehajtására, a nagy- és kiskereskedelem együtt­működésének ellenőrzésére, a lakosság igényeinek választék szerinti kielégítése szempontjá­ból és a mezőgazdasági szerződ­tetés honvolításának vizsgálata nyilvántart és mint megtudom az itteni dolgozóktól való be­szélgetésből, pontosan ki is fizeti az ezért járó jutalmat. Múlt év­ben mintegy 7000 forintot fizet­tek ki a kisebb-nagyobb város­földi újításokért A szorgalma­san dolgozó kollektíva munká­jára a külföld is felfigyelt, a múlt évben Romániából, Len­gyel országból, az NDK-ból és Nyugat-Németországból is vol­tak itt tapasztalatcserén. Most éppen a filmeseket várják: ok­tatófilm készül az itteni munká­roL -ts.-r. Szerkesztői üzenetek Sólymost János, Rém. Az íróasz­talnak is használható szekrénykét a kecskeméti bútorkiállításon láttuk Beszerezhető csaknem valamennyi bútorüzletünkben — így Kecskemé­ten is —, ahol az árról pontos fel­világosítást adnak. Alt Imre, Kecskemét. A családi tűzhely védelmében írott cikkünk nyomán küldött javaslatait köszön­jük. Hasznosítani fogjuk. rnagasabbrendű útvonalakra való ráhajtás esetén? — faggatja hallgatóit a KRESZ-szbályokról Kállai István tanfolyamvezető. A kérdés nagyon célszerű, hiszen a jelenlevők a Solti Gépállo­más és körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek traktorosai. — A közlekedésrendészeten kívül megismerkednek a mezőgazdasági erő- és munkagépek szerkezeltanával, műszaki alapfogalmakkal, balesetvédelemmel, műhely- és vezetésgyakorlaton vesznek részt. A kéthónapos tanfolyam elvégzése után Kecskeméten tesznek vontatóvezető vizsgát. Kétszáz IioMoh kertészkednek Vesetőségrálasktás a keceli Kinizsi Szakszövetkezetben StKFRÜK volt A napokban tartotta vezető­ség választó küldöttgyűlését a ke­celi Kinizsi Szakszövetkezet, amely egyébként az ország leg­nagyobb szőlős szakcsoportja. Több mint 4100 kataszteri . ü- don gazdálkodik és 673 családot tömörít tagjai sorába. A vezető­ségválasztást nem is tudták más­ként lebonyolítani, csak úgy, hogy előbb küldöttgyűléseket rendeztek, s a küldöttek útján választotta meg a tagság az új vezetőséget. Az 500 embert befo­gadó keceli művelődési házban tartott gyűlésükön részt ved _ gazdasági osztályának^vezetője, isiire ébredünk február 5-én? Simó Tibor, a MÉSZÖV elnök- helyettese és Morvái Ferenc, a Földművesszövetkezetek Kiskő­rösi Járási Központjának elnö­ke is. Dr. Szőke János, a szak- szövetkezet elnöke számolt be az következő határozatokat hozták: Ebben az évben — amennyi­ben a terméstől függően elegen­dő anyagi eszközök állnak ren­delkezésükre — 64 hold szőlőt telepítenek. A 14 holdas szőlő­szaporító iskolájukban 350 ezer szőlővesszőt gyökereztetnek. A tagosításkor összeadott 200 hold szántóföldön közös gazdálkodást vezetnek be, amelyen fűszerpap­rikát, káposztát és egyéb zöld­ségféléket termelnek szerződés­re. Ez képezi majd tulajdonkép­pen a szakszövetkezet fejlettebb szocialista szektorának alapját. Művelését saját erőből a lehető legnagyobb mértékben gépesítik. Ezenkívül fellendítik a jószág­tartást, a szőlők talajerő-után­pótlása érdekében. A tagság mind a küldöttvá­lasztásokon, mind a küldöttköz­gyűlésen megelégedését fejezte ki a vezetőség munkája iránt és újra a régi vezetőséget bízta meg a szakszövetkezet ügyeinek inté­zésével. N. O. A kisipari szövetkezetek Budapesten rendezett országos műkovács és műlakatos kiállításán sikerrel szerepelt Bács- Kiskun megye három szövetkezete. A Bajai Vas- és Fémipari Ktsz, a Kecskeméti Ezermester Ktsz és a Kalocsai Vas- és Fémipari Ktsz több olyan munkát mutatott be, melyek közér­deklődésre tartanak számot. A kovácsolt vasgarnitúrák mellett külön elismeréssel jutalmazta az OKISZ a kiállított hamutartó­iét virág-, illetve gyertyatartókat, asztali és állolampakat és ízléses kis asztalokat. — Képünkön: a kiállítás egyik szép rész­lete, a Kalocsai Vas- és Fémipari Szövetkezet dohányzó gar­nitúrája és állólámpá ja. elmúlt év eredményeiről. — Egyike vagyunk a környék legkorábban alakult szakszövet­kezeteinek, működési engedé­lyünket 1960 decemberében kap­tuk meg — mondta többek kö­zött. — Egy év alatt számottevő eredményeket értünk el. Szőlö- j és gyümölcsös telepítésre 212 I hold egybefüggő homokos terü­letet alakítottunk ki, amelyen I 36 hold nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőt már el is tele­pítettünk. Saját erőből vásárol­tunk egy UE—28-as traktort a hozzávaló munkagépekkel. Átvettünk egy 1600 hektoliter befogadó képességű borpincét, ahol részben a szakszövetkezet közös borkészletét, részben a hordóval nem rendelkező tagja­ink borát tároljuk. A tavasszal a gyümölcsfák ápolására meg­szerveztük a közös mészkénlé- főzést, motoros és háti perme­tezőgépeket, porozógépeket bo­csátottunk a tagság rendelkezé­sére. Ez nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy szakszövetkezetünk tagjai 60 vagon gyümölcsöt ad­tak a népgazdaságnak, amelyért két és félmillió forintot kap­tunk. Szőlőterületünk 800 hold, mely­ről 12 600 hektoliter termést szü­reteltünk le. Ebből 10 600 hek­tolitert szerződtünk, de termé­sünk 90 százalékát — 11 550 hek­tolitert — adjuk át az államnak. Ez annyit jelent, hogy az ország szerződött árubor-készletének 1 százalékát a mi szövetkezetünk adja. (Az Alföldi Pincegazdaság 512 ezer hektoliter bort szerződ­tetett, ami az ország szerződéses borának kb. 50 százaléka. — (A szerk.) A beszámoló után igen sok felszólalás hangzott el. majd a Ha mostanában két em­ber találkozik egymásai, néhány mondat után bizonyosan a vi­lág végére terelődik a szó. A legtöbb esetben tréfás hangon: „Igen, majd február 5-e után, ha túléljük a világ végét.” Azok, akik tréfának veszik a dolgot, nyilván nem is hisznek ilyesmiben. Vannak azonban szép számmal, akik komolyan veszik a babonás rémhíreket. Az emberi fantázia és a hi­székenység bámulatos dolgokat produkál. Kozmikus katasztró­fáról suttognak baljóslatú híre­ket: „ketté válik a Föld”, „üstö­kössel találkozunk”, mely ma­gával ragadja légkörünkéit, „tü­zet fog okádni a Nap” és fel­perzseli a földi életet, „konti­nensek süllyednek el” — még szerencse, hogy a kis Magyar- ország megmarad, mert távol van a tengerektől, amelyeknek vize elárasztja a parti országo­kat. Olyan rémhírek is vannak, hogy újra kitör a Gellérthegy — amely tudvalévőén soha nem. volt vulkán. És ki tudná elso­rolni, mi minden rémületet tud­nak kitalálni még az emberek. Mondják, hogy három napos sötétéség lesz — erre ezrével vásárolják a gyertyát és gyufát és megszenteltetik azt, — de hogy miért lenne sötétség, arra senki nem tud választ adni A felvilágosultak és azok a józan emberek, akik hallgatnak a tudósokra, csak mosolyognak mindezen. Moso­lyognak és csodálkoznak, hogy ezek a középkori babonák még mindig rettegésben tudnak tar­tani embereket a XX. század­ban is. Ha megkérdezzük a megíé- ’említett embereket, miért kel­lene jönni a katasztrófának, ázt' mondják: „a rádió is beszélt róla és az újságok is megírták, meg a csillagászok is kiszámí- 'ották.” A Magyar Rádió e tekintet­ben soha nem mondott mást, mint ennek az ellenkezőjét, az újságok is csak azt írták, hogy a hiszékeny emberek felülnek a- ostoba babonáknak. A csil­lagászok pedig határozottan azt állítják, hogy semmiféle égitest nem jön a Föld közelébe, nem ütközünk össze sem bolygóval, sem meteorrajjal, sem pedig üstökössel. Egyszerűen az tör­ténik, hogy amint az út men­tén haladva a sürgönypóznákat nagyjából egy vonalban látjuk, ugyanúgy a Földről nézve most több égitestet látunk egy vo­nalban. De amint a sürgönypóz­nák nem mennek közelebb egy­máshoz, úgy a bolygók sem. Ezer évekre visszamenően ki tudjuk számítani, hányszor volt már ilyen és hasonló helyzet a bolygókkal és mikor lesznek ilyen helyzetek a jövőben, mert azokat semmiféle erő nem térí­ti le szabályos pályájukról és a Föld tengelye sem ferdülhet el. Tudjuk azt is, hogy a törté­nelem folyamán hánvszor ter­jedtek el már ilyen rémületkél- tő hírek és azt is tudjuk, hogy a titokzatos jósok mindig szé­gyent vallottak. Nem vagyunk próféták, de azt mégsem lesz nehéz meg­mondani. hogy mire ébredünk február ötödikén. Ugyanolyan nap lesz, mint más években. Sem a Föld, sem pedig az égi­testek nem vesznek tudomást arról, hogy miket hireszteltek -óluk. A ma még „mindentudó” iósok és a rémületkeltő hírek terjesztői pedig egy ideig nem hallathatják szavukat. Hivatkoz­nak majd arra, hogy ők maguk sem gondolták komolyan, csak mákoktól hallották. De azok, akik egyébként jószándékűak, ~supán hiszékenyek, szégvelni foeják magukat, hogy felültek a híreknek. Dr. Kulin Ovörgy, az Uránia Cs!11« gvizsgáld igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents