Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-06 / 30. szám
« 1982. február 8. tedd 5 oMM Béke- és barátságest Gsávolyon Vasárnap este nagy sikerrel rendezték meg Csávolyon a 'béke és barátság estjét. A művelődési házban összegyűlt népes hallgatóság előtt Faludi Gábor élvtárs, az MSZMP járási végrehajtó bizottsága agitációs és propaganda osztályának vezetője mondott beszédet. Faludi elvtárs különösen részletesen szólott az SZKP XXII. kongresz- szusanak jelentőségéről, valamint a járás mezőgazdaságának fejlődéséről, a kulturális igények megnövekedéséről. A járás szövetkezeteiben az egy munkaegységre jutó átlagjövedelem például elérte a harminc forintot. A műit évi aszályos esztendőt figyelembe véve ez jó eredménynek számít, s elérésének titka nem csupán a szorgalmas munkában rejlik, hanem abban is, hogy egyre emelkedik a kulturális színvonal is a községekben. Évről évre több könyvet olvasnak, vásárolnak a falvak lakói. A járási földművesszövetkezeti könyvesboltok forgalma az 1960. évi 360 ezer forinttal szemben a múlt évben már meghaladta a félmillió forintot. A nagygyűlésen felszólalt még Ognyenovics Milán, a Délszlávok Magyarországi Szövetségének főtitkára, aki a hazánkban élő nemzetiségiek egységéről, a második ötéves terv célkitűzéseiről, s az időszerű külpolitikai eseményekről beszélt részletesebben. A jól sikerült béke-est a bat- tanyai népi együttes délszláv, román, és magyar nyelvű műsorával ért véget. * 'Tjatidnak a nalanáeí-oezztSk A vezetés színvonalának eme. léséről szóló párthatározat szellemében a bajai járási nőtanács tanfolyamot szervezett a nőtanácsi vezetők részére. A tanfolyam ma, február 6-án kezdődik és három napig tart. Tematikája szerint a részt vevő asszonyok előadást hallgatnak meg a nemzetközi helyzetről, az ötéves terv feladatairól a bajai járásban, a mozgalmi feladatokról, az iskolapolitikáról és még több, a nőtanács munkájával összefüggő témáróls A pártélet hírei A kecskeméti járásban valamennyi pártalapszervezet megtartotta január havi taggyűlését, amelyen a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa A NAGY ATTRAKCIÓ — Kedves közönségünk! Sajnálattal bejelentjük, hogy közbe nem jött akadályok miatt a világ vége elmarad! Szezonvégi kiárusítás! H kereskedelem állia az „ostromot“ A REGGELI nyitás óta változatlan hevességgel tart az „ostrom”. A népes vevősereg nem hátrál... Mindenki iparkodik mihamarabb a pulthoz jutni, s kiválasztani a megfelelő árut, amire éppen szüksége van. A méteráru-osztályon vagy harmincán várakoznak. — De szép selyem! Mennyiért adnak ebből egy métert? — kérdi valaki az eladótól. — Negyvennégy forint 80 fillér az ára. Szombaton még 64 forintba került. Azóta harminc százalékkal olcsóbbodott. — Kérek belőle három és fél métert. — Igen, máris adom! Faragó Antal eladótól megtudjuk: óriási az érdeklődés a leszállított áron kapható méteráruk iránt. Háromszáz méter fémszálas brókátselyem kelt el Sík egyéb árucikken kívül hétfőn délelőtt. Érthető az érdeklődés, hiszen a korábbi 153 helyett már 107—108 forintért adják méterét. Olcsóbb lett a téli- kabát-anyag is. Egy méter ára 485 forintról 391 forintra csökkent. A DIVATÁRU-osztályon öt eladó szolgálja ki a vevőket. De még így is alig győzik a sok munkát. Reggel óta mintegy négyszázan fordulták meg náluk, legnagyobb részt nők. — Hogy mit adtunk el eddig? — keresgél a blokkok között az egyik eladó. — Hát... nehéz lenne elsorolni mindegyik árut, csalt a fontosabbakat említem. Száz hálóinget, háromszáz kom- binét, száz ágykabátot, kétszáz férfi-inget... és így tovább. A 30—40 százalékos olcsóbbodás híre- hamar elterjedt a városban, meg a környező községek ben. A CIPŐOSZTÁLYON sem téti ’ ednek az eladók. Egymás Után kerülnek le a polcokról a nőj és férfi cipők. Ma délelőtt már 150—160 párt adtak el belőlük, kétszer többet, mint múl van lábbelivel: az osztályon felkészültek a szezonvégi kiárusítás idején várható forgalomra! K. A. útmutatásainak hasznosításáról tanácskoztak. A taggyűléseken mintegy 200 pártonkívüli dolgozó is részt vett és közülük többen fel is szólaltak. A dunavecsei járás pártalap- szervezeteinek titkárai számára egyhetes továbbképző tanfolyam mot tartottak január 29-től február 4-ig Dunaújvárosban. A városi tanács tanácstermében megtartott tanfolyamon 75 pártalapszervezet titkára vett részt. A titkár elvtársakat a járási pártbizottság vezetői tájékoztatták a pártmunka időszerű kérdéseiről, az újjáválasztott pártvezetőségek feladatairól. Február 5-én, hétfőn tartotta ülését a kiskunfélegyházi járási és a bajai városi párt-végrehajtóbizottság. A kiskunfélegyházi járási párt-vb a párt- és KISZ- oktatás eddigi tapasztalatairól, a bajai városi párt-vb pedig a helyi Villamosipart Gyár személyzeti munkájáról tanácskozott. Kilenc községben rendezték meg a pártszervezetek a kecskeméti járásban a téli tanfolyam mókát a termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozók számára. A tanfolyamok temati. v- jában a XXII. kongresszusról, az ötéves tervről, a tsz-ek megerősítésének tennivalóiról valamint szakmai kérdésekről szerepelnek előadások, A tanfolyamok iránt igen nagy az érdeklődés. Mesterházi Lajos író Kunszentmiklőson Mesterházi Lajos író február 4-én Kunszentmiklósra. látogatott. Délután 5 órakor a községi pártbizottság klubtermében találkozott az irodalomkedvelő közönséggel. A fővárosi Író Az cl-' ménytöl az írásig címmel tartott érdekes előadást. Ebbén azt fejtegette, hogy nem esik messze egymástól az írás és olvasás művészete. Hangsúlyozta: aki elolvassa a könyvet — lényegében újra alkotja. A mű csak vázlat; eleven, színes képpé az olvasó varázsolja. A közönség nagy tetszéssel fogadta az előadást. Jogászbál Kecskeméten Estétől reggeli táncoltak, mulattak a már hagyományossá vált — és ezúttal is kitűnően sikerült —• kecskeméti jogászbálon, amelyre a megye minden részéből érkeztek vendéget Legyőzhet] uk-e az időt? A* elmúlt esztendőben megkezdődött az ember űrrepülésének korszaka. A gyors fejlődés láttán szinte biztosra vehetjük, hogy utasszállító rakéták még a ml életünkben eljutnak a Holdig és a két szomszédos bolygóig, a Marsig és a Venusig. De vajon eljutunk-e messzebbre. Elér- hetjük-e valaha is a csillagokat? Más szóval eljuthatunk-e a végtelenbe? A probléma ma még csupán elméleti jelentőségű, mégis szembe kell nézni vele, mert ne felejtsük el: az űrhajózás valamennyi frissen megoldott kérdése tegnap szintén elméleti síkon mozgott. A Tér és Idő mélységei A világegyetem távoli tájainak megközelítésében az idő ígérkezik legnagyobb ellenfelünknek. Korlátlannak hitt térbeli mozgásunknak az idő szab határt: az ember élete véges, a kozmikus távolságok pedig szinte mérhetetlenül nagyok. Egy holdutazás még lezajlik két hét alatt, s a Mars bolygót is megjárhatjuk 33 hónap alatt. A legkülső bolygóval, a hatmilliárd km távolságban keringő Plútóval már bajba kerülünk. Ha rakétánkat ugyanis olyan minimális sebességgel indítanánk, amely még éppen elegendő a Pluto eléréséhez, az oda-visszautazás ideje 92 esztendeig tartana, ami már több mint az átlagos emberélet hossza. Nyilván gyorsabb rakétákat kell építeni, mert 40—50 évnél tovább a Földről elmaradni még akkor is ir» reális, ha késői utódaink átlagos életkora megduplázódna. És ml van a Naprendszer határán túl? Elképzelhetetlen „szakadék”, hiszen a" legközelebbi csillagig kereken 10 billió km-t kell megtennünk, ami t fény másodpercenkénti 300 003 iin-es sebességével is több, mint 4 hoz képest. Ez annyit jelent, hogy míg a Földön esetleg évtizedek, vagy évszázadok teltek el, az űrutasok alig néhány évet öregedtek; az őket útjára bocsátó nemzedék már réges rég halott. Látogatók a múltból Ha földi órán mérve, egy űrhajó nyolc évig van távol, s közben a fény sebességének 72 százalékára gyorsult, órája csak hét évet mutat. A fénysebesség 86 százaléka esetén az idő „feleződik”: földi Időben ha tíz év telt el, az űrutas órája öt évet mutat, szervezete Is csak eny- nyit öregedett. Negyven földi évi távoliét esetén 298 500 kilométeres csúcssebesség esetén órája 12 évet mutat, szervezete 28 évvel kevesebbet öregedett, mint a földlakóké. Tegyük fel, hogy űrhajósunk a Földön hagyta Ikertestvérét, aki aggastyánként fogadja még mindig fiatal, délceg űrhajós Ikertestvérét. A fény- sebesség 99 százalékára felgyorsult űrhajó utasai 65 év alatt megjárnák az Antares óriáscslllag vidékét, míg a Földön 465 év pergett le ezalatt. Képzeljük el, hogy a távoli jövőben ősember kinézésű, emberszerű lények vezette űrhajó érkezik a Földre. Az utasok nagy nehezen megértetik, hogy ők Is „földiek”, s hogy 299 998 kilométeres sebességre felgyorsított űrhajójuk órája 33 évet mutat, míg a Földön kereken 10 000 év telt el eltávozásuk óta. Az akkori újkor emberei méltán mondhatják, hogy látták elődeiket, a rég letűnt Idők, az emberiség őskorának hozzájuk alig hasonlító példányaik Gyorsjáratú űrhajó híján ma mindez csak elmélet. A tudomány mégis szilárdan hiszi, hogy utódaink legyőzik az időt és eljutnak a legtá* , volabbi csillagokig |s. GAUSEB KABOlig. évig tartana. A Jelenkor leggyorsabb rakétája, az 1961. február 12-én kb. 12 km másodpercenkénti sebességgel indított szovjet Venus-rakéta kereken 100 000 évi szakadatlan száguldás után érkezne meg a legközelebbi csillag birodalmába. Ilyen sebességgel Ilyen távoli célpontok felé embert nem indíthatunk. Kérdés, ml történik akkor, ha űrhajónk sebessége megközelíti a fény sebességét? A legközelebbi csillagot 4,5 év alatt érnénk eE A klasszikus fizika törvényei szerint Ilyen sebességgel sem juthatunk messzebbre, mint »menynyire az ember véges életéből futja, legfeljebb 50—100 fényév távolságig. Pedig a csillagok zöme 25—75 ezer fényév távolságban van, Tejútrendszerünk, a 150 milliárd alkotta lapos, lencse alakú, spirális szerkezetű Galaxis átmérője 100 000 tényév. Hogyan tudnánk ezt a roppant csillagvárost körüljárni? A legközelebbi távoli világsziget az Androméda Köd csillagainak fénye 1,5 millió évig van úton a Tér sötétjén keresztül, míg hozzánk eljut A legtávolabbi Ismert csillagrendszerek 5—6 milliárd fényév távolságban vannak, ami annyit jelent, hogy ma, amikor tanulmányozott fényűk elindult útjára, a Nap és a Föld, mint égitest még nem is léteztek. Gyorsan .járj, tovább élsz? Az ember még gondolatban sem tud belenyugodni a vereségbe és elméletileg megoldást keres a legnagyobb ellenfél az Idő megfékezésére. A modern fizika egyik legkiemelkedőbb pillére, az Eins tein-féle relativitás-elmélet már fel la csillantotta ennek lehetőségét. Einstein elmélete nyújtja egyelőre az egyetlen lehetőséget a kérlelhetetlenül múló Idő „lelassítására”, s egyben arra, hogy az ember valaha olyan égitestekre la eljusson, amelyeket tőlünk sok ezer, vagy millió fényév választ eE A relativitás-elmélet s azon kísérletek hoszú sora, amelyeken ez az elmélet nyugszik, arra tanít bennünket — még akkor is, ha ez látszólag ellenkezik a mindennapos tapasztalatokon alapuló ún. Józan észszel — hogy nincs „független” idő, amely az eseményektől nem befolyásolva, egyhangúan telik. Az Idő mértéke, folyása a sebességtől, a mozgási állapottól függő tényező. Teljesen értelmetlen dolog például földi órával mérni azt az időt, amelyet egy gyorsan mozgó űrhajó utasai élnek át Azt Is mondhatnánk, másképp jár és más Időt mutat a sebes űrhajó órája, mint a bozzáképest nyugalomban levő földi — bár azonos szerkezetű óra. Az űrhajó visz- szaérkezésekor mindig kiderül majd, bogy a „megsétáltatott” óra késik (és sohsem siet) a földihez képest, sőt azonos Időt sem mutathat S hogy mennyi a késés, az mindig az űrhajó menetsebessége és órája által mutatott „saját” Ideje határozza meg. Kis sebesség (a mai rakéták sebességét még Ide soroljuk!) esetén a két óra közti elérés ki sem mutatható — hétköznapjainkban ezért nem vesszük észre az Idő sebességtől függő voltát. A fény sebességével összemérhető gyors mozgás esetén, az űrhajó minden időmérő eszköze erősen késni fog a földi órák
