Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-04 / 29. szám
1962. február 4. vasárnap S. oldal Megyénkben tizennyo'cezer úttörő vesz részt az idei kulturális szemlén Az idei úttörőszemlét, amely a KISZ kulturális szemléhez tartozik, a Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége a VIII. Világifjúsági Találkozó tiszteletére „Béke és Barátság” elnevezéssel együttesen rendezi. Az 1962-s évben arra törekednek, hogy minden művészetet kedvelő gyermeket, úttörőt, őrsöket, rajokat és csapatokat újabb dalok, versek, mesék és táncok. tanulására és bemutatására ösztönözzenek. A gyermekekkel megismertetik majd más népek táncait, dalait, a szomszédos országok pionírjainak életét, hogy ezzel is elősegítsék a baráti kapcsolatok további elmélyítését A Bács-Kiskun megyei Üttőrő Elnökség mellett működő kulturális bizottság is megtette a kellő intézkedéseket, hogy sikerrel záruljon az idei úttörőszemle. A megyei úttörő elnökség tájékoztatása szerint a szemlén 260 csapat vesz részt, mintegy 18 ezer úttörő és kisdobos részvételével. A községekben március 10-től április 10-ig, a járásokban április 10-től 30-ig bonyolítják le a bemutatókat. A megyei szemlére májusban hét emher ressíeffe életét n múlt héten Közlekedési krónika Vezessünk óvatosan a síkos utakon! kerül sor Baján. A megyei, illetve budapesti szemlék legjobbjait a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége a tanév befejezése után meghívja majd Csillebércre az országos bemutatóra. Itt a legjobb teljesítményt nyújtókat megjutalmazzák. Hercegszántón tartotta ülését a bajai járási párt-végrehajtóbizottság A bajai járási párt-végrehajtóbizottság február 3-án, szombaton Hercegszántón tartotta meg ülését. A végrehajtó bizottság üléséinek napirendjén a helyi párt-alapszervezetek politikai tevékenységének megtárgyalása Népfront bizottsági ülés Kecskeméten Szombaton délelőtt tartotta ez évi első ülését a Hazafias Népfront Kecskemét városi bizottsága. Az ülésen Lakos Alfréd, a bizottság titkára terjesztette elő az éves munkatervre vonatkozó javaslatokat, majd a város 1962—63. évi fejlesztési tervéről Reile Géza a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke tájékoztatta a bizottság tagjait. A beszámolót követő vitában sok felajánlás hangzott el a városfejlesztési tervek teljesítése érdekében, többek között a bizottság védnökséget vállalt a Bogovies-falusi útépítés fölött. A termelőszövetkezetek megszilárdítása és a köztisztasági helyzet megjavítása érdekében is számos olyan határozatot hoztak, amelyek fontos iránymutatásul szolgálnak a bizottság tagjai és aktívái számára az eljövendő hónapokban. szerepelt. Az értekezleten rész! vettek a községi pártvezetéséig tagjai, a helyi termelőszövetke- zeték párt-alapszervezeteinek titkárai, valamint a közös gazdaságok elnökei, továbbá a tömegszervezetek járási vezetői. A végrehajtó bizottság a pártmunka eredményednek elismerése mellett, a párt és a tömegek közötti kapcsolat további erősítésére. a párt gazdaságszervező tevékenységének javítására, az ötéves terv megvalósítása érdekében végzendő céltudatos munkára, a termelőszövetkezetek megerősítésére, a helyi adottságok, lehetőségek megfelelő hasznosítására hozott határozatot. A járási párt-végrehajtóbizottság elhatározta, hogy legközelebbi ülését Bátmonostoron tartja meg február 9-én, pénteken. Hat közúti baleset — ezek közül két halálosan végződő — szerepel a múlt heti rendőrségi krónikában. Kiskunfélegyházán Móczár Imre figyelmetlenül lépett le a gyalogjárdáról, és Veréb János motorkerékpárjával elütötte. A motoros is, a gyalogos is kórházba került. Ugyancsak Kiskunfélegyházáról jelentették a Hajnal József ittasága miatt történt másik balesetet is. A részeg motorkerékpárvezető egy útmenti árokba rohant, s pótutasával együtt megsérült. Jurászik Pál izsaki lakos pót- Otaséval együtt részegen ült fel motorkerékpárjára, s nekiment egy villanyoszlopnak. Társa súlyosan megsérült, ő maga pedig — három napi eszméletlen állapot után — a kórházban meghalt. Szintén halálos kimenetelű vo't az Akasztó—Csengőd kö rött történt, tíz ember életét veszélyeztető baleset is. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság pótkocsis vontatóját Varga Imre a síkos úton fiavelmetlerrül vezette, emiatt a pótkocsi megcsúszott és az árokba borult A rajta ülők közül Nagy Mihály akasztói lakos életét vesztette, egy másik személy pedig eúlvosan megsérült. A halálos balesetért Varga Imrét felelősségre vonja a rendőrhatóság. Kecskeméten január 29-én Cs. Molnár József, jászkíséri lakos tehergépkocsi-vezetés közben nem adott áthaladási elsőbbséget Dávid János budapesti személygépkocsi-vezetőnek, s ezért mindketten összeütköztek. Szerencsére egyikük sem sérült meg, a személygépkocsiban azonban ötezer forintos anyag kár keletkezett Szabálysértésekről Is érkeztek jelentések. Andó János, a bajai Szabadság utcában 15 helyett 40 kilométeres sebességgel közieke. dett, az EB 21—54 forgalmi rendszámú motorkerékpár tulajdonosa az Április 4-e téren, egy kanyarban nem használt előzési irányi el zést. A rendőrség a szabálysértők ellen eljárást indít A síkos Utakon a téli időjárás miatt nagy a baleseti veszély. Hogy elkerülhessük a baleseteket. tanuljuk meg alaposan a KRESZ 38. és 39. paragrafusát, melyek a járműveknek a 'akott területeken belül és kívül megengedett sebeséggel és a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályokkal foglalkoznak. Obsitosokat búcsúztattak Kecskeméten Kecskeméten a városi tanács közgyűlési termében szombat délután ünnepélyesen búcsúztatták azt a négyszáz. 50. életévét betöltött férfit, akik már nem tartoznak a tartalékos had-. kötelesek közé. Az obsitosokat a Kecskeméti Járási Kiegészítő Parancsnokság nevében Szilágyi János százados búcsúztatta és emlékezett meg eddigi munkás életükről. Az ünnepeltek tiszteletére a kecskeméti úttörőzenekar játszott indulókat ZÄRSZÄMADÄS IDEJÉN Őrségváltás..« (Szegő Gizi rajza.) Külvárosiak Szürke felhők gyülekeznek a Duna felett. A csendes táj, nyugalmasan pipázgató gyárként ényeivel, kissé távolabb meglapuló aprócska házaival már éjszakai pihenőre készül. Ilyenkor télen — úgy tűnik — a külváros szerény házácskáiba előbb kopogtat az álom, mint a neonfényben fürdő belvárosiba. A külvárosban sétálunk. Csendesen kopp annak a léptek az alvó házak között. Egy-egy kihunyt szemű ablak láttán azon tűnődöm: vajon ki pihenhet itt, s milyen lehet álma? Miről álmodhat a dokkmunkás, a régi halászdinasztia sarja, vagy a hajdani csempész unokája? Mert az itt élőknek régen kizárólag csak a Duna volt a „kenyéradó” gazdájuk, S ha kellett fortéllyal, csellel vették el tőle, s birtokló uraitól amit önmagától nem adhatott.. De nini! Itt világosak az ablakok! Barátságos, hívogató fényüknek nehéz ellentállni, de mielőtt átl^vnénk a küszöböt, kísérőm, Petrik István, a Baja városi népfrontbizottság titkára az ablakhoz húz s befelé mutogatva magyarázza: <==. Látja azt az asszonykát a kát gyerekkel? Amott a másik asztalnál azt h beszélgető embert is? Az az asz- szonyka férje. Minden este eljönnek televíziót néznek, beszélgetnek. — Mit tud még róluk? Régóta ismeri őket? — Tavaly, amikor az egyik tanácstagi beszámolómat tartottam a körben — ismertem meg az asszonyt. Az utolsó felszólaló volt. Csendes, meghatódott szarni még most is a fülembe csengenek, Elmondta, hogy a férje dokkmunkás, 10— 12 órát dolgozik naponta. Míg nem alakult meg a népfrontkör — munka után, piszkos, nyűtt ruhájában — egyenesen a kocsma felé vette az útját. Egyetlen nap nem múlt el rettegés nélkül. Ha ittasan jött haza, se vége, se hossza nem volt a gorombáskodásnak. A gyerekek sírtak, s nem egyszer éhesen feküdtek le... Kísérőm elhallgat, cigarettára gyújt és én feszült érdeklődéssel lesem a történet folytatását. ö mintha kimondatlan kérdésemre válaszolna, már csak , ennyit mond: — Amikor megalakult a népfrontkor, néhány jobbérzésű, lelkiismeretes cimbora csalta ide a férjet — de a családdal együtt. Azóta itt üldögélnek — minden este — a férj frissen vasalt ingben, gondosan megborotválkozva, kimosakodva ... ■— De mit mondott az asszony? Hogyan történt? — ö maga sem tudja, de nem is ez a fontos. Akkor csak annyit szólt még, hogy ,mz isten áldja meg, aki ezt a kürt kitalálta...” — Az ám! Mikoris ,.találták ki”? — Három évvel ezelőtt, 1959 elején. De akkor még nem ilyen volt. Csak a négy fal merede- zett, üresen kongott az egész ház... A kör tagjai festették ki társadalmi munkában, az asszonyok súrolták a padlót, mosták az ablakokat, s takarítják még ma is. Aztán szép lassan, saját erejükből berendezgették. Egyszer függönyöket, aztán asztalokat, székeket vettek végül egy televíziót. Otthonná, igazi barátságos klubbá varázsolták — s közben maguk is összetartó, egységes közösséggé ková- csolódtak, akik felelősséget éreznek egymás iránt. — És mi csalja még ide őket? — A tanulási, szórakozási lehetőségek. Minden hónapban rendeznek egy-két ismeretterjesztő előadást, gyakran keskenyfilm-vetítést — és hát a televízió, meg a jó beszélgető, vitatkozó cimborák... Néha vendégek is jönnek. Legutóbb a• honvédség kul- túrgárdája adott műsort. De utána is itt maradtak — s ez nagy élmény volt. KlS7.-esek voltak, előzékenyek, kedvesek, öntudatosak — sokat beszélgettek, még táncoltak is a kerület lakóival, úgyhogy kérésükre a kör vezetőségének most levélben kell megköszönnie a vendégeknek ezt a szép estét ... Sokáig beszélgettünk, közben szedelőzködni kezdtek az emberek. Visszaindultunk hát mi is a város felé, de gondolataink nem tudtak szabadulni a szentjáno- siaktól. Különösen az a hír lepett meg, hogy e városrészt paláira ÍtéltékF a város vezetői. A víz- és gázvezeték építésére felajánlott társadalmi munkát például már el sem fogadták. Ez nem meglepő, ha hozzávetjük, hogy még egy fáskamra építésre sem adnak engedélyt. — „Annak ideién kevesebbet kell maid fizetni a kisajátításért” — mondják a város vezetői. — Igen, de mikor kerül erre sor? — Nem tudjuk pontosan, csak a távlati tervben van még „elrendezve?’ a dolog... feleli kísérőm. A tervnek e részéről meglehetősen ellentmondó véleményeket hallottam később. Az egyik mellette szóló érv, hogy a városnak a Duna felé kellene terjeszkednie, így válna szép, igazi fürdővárossá Baja. Ami ellene szól az, hogy túl sok áldozatba kerülne. Ez a város legmélyebben fekvő része, feltöl- tés nélkül semmi esetre sem lehet ide építkezni. A szanálási költségekkel együtt az nagyon megdrágítaná az építkezést. Hogyan dől el a vita? — Ma még nem tudni. Egy azonban bizonyos: belátható időn belül — 10—15 év távlatában — nem lesz erre anyagi lehetőség. És addig maradjanak víz és gáz nélkül a szentjáno- siak? Azok a szentjáno- siak, akik szívvel-lélek- kel munkálkodnának azon, hogy szellemiekben, s külsőségekben is megszűnjék a kiáltó ellentét a belváros és a külváros között? Reméljük ezt a körülményt mérlegelik majd a város vezetői, s olyan megoldást találnak, mely időlegesen sem fosztja meg e jelentős városnegyed lakóit az általános fejlődés nagyszerű lehetőségeitől. Eszik Éva Több felelősséget A szapora hóeséssel beköszöntött az Igazi tél. Örömmel fogadja a hóbundái a szunnyadó határ — kivéve a vadállományt —, a kellemes meleg szobából kitekintve, kedvteU őssel szemléli az ember a hópihék táncos hullását A szánkózás! lehetőségnek ujjonganak a prerekek, de egy-egy pezsdítő hócsatának a felnőttek is. Tagadhatatlan: szépek, kellemesek a tél örömei. De vannak ám bosszúságai is! Például a síkos úttest, az eltakarítatlan járda, amelyek nem ritkán súlyos emberi szenvedés okozóivá válnak. Nézzük csak, hogyan Is állunk a hó el takarítással Kecskeméten? A városi tanács vb műszaki osztálya nagy szervezeti átcsoportosításokkal egyidejűleg iparkodik megoldani ezt a munkát. A csoport a napokban vette át a községgazdálkodási vállalat 10 fős köztisztasági részlegét. Az átvétellel lehetővé vált a részleg létszámának kiegészítése. Ha a szükség úgy kívánja, — mint például most is — az utak, az átkelő szakaszok és a közületek előtti járdák hóeltakarításával besegítenek mintegy 25-en a parképítők is. Ez a feladatkör tehát a lehetőségekhez képest megoldódott. Van látszata. .De mi az oka városszerte a iárdák elhanyagoltságának? Mert valljuk meg, ezzel nagyon rosszul állunk. Sok bosszúságot jelent az olvadás latvakia is. de mégin- kább az eltakarítatlan, letaposott hó síkossága. A mentők a megmondó!, mennyi baleset származott már ebből! Mi a helyzet a KTK-házak -lőtt! járdákkal? Hat dolgozóra vár ez a feladat. Egyre-egyre "3—54 ház eleiének a letakarí- ♦ása vár. Eltelhet két nao is. míg valamennyire sor kerül. És addig? Tartósnbb havazás mellett nőttön-nő a baleseti veszély! Az utóbbi két napon számos k-lvre bekn»>ne*ak rendőreink, vicrvclmeztetésükre azonban a ’eztöbb helyen ezt válaszolták: ««-mm! közünk hozzá, ez Kisház!” T,eső Hó ez a közönvösség! Sokkal nagyobb felelnsségér- -“*re van szükség a maeánház- ‘•'laídonosok és laké*k részéről !s. A sok eihanvao-olt. letaka- -Hatian iá-őa Vnellett bizony- ~őval ennek az ntéhW nanok- v*n mm mértékben telszanoro- 1 n *7?» hálva értés! VeH~1 entésék. Ne várh'k m°g hát a hatóság 1-, —*-t£*ét. tegyünk meg •ninő—it a baleseti veszély el* hárítására!
