Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

S. oldal

1962. február 4. vasárnap

Kétszáz holdat öntöznek, húsz holddal növelik a kertészetet

o soltvadkerti József Attila Tsz-ben

Kellemes meleg fogad bennünket a soltvadkerti József Attila Tsz irodájában. Kint még a szél nyihogó paripáit táncoltatja az idő, de itt bent már a tavaszi teendőket vitatják a szövetkezet gazdái.

Főként a zöldségtermesztéssel kapcsolatos tervekre vagyunk kiváncsiak. Németh László, a tsz főagronómusa elmondja, hogy tavaly, amikor a két gazdaság — a soltvadkerti Haladás és a kiskőrösi József Attila Tsz — egyesült, a kettő együttesen 35 holdon termesztette a zöldséget. Ennek jelentős részén, mintegy 25 h o'dón fűszer-, a többi területen pedig csemegepaorikát és egyéb konyhakerti növényeket termesztenek.

Ügy tervezik, hogy az idén is foglalkoznak a fűszerpaprika termesztésével, s a konyhakerti növények területét 20 holddal növelik. A tsz ezáltal nagyban hozzájárulna a kiskőrösiek zöldségszükségletének a kielégítéséhez, ami az elmúlt években nem volt megfelelő.

A zöldségfélék és a paprika palántáit saját maga neveli a termelőszövetkezet. A kertészet későbbi bővítéséhez már most tervbe vették azt is, hogy 1963- ban üvegházakat és hollandi ágyakat építenek.

A zöldségtermesztés jövedelmezőségéről elmondta a főagro- nómus, hogy egy hold után 10— 12 ezer forint tiszta jövedelemre számítanak.

A szövetkezet gazdái — bár eleinte idegenkedtek tőle — támogatják a konyhakerti növények termesztését. A vezetőséggel égvütt bíznak benne, hogy a zöldségfélék bevételéből biztosítani tudják a havonkénti előlegosztást.

Azt is elhatározták, hogy az idén mintegy 200 holdnyi területet öntöznek. S nemcsak a zöldségféléket, hanem a szőlőiskolában levő vesszőket is, ami által elérik, hogy a gyökéreresz- tés eredménye szinte 100 százalékos lesz. Ezeken kívül 150 holdnyi vörösherére és egyéb szálastakarmányra is mesterségesen juttatják — permetező öntözéssel — az esőt. Az öntözéshez szükséges kutak már készen vannak.

Az elmondottak alapján meglesz a lehetősége, hogy a soltvadkerti József Attila Tsz az idei 21.60 forint helyett sokkal többet adjon majd gazdáinak egy-egy munkaegységre. Ehhez természetesen a tagság egy emberként végzendő szorgalmas munkájára is szükség van.

Gál Sándor

\

MEGALAKULT a mezőgazdaság szakemberek Mubja Klskunha'ason

Az MSZMP kiskunhalasi járási és városi bizottsága, valamint a MEDOSZ megyei bizottsága szervezésében pénteken megalakult Kiskunhalason a mezőgazdasági szakemberek klubja.

Szabó Ferencnek, a MEDOSZ megyei titkárának megnyitója után dr. Egerszegi Sándor Kos suth-díjas kutató, a MEDOSZ elnöksége mellett működő szakemberek szakcsoportjának veze tőségi tagja ismertette a mező- gazdasági szakemberek feladatait, a klub létrehozásának célját és programját. A klub hivatott arra, hogy a járás mező gazdasági szakembereinek biztosítsa a továbbképzését. Havonta rendeznek majd a kutatók közreműködésével különböző előadásokat a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének kérdéseiről. Ugyanakkor a klub helyiségében szórakozási lehetőséget is biztosítanak a szakembereknek.

oooooc<x>ocoooooooooooooooooooooooo

Irodaház a pasztában

Képünkön a városföldi Dózsa

Termelőszövetkezet irodaépülete látható, melyet tavaly nyáron

Beíelezidlek a kecskeméti jegásznapsk

Február 3-án, szombaton délelőtt 10 órakor a városi tanács dísztermében dr. Molnár Imrének, a Földművelésügyi Minisztérium titkársága vezetőjének A termelőszövetkezetek állami irányításának problémáiról tartott előadásával folytatódtak a kecskéméi jogásznapok. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára mondott zárszót.

Este a már hagyományossá vált — s ezúttal is jól sikerült — jogászbállal értek véget a kecskeméti jogásznapok.

alakítottak át egy régi tanyaházból. Csinosan berendezett irodahelyiségek és hatalmas kultúrterem találhatók benne. Az utóbbiban tartotta pénteken zárszámadó közgyűlését a termelőszövetkezet Miként már közöltük, a tervezett 19 helyett 30 forintot kaptak egy-egy munkaegységre a szövetkezeit gazdái.

Az irodaházhoz a tőle mintegy 50 méterre vezető köves- úttól az idén betonjárdát építenek, az előtte elterülő térséget pedig parkosítják.

közelebb nem tudnám megismételni a bravúrt. Finnek gyakorlati kipróbálását hétről hétre, hónapról hónapra, végül egy teljes esztendővel későbbre halasztottam, nehogy csak »pünkösdi-« legyen a királyságom ...

A minap aztán ismét fenn ültem a vadász- területre vivő kocsin, óvakodva tőle, hogy puska kerüljön a kezembe. Hadd sütkérezzem nemcsak a téli nap, hanem királyságom fényében is.

Laci barátom azonban ezúttal sem hagyott békén.

— Ott van egy nyúl, lődd le — s már kezembe is nyomta a puskát.

— Hol van? Nem látóim

— A bokor tövében.

Először tuskónak néztem a bokor alján gubbasztó állatkát, aztán megszólalt bennem a vadászbecsület, amely erkölcstelennek tartja nyugvó vadra lőni. s keverve mindezzel, tartottam attól is, hogy »bakot« lövök, s oda a nimbuszom.

— Lődd már le! Mire vársz? — így Laci.

Ekkor vettem észre, hogy kesztyű van a kénemen. Soha oly lassan nem sikerült lehúznom — s mire célra fogtam a fegyvert, a nyúl már nem volt a bokor alatt. Ügyes taktikával, pillanatonként irányt változtatva rohant a fák sűrűjébe, s hiába lőttem utána — levegőt értek csak a sörétek.

Érpztem inog a trónom.

— Nem tesz semmit — vigasztalt Laci. — Egy éli-uhé-T-ott lövés méa nem a világ. Fog az menni.

Hát nem ment másodszorra sem. Ezúttal egy fácánkakas után kutyagoltam vagy kilométernyit á szittvós réten, de hiába cserkésztem éber figyelemmel nem találtam rá. Végül az erdő tisztásán felröppent előttem egy másik.

»Toronyfácán« — villant át agyamon, de az

is, hogy ha ezt lehozom, helyreigazítom vele

megbillent koronámat. Vállhoz kaptam a puskát, a célzógömbbel darabig kísértem a magasba majdnem függőlegesen húzó madarat, no, most, durr — és a fácán vidáman tovarepült

Itt az ideje lelépnem a trónról. — kiderült, hogy nem vagyok a vadászok királya, sőt még csak egyszerű vadász sem vagyok.

— Köszönöm, Lacikám, ne is vigasztalj, én többé nem vadászom — s visszaadtam a puskát megrökönyödött barátomnak, aki már belekezdett hogy több éves gyakorlattal rendelkező vadászoknál is előfordul az ilyesmi.

En azonban egy husánggal a kezemben már ott áltam a kocsisból és a durrogtatásra valahonnan előkerült fiatal erdőmémőkből álló hajtők sorában, s néhány-perccel később riasztgat- tam a vadat az erdő szegélyén lesben álló Lacinak, aki aztán bebizonyította derekasan, hogy hoayan kell lőni. vadászni...

Közben rájöttem, hogy nem is rossz dolog hajtónak lenni. Megy az emba a cserjésben, ütögeti a bokrokat; fütyörészüt. s hallgatja, hogy jobbra tőle milyen szépen dudolia az er- dőmémök a Koldusopera közkedvelt áriáját — s a jó levegőtől felfrissül a tüdő. a gyaloglástól mozgékonyabbá válnak az íróasztal mellett tét'enségre kárhoztatott lábizmok.

E kellemes érzéssel rádöbbentem arra is, hogv a hajtó sem kisebb rangú, mint a vadász, azaz a király, mert nélküle az utóbbi nem sokat érne. Ahogy ígv elmorfondírozgartam. miközben dicsértem is masam, hogy éopen ideiében köszöntem le trónomról, eszembe jutott, hogy na gvon se’rsn nem így teszik. Megvár iák. pmf- letaszó'^r őket. Ezek az ostobább uralkodók.

A nagyokon kívül a kiskirályok soraiban akad ilyen számtalan.

Tarján István

A vezetés alapeívei

Az egyes szervezetek tevé- " kenységének célja és tartalma lehet merőben különböző, fő vonásokban azonban azonos funkciókat találunk bármely vezetői működésben. A tipikusan vezetői funkciók megegyeznek a kisebb és nagyobb szervezet vezetésénél is, legfeljebb arányai változnak meg. Végül is minden vezetés feladata a szervezet céljának megfelelő működési előfeltételek biztosítása, a tennivalókat megvalósító munka végrehajtása és annak ellenőrzése. A vezetés tudományának ismeretanyagára támaszkodva úgy csoportosíthatjuk a vezetési funkciók rendszerét., hogy az alapja lehet bármilyen szervezet — államigazgatási, gazdasági, kulturális stb. — vezetői gyakorlata '^alakításának és fejlesztésének, így a vezetés funkcióit három nany csoportra oszthatjuk: az általános, a szak- és a szervi funkcióra.

Vizsgáljuk meg köze'ebbről először az általános vezetési funkciót. Ennek gyakorlása valósítja meg a tulajdonképneni vezetést: létrehozza a szervezetet, biztosítja az adott szerv működésének külső feltételeit, összehangolja tevékenységét a különféle szervekkel, érvényesíti a politikai irányítás elveit.

Az általános vezetési funkciók közül elsődleges az adott szerv képviselete. A képviselet magában foglalia a szerv — a tanács, a végrehajtó bizottság, a szakigazgatási osztály, csoport, vállalat, intézménv — képviseletét a fölé-, mellé- és alárendelt szervek, valamint a beosztottak irányában.

A fölérendelt szervek előtti ” képviselet tartalmazza: az egyszemélyi felelősséget a törvényes működésért; a tervek teljesítéséért; valamint a beszámolási kötelezettséget; az utasítások átvételét. A mellérendelt szervek irányában tartalmazza: a jogszabályokban meghatározott együttműködés biztosítását, iogok szerzését, kötelezettségek vállalását stb., az alárendelt szervek és beosztottak irányában pedig mindez úgy nyilvánul meg, hogy a vezető utasít, beszámoltat, gyakorolja a kinevezési és fegyelmi jogikört.

Azért emeljük ki különösen a

A szervi funkció tulajdonképpen a szervezet fenntartására,működtetésének biztosítására irányuló tevékenység. Lényegében a szaktevékenység zavartalan elvégzésének belső feltételeit biztosítja. Az, hogy a szervezet tulajdonképpeni célját képező szaktevékenységet jól elláthassa, számos előkészítő, szabályozó, ellenőrző munkamozzanatot igényel. A szervi funkció tehát nem közvetlenül a szervezet célját képező tevékenységre, hanem magára a szervezetre, annak fenntartására, fejlesztésére irányuló munka.

Különösen hivatali szervek vezetésében és munkájában áll fenn az a veszély, hogy túlteng a szervi funkció, amelynek következtében csökken a szakfeladatok ellátására fordítható munkaidő, munkamennyiség. — Ilyenkor azt mondjuk, hogy ed apparátus befe'é fordul, önmagát foglalkoztatja. Megnyilvánul ez a túlzottan sok értekezletben, a rengeteg írásbeli munkában stb. Mindez olyan lázas tevékenység, melynek nincsenek megfelelő eredményei sem a politikai. gazdasági, kulturális élet területén, sem másutt.

Megyénk nyolc járási tanácsa mezőgazdasági osztályainak például a hatósági szakfeladatok ellátása mellett legfőbb szak- funkciója a mezőgazdsági termelés hatékony szervezése, termelőszövetkezetek eazdasáei. politikai megszilárdítása. Ezt azonban egyéb szervezeti nehézségeik mellett azért sem tudják kedő hatásfokkal ellátni, mert túl vannak terhelve adminisztratív feladatokkal. Csupán 1961 első félévében 40 ezer iratot dolgoztak fel. A Kalocsai Járási Tanács egész apparátusa az elmúlt évben az első tíz hónap alatt 174 ezer ív papírt használt fel különféle intézkedések kiadására.

' -sgáltuk a községi taná- * csők vezetőinek részvételét a különféle értekezleteken. 1961-ben augusztustól októberig — vagyis három hónap alatt — községi vezetőink összesen 7800 értekezleten vettek részt. Egy községi vezető havonta átlag 12 napot tölt különféle értekezleten. Ezeknek 41 százaléka a tanácsok számára rendezett értekéoviseletet, mert ebben a funkcióban jut kifejezésre a vezető felelőssége Egész állami és gazdaságvezetés! gvakorla'unkban nedig a felelősségtudat fejlesztése és a felelősség érvényesítése terén nem vagyunk egészen következetesek. Különösen sok múlik azon, hogy a gazdasági javak termelését, a kulturális és szociális élet irányítását közvetlenül végző vezetők — brigádvezetők, munkacsapatvezetők, üzemvezetők, iskolák, intézetek igazgatói, az alsóbb tanácsok vb-vezetői, csoportvezetők, önálló előadók stb. — miképpen fogják fel felelősségüket az általuk irányított szervek eredményes működéséért. Milyen fokon érvényesül náluk a felelősségtudat, az elvi, politikai szi- 'árdság az anyagi és a szellemi értékek gyarapításáért. Ügy véltük, hogy nagvszerü feladataink megoldása érdekében elsőrendű most. hogy a sok-sok intézmény, szervezet, a gazdasági, a szociális. a kulturális élet közvetlen irányítóinak felelősségérzetét, céltudatosan fokozzuk és felelősségüket érvényesítsük.

A szakfunkció nem más, n mint az adott apparátusnak szakiét adatai ellátására irányuló tevékenysége, az apparátus, a szervezet szakfeledataira fordított munka mennyisége. A szakhmkció hatásfokát az mutatja, hogy egy adott szerv milyen eredménnyel dolgozik, mi- 'ven mér+ékber, teljesíti tervét feladatát. Ha egv szerv jó eredményeket ér el tervei, feladatai teljesítésében, minőségileg tartp'müag kifogáste'anul vég?’ azt el, mutatja, hogv sza'-'" k- cióját jó hatásfokkal látja el.

kéziét. A mezőgazdasági termelést közvetlen irányító értekezletek, tehát tsz-közgyűléseken való részvétel, vagy más termelést irányító megbeszélésekre az értekezletek 20 százaléka esik. A társadalmi szerveknél megtartott gyűléseken való részvétel 6, az egyéb termeléssel foglalkozó gazdasági megbeszélések 0,6, a községek, városok kulturális ügyeivel foglalkozó ülések az összes értekezletek 8 százalékát teszik ki.

Ebből az tűnik ki, hogy vezetésünkben túlteng a szervi funkció, ami a befelé forduló tanácskozásokból áll. Mindez rontja a vezetés és az apparátus szakfunkciójának hatásfokát, csökkenti az arra fordítható munka- mennyiséget.

E tények is mutatják, menynyire szükséges szakadatlanul elemeznünk saját munkánkat. A helyes arányok megtartásával végeredményben arra kell tőre kednie minden vezetőnek, hogy az egész apparátus erejét, tudását a szakfeladatok ellátására, a termelés szervezésére, a szellemi és erkölcsi értékek gyarapítására irányítsa.

1/ezetői tevékenységünket

* akkor tudjuk még behatóbban vizsgálni és fejleszteni, ha a vezetés folyamatát további elemeire bontjuk. A vezetés funkcióit a gyakorlati alkalmazás szem non fiából az alábbi ak- 'usokra bonthatjuk: a feladatok és a munka megtervezése; a munka megszervezése: a feladatok végrehajtásának e'lenőrzése; a végzett munka értékelése. — Ezek kezMnhbi vizsgálatára a Petőfi Néne hasáhiain később viasza térünk. Dr. Dailos Fercne