Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-28 / 49. szám
A kilencedik kör Jugoszláv fiira Most, vilikor az ember elérte azt, ami ősidők óta titkos ragya, dédelgetett reménye volt — birtokába vette a világűrt és ott száguld az égitestek, csüngök birodalmában — fokozódott az érdeklődés a csillagászati tudományok iránt. G again, Tyitov megnyitotta az utat, s most már ott tartunk, hogy elenyészően kevés azok száma, akiket ne érdekelne, izgatna a földünket körülvevő űr, a benne •nozgó bolygók talányának megfejtése. Tagadhatatlan, hogy óriási arányokat öltött az érdeklődés napjaink tudománya iránt. Éppen ezért elcsodálkoztunk azon, iiogy a bajai járásban — az elírni it évben mindössze hat csillagászati témájú előadást tárnátok. Baján jól felszerelt csdl- ••igvizsgáló intézet működik már évek óta, mi az oka annak, bogy ennyire elhanyagolt mégis a tudományos ismeretterjesztés? f elkerestük az intézet vezetőjét, Borhás Mihályt, aki mindjárt közölte is velünk panaszait, sérelmeit, alig győztük hallgatni. Az intézet jelenleg egy istállóból átalakított helyiségből áll, aliová befolyik az esővíz, a falai repedeznek, egyszóval a körülmények nagyon megnehezítik munkájukat. Hat év óta húzódik “-lakásügyük-«, azóta kérték a városi tanácsot, hogy költöztesse ki az épületből az ott lakókat A városi tanács vb-ednö- ke. Farkas László, végre megígérte, hogy még a napokban máshová költözteti a lakót biztosítja számukr* a rég óhajtott helyiséget fi? az ügy végre elintézést nyert De úgy látszik, a nehézségeknek- sohasem akar vége- szakadni. Az intézet két munkatársa tudományos munkát folytat egész éjjel dolgoznak, nem mindig lehet megkívánni tőlük, hogy nappal meg előadásokat tartsanak. Legalább csak még egy munkatársunk lenne! — sóhajtotta Borbás elvtárs, és már sorolta is a megoldás lehe- i őségéit és azt, bogy egy ember beállításával milyen gyökeres változtatásokat, lehetne eszközölni. Szakkörök, ismeretterjesztő előadások, a tudományos i r u tatómunka eredményein ek széleskörű ismertetése... Még előadóteremből sem lesz hiány, mert a Művelődésügyi Miniszté- lium százezer forintot ifiért erre a célra. Ebben az évben befelezik az intézet második kupolájának építését. Az ország második legnagyobb — 50 cm-es tükrös — távcsövéhez csak a tengely- rendszer hiányzik. Ennek elkészítését kihúzták a költségvetésből. Most ott áll a kupola a műszerek 50 százalékával «- használható tlanul! Valószínű, hogy Eorbás Mihály, mint hivatásának »szerelmese*, egy kissé részrehajló volt az intézet javára. Ez azonban érthető. A csillagászat, atomfizika napjaink tudománya. Ha az érdeklődők száma ma- vas, a hozzáértők, szakemberek — zárna mégis rendkívül ala- '■sony. Megfelelő létszám mellett fokozni tudnák a szakkörök számát, a járásból — még mm fin nem mondtam, hogy u adagot csak nagyítóval lehet a távoli vidékeikről is — csoportokat szerveznének, azonkívül több lehetőséget adnának a könyvtár, műhely, távcsövek használatára is. A fiatalok már itt előkészítést kapnának a főiskolai, egyetemi tanulmányokhoz, tehát nyugodtan mondhatjuk — munkájuk országos érdeket jelentene. Dicséretet érdemei, hogy a városi tanács segített az intézet gondjain éa rendelkezésükre bocsátotta az oly régóta kért helyiséget. De nem szabad róluk megfeledkezni továbbra sem. Hiszen munkájuk nagy jelentőségű, erről márciusban jelenik meg az első tudományos publikáció. Tavaly mes- terségeshodd-mérést folytattak kooperációs alapon, melynek tudományos feldolgozása nemrég fejeződött be. Erről külön kiadványt készítenek. melyet megküldenek a világ összes érdekelt csillagvizsgálójának. Folyamatban van a naptevékenység észlelése, * naprendszer fényképezése, földmágnes- mérések, rendszeres ionoszíéra- mérésék. Az egykori kezdetlegesen felszerelt kis bajai csillagvizsgáló immár kutatóintézetté fejlődött, munkájáról, tudományos tevékenységéről tudomást szereznek más országok kutatóintézeted Is. Éppen ezért minden segítséget, támogatást meg kell adni számára, hogy a következő években a fejlődés mértéke még hatalmasabb legyen. V. Zs, Oisfgzéses pzdáí^dás a Tisza msnléii Tiszakécske három közös gazdasága — a Béke, az Űj Élet és a Szabadság — nemrégiben abból a célból fogott össze, hogy idén a területük egyrészét öntözzék. Az összefogásra azért volt szükség, mert így a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság támogatásában részesülnek. A Szabadság Termelőszövetkezet közei 6000 holdas területének több mint az egy tizedén a zöldségféléket, a lucernát, a silókukoricát és a kukoricát öntözik. Az öntözés programjának a könnyebb végrehajtása végett a íiszakécskcd szövetkezetek egyébként vízgazdálkodási társulatot hoztak létre, amelybe beléptek a lászl ófalvi tsz-ek és a laki teleld Szikra Termelőszövetkezet is. A színházi közönség többsége rendes ember. Ök figyelmesen és csendben hallgatják végig az előadást. Ámde akadnak még olyanok nem kevesen, akik zavarják a színészeket és a többi nézőt is. íme, egynéhány típus közülük. A magyarázó Rendszerint ketten vannak. Esetleg a szülő, és külön az e célra elhozott gyermeke. A legszebb jelenetnél a kicsi megszólal: — Apa. ki az a csúnya kövér néni, aki kiabál? — Az a primadonna, fiacskám — közli az apa. Csend. A primadonna ősz édesanyja, aki mellettük ül, hangtalanul elájul. Zajtalanul kiviszik. Ezt követően az élénk fiúcska újabb kritikai kérdéseket tesz fel a boldog és büszke apának: — Apu. miért nem megy le a bácsi a színpadról? — Mert nem tanult más mesterséget gyermekem. — Apu, menjünk fel a színJ28&& Bronzkori telep Faj szón Balaton József tanító jelentette a bajai múzeumnak, hogy a fajszd elágazástól északra, a Fok nevű kiszáradt vízmeder mellett, régi cserepeket találtak tanítványai. Az itt elterülő földháton traktorral szántottak. A friss szántásban hamus foltokat lehetett megfigyelni, amelyek egymástól 10—20 méterre helyezkedtek el. A cserépanyag elszórva feküdt, mégis mintha a foltok közelében több lett volna, s itt találták az állatcsontok zömét is. A bajai múzeum régésze megállapította, hogy ezen a területen korabronzkori telep van. melynek a jelek szerint rézkori előzménye is lehetett. A leletek mintegy 3600—3800 évesek. — Nem lehet, kisfiam. Nem oda szói a jegyünk. A gyerek bömböl. Ordít, sír. Lélektanilag indokolatlanul le akarja húzni a mellette ülő nő cipőjét A kezével hadonászik. Leveri a távcsövet, kalapot, parókát, színlapot. Benválazza a szomszédját. Távoli gyomrokat öklöz. Toporzékol mások fájó látnajjain. Közben folyik az előadás. A falánk Operett vagy társadalmi dráma? Neki mindegy. Megtalálható minden előadáson. Igazán jó étvággyal falatozni csak a színházban tud. Jó hatással vannak rá a jegyszedők és a sötétség. Pontosan a harmadik gongütéskor falni kezd. Fal és fal. majd a szünetben abtohagyia és a harmadik felvonásban fejezi be. Eszik: cukrot, szőlőt, sülttököt, pralinét, amit a számára külön jól zörgő zacskóban gyártanak — tökmagot, krémszeletet, habcsókot, barátfülét. Közben zörög, csámcsog, csuklik, a szomszédjainak ruhájába törli a kezét és a szemetet az előtte , ülők g/éjte alá dobja. meri. nem szeA szép emberi érzések a legszömyűbb körülmények között is kivirágozhatnák. Ezt hirdeti France Stiglic filmje, egy szerelem története, amely a második világháború iszonyatos káoszában született. Ruth zsidó lány, mindössze 17 éves, szüleit deportálták az usztasák, őt apjának egy barátja, Vojnovics, a képrestaurátar mentette meg az elhurcolástól. Feleségül veteti a kislányt, fiával, a 19 éves Ivóval remélve, hogy Ruth így majd megmenekül minden zaklatástól. Ivó először ellenségesen tekint feleségére, mert most már nem folytathatja eddigi életmódját, de gyermekkori barátságuk lassan szerelemmé fejlődik. Hiszen az emberek békére, boldogságra, szerelemre születtek. S mindezt a szépet megsemmisítette a háború. Alighogy igazán egymásra réti maga körül a rendetlenséget A köhögő Ez fordul elő a leggyakrabban. Ige® veszélyes, mert szervezkedik és tömegesen lép a nézőtérre. Ott megszállja társaival együtt a stratégiailag fontos pontokat Ügyesen álcázza magát az előadás kezdetéig. Ekkor még összetéveszthető az igazi nézővel. Szelíd. Békés családi életet él a feleségével és a gyerekeivel. Némelyiknek még aprócska látmpaláza is van. De fegyelmezetten visszatartja magát Nem köhög. Legfeljebb a torkát köszörüli. Halkán. finoman, diszkréten. Az énekesek viselkednek így a fellépésük előtt De a harmadik gongütés után kibontakozik igazi énjük a sötétben. Rázendítenek. Köhögnek és köhögnek. De nem akárhogy. Az a gyanúm, hogv előzetesen bejártak a próbákra is. Ismerni akarták a darabot köhögési szempontból. Ezért aztán a csatajelenet ideién nem köhögnek. Akkor se. ha a színpadon szirénáznak vagy félreverik a harangokat. És a szünetekben sem köhögnek. Akkor kipihenik fáradalmaikat. Csak akkor köhögnék, amikor érvényesülhetnek vele: csendes sjetaláltaik a fej üldözés, a kegyetlenség ismét elválasztja őkeL Ruth egy légiriadó alkalmával kiszökik a szabadba, s elfogják. Ivó hosszas, eredménytelen kutatás után végre nyomára talál: Ruthot az egyik táborba vitték, a pokol „kilencedik körébe”. Még egyszer utoljára találkoznak, de minden hiába a — kilencedik körből ninoa kjút A film művészi eszközökkel mutatja be az egyszerű emberek humanitását, aíkilk a háború legnehezebb pillanataiban sem vesztették él lelki nemességüket, s nem haboztak a legnagyobbat: biztonságukat, nyugalmukat, életüket is kockáztatná, hogy segítsék az üldözötteket. Dusica Zogarac játssza Rut% szerepét. Zogarac 1944-ben szü letett, így a háború borzalmait csak szülei és ismerősed elbeszéléséből ismerheti. De ebben a filmben ő is átélte a zsidóüldözés, a koncentrációs tábor minden szörnyűségét. Meggyőzően alakítja azt a fiatal lányt* sídnek legszebb éveit tönkretette az állandó megalá zta-tás, rettegés. Boris Dvorinak jól sikerült rajzát adja Ivó jellemének, akinek egy igaz szerelem átalakította sorsát Vizsgázott mezőgazdasági szakmunkások Az Izsáki Állami Gazdaságban működő mezőgazdasági szakmunkásképző iskolát nemrég végezte el a három évvel ezelőtt indult évfolyam 48 hallgatója. A vizsgázott szakmunkások különböző állami gazdaságokban helyezkedtek el. Az iskolán jelenleg mintegy 120-an tanulnak. nelmi vallomások pillanataiban* a lírai monológok idején, a hős halk haldoklásakor. II ven kor aztán trombitával köhögnek. Szólóban és kórusban. Karakolnak, trüsszögnek és prüszkölnek. Ha a színész fölemeli a hangját hogy túlordítsa őket: —• ők is erősítenek. Hiába minden: a színész marad alul... A pisszegő Halálos a csend a nézőtéren. A hősnő éppen az orrát fújja, ami a darab leglényegesebb mozzanata. A pisszegő néző azonban ekkor pisszegni kezd* Hosszan, szemtelenül és erősen. Megérezhető rajta, hogy a hivatását teljesíti. Segíteni akarja az előadás csendjét Legszívesebben hallgatásra intené a színészeket is, hogy hallgassanak, mert nem hallható tőlük az ő pisszegése. Amikor figyelmeztetik és valamit a fülébe súgnak — elpirul, hiszen ő lóindul»‘ú és ártatlan lelkületű. De azí -t megsértődik, mert félreismertek emberbaráti tevékenységei. Elhatározza. hogy többé nem pisz- szeg. Ehelyett — fiitvül majd... A felsorolás nem teljes. De ha valaki önmagára ismer, az nem baj. Igyekezzék megjavulni. K, Gy K. Téli esték Bugacon Változnak az idők. Nem a kemence mellett kuporog már a parasztember. Bugacon, az egykori pusztán eleven élet található a dolgozók iskolájában, a továbbképző tanfolyamokon, s mintegy negyvenen járnak a mezőgazdasági technikum levelező tagozatára. A legérdekesebb pedig az, hogy az öregek is szorgalmasan látogatják az ismeretterjesztő előadásokat Farkas János, az általános iskola Igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy a művelődési otthonban és öt külterületi iskolában folynak az ismeretterjesztő előadások. Miről szólnak ezek és mennyien látogatják? — A járási tanács vb művelődési osztálya Bugacon kísérletezi ki a falusi téli oktatás mintatervét. Magam az ötéves terv fő célkitűzéseivel ismertetem meg a hallgatókat, s általában negyven-ötven főnyi közönség jelenik meg minden alkalommal. Ez bizony szép eredmény. Sok helyen még meglehetősen vontatottan halad a falusi ismeretterjesztés, Bugacon tehát — megyénk egyik legjobban szétszórt tanyai településén — csakugyan mintaszerűén szervezhették meg, ha ilyen sikere van. A járási népművelési felügyelőtől tudtuk meg azután, hogy voltaképpen országos kezdeményezési valósítottak meg Bugacon, amikor a TIT megyei szakosztályainak közreműködésével tervet dolgoztak ki és ehhez a helyi előadók részére pontos tematikát adtak. A sorozat összeállításánál figyelembe vették a tájjelleget, s a lakosságot leginkább érdeklő témaköröket válogatták össze. Elsősorban a termelés követelményeit vették tekintetbe. így például itt Bugacon különösen a gyümölcstermesztéssel és az állattenyésztéssel foglalkoznak, de politikai, irodalmi és művészeti előadások is szerepelnek — még a külterületi előadások programjában is. A tanyai iskolákban zajló népművelési tevékenység irányítását egy-egy pedagógusra bízták. A falu kulturális programját pedig a művelődési otthon igazgatója fogja össze. A mintaterv a bugaci eredményekből ítélve — béréit Bebizonyosodott ismét, hogy a helyi igényeket számbavevő módszerekkel dolgozni — ha nehezebb, ha több munkába kerül ú — érdemes. — r. Nézőtéri típusok Földi gondok — égi tudományok
