Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-03 / 28. szám

Í96*. február 3. szomoat t. oldal VASUTASOK KÖZÖTT... Fiafa'ok a gépe1! mellett «— Szabad a vágány! Indul- fcatnak. A 766-os jöhet a hato­dikra ... Felnéz a faliórára, tizenegy iára múlt néhány peirocel. Mind Járt itt lesz a jelzett tehervonat Már jó ideje úton van; a felsó Duna-kamyar melletti Szob kör­nyékéről hoz útburfkoló anyagot Kecskemétre. Tóth Sándor szolgálatvezető egy sor telefontól körülvéve, éberen figyeli az idő múlását Innen, a nagyállomás forgalmi irodájából „vezérli” a vonatköz- Jékedést, s tart kapcsolatot a szomszédos állomásokkal és őr­házakkal. Benne él a vasút vér­keringésében. A telefon ielentés- bSI, amely szinte percenként ér­kezik, pontosan tudja, melyik vonat hol, s milyen irányban halad. Érdekes munka az övé, de nagy felelősséggel is jár' Egy korán leadott jelzés, vagy későn küldött utasítás végzetes szerencsétlenséget okozhatna.. 90-100 vonat naponta — Télen mekkora a forga­lom? — érdeklődünk néhány szabad percét kihasználva. — Valamivel kisebb az őszi­nél. Naponta 90—100 személy- és tehervonat indul tovább az állomásról — válaszolja Tóth Sándor. Tizenegy óra 20 perc. A kö­vet szállító tehervonat most halad el az állomás előtt, a ki­rakodó vágányra. A szolgálat- vezető elégedetten nézi a fali­órát: — Pontos időben érkezett! Nincs késés. A rakományt ha­marosan lehet pakolni ... Búcsúzunk Tóth Sándortól, s a riportot a túloldalon levő fű­tőházban most Molnár Istvár mozdonyvezetővel és Bakos Mi­hály fűtővel folytatjuk. Délután 16 óra 51 perckor „startolnak” Szolnokra, s addig — hogy hasz­nosan teljen az idő — szép fé­nyesre tisztítják a mozdonyt, s kívül-belül megvizsgállak: rend­ben vannak-e az alkatrészek? Hosszú út áll ma előttük, kis híján éifél lesz. mire az utasok­kal Szolnokra érnek. Ma is kö­rülbelül 600—700 emberre szá­mítanak. A tizenerv kocsi és a mozdony fűtésére oda—vissza 30 —35 mázsa szén szükséges — Takarékosan bánna1* a szénnel — Drága a szén, takarékos­kodni kell vele! — mondja Ba­kos Mihály fűtő. — Persze, nem az utasok rovására, hanem úgy hogy jókarban tartjuk a gépet és ügyelünk a helyes tüzelésre így havonta átlag 10—12 tonnát tudunk megtakarítani. — Hideg időben nehéz a mi munkánk! — szól közbe a moz­donyvezető. — Főleg a fagyás jelent nagy veszélyt, ilyenkor eldugulhat a vízvezeték cső, s több gőzt kell használni, mint máskor. Különben egy tapodtat se merre tovább a mozdony ... Azt az 50—60 kilométeres órán­kénti sebességet mindenáron ki kell csikarni a mozdonyból! Ezután szolgálati élményeik­Közel 74 milliós forgalom, növekvő rész'egyalap és nyereség A Kiskunfélegyháza és Vidéke 7418 mázsa baromfi helyett 8517 5 Körzeti Földművesszövetkezet napokban lezajlott vezetőségvá- lasztó küldöttközgyűlésén Már­ta Ferenc, a szövetkezet ügy­vezetője számolt be a múlt évi munkáról. E beszámoló igen je­lentős fejlődésről tett bizony­ságot A szövetkezet részjegy- alapja a múlt év végéig több mint félmillió forintra növeke­dett, s 1961-ben közel 74 millió forintos forgalmat bonyolítottak le e különböző üzemágak. A vendéglátó részleg 100,3 száza­lékra, a kiskereskedelmi üzemág például 103,8 százalékra teljesí­tette éves tervét. Elismerés illeti a szövetkezet dolgozóit és tag jait a baromfi felvásárlási terv teljesítéséért is. Az előirányzott mázsát vásároltak fel, melynek jelentős része exportképes volt. A tervek teljesítése érdekében mintegy százezer libára, több mint 16 ezer pulykára, két va­gonnál több csirkére és 6500 ka­csára kötöttek szerződést. A jó gazdálkodásnak meg is van az eredménye. A szövetke­zet több mint 200 ezer forinttal teljesítette túl nyereségtervét. A beszámoló elhangzása után a küldöttek sokoldalúan vitat­ták meg az elkövetkező évek tennivalóit és javaslataikkal sok segítséget adtak az újonnan megválasztott vezetőség munká­jához. Dobák Mihályné földmű vesszövetikezetá tag coooooooooooooooouuooooooooooooooa Fejlesztik az állntienyésztést Sokat fejlődött az elmúlt év­ben a bugaci Béke Termelőszö­vetkezet. Érdemes megemlíteni, hogy 240 ezer forint helyett több mint 600 ezer forint érté­kű gazdasági épületet létesítet­tek saját erőből. Az idén juh- hodály, tágas marhaistálló, va­lamint 120 férőhelyes sertéshiz­lalda épül. Március végéig negy­ven hízott marhát adnak a fel­vásárlónak. Jó jövedelem ez a közös gazdaságnak. A termelőszövetkezetben fő­ként az állattenyésztést kíván­ják fejleszteni. A vezetőség arra törekszik, hogy elősegítse a ta­karmánytermesztés fellendítését. Megtörtént a tagosítás. Eddig ugyanis mintegy 200 parcellán dolgoztak a szövetkezet gazdái és majdnem ötven növényféle- séget termesztettek. Az idén már két nagy táblán folyik a gazdálkodás és csökkentik a termesztett növények számát is. ről mondanak néhány szót So­kat tudnának mesélni, akár egy könyvre valót... Valamelyik este egy részeg emberrel volt dolguk Tiszai enő-Alsó állomá­son. Az ittas férfi — családapa — a vonatnál felesége és gyer­mekei után lopakodott, s kileste, hogy melyik kocsiba szállnak fel. Felment utánuk, s az uta­sok szemeláttára bántani akar­ta a családot. A segélykiáltásra Molnár István és fűtője oda­mentek hozzá, és rendre utasí­tották. Figyelmeztették: visel­kedjen tisztességesen, vagy el­távolítják a vonatról! Használt az intő Az intő szó használt. A részeg apa — ha kissé morogva is —, de elállt a szándékától... Dolgos, becsületes ember a két vasutas. Bakos Mihály az idén iratkozik be az általános iskola harmadik osztályába az esti tagozaton. „A jó vasutasnak tudni kell sok mindent!” — mondja határozottan, s látná az arcán: komolyan gondolja, amit mond. Kohl Antal A bugaci Béke Termelőszövetkezet legszorgalmasabb állat- gondozói a tehenészet büszkeségeivel. Pantendorf Károly, Borbola Pál és Pantendorf Gizella. Ku!furális esemény Csávotyon Csávoly községben a mezőaaz- áasági könyvhónap keretében könyvismertetést tart február hó 4-én a bajai járási pártbizottság osztályvezetője. A találkozón részt vesz Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Sző vétségének főtitkára is. Ötvenezren fordultak meg a múlt évben a kiskunmaisai népművelési otthonban. Nem lebecsülen­dő ez a szám, különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük a „szükség-kultúrotthon” szűk méreteit. Anlkétok, gyűlések, értekezletek, estélyek, mati­nék, előadássorozatok láto­gatóinak a száma az ötven­ezer. Feltételezhető, hogy legalább még egyszer any- nyian lettek volna ott ezeken a rendezvényeken, ha az úgy­nevezett nagyterem nem 200, hanem 400 embert tudna be­fogadni. De nemcsak a község bel­területén, hanem a kígyós- pusztai Petőfi Sándor Műve­lődési Otthonban és a tanyai iskolák esti összejövetelén is eleven a kulturális tevékeny­ség. Természettudományos élőadások, műsoros estek, filmvetítések követték és kö­vetik jelenleg is egymást. A község kulturális bizott­ságának munkáját dicsérik a statisztika adatai. Az is­meretterjesztő előadásokat például több mám 3000 em­ber hallgatta meg. A nép­művelési otthonban rende­zett képzőművészeti, gazda­sági és egyéb kiállításokat ötezren nézitek meg. A kü­lönböző tanfolyamokon; a háziipari, nyelvi, valamint a Társastánc tanfolyamokon 132-en vettek részt. Elisme­résre méltóan dolgoztak a színjátszó csoportok és az irodalmi színpad gárdáia is. Igen jó előadásban hallottuk a színre került drámákat és operetteket. Az irodalmi szín­pád nemcsak itthon, hanem másik két községben is sze­repelt nívós műsorával. Növéli a kulturális vállal­kozásoknak az értékét, hogy szereplői általában a KISZ helyi szervezetének tagiad. Az elmúlt év folyamán 116 klubestet és klubdélutánt tar­tottak. Kirándulásokat, vidé­ki színházlátogatásokat, kö­zös mozilátogatásokat szer­veztek. H. J. Mintha a tavasz szökött vol­na be a Kiskunfélegyházi Gép­gyár hatalmas szerelőcsarnoká­ba. Három fiatal nő figyeli el- mélyülten az esztergapad szer­kezetét. Messziről virít piros- pettyes fej kendői ük ... A bemutatkozáskor kiderült, hogy ketten — Varga Klára és Bíró Anna — másodéves esz­tergályos tanulók, a harmadik »•kislány-“, Bodor Ferancné, a tanműhelyekben. A harmadéve­sek már részt vesznek a terme­lésben is. Tisztelettudók, fegyel­mezettek, nemcsak a gyárban, de otthon, az utcán és a szóra­kozóhelyeken. A gyár biztosít számukra szerszámokat, anyagokat, tan­műhelyt. Igaz. a jelenlegi tan­műhely nem a legmegfelelőbb, de már tervbe vették az új 1 építését Ismerkedés az esztergapaddal. Középen Bodor Ferencnél a tanítói», .,1er. tanítómesterük. Hogy fiatal ko­ra ellenére nagy szakmai jártas. Sággal rendelkezik, azt legjob­ban a tanítványok eredményei igazolják. Mindkét kislány né- ;gyes tanuló és a gyakorlati munka elsajátításában jól ha­lad. — Nagyon szeretjük a szak­mát — mesélik ünnepélyes ko­molysággal — és szeretnénk el­Nagy változások lesznek Ht nemsokára — mutatják büsz­kén az igazgatói irodában fel­állított makettet. — Lebontásra kerülnek a régi épületeik, mo­dem gyáregység nő ki a régi he­lyén. Az új konstrukcióban sze­repel kultúrház építése is. Je­lenleg ugyanis egy félreeső épü­let nem a legbarátságosabb ter­mében gyűlnek össze a fiatalok. Novak Ferenc, Hont! László elsőéves hegesztőtanulók munka közben. (Pásztor Zoltán fdv.) végezni a gépipari techniku­mot is. A fiúk csoportját külön tan­műhelyben fedeztük fel. Nagy buzgalommal készítették féléves ellenőrző munkájukat Erdei Pál személyzeti vezetőt kérdez­tük meg: — Hány ipari tanulót foglal, koztatnak, hogyan viselkednek a gyerekek és milyen támoga­tást kapnak a gyártól? A válaszból megtudjuk, hogy egész kis »hp^-'reg«. 397 fiatal tanul, dolgozik a gépek mellett Lelkesedésük azonban nem is­mer akadályokat. Fotoszakkör, 18 tagú képzőművész kör, kü­lönböző sportkörök működnek. Nemrég alakult meg a színját­szócsoport és jelenleg zenekar létrehozásán fáradoznak. Ebben a gyárban szeretik a fiatalokat, gondoskodnak róluk. Meglátszik ez a tanulmányi eredményeken — nincs közöt­tük olyan, aki bukásra állna —* munkájukon, magatartásukon. V. Za.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents