Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

196?. február 27. betid

S. oldal

Virágok és primőrök között

A kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezet városföldi kertészetének üvegházában kelleÁprilisban már megjelenik a piacon — azaz a tsz kecskeméti boltjában — a piros szegélyes,

Varró Pál telepvezető a korai salátát gyomlálja.

mes, enyhe meleg fogadja a belépőt. A kinti zimankó után jólesik éz a »mérsékelt éghajlat«. Nyomban megtudjuk, hogy részben a külső hőmérséklet, másrészt a növények fajtája dönti c hány fokra kell a helyiséget felfűteni.

Varró Pál telepvezető kalauzol bennünket a kertészetbe, ahol négy hollandi -ágyban. 240 ablak alatt korai saláta, retek, zöldpaprika. karfiol. oaradi csompalánta van. ládákba ülte! ve. A decemberben vetett pap rika március közepe táián kerú melegágyba.

Az üvegház másik helyiségé ben egy kedves fiatalasszom Buzánszki Antal né. érkezéséin' kor éppen a színpompás cildn meneket locsolja. Buzánszkin a szövetkezet képeztette ki sza’ munkássá. Két hete szemezte a magastörzsű rózsát. Többféle fajtából ezer tő rózsájuk van.

sárga virágú Peace (Béke), a meggypiros virágú Róma. Ugyancsak rövidesen vásárolhatunk az igen népszerű, vadszőlőbe oltott felfutó ampelopsás- ból. Mintegy hétezer tő muskátli is a tavaszi szezonra vár. Chabaud-szegfúből 150 ezer szálra számíthatunk.

— Tizenkét holdon négy darab 4x25 méter területű melegágyunk van. Sajnos, ez a férőhely kevés, a virágok és zöldségfélék zsúfoltan helvezhetők csak el. Üjabb épületek, melegágyak kellenének — panaszolja Varró Pál. —- Sok beruházásunk volt tavaly, de ezekre múlhatatlanul szükség volt. Munkaegységenként 36 forintot jövedelmezett a kertészet, ami — ezeket a saját erőből történő beruházásokat is figyelembe véve — szép eredménynek mondható.

Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a tavalyi év sikeresen zárult, s ha a városi üzlet bővítése után a városföldi kertészet túlzsúfoltsága is megszűnik — a tsz gazdáinak minden okuk meglesz az elégedettségre.

S látogatásunkról remélhetőleg jó híreket jelenthettünk városunk minden virágrajongójá- nak és primőrkedvelőiének is.

J. T.

A négy melegágy üvegtáblái alatt fejlődnek a palánták.

Egy borbély van a faluban...

Nem új nótáról van szó. Régi nóta ez már Gátéren, s keservesen fújják a község lakói, akik közül a mezőgazdaság dolgozói egyébként egy termelőszövetkezetnek, az Aranykalásznak a gazdái.

Panaszuk oka az, hogy Fekete Ede, a borbély és női fodrász, alaposan kihasználja egyetlen- ségéből adódó hegemóniáját,

— De jaj, ne írja meg az elvtárs a nevünket — kérik a kesergők — mert ha egyszer netán a keze alá kerülünk, elvágja a nyakunkat. '

Különben ritkán van szerencséjük a borbéllyal szépíttetni magulcat, mert Fekete Edéből legalább annyira hiányzik a szolgálatkészség, mint nevéből az e-n kívüli többi magánhangzó.

Gyakori eset, hogy a szépítés mestere a hét napjai közül egy- kettőn, nem ritkán hármon ki sem nyit, ha pedig megteszi, oly hosszúra nyúlnak a „borhélyöt- percek”, hogy órával kell azokat mérni.

Megtörtént az is, hogy az egyik — lakodalomba készülő — szövetkezeti gazda csütörtökön beállított hozzá nyiratkoz- ni, de Fekete uram ezzel utasította el, két kisgyerek vendégére mutatva: őket még megnyírom, de mára elég is lesz.” *— Holnap? — „Pénteken nincs fogadónapom.” A tsz-tag hajzatát végül szombaton délelőtt a felesége „struccolta fel”, hogy megfelelő frizurával mehessen a lakziba. Nála még cudarabbul járt az egyik tanyán lakó fiatalember, aki a saját esküvőjére mentében, kiválván a násznép kíséretéből, borotválkozni akart, de „most nincs fogadóóráim” - mal mondott neki nemet Fekete Ede, e nemes mesterség egyetlen embere. Szegény Vőlegény sohasem bocsátja meg neki, amiért borostás arccal kellett

frigyre lépnie választottjával.

A gátéri férfiak egyre többen kerékpároznak át a kilenc kilométerre eső Félegyházára, Vagy a is kilométerre levő Csongrádra nyiratkozni, borotválkozni., Fekete Edét azonban ez mit sem aggasztja, gondolván: így is marad még elegendő vendége.

Magatartásával egyébként már tanácsülésen is foglalkoztak, de az sem használt: a kisiparos nem változtatott nagyúri allűrjein. „Fogadónapjai” ugyanolyan ritkák, mint azelőtt..,

A nótának az adna megfelelő ‘refrént, ha riválisa támadna az egyeduralmával visszaélő borbélynak. Más híján legjobb megoldásnak. látszik, ha a félegyházi ktsz a hét bizonyos napiam elküldené Gátérre egyik tagját. A község és a termelőszövetkezet vezetői minden bizonnyal segítséget nyújtanának ehhez.

S akkor megtanulná Fekete Ede, hogy akkor sincs joga az embernek a közszolgálatát elhanyagolni, ha — maszek.

Tarján István

c/t csatád minden tagja tanul

Király Ferencék dunapataji otthonában kedves »családi kör« fogad: Király Ferencné aki az általános iskola konyháján dolgozik, és a család két szeme- fénye, a hetedikes Erzsiké és a harmadikos Ferike. Apuka még nem tért haza a munkából.

Hamarosan megtudjuk, hogy a család minden tagja tanul. Királyné most végezte el a tízhónapos szakács-tanfolyamot, férje pedig a kecskeméti mező- gazdasági szakiskola kertészeti tagozatán sikeresen túliutott az első éven, s most párhuzamosan készül a második évfolyamra, valamint elmaradt általános iskolai tanulmányainak a befejezésére. Kedves versengés folyik a felnőtt és kiskorú családtagok között a tanulás frontján.

— Mikor a fériem hazahozta a bizonyítványát — újságolja az asszony —. Ferike kijelentette: először ő akarja megnézni. Boldogan vette tudomásul, hogy — akárcsak neki — apukának is négyes az általános tanulmányi 'eredménye. Azzal az apró. árnyalati különbséggel.

hogy apukának a magatartásból ötöse van, míg neki bizony csak négyese. Most legfőbb célkitűzése, hogy e »tárgyból« is felnőhessen apja mellé. Pedig e jelentéktelen »szépséghiba« ellenére jók a gyerekek; sok apró szívességgel vannak segítségemre a »második műszakban«.

Eddig jutunk a beszélgetésben, amikor a családfő hazaérkezik.

Mikor napi munkája felől kérdezzük, elmondja, hogy az Űj Élet Termelőszövetkezet gyümölcsösében a fák tisztításával, ritkításával és korona- alakításával foglalatoskodtak, öregebb gyümölcsösükben nyári, a fiatalabban jonathán és starking almafák vannak, kisebb részben szilvafák. A gazdaság 70 ezer forintot fordít növényvédőszerek beszerzésére, ebből 30 ezer forint értékűt a gyümölcsben használnak fel. Paizstetű ellen 15 mázsa kar- bolineumot rendeltek. Nikotinnal és Wofatox-szal nem permeteznek, inkább a szerinte legNagyarányú öntözési program

A Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat műszaki vezetőjétől, Farkas Páltól a társulat tevékenysége és tervei felől érdeklődtünk. Elmondta, hogy

a múlt év júliusában alakult társulathoz tartozik az egész kalocsai járás, vagyis Kalocsa városán kívül még 16 község 133 ezer hold területe.

A társulat tevékenysége három irányú: 1. belvízrendezés,

2. kútfúrás, 3. öntözés. Az idei tervben e célokra 7 millió forintot irányoztak elő: belvíz- rendezésre és kútfúrásra egyen, ként 700—700 ezer forintot, a fennmaradó több mint 5 millió nedig a nagyszabású öntözésre jut.

Belvízrendezést szempontból a kalocsai járásban a helyzet kielégítő. Ez főleg a megfelelő csatornahálózatnak köszönhető.

Ami a társulat idei programját illeti, ebben többek között szerepel a Miske—

Hillye határában végzendő

csatornatisztítási, a hajósi iszapolási munka és a bátyai belvízrendezés.

A társulat fő célkitűzése, hogy

a kalocsai járásból az öntözéses gazdálkodást illetően mintajárást teremtsen. Ennek elősegítésére az Országos Vízügyi Fő- igazgatóságtól tíz darab, egyenként 100 hold öntözéséi’« alkalmas MA—200 öntözőberendezési kapnak. „

Az öntözési kedv fellendítésére tanfolyamot is szervezett' a társulat, amit az OVF anyagilag is támogat.

A 80 úrás tanfolyamnak 72 részvevője van. Filmvetítéseken, előadásokon foglalkoznak az öntözés elméleti és gyakorlati problémáival.

4 hallgatók a tananyagot brosúrában is kézhez kapják.

A Vajas partján a társulat 100 ezer forintos beruházással székházat is létesít. Ennek elo- tervei már elkészültek.

—a —r

44 újítás - 509 ezer fornl megtakarítás

a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezetben

A szocialista m unka verseny- ben való részvétel kimagasló termelési sikereket eredményezett az 1961. évi tért' teljesítésében a Bajai Vas- és Fémipari Ktez-nél. Tagságunk tudása és szorgalma különösen a gazdasági eredmények fokozását célzó újításokban, ésszerűsítésekben nyilvánult meg. Mestereink ■és szakmunkásaink az elmúlt évben 49 újítást, nyújtottak be szövetkezetünknél. Vezetőségünk 44 javaslatot fogadott el.

Jórészt újítóinknak köszönhetjük, hogy sokat javult szövetkezetünkben a gyártástechnológia, lehetőségeinkhez mérten a termelékenységet növelő korszerűbb munkaszervezést honosítottuk meg, s javult gyártmányaink minősége. Anvagban és a 1 termelés különböző költségeiben pedig több mint félmillió forint megtakarítást eredményezett újítóink fáradozása.

A szövetkezet gyarapítása mellett azonban egyénileg is jól jártak az újítók. Ez ideig 27 ezer forint újítói díi került kifizetésre. Az idén pedig további jelentős összegeket kapnak a nagyobb újítások benyújtói. Tavaly a legeredményesebb újítók között első helyen Eabitv István. Dékány István és Katanicb Ede nevét említhettük. A legtöbb újítást pedig Maróezky Géza, Majoros Sándor és idős Pető József nyújtotta be.

Az újítása eredménveket értékelve említést érdemel az is. hogy túlmenően az éves újítási feladatterveken, a munka- és balesetvédelem, valamint a tűzvédelem megoldatlan kérdéseire is felhívták az újítók figyelmét. Ez eredményezte, hogy ilyen tárgyban 12 újítási iavas- 'atot fogadott el a vezetőség.

Alszegi József

Százötven hold szőlő, száz hold gyümölcsös

Nagyszabású telepítési mun- kába fogott a tiszaújfalusi Alkotmány Tsz. Az időjárás ugyan ideiglenesen akadályozta őket, de a tervezett 100 hold gyümölcsösből 75 hold telepítésével mégis elkészültek, s az elmaradt 25 holdat az időjárás jól}bra- fordulásával folytatják.

A szőlőtelepítés kéthektáros táblákban, gépi művelésre alkalmas formában történik. A tervezett 50 holdból már csal: 17 hold hiányzik, az év végér, újabb 100 hold szőlőtelepítés in dúl az Alkotmányban.

T. M.

hatásosabb parathion-tartalmú

szereket alkalmazzák. DDT-vel sem próbálkoznak, mivel ez pusztítja a hasznos fürkészda- razsakat.

Aztán szakiskolai tanulmányaira fordul a szó. Büszkén mondja, hogy évfolyamában — egy kocséri hallgató és a duna- tetétleni Csővári András mögött — a harmadik volt tanulmányi eredmény szempontjából. Két szakkönyvet kapott ajándékba a vizsgák után, eayet a szakiskolától, a másikat iskolatársaitól.

— Hogy milyen sokat jelent a szakiskola, csak .most látom, amikor az ott nyert elméleti tudásomat a gyakorlatban hasznosíthatom. Bár előbb lehetőségem nyílt volna a továbbképzésre, még jobban előbbre vihettem volna a »közös« ügyét, de hát »egyéni« koromban nem volt módom a tanulásra Meggyőződésem, hogy ez az oktatás vetekszik a technikumi képzéssel. Barátaimtól pedig tudom, hogy milyen kapósak a szakiskolát végzettek, a gazdaságok valósággal »veszekednek« értük.

Munkabeosztása iránt érdeklődünk.

— öt óra után végzek a munkámmal a termelőszövetkezetben. Hetenként három nap ^— egyéb elfoglaltságomtól függően — este 10-ig tanulok. Ismétlem a szakiskolán tanultakat, forgatom a szakkönyveket, s az általános iskola anyagát. Egyedüli szórakozásunk a mozi. Most láttam a feleségemmel a Háború és békét. Négyórás volt a film, de szívesen megnézném úirg.

Terveit egyetlen tömör mondatban foglalja össze:

— Ha az állam ennvit áldozott ránk, ilyen lehetőségeket nyitott meg előttünk, úgy érzem, ezt sokszorosan vissza kell, és a nyert ismeretek gya korlati hasznosításával, odaadó munkával vissza is fogom fizetni.

Már távozófélben vagyunk de utánunk szól:

— Egyet ne felejtsenek el megírni. Azt, hogy mennyire hálásak vagyunk a szakiskola tanárainak, amiért tudásuk! lelkiismeretes átadásával képeztek bennünket.

íme. továbbítjuk Király Ferenc köszönetét Jóba Tibor

o