Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

Elmegy, vagy marat! a félegyházi szemorvos ? Kétszázhúszezer helyett — 58 avagy: amikor a kevesebb a több... ezer A terv és a tényszámofc ilyen- féle alakulása ritkán szerez örö­met, de hogy bármilyen félre­értést elkerüljünk gyorsan meg­jegyezzük: ez esetben minden ok meg van az örömre, sőt a legteljesebb elismerésre és di­cséretre is. A címben eml’'tebt két szám ugyanis nem jelöl mást, mint a kiskunhalasi kór­ház három kórtermes bővítésé­nek költségvetési és tényleges előállítási összegét Hogyan sikerült megtakaríta­ni a költségvetés közel három­negyed részét, azaz kerek 162 ezer forintot? — Feljegyzésre méltó története van ennék, — melynek apróbb részleteiről ol­vasóink már értesültek a koráb­ban megtörtént műszaki átadás alkalmával. Most azonban — amikor néhány nap múlva mi­előbbi gyógyulásuk érdekében a betegek is birtokukba vehe­tik az újonnan berendezett lé- tesftenényt — emlékezetéül dx, A kórház új szárnya, amely társadalmi munkával létesült Csetányi Artúr szavaival hadd idézzük fel a társadalmi össze­fogás hiteles történetét. Élő regényhős Molnár Ferenc „Pál utcai fiúle’ című regényének hőse, a kis Nemecsek elevenen él minden olvasó szívében. Ki hinné, hogy Nemecsek valóban élő személy, s ma is — a regénybeli Neme­csek sorsával ellentétben — jó egészségnek örvend. Valódi neve, Jósika Ferenc, Budapesten a VIII. kerületben lakik, s igen gyak­ran meglátogatják a fiatalok. Képünkön: Ferenc bácsi felolvas ifjú barátainak a regény- beli NemecsekrőL — A kormány 1960 decem­berében rendeletet hozott a ébe­rnek, mint népbetegségnek fel­számolására. Ezt követően a tbc leküzdésére mi is megalakítot­tuk társadalmi bizottságunkat, amely a népfront járási és vá­rosi bizottságával karöltve el­indította az első nagyobb vál­lalkozást: a kórház tüdőosztá­lyának bővítését A kezdemé­nyezés nagy társadalmi vissz­hangot és segítőkészséget váltott ki... — A MÁV műszaki köti Ak­tívája a tervezést vállalta, üzemi munkások, szakemberek, vasutasok, iskolások a kivitele­zést illetve a felépítést. Az 58 ezer forintos anyagértéken kí­vül — amit a tanácstól kaptunk — itt az anyaghordástól, alap- megásástól a legprecízebb szak­ipari munkáig minden a társa­dalma összefogás eredménye. Sok olyan munkásé, vasutasé, akit néhány évvel ezelőtt itt gyógyítottunk ki veszedelmes betegségéből: a tbc-böl... Hir­telen ki sem tudnám számítani, hány áldozatkész, segítőszándé­kú ember közreműködésével született meg az a három kór­terem... Lám, nem is olyan rendkívüli történet ez, hiszen a társadalmi megmozdulás ezernyi példájá­val találkozunk új életünk min­den területén. A társadalmi munkában történő kórházbőví­tés ugyan újszerű még, de a halasiak példája nyomán re­méljük, nem sokáig. E. É. NEM KÖNNYŰ szakorvost kapni vidékre. Tapasztalhatták ezt a kiskunfélegyháziak is, akik sokáig jártak Kecskemétre és Szegedre szemorvoshoz, mert náluk hosszabb ideig nem volt ilyen. Amikor végre egy fiatal szakorvos, Szabó Gyula vállal­ta, hogy ide költözik, igen örült neki a város egész lakossága. A félegyházi szemorvos azóta is lelkiismeretesen, betegei és felettesei teljes megelégedésére végzi munkáját. Munkája bőven van, hiszen nemcsak Kiskun­félegyháza, hanem a környék lakossága is őt keresi fel pa­naszával. A mezőgazdaság át­szervezésével 10—20 éves régi bajukkal is felkeresik az embe­rek, hiszen most már nem jelent megbecsült ember lett a város szemorvosa. Csak éppen ő nincs mindenben megbékélve a fél­egyháziakkal. A neki ígért Hor­váth Zoltán utcai lakás és ren­delő ugyanis még mindig nem ürült meg, s így kénytelen csa­ládjától és gyermekeitől távol, különélni. Nem tőle hallottuk, de az a hír járja Félegyházán, hogy a fiatal szemorvosnak már Szegedről is tettek ajánlatot — Hogy ő a mostani munkahelyén otthonosan érezze magát, nyil­vánvalóan biztosítani kell szá­mára a letelepedés lehetőségét is. Kár lenne és költségesebb, sok-sok ember számára fárasz­tóbb is, ha ismét Kecskemétre kellene szemvizsgálatra beutaz­gatni az itteni betegeknek. — Dr. Szabó Gyula szemorvos szemüveget választ egyik betegének számukra nagyobb kiadást. Így azután az egészségház szemorvo­si rendelője előtt is mindig dkad várakozó. EGYSZÓVAL és összegezve: REMÉLJÜK, hogy a város ve­zetői is érzik ennek fontosságát, s nem várják meg, amíg megint szemorvos nélkül marad a ren­delő. Kényszerű „együttélés* Az elmúlt vasárnap délelőtt tör­tént, hogy az egyik kecskeméti bér­ház társbérleti zsúfoltságában órakor meghalt valaki. — Ahogyan ilyenkor szokás, addig kértük az ügyeletes orvost, amíg 13 órakor sok élő beteg mellől a halotthoz kijutott. Recept-igazolásával ugyan nem sokra mentünk, mert a kör­zeti orvos erre csak hétfőn fogja kiadni a halálesettel kapcsolatos orvosi. igazolást. Azonban arra gon­doltunk, hátha ez a kis papír is megoldja kínos problémánkat, hogy ne kényszerüljünk szeretett, de iné giscsak halott embertársunkkal hét­főn délig együtt lenni. Orvos, kórház, mentők, temető­gondnok, mind mind nem tudott se gíteni rajtunk. A Temetkezési Vál­lalat bezárt kapuit hiába dönget­tük. Végre a vállalat vezetőjét a la­kásán ostromoltuk, tegye lehetővé a kiszállítást a halottas házba. Kínos, nehéz ügy, mert vasárnap csak 9—10 óráig van halottszállítási ügyben ügyeleti szolgálat. Kérésemre mégis közölte velem egyik alkalmazottjá­nak lakáscímét, akit megkértem! hogy szerezze meg a vállalatveze­tőtől a koporsóraktár kulcsát, fog­TCidiikS*. Jogos panasz Csák azért nem iram ki a neveiket, mert a kis K. Mis­ka már nagyon tud olvasna. Pedig még csak második éle- másta. A papa azonban főiskolára jár. Megszokott a családban az, hogy kíváncsian várják a bizonyítványosztást. Igaz, hogy most félévkor a papa nem mutogatta különöseb­ben a bizonyítványát, de Miska mégis előkaparta va­lahonnan. Abban ugyanis néhány hármas szerepelt. Miska nem állhatta ' szó nélkül: — Apu, a te bizonyítvá­nyodban is ott vannak a hár­masok. Engem mindjg élfe- nekeltek, ha hármast hozok' haza — így panaszkodott Ugyan, most mi lesz a rossz bizonyítványos papá­val? tAA/^AAAAAAA>A*AA* **<>t*A^^^^^iA%-^vvvw,w,wVHyv>rwvvv\rtrfVMvwuvuvutiviuiwwy ^ Egyik alkalommal több száz termelőszö­vetkezeti gazda B uda­pesten járt. Köztük volt egyik tás-zakécskei termel őszövetkezet bri­gádvezetője is. Vele történt az alábbi eset Az egyik reggel vá­rosnézés előtt elment a borbélyhoz, mert megszokta már otthon, hogy nem sajátkezúleg tünteti el álláról a szőrt — s lám, hogy járt... <— Parancsoljon! — mutatott a székre a pesti — kisipari ter­melőszövetkezeti dol­gozó. A brigádvezető otthonosan helyet fog­lalt, hiszen csak olyan volt az a szók is, mint Tiszakécskén a Írisz­ben. — Krémet szabad lesz? — kérdezte a borbély. Már mér’ ne lenne szabad, nem borotvál­kozik az ember min­den nap Pesten! —így A brígádvszefo Pes!en vélekedett a brigádve- zető, de csak magában, mert a fehérköpenyes kente kéretlenül is az illatos krémet gyakor­lott mozdulatokkal. Villogott a penge, egy-kettőre eltűnt a másnapos sörte. — Szeszt, kölnit, vagy pitralont? — s embe­rünknek nem volt ide­je a maga tempós mód­ján válaszolni, máris csípte a bőrét a pit- ralan, hiszen az a leg­jobb — sa legdrágább. — A hajat megiga­zítsuk? — kérdezte a boszorkányujjú szőr­bűvész felségtöbbes­ben, mintha a főváros összes borbél ymestere engedelmeskedne a vendég egyetlen pil­lantásának. S a bri­gádvezető ismét adós maradt a felelettel. Később alig emléke­zett rá, kért-e a fürge figaró engedélyt, hogy borotvával essen a búb­jának. Csak akkor ug­rott fél nagy ijedten, amikor a búra alá akarta tuszkolni... De már azt nem. Ilyen csúfságot véle nem tesznek! Otthon, Kécs- kén csak a lányok hajt­ják a fejüket abba a zörgő járomba, férfi­ember hóttig szégyen­né magát, ha kitudód­na. Akkor már inkább vizes fejre teszi a ka­lapot! .., Először mondott ne­met a brigádvezető, amióta belépett a tük­rös üzletbe. Huszon­egynél! ári y forintot kért a „hajmúvész” s embe­rünk fizetett, mint a katonatiszt — ahogy falun mondják még ma is. Megtoldta még öt forint borravalóval, hadd lássák, van itt pénz. csak a szóval fu­Sarkodüfca magyar em­ber. Persze, mégis csak fúrta az oldalát a há­rom otthagyott zöld­hasú, de a szobatársak hamarosan kiokosítot- tálk. Másnap e szóikkal ült a székbe. — Egy borotválás, semmi más! „Megúszta” két fo­rintból. Ha úgy tetszik, ez volt a történet első szá­mú csattanója. De to­vább is van még. A spórolás örömére az ebédnél megitták: a különbözetet a szoba­társakkal, közösein. ‘— Inkább ide, mint ide! — ütött a brigád- vezető a hasára, majd a kobakjára, s még hozzátette: — Azér’ csak annak örülök, hogy vót benne becsü­let és nem csinált ne­kem is hülyegyerek frizurát, mint az ide­valósiaknak. Mester László janiik be és vigyék ki halottunkat a halottasházba, és IS órakor az el­szállítás teljes rendben meg is tör­tént. Azt mondják az érdekeltek, hogy „nem fizetödik ki az agyelet a jel­zett Időponton túl” — amit el Is hi­szünk. (Persze ugyanígy „ráfizeté­ses” minden egyéb közegészségagyi dolog, s nem az „Qzleti szemptm- tok” miatt söprik például az tűéit, tartják nyitva az SZTK-t stb.) Talán az említett esetre Is meg lehet találni, egy kis Jó akarattal, a megoldást — éppen a közegészség- ügy érdekében. K Z. Évente több mint százezer halálos utcai baleset A Világegészségűgyi Szervezet legutóbbi jelentéséből kiderül, hogy világszerte évente több mint százezer ember hal meg közlekedési balesetek miatt. A jelentés szerint a közleke­dési balesetek áldozatainak szá­ma „messze meghaladja az ösz- szes fertőző betegségekben el­hunytak együttes számát”. A je­lentés nem közöl részletes sta­tisztikai adatokat, de elmondja, hogy évente összesen mintegy millió a közlekedési balese­tekben megsérült gépkocsiveze­tők, biciklisták és gyalogjárók száma, közülük legalább egy­millió súlyos sérüléseket szen­ved. A végzetes kimenetelű közleke­dési balesetek legfőbb oka az alkoholfogyasztás. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, élelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Pető« Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: lö-SS. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér I/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. nóftzetést dii 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét. — Telefon: u-ssj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents