Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

1962. február 24. szombat

S. oldal

Csibekeltetés gép nélkül

A Bácsalmási Állami Gazdaságban kísérletképpen új módszerrel keltetik a kis csibéket. A sok beruházást igénylő gép alkalmazása helyett úgynevezett termeskeltetésre rendezkedtek be. Fűrészporral bélelt farostlemezből épített teremben — gépi berendezés nélkül — megfelelő hő- és páratartalommal telített „szobában” keltetnek. Az alapmeleget gőzzel biztosítják. A keltetéshez szükséges nagyobb hőmérsékletet pedig villanyáram adja. A teremben mozgatható kocsikon vannak a keltetőtálcák. amelyeknek a forgatását is könnyűszerrel el tudják végezni. A gén nélküli keltetőbe már berakták az első 25 ezer darab tojást. Ennyi tojás kikeltetéséhez csaknem 300 ezer forint értékű géDre volna szükség, a „keltetőház” üzembehelyezésére pedig mindössze 110 ezer forintot költöttek.

Tavaszra készülnek a gátéri földeken

Beláthatatlan, egyívelésű síkság a gátéri határ. S e kiterjedt rónaság tulajdonosa a község egyetlen közös gazdasága: az Aranykalász Termelőszövetkezet. Valamivel több mint 5000 holdra rúg az összterülete.

A területnek csak a felén folyik szántóföldi művelés. A többi két és félezer hold rét és legelő. Most még kopár a vidék, a tél színtelenszürkére vetkőz- tette, de — mint a gátériek mondják — tavasszal a tobzódó zöld szín burjánzása borítja be.

Jelenleg másfélezer juhot legeltetnek a gátéri határban. Az anyajuhok száma 1100. A szövetkezet vezetői és gazdái az idén hatalmas gyapjúhozamra, s nagymértékű szaporulatra számítanak. Az se „kutya”, amit a tejhozam jövedelmez. A juhokat ugyanis rendszeresen fejik és a tejet naponként értékesítik a helybeli felvásárlótelepen.

— Az idén nem is gondolunk az állatállomány számszerű fej iesztésére — mondja Körmöczi Mátyás, a közös gazdaság idős párttitkára —, mivel nem is tudnánk többet elhelyezni. Fontos viszont a minőségi fejlesztés és mi erre törekszünk. Most mér a szántóterület minden másfél hódjára jut egy számosállat.

Nagy lehetőségek az öntözésre

A legelő-síkság egyhangúságát is megtörik. Ehhez már tavaly hozáfogtak, amikor is a határban húzódó csatornán félmillió forintos költséggel zsilipet építettek. Már az idén is megküzde- nek hát a legelőt elfonnyasztó esetleges aszállyal. Igaz, nem az egész területen, hanem „csalt” 300—400 holdon.

Nemcsak a legelőt öntözik. A nyáron három artézi kút is ontKifogástalan minőség — állapítja meg Pálfi Gábor munkájáról a telepvezető. De a teljesítmény is szép. Pálfi Gábor az üzem egyik legszorgalmasabb dolgozója, 600 fogkoronát készít havonta.

ja a vizet a 22 holdas kerté- i szetre. Két kút máris üzemké-' pes, a harmadik kitisztításához; pedig rövidesen hozzáfognak. —; Azonkívül Vein egy halastavuké is, amelynek a vizét szintén fel-i használják öntözésre. s

Egyesült erővel j

Mindez ugyan még csak terv,; de a megvalósításához máris; hozzáfogtak a szövetkezet gaz-; dái. Január elején megkezdték) a zöldséges terület előkészítését.! , A trágyát nemcsak a kertészetbe, de 120 hold szántóföldre is' kihordták. A szorgalomra misem! jellemzőbb, mint az, hogy az évi elejétől a 370 szövetkezeti gaz-) da közül 317-en rendszeresen) részt vettek a közös munkában.; Sokatmondó szám ez a mező-; gazdaság téti időszakában. ;

Aranykalász néven csak most,; az év elején egyesült a községi három termelőszövetkezete: as Vorosilov, a Béke és a Búzaka-í lász. Igazi nagyüzemi gazdálko-; dást azelőtt egyik sem folyta-; tott. Látták ezt a gazdák is, már tavaly is sürgették az egye-J sülést.

Kibontakozóban

a versenymosgalom

Az egyesített erő nagyobb biz-; tonságot kölcsönző tudata máris; gyümölcsözően mutatkozik a; szövetkezet munkájában. A mezőgazdaság ágazatainak megfe-i lelően hat brigád alakult: egy-í egy az állattenyésztésben, a konyhakertészetben, a szőlő- és; gyümölcstermesztésben, három; pedig a növénytermesztésben.

Közülük az egyik, a Béke-! brigád már a zárszámadó köz-) gyűlésen versenyre hívta az) MSZMP VIII, kongresszusának! tiszteletére a többi brigádot. A< versenyszellem máris kibon ta-i kozóban van. Olyannyira, hogy; a Béke-brigád már e hónap kö-í zepén 300 holdon elvégezte az! intenzív búza fejtrágyázását. Ezt; a munkát a többi területen is< folyamatosan végzik.

Így készül Gátér dolgos szövetkezeti parasztsága a tavasz-? ra. Közös munkájukkal életük; szebb, virágzóbb fejezetét „ír-j ják” a földekre.

Hatvani Dániel

Amíg

a

fajqr

nem enged fel...

<5

A tél fehér takarója lekerült már a látóhatárig nyúló hatalmas táblákról, s bár a 5 fel-feltámadó, időnként or- !

kánszerű szél néha megsu- "! hint ja dermesztő ostorát, a szántóföldek dolgozói mégis már az előttük álló tavaszt lesik, annak a munkafelatfa- taira készülődnek.

Kedden reggel a félegyházi országút mellett gépek zaja verte fel a téli álmából ébredő táj csendjét. A Városföldi Állami Gazdaság hármas részlegének 4? hold lucernásán két. Maulwurf vontatta műtrágyaszóróval végezték a télvégi fejtrágyázást. A munkát Fekete László agronómus irányította.

— Az őszi gabonák fejtrágyázását 1500 holdon már elvégeztük mondotta — de még mielőtt a fagy felengedne, „rendbe tesszük” a lucernást is. A két gép teljesítménye naponta mintegy 60 hold. Egy-egy műtrágyaszóró tartályának a befogadóképessége két mázsa. Ez a mennyiség két hold beszórására elegendő, a két gép tehát egy töltéssel néoy holdon végzi el a munkát.

Hogy mennyire ésszerűen használták ki az időt és éltek az adott körülményekkel, bizonyítja, hogy mivel az igényelt szuperfoszfát akkor még az állomáson, vagonban volt, mégsem állt a munka, hanem a rendelkezésükre álló pétisóval féjtrágyáztak. Ezt a műtrágyát szalma alatt tárolták, s a minőségének védelme céliából a kazal elhelyezésénél figyelembe vették az uralkodó szélirányt is.

Az agronómus elmondta még, hogy a tervidőszakra esedékes fejtrágyázási munkákat hiánytalanul elvégezték.

A szórók tartályainak újratöltése a beszélgetésünk rövid ideje alatt megtörtént, Aztán felzúgtak a gépek, rá- . álltak a táblára, s folytatódott szaporán ez a bő termést biztosító munka.

J. T.

Beszédes számok t

Négy év alatt megkétszereződött az fmsz-ek vagyona

Megyénk földművesszövetkezeteinek taglétszáma az elmúlt négy év alatt 111 ezerről 136 ezerre emelkedett. A részjegyalap összege négy évvel ezelőtt hatmillió forint volt. most — a takarékszövetkezeteket is beMaglódi Pál 200 fogsort készít

havonta.

Ilonka megy etetni.

Viszi a reggeli eleséget a kacsáknak. Amint belép a széles udvarba, a sárgástollú jószágok

> egyszeriben ott terem- ; nak körülötte. Hangos

> hápogással követelik

> az étket...

— Jól van, no! Agyon ne törjétek magatokat. Kaptok mindjárt — szól ! nekik a kislány ked- í veskedve.

; Nagy Ilonka, a Hel- 1 véciai Állami Gazda- ' ság lakitetek-szendrei üzemegységének egyik ; kacsagondozója. Szik- , rából jár dolgozni, s

> a nyolc kilométeres ! utat télen autóbusszal,

ny’áron pedig kerék- ] páron teszi meg. Szereti a munkáját. Hasznos, szód foglalkozás- . nak tartia a kacsane- ; velőst. Már kiskorá- ! ban is az volt a vágya, * hogy baromfitenyésztő

Cf-a'tltl parfék

A kacsagondozó

lehessen. Elhatározásában egy gyermekkori élménye is ösztönözte. Erre így emlékezik vissza:

— Egyszer a nővéremnél látogatóban voltunk Szentesen, ő vitt el az ottani állami gazdaságba — ahol dolgozik —, és megmutatta a kacsaállományt. Nekem a kiskacsák tetszettek legjobban, mert azok voltak a legaranyosabbak. Akkor határoztam el, ha nagyobb leszek, én is elmegyek valahova kacsagondozónak. A terv sikerült. A múlt év eleié óta itt de’sózom ebben az üzemegységben. Havi keresetem ezerszáz forint. Nem cserélném fel ezt semmilyen városi munkával ... Jó nekem itt. Tavasszal, amikor kelnek majd a kiskacsák és jut belőlük minden munkacsapatnak legalább tízezer, még többet lehet keresni. Kapunk prémiumot. Ha az elhullás nem éri él a tíz százalékot, havonta mindegyikünk kap háromszáz forintot a fizetésen felül. Jó lesz tehát igyekezni...

Ilonka még csak 19

< '■es. Igyekvő, pontos, szorgalmas leány, aki lelkiismeretesen végzi

dékszik ezen változtatni a vállalat vezetősége?

— Örömmel közölhetem, hogy a megoldás folyamatban van. Már nem sokáig kell itt összezsúfolódnunk. Több mint 200 000 forint felújítási költséggel már épül részünkre az új, korszerűen berendezett fogtechnikai laboratórium. A Kéttemplomközből rövidesen átköltözünk új otthonunkba, a Gáspár András utcába—SG—

kevés a vita. A fogorvosok elégedettek a 21-es telep munkájával. A munka nagy tömegét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a következő pár szám: Tavaly az év utolsó negyedében 1800 protézist (teljes fogsor) és több mint 3000 különböző nagyságú fogpótlást készítettünk fém, illetve műanyag kivitelben.

— Említette, hogy a munkahely egyre szűkebb, s nehéz betartani az előírt egészségügyi követelményeket. Mikor szánKevés olyan ága van a gyógyászatnak , melyet szívesebben kerülne az ember, mint a fogorvosi rendelőt. Egy-egy átvirrasztott éjszaka után, mégis itt kopogtat karikás szemmel, meggyötört ábrázattal a szuvas fog tulajdonosa. A fájdalom bátorsága ez, melynek statisztikáját az esetek döntő többségében hideg vassal írják. A szúette lyukas fogon ugyanis csak a fogó segít.

De mi történik azután? Kihúzott fogak nyomában erre kerestünk választ Kecskeméten, a Fogtechnikai Vállalat 21-es telepén. Gondról, eredményről, biztató kilátásokról egyaránt, beszélt Héger Károly telepvezető.

— Tűt ugyan még le lehet ejteni, & de több embert elhelyezni/ a munkakörülményeken javítani itt már nem tudunk. Pedig mind a kettőre szükség lenne. Talán egy kis statisztika világos választ ad, hogy miért. A második ötéves terv első esztendejében a mezőgazdaság szo- (tíálista átszervezésének eredményeként 24 százalékkal nőtt Bács megyében a társadalombiztosításba" bevont dolgozók száma. Hogy az igényeket kielégítsék, a méglevő fogorvosi kar mellett, tíz ■ vizsgázott fogász állt munkába a megye területén.

— Feladat tehát bőven akad?

— Igen. A megrendelők száma gyarapodott. — Lényegesen több volt a munka mint 1960- ban, a hely pedig egyre szűkebb, ahol a megnövekedett szolgáltatási igényeket ki kell elégítenünk.

— Mennyiben sikerült ez?

— Megint csak statisztikával kell válaszolnom. Dolgozóink szorgalmasak, megértik a vállalat nehézségeit, s ami tőlük telik, igyekeznek elvégezni. Ez volt a biztosítéka, hogy 1961. évi tervünket túlteljesítettük. Munkánk minőségére, a szállítási határidők betartására pedig jellemző, hogy rendelőinkkel igen

Kihúzott fogak nyomában

a munkáját. Ez a véleménye róla Havasi j elvtársnak, az üzem- i egység vezetőjének is. Ám a kacsanevelés í nem olyan „mesterség”, ' aminek a fortélyait j csak úgy máról hol- < napra meg lehet ta- < nulni. A szakmai ok- < tatás nélkülözhetetlen, j így gondolkodik Ilon- ; ka is, aki társaival < együtt részt vesz a kö- < zeljövöben induló ka- ! csatenyésztői tanfolya- ] mon. Mire a keltető- j állomásról mesiönnek < az első kiskacsák, Ilon- < ka — akárcsak a töb- ! biek — újabb ismére- J tekkel gazdagodva Iái-] hat maid munkához. S< ha a kis állatokat is < olyan gondosan, szór-1 galmasan neveli, mint j most a nagy tenyész- j kacsákat, a jó munka < jutalma az idén 'em < marad el... K. A. 1

leértve — meghaladja a 12

milliót.

Az egy tagra eső részjegyalap szintén örvendetesen emelkedett: 54 forint helyett közel 100 forint.

Az említett időszak alatt föld- ■. művesszövetkezeteink vagyona íis megkétszereződött. ielenleg /meghaladja a 200 milliót. Gaz> dálkodásukra jellemző, hogy ^nyereségük 20 százalékkal nőtt, í hiányuk 60 százalékkal csökkent. Ennek a jó eredménynek

íaz elérésében nagy szerepe van íaz 1958-ban létrehozott készlet- i ellenőrzési osztálvnak. amely a í választott vezetőséggel 15 ezer (alkalommal tartott ellenőrzést.

< Nem kis eredmény, hogy az / 1958-as 140 millió forintos álla- í mi hitellel szemben 1981-ben

> megyénk földművesszövetkezetei í csupán 76 millió forint hl> telt vettek igénybe, ugyanakkor készletértékük elérte

i a 240 millió forintot.

< A fö’dművesszövetkezetek va< ayonáról teljes képet azonban /csak akkor kapnánk, ha a szintté felmérhetetlen értékű társa> dalmi munkát is figyelembe 5 vennénk Egy példát említsünk (csak: Mátételkén az elmúlt éviben 300 ezer forintos társadal< mi hozzájárulással boltot és kisívondógTőt épített a földműves- ‘ szövetkezet N. É.