Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-03 / 28. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? xvn. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Ára 60 fillér 1962. FEBK. 3, SZOMBAT SO millió forint értéhű áru férvén felül 105,7 százalékra teljesítette 1961. évi tervét B.cs-XIskun megye tanks' ipara H társadalmi éle! szocialista áía’akitásálian a jogászoknak nagy szerepük van Illegi esdődfek a VJ. kecskeméti jogásznapok A megyei tanács tervosztályán összesítették Bács-Kiskun megye tanácsi iparának 1961. évi eredményeit. A számok jelentős munkasikerekről vallanak. Ismét magunk mögött hagytunk egy termelési eredményekben gazdag esztendőt. Az állami helyiipar a második ötéves terv első esztendejében több mint 900 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak, s ezzel az éves tervet 105.7 százalékra teljesítette. Más szóval 1960-hoz viszonyítva, a múlt évi termelésnövekedés meghaladta a 105 millió forintot Dicséret illeti azonban a tanácsi ipar minden tevékeny dolgozóját és vezetőjét azért a szorgalomért lelkes szervező munkáért, ami a szocialista munkaverseny 1961. évi eredményeiben mérhető. Ugyanis az elmúlt év során végrehajtott munka- és üzemszervezési intézkedések. a műszaki normák széleskörű alkalmazása, számos helyein fejlettebb gyártástechnológia bevezetése teremtett folyamatos munkafeltételt, alapot a munkaverseny széleskörű kibontakoztatásához. Sokat javult az elmúlt évben a munkafegyelem, a napi 480 perc gazdaságos kihasználása. A hozzáértőbb vezetés, az üzemi pártszervezetek ellenőrző segítő munkája, valamint a szakszervezeti bizottságok tevékenysége mellett ez tette lehetővé, hogy tanácsi vállalataink terven felül 50 millió forint értékű gépet, szerszámot, alkatrészt és közEgységes szemlélettel (Ca. L.) Amióta megyénkben megteremtettük a mezőgazdaságban is a termelés szocialista alapjait, az eddigieknél jóval több oldalúvá és felelősségteljesebbé vált minden olyan törekvés, mely a kulturális forradalom célkitűzéseinek előbbre vitelét szolgálja. Falusi művelődés] intézményeink, a helyi tanácsok egyik igen fontos feladatává vált, hogy megteremtsék a művelődési problémák megoldásának egységes és célravezető szemléletét. Különösen most, hogy járási tanácsainkon is kibővítette művelődési kor- mályzatunk a kulturális ügyekkel foglalkozó csoport feladatkörét és megszervezték a nagyobb létszámmal rendelkező járási művelődési osztályokat, vált ennek a szemléletnek a meghonosítása elodázhatatlan feladattá. Milyen követelményekről van szó? Elsősorban arról, hogy művelődési szerveink és intézményeink a kulturális ügyekkel foglalkozó társadalmi szervek, ne lássák két külön és egymástól elszigetelt feladatkörnek az oktatást és a népművelést. Néhány járásunkban egészséges törekvések tapasztalhatók abban az irányban, hogy a kulturár lis intézmények és szervek vezetői. aktivistái az egységes művelődésügyi tervek végrehajtása során együttesen lássák és szolgálják azt a kulturális munkát, ami az Iskolák falai között zajlik le és ami ezeken kívül a falusi élet ezernyi jelenségében nyilvánul meg. Helves irányban alak;*o*ták ki módszereiket például a kiskunhalasi járásban. Szélesebb alapokon gondolkodva egy olyan nézőpontot alakítottak ki, melyben a művelődésügy elsőszámú hadoszlopai, a falusi pedagógusok munkájának megítélését értelmezik sokkal szélesebben, mint eddig. Valóban ez a falusi kulturális problémák kulcsa. De az is hozzátartozik a művelődési program végrehajtásának jobb megszervezéséhez, hogy ne váljon el a kulturális élet irányításának és ellenőrzésének munkaköre az újonnan alakult járási művelődési osztályokon sem. Eléggé riasztó példáit lehet tapasztalni annak, hogy a járási tanulmányi felügyelők nem egy helyen még véletlenül sem foglalkoznak a népművelési intézmények munkájának megvizsgálásával, tevékenységük szinte teljesen az Iskolákban zajlik le. Pedig előfordulhat, hogy a meglátogatott községekben valamilyen könnyen felfedhető nehézség gátolja a művelődési ház munkáját, vagy tüzetesebb ellenőrzéssel kellene segíteni a helybeli könyvtár munkásságát. A kulturális forradalom követelményeinek egyre erőteljesebb képviselete elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szocialista nagyüzemben dolgozó szövetkezeti parasztságot felvértezzük azzal a sokoldalú tudással, világnézeti biztonsággal, amely nélkül a kollektív munka ezernyi problémája között köny- nyebben el tud igazodni. A kulturális élet egységes szemlélete falusi és városi dolgozóink szakmai és világnézeti nevelésének jobb szolgálatát teszi lehetővé mindazok számára, akik felelősséget éreznek művelődés ügvünk fejlődésének meggyorsításáért. szükségleti cikket adtak 1961- ben a népgazdaságnak. Bármennyire szépek is az elmúlt évi összeredmények. egyes iparágak fontosabb termelési, illetve gazdaságossági mutatói azonban figyelmeztetnek: munkasikereink ellenére nem minden tanácsi vállalat élt az 1961. év adta lehetőségekkel. A tanácsi könnyűipar vállalatai, elsősorban a vegyesipari, a helyi szolgáltató ipar, a mezőgazdasági gépipar és a műszeripar üzemei adóiak maradtak a népgazdaságnak. Több üzem. elsősorban a fatömegcikk-ipar. az élelmiszeripar és az építési osztály egyes vállalatai túllépték a tervezett béralapot Az egy munkásra eső teljes termelési érték alakulását tekintve több vállalat lemaradt Ilyej» a Tiszakécskei Permetezőgépgyár, a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat, és a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat. E vállalatoknál kedvezőtlenül alakult a 100 forint bérre jutó termelés alakulása is. E felsorolt hiányosságok ellenére az elmúlt évi termelés összképe kedvező a megye tanácsi iparában. Könnyűipari vállalataink 360 millió forint értékű árut termeltek. Ez 28 százalékkal több az 1960. évi eredménynél, ami főként annak köszönhető, hogy az előző évhez viszonyítva 21 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Élelmiszeripari üzemeink az éves tervet 112,9 százalékra teljesítve 330 millió forint értékű kenyeret, péksüteményt, húst és töltelékárut, gyümölcspálinkát, szikvizet és üdítő italt adtak a kereskedelemnek. Az iparág vállalatainál szép eredményeket értek el az anyagtakarékosságban. a termelési költségek csökkentésében, és a verseny eredményeként 8.4 százalékkal nőtt a termelékenvség. Az építési és közlekedési osztály irányítása alá tartozó vállalatok elmúlt évi termelése meghaladta a 183 millió forintot, melyből a kommunális szolgáltatások értéke közel 78 millió forint, 8.6 százalékkal több a tervezettnél. Az építési, közlekedési és kommunális szolgáltató vállalatok terven felül 13 millió forint értékű munkát végeztek, illetve ennyivel járultak hozzá a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Az osztály vállalatainál az új munkanormák bevezetése és a munkaverseny eredményeként 7600 forinttal nőtt az egy munkásra jutó termelés értékei A tanácsi iparban 8.3 száza ’ókkal nőtt a termelékenység \z iparvállalatok, elsősorban a könnyűipari üzemek fejlesztésével pedig. 350 dolgozónak te emtettünk új munkaalkalmat. Sándor Géza Pénteken délelőtt 10 órakor Kecskeméten a városi tanács dísztermében ünnepélyes keretek között megkezdődtek a kecskeméti jogásznapok. A Magyar Jogászszövetség Bács-Kiskun megyei szervezetének e nagyszabású rendezvényén megjelent dr. Szénást Géza, az MSZMP Közoonti Bizottságának póttagja, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, Glied Károly, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára, dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogászszövetség főtitkára, dr. Patkós Lajos, az Igazságügvminisz- térium főosztályvezetője, dr. Szilbereky Jenő, az Igazságügv- minisztérium főosztályvezetőhelyettese, dr. Jókai Loránd, a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára, dr. Zalka Károly, a Pest megyei bíróság elnöke, dr. Farkas Mihály, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkára, dr. Cseh László, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. titkára, dr. Szabó Sándor megyei főügyész, dr. Bodóczky László, a Magyar Jogászszövetség Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke, Bogdán Lajos, a megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője, Reile Géza, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke, Csenki Ferenc, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkára, valamint megyénk 150 jogásza, s igen sok népi ülnök és érdeklődő. A jogásznapokat dr. Klapil Sándor, a Magyar Jogászszövetség Bács-Kiskun megyei szervezetének titkára nyitotta meg. Elmondta, hogy vidéken a jo- gásZhapokat a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottságával karöltve a Magyar Jogászszövetség Bács-Kiskun megyei szervezete kezdeményezte, s most hatodízben rendezik meg azt Kecskeméten, örömmel állapította meg, hogy ezt a kezdeményezést átvették más megyékben is, s egvre rendszeresebben tartanak másutt is jogásznapokat. Hangsúlyozta többek között, hogy a szocializmus építése az élet minden területén igényli az értelmiség alkotó kezdeményezését. A jogászokra is jelentős feladatok hárulnak ezen a téren. — Részt kell vennünk a társadalmi élet szocialista átalakításában — mond+a. — Ugyanakkor elő kell segíteni a jogászok marxista—leninista szellemű politikai, szakmai képzését, támogatást nyújtani a jog tudományos műveléséhez, a jogászi munka színvonalának emeléséhez. E feladatok végreha ifásának eszköze a jogásznapok megrendezése is. A megnyitót követően dr. Szénást Géza tartott előadást jog- politikánk időszerű kérdéseiről* majd dr. Bodóczky László Katona Józsefről mint jogászról emlékezett meg. Délután dr. Szil- bereky Jenő a polgári jogalkalmazásról tartott előadást. A jogásznapokat ma délelőtt 10 órakor folytatják. N. O. 220 ezer vállfa exportra Megyénk egyik legnagyobb kisipari szövetkezete, a Kiskun- halasi Fa- és Építőipari Ktsz az elmúlt évben több mint félmillió forint értékű faárut termelt külföldi megrendelésre. Termékeikkel a vevők elégedettek voltak. A gyártott árukra minőségi kifogás nem érkezett. A szövetkezettel ezért újabb export- szállításokra kötöttek szerződést, Az első negyedévben 7000 darab 'atálcát és 5000 darab lábrácsot készítenek. Az ízléses kivitelű fényezett vállfákból pedig 220 ezer darab gyártására kaptak meg-, rendelést nyugati országokból. Képünkön: Lovas József szalag£ fűrészen szabja a vállfának valók
