Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

r I. oldal TM*. fébrnSr ti. smerd» Bemutató előtt Igaz mese mai fiataloknak Pénteken új darabba] lép kö- Ssönség elé a Kecskeméti Kato­na József Színház. Bemutatásra kerül Shakespeare világhírű re­mekműve. a Rómeó és Júlia. A fiatal rendezőnő. Lovas Edit, nem kis feladatra vállal­kozott. Rómeó és Júlia tiszta szerelmének csodálatosan szép történetét világszerte nagynevű művészek — többejt között Lawrence Olivier — keltetteit életre filmen és színpadom. — Milyen érzés Ilyen híres elődök után Shakesneare-t ren­dezni, sikerül-e újat. maradan­dót alkotni? A kérdést próba közben tet­tük fel Lovas Edit rendezőnek. Körülöttünk a darab szereplői, egyelőre még »-civilben-«. — Csodálatos élmény Shakes­peare-1 rendezni, különösen a Rómeó és Júliát. Igyekeztem a tragédia tipikusan olasz szágul­dásához, az olasz vérmérséklet­nek megfelelő légkört is megte­remteni. a darabnak optimista jelleget adni. Általában egy­szerű eszközökkel, a mai ember gondolatvilága számára hozzá­férhetően bemutatni a két fia­tal tiszta, gyönyörű szerelmét. Rómeó és Júlia tragédiája nem egyedi jelenség, mégesak nem Is tragikus felfogást tükröző. Az eseménysor végső kicsengése szememben az, hőgy két. szerető szív minden körülmények kö­zött hű marad egymáshoz. Hogy elképzeléseim mennyire helye­sek, arról majd a közönség mond ítéletet. Rómeót kettős szereposztás­ban játssza Pathó István és Perlaky István. Júliát Dévay Kamilla, Lőrinc barátot Simon György, a dajkát Demeter Hed­vig alakítja. A többi szerepben is olyan ismert színészekkel ta­lálkozik a közönség, mint Gön­dör Klara, Fonyó József. Karizs Béla, Major Pál. Mezev Lajos. A veronai herceg alakiában éle­te első verses prózai szerepé­ben mutatkozik be Csajányi György. — Hallhatnánk még valamit a díszletekről? — Marx írja a reneszánszról: »■Vérrel és arannyal írta be ne­vét a világ történetébe.« A »-vért« Shakespeare tragédiája adja, az »-arany« képi megoldás­ban kerül színpadra. Háttér a tündöklő Verona, szimbóluma a /jffipuáif'u találtak Császártöltésen a ter­melőszövetkezeti gazdák műve­lődési gondjainak feltárásában és megoldásában döntő szerepe volt a felszabadulás Tsz párt- szervezetének. Először vezetőségi ülésen tár­gyaltak meg a művelődés hely­zetét. Bizony, .akadj tennivaló bőven. Megállapították, hogy a brigadvezetők már elvégezték a dolgozók esti iskoláiét, de a 12 Munkacsapat-vezető közül csak háromnak van meg a nyolc ál­talánosa. Ezért elhatározták, hogy 'jövőre' valamennyi tovább tanul, s lök lesznek az elsők, akik elfoglallak helyüket az is­kola padjaiban.-Nem kis szerepet játszott a pártszervezet irányítása és a termelőszövetkezeti vezetők pél­damutatása a művelődési otthon m unkaj anak megszerettelesébeüi, népszerűsítésében. Részt vettek a művelődési otthon valameny- nyi rendezvényén és ezt látva irodalmi, egészségügyi és mező- gazdasági előadások megtartá­sára. Az orvos, a mezőgazdász és a pedagógusok hivatástudat­ból fakadó érdeklődéssel aján­lották fel segítségüket a kultu­rális nevelőmunkához. Dr. Selybli József községi orvos fel­kérés nélkül jelentkezett Angeli Mátyásnál, a művelődési otthon vezetőjénél, ugyanígy tett Sülé Ferenc, a termelőszövetkezet mezőgazdásza és a legtöbb pe­dagógus. Amióta termelőszövetkezeti községgé alakult Császártöltés, szorosabbra fűződtek az együ­vé tartozás szálai a gazdák és az értelmiség között. Lehullottak a régi megkülönböztető válasz­falak. és egy akarattal, közösen munkálkodnak a község új éle­tének építésén. Bieliczkv Sándor két család . gazdagságának és egyben annak is, hogy a sze­relemnek ebben a környezetben el kellett pusztulnia. Érdekes­ségként említem, hogy a darab végig egy díszletben -játszódik. A szín három részre tagolt. Sti­lizált shakespeare-i színpadi előtér, középtér és emelt já­téktér, a mai kor ízlésének megfelelően. A közéotéren ját­szódik az, ami ebből a korból érdeklődésre, együttérzésre tart­hat számot: — a két szerelmes tragédiája. A díszleteket Csi- nády István tervezi. Szalad az idő. a szereplőiig türelmetlenek. Folytatni kell a próbát, hogy a dráma a nagy feladathoz méltó megoldásban kerüljön bemutatásra. Ez a feladat elmélyült mun­kát követel Lovas Edittől, aki­nek Kecskeméten olv sok köny- nyű, vidám darab után ez az első bemutatkozása klasszikus drámával. Reméljük, ezúttal sem marad adósa a színház- kedvelő közönségnek. V. Zs. Mintha mesét hallanának, úgy figyelik az ÉM Báos-Kisknn megyei Építőipari Vállalat ipari tanulói nevelőjük, Németh Imre festőmester szavait. Számukra elképzelhetetlenek azok a sanyarú körülmények, amelyekben mesterük élt inasévei ide­jén. Pofonok, koplalás? — ilyen is volt? A tiszta, meleg szobá­ban, bőséges vacsora után, mindez alig hihető már. Hiszen ró­luk szeretettel gondoskodik társadalmunk. SztUlásteinátáU A könyvtáros örök gondja, mivel, hogyan vigye közelebb a köny­vet az olvasóhoz. Kü­lönösen vidéken vál­lalkozó szelleműnek, öt­letesnek kell lennie és kitartó is legyen, ne csüggedjen él, ha mun­káját nem kiséri azon­nali siker. Mert bizony megesik, hogy amikor irodalmi előadást szervezünk, egy hónappal előtte még sokat remélünk tőle, az előadás előtt egy héttel már meg­elégednénk 20—25 rész­vevővel is, azután — közönség híján —eset­leg elmarad az egész. Ha pedig negyvenen- ötvenen mégis össze­jönnek, elégedettek va­gyunk— nem magáink­kal, az érdeklődéssel. És ha a hallgatóság között észreveszünk né­hány ünneplőbe öltö­zött parasztasszonyt, vagy házaspárt — bol­dogok vagyunk. Nagyon jó módszer — és amióta megpró­báltuk, szívesen alkal­mazzuk Kiskőrösön —, hogy elmegyünk az ol­vasók otthonába, szál­lást kérünk az iroda­lomnak. Az ötlet Lányi Irén nyugdíjas tanítónőtől származik. Felkerestük régi olvasónkat, Lom- jánszky Erzsikét és megkérdeztük, megtart­hatjuk-e náluk az első Írói Imi előadást. Kör,, •.’tárunknak szor­galma.- olvasója az egész ctalád. Nagyon szívesen fogadtak és megígérték, hogy ösz- szeh ívnak az utcából, akit csak tudnák. Elkövetkezett az elő­adás napja. Csendesen ballagtunk a rosszul világított sáros, járda nélküli Alkotmány ut­cában. Az előadó Mei- linger Gyuláné azon gondolkodott, vajon sikerül-e felkelteni a hallgatóság érdeklődé­sét Móra Ferencről szóló előadásával. Én azon töprengtem, hogy a kísérlet sikerül-e. Végre megérkeztünk. Barátságos fény, kelle­mes meleg fogad oda­benn. Érkeznek a ven­dégek sorban, egyesé­vel, párosán, öregek, vidám menyecskék, fia­tal lányok. Lassan megtelik a szoba, öt óra tíz perc, összebólintunk az elő­adóval A kis helyiség falai szinte kitágulnak, amint életre kell kö­zöttük Móra szelleme. Gombát Erzsiké és Sdnkovits Kató verset mond. Néhány szem­párban megcsillannak a meghatottság köny- nyei ... Az előadó az igazmondó juhászról beszél... Móra 1919- ben, Móra az ásatások­nál, az Aranykoporsó születése. i. Szállást kapott Móra Ferenc a kiskőrösi pa­rasztházban. Ezután mindig itt lesz egy ki­csit ebben a szobában. Ráemlékezik a család ég a vendégek is haza­visznek emlékéből va­lamit. Érdemes volt száRái­csinálásra indulni. Be költözött a kiskőrösi szívekbe egy nagy írónk és beköltözik lassan a többi is. A Lomj ánszkiéknál töl­tött bensőséges órák után bizonyosak va­gyunk benne. Cserraényt Lehel ÓNODVÁftt MtKlÓS * Sói## (testé? felzárkóztak mögéjük a gazdák is. Ma már lelt ház előtt ját­szik a kultúrcsoport és nagy­számú közönség előtt tartják a közérdekű előadásokat is Csá­szártöltésen. l/rmií/ríps, hogy igen jó kapcsolat alakult !d a község­ben az értelmiség és a termelő- szövetkezet tagjai között. Ennek köszönhető, hogy mindig akad vállalkozó az ismeretterjesztő .1. Horváth László: VIDÁM — RAJZOS JUHTENYÉSZTÉS J. Horváth László: VIDÁM — RAJZOS SERTÉSTENYÉSZTÉS A munkában elfáradt ember munkaidő után szívesen o-lvas olyan könyvet, amely amellett, hogy tanít, szórakoztat is. Ezt a célt szolgálja az olvasók tábo­rában népszerűvé vált ötletes, tréfás, de egyben szakszerű rajzolóval illusztrált -vidám — rajzos« állattenyésztési könyv- sorozat. amelynek a sertéste­nyésztést ismertető kötete már harmadik kiadásban ielenik meg. A tenyésztés, tartás, hiz­lalás. takarmányozás korszerű módszereit ismertető könyv na­gyon jó szolgálatot tesz az ál­lami gazdaságok dolgozóinak, a a tsz-ta goknak és a háztáji ser­téstartóknak egyaránt. 48. Elnézést, hogy ilyen indulatos vagyok, pedig igyekszem ural­kodni magamon. Azonban a csalódás, amely ért, olyan fáj­dalmat okoz, hogy legszíveseb­ben nyüszítenék, mint a horog­ra akadt kutya. Láttam, hogy bekukkant a Jázmin-bárba, de aligha volt ott, akit keresett, mert megfordult és a szálló előtt taxiba ült..; Az őrnagy nem tudta, hogy sírjon, vagy nevessen? — S maga? ... Maga nem kö­vette? — Nem volt közéiben másik taxi... — Mit csinált hát? — Barangoltam az utcákon, és visszajöttem ide, hogy be­szélhessek önnél. Bocsásson meg, őrnagy élvtárs, de megfullad­tam volna, ha mindezt el nem mondhatom... — Rendben van — mondta az őrnagy —, megéltem magát. De... egy kicsit haragszom. — Miért? — Mert... ha ehelyett maga is bepillant a Jázmin-bárba, láthatta volna azt az embert, akit ma este letartóztatunk. ISTVÁNT MEGELŐZIK A zongorista ujjai végigfutot­tak a billentyűkön. A feketére lakkozott hangszerből elővará­zsolt dallamok körbeszárnvalták a bárhelyiséget. Végigszaladtak a falak mentén, belecsendültek az üvegpohárba, visszaverődtek a mennyezetről. Felsírt a régi nóta: »■Hol van az a nvár!« Fehérkabátos pincérek suhan­tak nesztelenül az asztalok kö­zött. A párolgó-gőzölgő fekete­kávé illata ünnepi hangulatot árasztott. Lám, egyszerű, szimp­la hétköznap és mégis milyen ünnepi! Horváth doktor körbehordta tekintetét a vendégseregen. Ma is jobbára a szálló lakói töltöt­ték meg a füstfoltos bárhelyisé­get, akiket már a haliból és a folyosókról ismert. Persze, nem mindegyiket Egyik-másik arc új volt számára, csak most tűnt fel- A Bükk-hotelben gyak­ran cserélődtek a vendégek, ő már lassacskán törzslakónak számított Figyelte az embereket és hal­kan dúdolta a dallamot. — Hol van az a nvár!... Mikor énekelte utoliára? Ti­zenöt éve is van talán. Egy házi mulatságon. A barátja zon­gorázott. S ő... halálosan sze­relmes volt a házi asszonvba, egy falusi körjegyző feleségébe. Klára szép. barna asszonv volt. Azóta már bizonyára ráncos aj arca, festi a haját, hogy eltün­tethesse az ősz szálakat, és gye­rekeket szült. Azóta talán már meg sem ismémé. Elza jutott eszébe. Micsoda ellentét! Klára barna volt, Elza szőke... Hát ilyen az élet! Egyik végletből a másikba. A Klárának ígért szerelmet Elza kapja meg. A másik... valóban kaland volt. Két hétig tartó futó kaland, ifjonti szerelmes fallobbanás. Elza a felesége lesz!.,. Délelőtt cigarettázva, ingujjra vetkőzve állt az ablaknál. A szállóval szemközti teret nézte, gyönyörködött a virágba borult japán cseresznyefákban, amikor megszólalt szobájában a telefon. Rose volt a vonal másik végén. — Hogy kerültsz ide! — kér­dezte tőle. amikor lefutott hoz­zá a hallba. Rose megütközött. — Nem hívtál? — De... igen. igen! A táv­irat .. igazad van. Emlékszem. — No hát. furcsa kérdéseid vannak. Mi újság? Mire van szükséged? — Átmenetileg semmire. Az­óta megoldódott a probléma. Sőt: nemsokára megnyílik a ki­állítás. ., — Örülök. Már azt hittem, lustálkodással töltőd napjaidat. — S te? Mit csinálsz? — Mit gondolsz? Én sem kor- zózorn! Ott is lesz egy kiállí­tás..! Suttogva beszéltek bár a por­táson kívül senki sem tartózko­dott a hallban, az is a rádiót hallgatta. , — Itt maradhatnál estére... — Nem lehet. Feltűnhet. A következő vonattal visszame­gyek. Most pedig sétáljunk ki valamerre és mondj el min­dent. Tudsz valami jó helyet? — Kimehetünk ide. a szálló előtti parkba. — Nagyon otthonosan moz­gói. — Miért ne! A kutya sem törődik velem... Rose elégedett volt. Horváth tartott tőle, hogy kifogást találf de ehelyett dicséretet kapott. — Amint végrehajtottad az akciót, nyomban utazz fel Pest­re. Két-három nappal előbb je­lentkezz ki a szállodából elég meleg az idő. töltsd az éjszakát a szabadban, vagy ahol tudod... Elza felől nem kérdezett. Ro­se maga hozta elő: — Sejtem, hogy Bécsbem van, A rádióból hallottam, hogy nemzetközi konferenciát tart a Vöröskereszt: a magyar kérdést dolgozzák Jú az ENSZ ötös-bi­zottsága elé. Ha visszamegyek, találkozom vele... Rose az órájára nézett; — Mennem kell. Félóra múl­va indul a vonatom. A SZER részére kevés anyagot adtál, de ez is több a semminél. Most pedig tőlem kapsz valamit. Retiküljébe nyúlt, s gyufaszál- vastagságú. másfél centiméter hosszú üvegfiolát adott ét Hor- váthnak. 1— Üjabban kimegy a divat­ból, de nem árt ha van ná­lad. A rendeltetését ismered­— Persze — mondta az or­vos és szivarzsebébe rejtette az erős mérget Elvégre szabad óráidban ve- gyészkedel — tódította Rose cinkosan felnevetett — Már egy cseppje halálos. (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents