Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
1962. február 18. vasárnap 8. oMal Fiatalok az ötéves tervért! Kibővített üléseiéi lar'arrk a KISZ bizottságai A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség járási és városi bizottságai megyeszerte kibővített üléseken vitatják meg a KISZ- szérvezetek idei feladatait, a megyei pártbizottság november 2-i határozatával kapcsolatos tennivalókat. Kecskeméten a KISZ városi bizottsága február 17-én. szombaton a városi pártbizottság nagytermében tartotta meg ülését, amelyen részt vett Borszéki Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára is. A KISZ városi bizottság beszámolóját Szvorény János, a KISZ-bizottság titkára terjesztette elő. Foglalkozott a hároméves terv teljesítésének eredményeivel, vázolta a második ötéves terv legfontosabb célkitűzéseit és szólt a fiatalok ez évi tennivalóiról. Beszámolt az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeinek teljesítéséről. Elmondotta, hogy a város fiataljai az elmúlt évben 500 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá Kecskemét fejlesztéséhez, ugyanakkor a politikai oktatásban 3500 fiatal vett részt. Az idén pedig 4500 fiatal tanul a KISZ-oktatás különböző tanfolyamain. Örömmel állapította meg, hogy a KISZ-élet egyre színesebbé, elevenebbé válik, a KlSZ-szer- vezetek gyakran rendeznek kirándulásokat, együttes színház- és mozilátogatásokat. Egyidejűleg egészségesen gyarapszik az alapszervezetek taglétszáma is. Az elmúlt évben több mint ezer fiatalt vettek fel a városban a KISZ-alapszervezetekbe. A fiatalok iskolázottságának örvendetes mutatója, hogy Kecskemétéin a KISZ-tagok között már 900 az érettségizettek száma. A fiatalok részt vesznek az ipari üzemekben folyó munkaversenyekben is. Az elmúlt évben 42 ifjúsági brigád küzdött a szocialista címért és közülük 17 meg is szerezte ezt a megtisztelő rangot. A KISZ városi bizottságának idei tervében szerepel, hogy 600 ezer forint értékű társadalmi munkára kötnek szerződést a városi tanáccsal. A fiatalok elősegítik a város nagyarányú út- építkezési és parkosítási terveinek valóraváltását. Védnökséget vállaltak a termelőszövetkezetekben és a tszcs-kben előirányzott 500 hold szőlő, valamint 90 hold gyümölcsös telepítési munkálatai felett is. N. J. Olvasóankét Pálmonostorán A Petőfi Népe szereksztősége pénteken este olvasóankétot tartott Pálmonostorán. A szerkesztőség és az olvasók találkozója iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg a községben. A művelődési ház széksorait megtöltő közönség figyelemmel hallgatta meg a lap munkájáról szóló tájékoztatást, majd a jelenlevők mondták el észrevételeiket az újságról, s javaslatokkal éltek a tömegkapcsolat további fejlesztésére, az egyes rovatok tevékenységére vonatkozóan. A hozzászólások után az általános iskola, a továbbképző növendékei és a KISZ-fiatalok adtak színvonalas kultúrműsort, melyen a Kiskunfélegyházi 608 számú Ipari Tanuló Intézet kul- túrcsoportjának egyik szólistája is sikerrel szerepelt. A műsort filmvetítés követte. Több mint 15 ezer látogató Január 29-e óta napról napra más községben mutatja be a határőrség vándorkiállítását. Az eddig mintegy húsz határmenti községünkben és Baján bemutatott kiállításnak Igen nagy sikere van. Ezt bizonyítja a sok-sok köszönő naplóbejegyzés mellett az is, hogy több mint tizenötezren tekintették meg eddig a kiállítást, s a vele egyidejűleg bemutatott játék- és doku- mentumfilineket Megkezdte munkáját a kiskunfélegyházi járás Szőlő- és Gyümölcstelepítési Műszaki Bizottsága Eltűnik a Strázsahegy Felelőtlen, A télvégi alkonyaiban égre rajzolódnak a Helvéciái Állami Gazdaság „várkastélyának” bástyái. Munkájuk befejeztével a dolgozók haza készülődnek, de a távolból dübörgő motorok zaját hozza a csípős szél. Arrafelé indulunk, ahol a homokos tájból, a központ közelségében lankásan emelkedik ki régi idők tanúja: a Strá- ísahegy. A múltnak ez a romantikus emléke — egykor a portyázó törökök figyelésére szolgáló őrhely — a jelen és jövő szolgálatában a termelőmunka színterévé válik. A Talajjavító Vállalat közel tucatnyi robusztus földgya- lúja csiszolja, egyengeti itt a homokot, amely e munka nyomán rövidesen a nemesfajtájú szőlők új bölcsője lesz. Az egész gazdaság különböző egységeiben az jdén egymillió köbméter homokot mozgat meg negyven földgyalu, — ezerszáz holdat készítenek élő telepítésre, s ennek a negyedrészén már tavasszal elvégzik ezt a munkát. Az állami gazdaság területe különben nemrégiben nyolcezer holddal bővült, amelynek még több mint a négyötöde megmű- veletlen. Munka és feladat — amiben egyébként Helvécián sohasem szűkölködtek — lesz tehát bőven. A legenda szerint a Strázsahegy mélye a törökök kincsét rejti, a biztonság kedvéért még egy tucatra való veszett farkassal „súlyosbítva”, akik a hívatlan betolakodót, az esetleges kincsrablót nyomban foghegyre kapják. Helvécia fölött is már rég bealkonyult a legendáknak. Reálisan, józan számvetéssel évek óta rakják egymásra azokat a téglákat, amelyekből szemünk láttára magasodik fel e gazdaság jövőjének — valaha légvárnak hitt — épülete. A török szpáhikat figyelő régiek mai örökösei már nem mesebeli kincseken merengenek, hanem fáradhatatlan szorgalommal maguk „ássák él” az aranyhomokba azt a valóban kincset, amely évről évre kamatoskamatostól fizet majd neíkik. J. T. bűnös „tréfa” Mint azt néhány hónappal ezelőtt hírül adtuk, Ackermann Imre bajai és Sümegi János csátaljai lakos, a Bajai Gyap- júszövetgyár dolgozói ostoba, felelőtlen, bűnös tréfára vetemedtek. Mindketten a gyár festödé- jében dolgoznak, ahol 80 fokos forróvízben mossák a gyapjút. A múlt év novemberében a mosókád mellett elhaladó Mecseki Miklós segédmunkást arra utasították, hogy tapossa meg a kádban levő gyapjúanyagot. Nevezett abban a tudatban, hogy a kádban csak gyapjú van, ruhástól beleugrott és csípőtől lefelé súlyos égési sérüléseket szenvedett. Még most is a kórházban ápolják. Ackermann Imre és Sümegi •János ügyében a napokban hirdetett ítéletet a bajai járásbíróság, s mindkettőjüket a foglalkozási szabályok tudatos megszegésével elkövetett bűntettben marasztalta el. Ackermannt hathónapi börtönre, Sümegi Jánost pedig négyhónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet még nem jogerős. A múlt hónapban létrejött Szőlő- és Gyümölcstelepítési Műszaki Bizottság a kiskunfélegyházi járásban is megkezdte munkáját. E járás termelőszövetkezetei ugyanis az idén nagy lendülettel folytatják az ősszel megkezdett telepítéseket A tervek szerint a tavaszi hónapokban mintegy 450 holdat szőlővel, 200 holdat pedig gyümölcsössel telepítenek be. A most és az elkövetkezendő években sorra kerülő telepítésekhez jelöli ki az arra alkalmas területeket a műszaki bizottság. Ezt a munkát a bizottság három tagja január vége óta végzi, s ennek során bét község, Jászszentlászló és Alpár határában már ki is jelölték az új szőlő és gyümölcsös létesítésére legalkalmasabb táblákat. Jászszentlászló szövetkezeti gazdaságai a második ötéves terv éveiben 900 holdon szőlőt és gyümölcsöst, az alpári Búzakalász Termelőszövetkezet 300 holdon gyümö'csöst telepít. A műszaki bizottság munkáját a közös gazdaságok aktívan támogatják. Ez természetes, hiszen a területek gyors kijelölésének elsősorban a termelőszövetkezetek veszik hasznát, mivel az előkészítő munkálatokat most megkezdhetik. S — ahol az szükségesnek mutatkozik —r a talajjavítást is időben elvégezhetik. Ez pedig azt eredményezi, hogy az ültetvényeik jól megmunkált és előkészített talajba kerülnek, másrészt olvan területekre, amelyek a telepítés céljára a legalkalmasabbak. A járás többi községében <=á Pálmonostorán. Kunszálláson* Tiszaújfalun, Kiskunmaisán és Csólyospáloson — is megkezdték vagy hamarosan megkezdik a táblák kijelölését. Az itteni munkát a műszaki bizottság március közepére szándékozik elvégezni A telepítésekre vonatkozó javaslatok már részben elkészültek. amelyek a megyei tanács mezőgazdasági osztálya mellett működő Telepítési Tanácshoz kerülnek jóváhagyás céljából A jóváhagyás után a Szőlő-* Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat kecskeméti kirendeltsége elkészíti a telepítési okmányokat, s a termelő- szövetkezetek ezek alapján megkapják a szükséges hitelt. Alma a j T aksonynét születésétől tej- ben-vajban fürösztötték. Gyermekkora gondtalan volt, hiszen a kedves szülőknek volt miből fedezni a kisbútorokkal berendezett különszobát, a legdivatosabb játékokat és az intézeti nevelést. Később, mikor eljött az ideje, nem akármilyen kelengyével ment férjhez. Taksony jól keresett és a gondtalan körülmények prolongálódtak. Megvolt a ma már elég idegenül hangzó szobalány, szakácsnő, a késő délelőtti séta, az állandó vendégjárás, az udvarias hangú telefonok garmadája, a pletykaszövés, a mézes-mázos előkelősdi és a sok-sok hazugság. Mindez együtt adta Tak- sonyné életének tartalmát és célját. Azért szól már a bevezetés Taksonynéról, mert az ő megjátszott nagyvilági egyénisége, kispo’gári élethabzsolása nyomta rá bélyegét az egész családra, de arra a társaságra is, akivel összejártak. Taksony csendes, szerény ember, aki szótlanul és jól idomítottan illeszkedik felesége allűrjeibe. S ami szintén nagyon fontos, marékszámra szállította a pénzt ehhez a nagy- lábakon járó társadalmi élethez. 1 újától. .. Evek múltával Taksonyné, Imi néven gyermeket szült. Bár Imi már elmúlt harmincéves, ez a kisgyereket jelző név mégis rajtaragadt. Nemcsak megszokott- ságból, hanem annak kifejezésére is, hogy még mindig nem tudott elszakadni a mama szoknyájától. Taksonyné csak egyetlen gyereket szült, de kettős megfontolásból. Egyrészt, mert nagyon vigyázott az alakjára, másrészt, hogy a hagyatékon az örökösök ne veszekedjenek, maradjon az meg egészben. Imi léte Taksonynénak arra is alkalmat adott, hogy otthon két férfire terjessze ki uralmát. A fiú az anyai fennhatóságtól eltekintve, önálló ember volt, hiszen egy nem akármilyen diploma volt a kezében. S maradi embernek sem lehetett mondani, mert sűrűn lapozgatott marxista könyvekben és egyszer társaságban többek megrökönyödésére azt mondta, -hogy a „marxizmus minden tudomány atyja”. S ahogyan az élet felé nyitotta az ablakot, egyre több kellemes emberi vonás rakódott rá. Egyszer aztán, amikor hosz- szabban nézett össze egy szép, mardulavágású női szempárral, eszébe ötlött: vajon mi lenne, ha megnősülne. S innen számítva nemsokára megismerkedett egy lánnyal. Megkedvelték egymást és lassan a családba is belopó- zott az újság: Imi udvarol. • Taksonyné a legutóbbi időkig űzte a társadalmi érintkezés túl- méretezettségét. De már nem volt a régi. Az idő a késleltetés ellenére is elszállt és most már a néni pozíciójából inkább fiatalokkal foglalkozott. Így régi társaságbeli sikerei felújultak és az ifjakat valósággal megbabonázta gyakorlott nagyvonalúságával, választékos etikettjével és a sznoboknak tetsző méltóságteljes konzervatívizmusával. Fel- réztek rá, mert Taksonyné mindenre tudott gyógyírként használható tanácsot adni, a sokféle keverékből a legzamatosabb kávét főzte, a gazdagon terített asztal és a palackozott bor sem jelentett akármilyen vonzást. — Egyszóval fiatal házaspárokkal i áriak össze Taksonyék, ahol az asszony nagyon jól érezte magát a szinte alattvalókként körülötte sürdöngők között. G alambék is a társaságba tartoztak, ami mindenki számára érthetetlen volt, mert Galambné még nem ismert el maga fölött senkit, de energikus és mindenkit lehenfmrlő modora behódolt Taksonyné rafináltságának. Ismeretségük egy üdülőben született és azóta sülve-főve együtt voltak. Bár Galambnéban már nem egyszer ágaskodott a „beolvasás”, de Taksonyné ezeket a pillanatokat megérezve, angolna módján siklott el az ilyen helyzetek forrpontja mellett és egy kis drasztikum elejtésével minden nyomban derűssé lett. Bár az is kétségtelen, hogy Galambnéban lerakódott, lassan valami gyúlékony anyag, amihez aztán elég egy rosszul kiejtett szó és robban. Ám az együtt tett IBUSZ-utazások, a névnapos éjszakák, a közös bevásárlás láthatóan meghitt baráti viszonyt bizonyított. Taksonyné is erre épített, amikor nemrégiben egy délután megpendítette Galambnénak a fia, Imi udvarlását. Láthatóan már a gondolat is különös izgalomba hozta. E lképesztő! Fel vagvok háborodva! Hát hallottál már ilyet? Ez a taknyos, nem hozzá való lányt kísérget... _ ? ? ? — Már az autóval is cipelte... Ezért megtiltottam a kocsi használatát. Ne lássák a városban, hogy az ifjú Taksony egy ilyen nőve' kocsizgat. — De ki az9 — szólt most- már izgatott érdeklődéssel Ga- lambné. — Hogy ki? Hát egy olyan egy szót«, konyhásnak a lánya... Még ilyen szégyent! — Ugyan ki az egy szoba* konyhás... nyögd már ki! — Még kimondanom is nehéz! Egy ilyen kátéeszes... iparos lányának udvarol ez az őrült. Hova jutott a családunk! Galambnét mintha kígyó csípte volna meg. Felugrott. Egy pillanat alatt eloszlott a tekintélytisztelet és fittyet hányva mindenre, magából kikelve hangoskodott. — Hát tudd meg, hogy én is kátéeszes... iparoslány vagyok, így ezt a megkülönböztetést kikérem magamnak. A te előkelős- ködő hóbortod, úgy látszik, nem ismer határt. Micsoda maradi- ság! De nemcsak az vagy, hanem gonosz is. Mindent és mindenkit felülről nézel. A gőg és a mocskolódás az életed. — Annak viszont örülök, hogy a fiad szeméről leolvadt a hályog. Milyen szerencse, hogy az a'ma messze is tud esni a fájától. ft zzal felkapta a kabátját és elrohant. Az ajtó nagyot csapódott, az üvegtáblák megremegtek, Taksonvné sápadt lett, mint a sületlen kenyér és először érezte, hogy a maginak megőrzött világban egyedül maradt. (-^rí)
