Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

Szabolcstól—Zaláig • • . ..az ország minden részibe szállítja gyártmányait a Bajai Fémipari és javító Vállalat fia­tal bácsalmási telephelye. A füstcsövek, aprómag-osztályozók, öltözőszekrények, s a pécsi uránbányának készült surran­ták után rövidesen kerek ezer darab csővázas mosdóállvány -utazik-« az ország különböző vidékein levő üzletekbe — a telep 23 dolgozóiénak mintegy háromszáz órai munkája nyo­mán. Változó község — változó emberek Aki éveikkel ezelőtt jártBács- bokodom, alig ismer a községre, annyit változott, fejlődött. Évről évre többet költenek községfej­lesztésre. íme néhány szám en­nek bizonyítására. 1957-ben 352 ezer forint volt a községfejlesz- tási alap, 1958-ban már ennek majdnem kétszerese, több mint 600 ezer forint, az idén pedig fölözi az egymilliót Évtizedek mulasztását pótoltuk Bogár Jánossal, a községi ta­nács végrehajtó bizottságának titkárával beszélgetünk. Előveszi 'XiltükS*. Különebéd A közgyűlésre készülődik a. hartai Lenin Termelőszö­vetkezetben öreg és fiatal. Egy jó esztendő után nagyon is kívánt alkalom, hogy együtt legyenek valahányan és aho­gyan lezajlik a beszámoló, a vita, dicséret és jutalomosz­tás, következzen a szokásos vígálom: a koccintgatás és a tánc. Ám az öregek valamin ta­nakodnak. Megkérdezve el­árulják, hogy már tavaly is nehezükre esett olyan sokáig fentmaradni, illetve nagyon sokan már a vacsorát sem tudták megvárni, mert bi­zony, mint mondják, az „öreg csontnak korábban ágyban a helye”. A szövetkezet vezetői ösz- szedugták a fejüket és azon tanakodtak: mit tegyenek az öregekkel? Mert az mégis csak igazságtalan volna, hogy ők kimaradjanak az eszem- iszomból, amikor jól kivet­ték részüket a munkából. Csűrték-csavarták a dolgot, mígnem az egyik eltalálta: adjunk nekik másnap ebédet! Úgyis történt. A közgyűlés után másnap délben a fiata­labbak szépen megterítettek az öregeknek. Néhányuk könnyes elérzékenyüléssel vette tudomásul ezt a ked­ves figyelmességet. De aztán előjött az étvágy meg szomj is és mondják a hartaiak, hogy az öregek a pörkölt és a fröccsfagyasztásban —aho­gyan a munkában sem — nem maradtak el a fiatalok­tól. (—rl) a .kisokost”, egy keményfedelű füzetet és elkezdi sorolni: *- 1957-től 1961-ig több mint 10 ezer négyzetméter betonjár­da, ' majdnem 5000 négyzetméter téglajárda létesült, 6500 négy­zetméteren kövesutat, 7000 négy­zetméteren pedig termelőszövet­kezeti bekötőutat építettünk. — Törpevízművet létesítettünk és az említett időszakban 5400 fo­lyóméter vízhálózatot fektettünk le. Tovább sorolhatnám a kom­munális létesítményeket, de ta­lán nincs is rá szükség, hiszen csak körül kell nézni és érzé­kelni lehet a sok változást. Év­tizedek mulasztását pótoltuk né­hány év alatt. — Mindez azonban csak a kezdetnek mondható — büszkél­kedik. — Az idén újabb 2500 négyzetméter kohósalakos be­tonjárda épül, ezt az újítást ná­lunk alkalmazták először kiváló eredménnyel. Ezzel a módszer­rel körülbelül a felére csökkent­hetők a költségek. 350 ezer fo­rintból négy szerállásos tűzoltó- laktanya .létesül, ebből a község 120 ezer forintot ad, a többit központi keretből kapjuk. Lé­tesül egy központi orvosi ren­delő, melynek felszerelését szin­tén állami keretből adják. To­vább bővítjük a vízvezetékháló­zatot mintegy másfél kilométer­rel. A lakosság összefogásával Figyelemre méltó, hogy a la­kosság lelkesen, szívesen vesz részt a község fejlesztésében, szépítésében. Tavaly 78 ezer fo­rint értékű társadalmi munkát vállaltak és 134 ezer forint ér­tékűt végeztek. Az idén már 90 ezer forint a vállalás. — Ezt is túlteliesítjük — bi­zakodik a tanácstitkár. Mikor Csintalan Mátyással, a Szalvai Mihály Termelőszövet­kezet párttitkárával jártam a falu szélét és megemlítettem ne­ki, hogy itt bizony még sok a tennivaló, hiszen bokáig ragad az ember a sárba, ő is bizako­dással mondta: — Egy-két év múlva ezt rendbehozzuk. Ezen a „rendbehozzuk” szón van a hangsúly. Benne buzog, hogy magukénak érzik a község lakói — nemcsak Csintalan Má­tyás — az útépítés ügyét. Az előző években is így volt. 1960- ban például az egy főre jutó társadalmi munkaérték több is A kisszállási mozi Sokáig csak egy düledező épületben elhelyezett keskeny- lilmes mozijuk volt a kisszállásiaknak. Unta már mindenki az ócska filmszínházat, hiszen még a tanyai lakosság sem'szívesen járt oda. A tanács a lakosság kívánságára a községfejlcsztési alapból modern, szélesvásznú filmszínházat építtetett 1 270 000 fo­rintos költséggel, amit tavaly ősszel adtak át rendeltetésének. Képünkön a 250 szem él vt befogadó filmszínház, amely egyben a község legszebb épülete is. mint 100 forint volt, érdemes megjegyezni, hogy 1958-ban alig haladta meg a nyolc forintot, 1959-ben pedig már több volt a 36 forintnál. Ezért bizakodott a községi ta­nács végrehajtó bizottságának a titkára, ezért mondta oly hatá­rozottan, hogy: túlteljesítjük. Ez a társadalmi összefogás a változás egyik jele, mégpedig az emberek tudatában történő át­alakulásnak bizonyítéka. Néhány évvel ezelőtt ez bizony nehezen ment. — Változik a község, de vál­tozunk mi is — magyarázta ifj. Zámbó Imre termelőszövetkezeti gazda is, amikor nála jártam. — Az asszony is megszerette az újat. Nézze, ezt a mosógépet most vettük a zárszámadási ré­szesedésből. És amint hallottam, már eb­ben is válogatnak, azt mondják, hogy a kerek a jobb. „Kinőtték* a kultúrházat Aztán itt van a kultúrház. Alig egy évtizeddel ezelőtt a bokodiak azzal dicsekedtek, hogy „íme nekünk van legszebb kul- túrházunk a környéken”. Ma már ez a kultúrlétesítmény ki­csinek számít és már az idén elkészül az új, modem művelő­dési ház terve. Az utóbbi években szinte „ug­rásszerűen” nőtt a kultúrszomj. Érdemes megemlíteni, hogy a községben 1200 lakás van és a rádióelőfizetők száma körülbe­lül ezer. Egyre több a televízió is, a községi könyvtár a legol­vasottabb a járásban. A boko- diak nem elégednek meg a köz­ségük ismeretével, tágul a látó­körük, egyre többet utaznak az országban, sőt külföldre is. Kü­lönösen a fiatalokban feszül a vágy, minél többet látni az or­szágból. Ezt vetfe tekintetbe a községi tanács is, amikor köz­ségfejlesztési alapból 20 ezer fo­rintot tartalékolt telekvásárlás­ra. Hogy hol veszik a telket? Hát természetesen a Balaton mellett. Már folynak a tárgya­lások. A megvásárolt területen vikendbázakat építenek, az egész község összefogásával társadalmi munkában. Ide járnak majd 50—60-as turnusokban — főként a község fiataljai — élvezni a nyár örömeit. Micsoda változás azokhoz az időkhöz képest, amikor a bács- bokodi parasztembernek az is nagy szó volt, ha a szomszéd községbe ellátogathatott. Mindezek talán nem is olyan nagy dolgok, hasonlót írhatunk más községekről Is. Kétségtelen, hogy a mi világunkban ez meg­szokottnak számít, de azért szük­séges hírt adni az ilyen válto­zásokról, mint ahogy az egyik bököd i szövetkezeti gazda mond­ta:— Ha többet beszélünk mind­erről, talán jobban is érezzük. K. S. 1 Képünkön Zslvanov Simonná és Ribár Béla festőszakmun­kások az utolsó »simításokat« végzik a szállításra váró mosdóállványokon. Plf LAN 4 TV ÉP Lemaradt utasok A MINAP egy barátommal együtt a félhármas vonattal Kiskunmajsáról Kiskunfélegy­házára utaztam. Közvetlenül Kővágóér megállóhely előtt hir­telen szemembe tűnik, hogy a vasúttal párhuzamosan haladó úton egy nő meg egy férfi lé­lekszakadva rohan, hogy elér­jék a vonatot. — Szegények! Biztosan a vo­nathoz szaladnak, de úgy lát­szik már nem érik el. — Dehogynem — így a bará­tom. Egy pár másodpercet biz­tosan várnak a vasutasok. Közben a vonat megállt. Már mindenki a két rohanó embert figyelte. Egy kalauz fütyült. Hát mégis elindulunk? De nem. A leghátsó kalauz „tartja” a vonatot. A ROHANÓ embereken lát* szik, hogy rettenetesen ki van­nak fáradva. De már nincs sok hátra, mindössze néhány tized- másodperc, vagy még annyi sem kell. Ekkor megmozdul a vonat, * egyenletes kattogással gördül tova. Az utasok megbotránkoz- va néznek össze, csak a moz­donyvezető hajol ki gúnyoros arccal bámulva a lemaradtakra. A KÉT EMBER feladja « küzdelmet. Ott a vonat közvet­lenül az orruk előtt, de már annyira kifáradtak, hogy nem tudnak utána szaladni és feU lépni. Egyik útitársam mindannyi­unk véleményét fogalmazta meg, amikor kimondta: — Hát ez embertelenség! Balázs Lajos Járvány a köfőhárfyagyuüadás Hazánkban az elmúlt három hónap alatt többször ütötte fel fejét a jár­ványos kötőhártvagyulladás. A be­tegség vidékenként változó súlvos- ságúnak bizonyult. A járvány Kecs­kemétet sem kerülte el, itt azonban betegség egyelőre enyhébb lefo­lyású. A kötőhártyagyulladás kórokozója viríts, amely nemcsak a szemet tá­madja meg, hanem gyakran a garat és a fül előtti nyirokcsomó is meg­betegszik. Tünetei: először viszke­Ez ötéves terv során 1285 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek Jászszentlászlón (Községi tudósítónktól.) Jászszentlászló község terme­lőszövetkezetei elkészítették az ötéves terv időszakára vonat kozó szőlő- és gyümölcsös tele­pítési tervüket. A Virágzó Ter­melőszövetkezet 220 kh szőlői és 259 hold gyümölcsöst, az Ü; Barázda Tsz 255 hold szólót és 251 kh gyümölcsöst, az Arany kalász Tsz 150 hold szőlőt és 'gyarennyj gyümö1"-''-st telepít összességében a község termelő­szövetkezetei 1285 kh szőlőt és gyümölcsöst telepítenek az öt­éves terv során. Az előirány­zott telepítésből több mint há­romszáz holdat már el is vé­geztek. Ez a nagyarányú program né­hány esztendő leforgása alatt negváltoztatja a táj arculatát 'í jelentősen megnöveli az egv eldi'a jutó hozamokat, egyben a parasztság jövedelmét. tés, égés, majd idegen test érzése a szemben. A gyulladás általában mind a két szemen jelentkezik, előfordul­hat azonban, hogy csak az egyik szem betegedik meg. Jellemzője a betegségnek, hogy a kötőhártya vö­rös lesz, a szem héjai duzzadttá válnak, a szem könnyezik és bő vá- ’adék távozik belőle. Sokszor a be­teg alig tudia alvás után a vála­déktól beragadt szemét kinvitni, s a szemek álmos tekintetűek lesznek. Súlyosabb eset, amikor a szem meg­betegedése mellett gyulladásossá vá­lik az egész garat, s a fül előtti nyirokcsomók is meirduzzadnak. Ez­zel már általános fáradt közérzet* ritkán hőemelekdés is észlelhető, yrég súlyosabb formája a betegség­nek, amikor a szem szarnhártyáía betegszik meg, átmenetileg romlik a látás, s a gyógyulás időtartama elhúzódik. Általában a gyógyulás egy—négy hét alatt zajlik le, a lá­tásélesség csökkenése nélkül, de a betegség többször visszatérhet. A járvány váladék útján terjed, f’ppen ezért fontos a gyakori kéz­mosás és nem ajánlatos a szemek dörzsölése. Ha valaki a fent leírt tüneteket észleli magán, azonnal forduljon a szemorvoshoz, mert mi­nél előbb kania meg a megfelelő ezelést, annál könnyebb lefolyású esz betegsége, s annál hamarabb yógyul. Dr. NAGY M^líTA szemész főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents