Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

I S. oldal 19S2. február 17. szombat ■.1.-,.i_ ■" — . --­Az 1952. évi költségvetést tárgyalja az országgyűlés (folytatás az 1. oldalról.) ség-emelkeclésböl szárma­zott. A termelékenység 1961-ben mindegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám meg­felel a szocialista országok ter- melékeny ség-növekedési ütemé­nek és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költ­ségek csökkentése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előze­tes adatok szerint az állami iparban 1961-ben . 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek. Pozitív tény. hogy a szocia­lista termelési viszonyok ural­kodóvá váltak, és a termelőszö­vetkezetek a megszilárdulás sza­kaszába 'jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8—9 szá­zalékkal elmaradt a tervezettől. Kedvezőbb a kép. ha aszerint teszünk különbséget az emlí­tett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes je­lenségnek és melyik az állan­dóan haló tényező. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes. átmeneti jelzővel illethetjük, még akkor is, ha' tudjuk, hogy nem utol­jára szikkasztotta hazánk me­zőit. A szövetkezeti közös gaz­daságok létrejöttével és fo­kozatos megszilárdulásával viszont a jövőben is állan­dóan ható pozitív erők jön­nek létre a magyar mező- gazdaságban, — ; összefoglalva megállapít­hatjuk, hogy az elmúlt év gaz­dasági mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túl­súlyban. és megfelelő lép­csőt jelent az 1962. év ma­gasabb követelményeinek el­éréséhez. .— Ez évi állami költségveté­sünk — mint minden szocia­lista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmeik nép- gazdasági szintű tervezésén ala- pul. Úgy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 száza­lékkal, a mezőgazdasági ter­melés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságos­ság is tovább iavuL a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal —, tehát a tavalyi­nál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén. A bevételek és a kiadások összege 11 százalékkal nagyobb­ra van előirányozva a tavalyi­nál. A bevételek 84.4 milliár­dos és a kiadások 83.8 milliár­dos összegéből látható, hogy a költségvetés egyensúlyban van. — A tavalyihoz képest előirányzott többletbevéte­leket teljes egészében a szo­cialista vállalatok befizetésé­ből nyerjük, míg a lakos­ság adókötelezettsége és egyéb befizetése a tavalyi szinten marad. Á vállalatoktól származó több­letek nagyobb részét. 8,6 mil­liárd forintot, a tervek szerint az állami vállalatok tiszta jöve­delméből, 200 milliót pedig a szövetkezetek adófizetéséből vé­telezzük be. Miután a szocia­lista válla1 átoktól származik a tervezett összes bevételek 87,7 százaléka, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásá­tól döntő mértékben függ a be­terjesztett költségvetés végre­hajtása és a költségvetés egyen­súlyának megvalósítása az egész esz!' odpben. 14 százalékkal több beruházás — A beruházásokra fordított ‘pénzösszeg 1962-ben 14 száza­lékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fo­kig korlátoztuk, visszaszorítot­tuk a beruházásokat, hogy más célokra többet fordíthassunk. Ez évben ismét növelhet­jük az álló alapok bővíté­sére szánt pénzösszeget. Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves teiv céljai­nak. Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházá­sainak 60—70 százaléka a vi­déki ipar bővítését és üzem fej­lesztését szolgálja. Többek kö­zött az év végéig elkészül a Du­nai Szalmacellulóze Gyár be­ruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén már 200 000 televízió-képcsövet gyárt. — A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgaz­daság fejlesztésére. Közel 7000 traktorral. 1250 gabonakombájnnal. több ezer munkagéppel nő a gép­állomány. Lehetőség lesz az öntözött terület 43 000 ka- tasztrális holddal váló nö­velésére, 12 000 katasztrá- lis held szőlő. 18 000 kataszt- rális hold gyümölcsös telepí­tésére, további 103 000 ka- tasztrális holdon pedig tár lajja vitásra. — A most beterjesztett költ­ségvetés az első. amelynek ösz- szeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal, számolhatunk. Ma már módunkban van áttekin­teni, hogy a szövetkezeti gaz­dálkodás győzelme miiven vál. tozásokat eredményezett az ál­lami pénzügyek területén. Ha az 1958-as és az 1962-es eszten­dőt összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a költségvetésben erőtel­jesen nőttek a hitelfolyósítá­sok, a mezőgazdasági termelés pénzügyi támogatása. » szociá­lis-egészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mezőgaz­daságból származó adóbevéte­lek, Első pillantásra szembetű­nő, hogy növekedtek a mező- gazdasággal kapcsolatos költ­ségvetési kiadások, csökkentek a bevételek. A szocialista átala­kítás tehát kétségtelenül jelen­tős pénzügyi terhet hárított az államra is, de olyan terheket, amelyekét nyugodt lélekkel vál­lalhatunk, mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Az egész országban évente körülbelül 1 milliárd forin­tot ruháznak be a termelő- szövetkezetek saját pénz­alapjukból. A beruházási kedv ilyen felélénkülése biz­tató és feltétlenül meghozza gyümölcsét. — A termelés növeléséit cél­zó különböző támogatások lé­vén ez évben 1,2 milliárd fo­rinttal többet juttatunk a ter­melőszövetkezeteknek. mint négy évvel ezelőtt E támoga­tásokkal képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a termelőszövetkezeteket. vala­mint fokozott talajjavításra, a minőségi vetőmagvak hasznosí­tására, kiváló tenyészállatok be­szerzésére és az állategészség­ügy jobb megszervezésére. — A mezőgazdaság adóterhe — folytatta — ez évben 2 mil­liárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Az adókedvezmények az ál­lam számára bevételi csök­kenést jelentenek, az újon­nan alakult szövetkezetek­nek azonban lényeges segít­ség ahhoz, hogy átküzdjék magukat a kezdeti nehéz­ségeken. Az adóteher csökkentését rész­ben lehetővé tette a termelő­szövetkezeteiknél alkalmazott • egyszerűbb adókivetési rendszer és az adóbehajtás költségeinek csökkenése is. A jövőben lehet­ségessé válik egész mezőgazda sági adórendszerünk lényeg- egyszerűsítése, Szükségesnek látszik már most megindítani ennek érdekében az előkészítő munkát. — A mezőgazdaság szocia­lista átalakítása következtében jelentősen növekedtek az állam szociális-egészségügyi kiadásai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok szociális-egészségügyi ellátá­sára 800 millió forinttal nagyobb összeget fordítunk, mint négy évvel ezelőtt. Ez természetes következménye annak, hogy a dolgozó parasz­tok is részesülnek a társadalom- biztosítási szolgáltatásban. Át­meneti kiadásként jelentkezik a költségvetésben a gyenge ter­melőszövetkezetek pénzügyi tá­mogatására előirányzott 500 millió forint. Ez az összeg a gyenge termelőszövetkezetek erősödésének arányában fokoza­tosan csökken, s reméli ük, mi­előbb el is tűnik a költségve­tésből. — A költségvetési előirány­zat összeállításakor messzeme­nő figyelmet fordítottunk a tu­dományos munka anyagi felté­teleinek biztosítására — a le­hetőségek határain belül. Ez évben a Magyar Népköz- társaság valamivel több mint 2 milliárd forintot költ a tudo­mányok ápolására. Néhány hónappal ezelőtt a Tudományos Akadémia ja­vaslatára a kormány létre­hozta a tudományos kuta­tások fejlesztési alapját, 110 millió forintos évi elő­irányzattal. Ebből 90 millió forint felett a tudományos és felsőoktatási ta­nács rendelkezik* Közoktatásunk fejlesztésére — Ebben az évben 110 millió forintot Irányoztunk elő a költ­ségvetésben az elmúlt év őszén megszavazott oktatási törvény végrehajtására. Ebben az ösz- szegben a politechnikai oktatás kiszélesítésének, új iskolai osz­tályok és tanműhelyek létesíté­sének költségei, a felszerelések korszerűsítése, valamint 19 ipa­ri és mezőgazdasági felsőfokú technikum költségei szerepelnek. A 110 millió forinton felül kell számításba venni az üzemek ál­tal az iskolák részére átadott anyagok és felszerelési tárgyak értékét, ami további ötvenmil­lió forintot jelent Számolha­tunk azzal, hogy a következő években évről évre jobban növekszik majd az oktatási célra fordított kiadások összege. Az állami pénzzel való takaré­kos gazdálkodás azt követeli, hogy az oktatási reformot fo­kozatosan hajtsuk végre és az erre a célra szolgáló pénzeszkö­zöket is fokozatosain növeljük Oktatási célokra már most, az oktatási reform megvalósításá­nak kezdetén is, nagyon jelen­tékeny összegeket fordít az ál­lami költségvetés. 1962-ben például egy általános iskolái betét-állomány az év első hó­napjában is tovább növekedett. Jelenleg az Országos Takarék- pénztár 4 200 000 betétkönyvet tart nyilván. 18 000 új lakás Folytatjuk a lakásépítési prog­ram megvalósítását. 1962-re 2,6 milliárd forintot irányoztunk elő állami lakásépítésre, amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magán-lakásépítés állami támogatására 1,1 milliárd fo­rint szerepel a költségvetés­ben, ezzel a magánerőből létesítendő 29 000 lakás meg­építését segítjük elő. Ezenfelül 115 millió forintot irányzunk elő az emelet-ráépíté­sekre. Az idén összesen leg­alább 47 000 lakás készül eL Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra, hogy a költség- vetési eszközök felhasználásá­nak hatékonyságát a célszerű­ség és a takarékosság elve alapján növelni lehet. Az előt­tünk álló esztendőben a gazdál­kodás minden területéin elsősor­ban a tervszerűség és a gazda­• ságosság követelményét kell érvényesíteni — hangsúlyozta, majd így foly­tatta: — Jelentős tartalékokat moz­gósíthatunk a gyengén gazdál­kodó termelőszövetkezetek meg­erősítésével A tapasztalatok szerint ez elsősorban a szövet­kezet vezetésén múlik. A gyen­ge szövetkezetek erősítését leg­többször a vezetés erősítésével kell kezdeni, persze a tagok egyetértésével A szövetkezetek erősítését szolgálhatja a járási tanácsok NEW YORK. (MTI) Az ame­rikai sajtó továbbra is részlete­sen kommentálja Kennedy vá­laszát Hruscsov ama javasla­tára. hogy a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság a kormány­fők részvételével kezdje meg munkáját. A New York Times csütör­töki vezércikkében utal arra. hogy Kennedy és Macmillan mily gyorsan reagált Hruscsov üzenetére. A lap szerint a siet­ség célja a következőkben rej­lik: - Rábírni a szovjet veze­tőket, hogy mondjanak le ja­vaslatukról, még mielőtt az in­dítvány visszavonhatatlan dön­téssé válna; megakadályozni, hogy az értekezlet nvolc sem­leges részvevője közül bárki is elfogadja az indítványt« Az amerikai sajtó érthetően minden erejével arra törekszik, hogy csökkentse a válasz ne­gatív hatását és e célból fel­magasztalja Kennedynek azokat hatékonyabb munkája. Ezért a közeljövőben erősíteni kell a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait is. — A gazdálkodási tervek tel­jesítése megköveteli a pénzügyi szabályok következetes megtar­tását a rendszeres ellenőrzést és a takarékosság érvényesítését — hozzáteszem: a szocialista morál érvényesítését Ebben az évben nagyobb igénnyel kell fellépni a vállalatok és a szö­vetkezetek mérlegeinek elbírá­láséikor. Az állami vállalatoknál és a szövetkezeteknél rengeteg tennivaló van a pontos köny­velés, nyilvántartás és mérleg­készítés terén. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők kö­zötti rendszeres eszmecse­rék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költségvetés elfogadá­sát A pénzügyminiszter expozéja után megindult az általános vita. j Ebédszünet után Göndör Jfc zsef budapesti, Gácsi Miklós Borsod-Abauj-Zemplén megyed, Bolvári Józsefné Tolna megyei, dr. Baskay-Tóth Bertalan Pest megyei, Berki Zoltán Szabolcs- Szatmár megyei, Balogh Ferenc Veszprém megyei. Kalmár Pál- né Győr-Sopron megyed, Móricz Virág Pest megyei, Nagy Károly Békés megyei. Nagy Zoltán Bor­sod megyei képviselő vett részt a vitában. A képviselők a költ­ségvetést elfogadták és elfoga­dásra ajánlották. A délutáni ülésen részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Ajtai Mik­lós, az Országos Tervhivatal el­nöke. a szavait, amelyek Szerint bár­mely pillanatban kész szemé­lyesen részt venni a genfi tár­gyalásokon. Néhány amerikai lap megfigyelője azonban kénytelen elismerni, hogy Ken. nedy és Macmillan ígérete túl­ságosan határozatlan. »A válasz megszövegezésének legszembe­tűnőbb jellege — írja a New York Herald Tribune — a kö­dös fogalmazás.« Dobi István üdvözlete a Finn Köztársaság elnökéhez Dobi István, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Ur- ho Kekkonent, a Finn Köztár­saság elnökévé történt újravá­lasztása alkalmából. Hruscsov üzenete a nemzetközi közvélemény előterében tanuló képzésére átlagban 1255 forintot, egy középiskolás diák képzésére 3882 forintot juttat az állami költségvetés. Ezenfelül egy ipari tanulóra átlagosan 4700 forintot, egy egyetemi hallgatóra pedig 23 336 forintot költünk ebben évben. A költségvetés kiindulópontja az 1962-es népgazdasági terv előirányzata, amely szerint a lakosság fogyasztása 4 százalék­kal növekszik. Egyidejűleg nő a bérből és fizetésből élpk reáljövedel­me, valamint a parasztság egy főre jutó fogyasztása. 3 rra is számíthatunk, hogy a okosság az idén tovább nővel1 ’akfirékbetétjét. ezt a feltevés' alátámasztja, hogy a takarék­1 Szovjetüiró és a nép] Kína szövetsége megfelel a hét nép al^pvelö érdekeinek MOSZKVA. (TASZSZ) Csang Tó-csün, a Kínai Népköztársa­ság ideiglenes moszkvai ügyvi­vője a kínai—szovjet baráti és kölcsönös együttműködési szer­ződés aláírásának 12. évfordu­lója alkalmából csütörtök este beszédet mondott a moszkvú1 televízióban. A kínai nép — hangsúlyozta — a Szovjetunió­hoz fűződő barátságot nemzet­közi kötelességének tekinti e barátság megszilárdítása ér i eV óben nem sajnál semmiféle erőfeszítést. Csang Tö-csün rámutatott, a két ország szövetsége megfelel a kínai és szovjet nép alapvétő érdekeinek. E megingathatatlan szövetség rendkívül fontos sze­lepet játszik az Egyesült Álla­mok irányította agresszív im­perialista politika elleni harc­ban, a Távol-Kelet és a világ 'keiének megszilárdításában. A kínai kormány aktívan tá­mogatja a szovjet kormánynak á nemzetközi feszültség csök- ''-ütésére iránvu’ó valamennyi békeszerető lépését »

Next

/
Thumbnails
Contents