Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-15 / 38. szám

lflfi?. f*fcn.3r 15. csütörtök 5. oldal Termelőszövetkezeti kulturális tennivalókról tanácskoztak Egésznapos értekezletre gyűl­tek össze kedden a bajai járás termelőszövetkezetednek kul- túrfeJelősei. Az éitekezleten a megyei tanács művelődési osz­tályát Jakucs Gábor, a járási pártbizottságot Faludi Sándor, a járási tanács művelődési osztályát Lovrity Sándor kép­viselte. Elhatároztál-e a jelenlevők, hogy a legközelebbi járási érte­kezletre a tsz-kultúrfelelősöket és a községi művelődési ottho­nok igazgatóit is meghívják. Határozatban mondották ki, hogy a legrövidebb időn belül kiegészítik a községi, valamint a tsz-könyvtárak gyakran rossz, szegényes és elavult könyvállo­mányát. Legyen emellett min­den községben külön mezőgaz­dasági szakkönyvtár. A hatá­rozat utolsó pontja szerint a művelődési osztály felülvizsgál­ja a termelőszövetkezetek szo­ciális és kulturális bizottságai­nak munkáját. Kicsi posta, szép eredmények .Igazán szerény kis helyen, egy nem is megfelelő épület­ben. bonyolítja le felelősségtel­jes munkáját a posta pálmo- nostori fiókja. Egy szűk előszo­ba az ügyfeleknek, egy kb. 4x4 ni-es irodahelyiség — ennyiből áll a postahivatal. Ez utóbbi a négy. postás. küldeménvátvevő, s á csomagok raktározási, to­vábbítási helye is. Ládákra, a súJymérlegre telepedve szortí­a tágas tanyavilágot is figye­lembe véve tiszteletreméltó eredmény. Az sem kis dolog, hogy amíg 1957-ben csak 240 rádióelőfize­tő ügyét intézték, ma már 528 rádiótulajdonos van a község­ben, s a televíziókészülékek száma is egyre gyarapodik, je­lenleg hat TV-készülék van Pálmonostorán. T, P. Bornemisza István postavezető és segítőtársa, Farkas Mária munka közben. Kovács László sajtófelelős a község lakóival beszélget. Neki is nagy érdeme van az olvasottság növekedésében. (Pásztor Zoltán felvételei.) „Megelevenedett' szakkönyvek A Mezőgazdasági Könyvhó­nap keretében a földművesszö­vetkezet védnökségével a KISZ helyi bizottsága érdekes kiállí­tást rendezett Lajosmizsén, a művelődési házban. A kiállítók sorában szerepelt a helybeli Háziipari Szövetkezet, a Vas- és Vegyesipari Ktsz, az Fmsz méhész-szakcsoportja és a MÉK is. A könyvvásárral egybekötött kiállításon a szakkönyvek tar­talmát szemléltető módon is­mertették. A műtrágyák felhasz­nálásáról szóló könyv mellé pél­dául műtrágya-mintákat helyez­tek el. A gyümölcsfák ápolásá­nak szakkönyvére rosszul ápolt gyümölcsfa ága hívta fel a fi­gyelmet. A helyi Boldogulás Termelőszövetkezet kiállított vi­rágai között szintén a megfelelő szakkönyveket helyezték el. A méhész-szakcsoport kaptárt, per- getőt és vándor méhészházikót állított ki. A központi általános iskola politechnikai oktatását tablók, fényképek szemléltették. A néző előtt valósággal meg­elevenedett a szakkönyvek biro­dalma. A mezőgazdasági köny­vek terjesztésének ez az új for­mája nagy tetszést aratott. N. É. Önkéntes segítőtársak C zámos levél érkezik na* ponta szerkesztőségünk­höz. A levelekből azt állapít­hatjuk meg, hogy legtöbb olva­sónk megelégedéssel olvassa a Petőfi Népét, megtalálja benne amire kiváncsi, ami segítséget nyújt neki ebben vagy abban a kérdésben. Legtöbb levélíró kéréssel, pa­nasszal fordul hozzánk és mi igyekszünk is teljesíteni kérésü­ket és orvosolni a panaszokat, amennyiben módunkban áll. Az olvasók és levelezők által be­küldött írások nagy segítséget jelentenek a sajtó munkásainak, mert ebből tudjuk megállapí­tani, hogy mire kiváncsi az ol­vasó, mit hiányol, vagy mit ol­vas szívesen az újságból. ekünk természetesen az a feladatunk, a munkánk­kal szemben az a legfontosabb követelmény, hogy a megye kulturális, politikai és gazda­sági életét, ennek az életnek a fejlődését, eredményességének fokozását segítsük elő. illetve szolgáljuk. Bács megye az ország legna­gyobb megyéje és itt fokozot­tabban szükség van a széles tömegkapcsolatra, hiszen az új­ságíró nem képes arra. hogy az N egész megye életét egyszerre! figyelemmel kísérje. Ebben a munkában nagy segítséget nyúj­tottak és nyújtanak a lap ol­vasói, és a lappal közvetlenebb kapcsolatban állói levelezők. Ezek az emberek, akik egy-egy eseményre, hiányosságra vagy dicsérendő tevékenységre hívják fel a figyelmünket, ezeket az eseményeket nekünk megírják, nagyon nagy segítségünkre van­nak. A Petőfi Népe arra törek­** szik, hogy minél hatható­sabban kielégítse az olvasók igényeit, minél eredményesebben intézze el a szerkesztőséghez fordulók panaszát és hogy mi­nél szélesebb, sokoldalúbb tájé­koztatást tudjon adni a megye lakosságának életéről. Ehhez azonban arra van szükség, hogy levelezőink, olvasóink ne ide­genkedjenek az írástól. Fogja­nak tollat és írják meg azokat az eseményeket vagy terveket, amiről úgy gondolják, hogy ér­demes azokat velünk közölni. A Petőfi Népe csak az olva­sók nagyfokú aktivitásával tud megfelelni azoknak az igények­nek, amit ugyancsak az olvasók támasztanak az újsággal szem­ben. A termelés a pártmunka középpontjában Az egész nemzetközi munkás- mozgalom számára kimeríthetet­lenül gazdag elméleti útmuta­tást, valóságos kincsesbányát je­lentenek az SZKP XXII. kong­resszusának határozatai, a kom­munizmus felépítésének nagy­szerű távlatai. Éppen ezért teljesen érthető, hogy rendkívül nagy figyelem, érdeklődés nyilvánul meg a kongresszus anyagának tanulmá­nyozása iránt megyénkben is. Pártszervezeteink többsége hasz­nos tapasztalatokat merít a kong­resszus anyagából. Milyen ta­nulságokat vontak le az SZKP XXII. kongresszusának útmuta­tásaiból, hogyan tevékenykedik a Kecskeméti Lakatosipari Vál­lalat üzemi pártszervezete? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről folytattunk tanulságos beszélge­tést a vállalat egyik irodahelyi­ségében az üzemi pártszervezet vezetőivel. Többek között szóba került a kongresszusnak az a megállapí­tása, hogy a Szovjetunióban a pártszervezetek tevékenységét el­sősorban az illető üzem, válla­lat eredményei alapján értéke­lik. Vajon hogyan bírálhatjuk el a mi pártszervezeteink tevé­kenységét? Az üzemi pártszerve­zet vezetősége tagjainak egybe­hangzó volt a véleménye, hogy a Szovjetunióban alkalmazott el­vek a mi számunkra is útmuta- tóak és beszámoltak arról, mi­lyen módon igyekeznek a ma­guk gyakorlatában azokat érvé­nyesíteni. Elmondották, hogy a pártszer­vezet több taggyűlésen foglalko­zott a termelési tervek teljesíté­sének kérdésével és meghatároz­ta a tennivalókat. A termeléssel való foglalkozást különösen in­rozzák reggelen le a küldemé­nyeket a postások, s ha van pa­nasza a hivatalvezető Borne­misza Istvánnak és nejének, aki munkatársa is egyúttal, az így fogalmazható meg röviden' méltóbb helyet is megérdemel­ne már a. postahivatal Pálmo- nostorán. A rozzant, öreg épü­let bizony megérett a cserére, de addig is. , . nem állhat meg a munka. A gyakran kopogtató ügyfelek mellett bizonyítja ezt az' is, hogy 149 példány napi­lapot 606 hetilapot. 139 képes hetilapot. 115 gyermekúiságot, 50 havi képes újságot és 28 tu­dományos lapot, folyóiratot hor­danak szét a szorgos postások a község és a határ különböző részébe. Minden családra átlag két újság jut hetenként, ami Cukrászati kiállítást rendeznek Bácsalmáson Ma. február 15-én kezdődik meg Bácsalmáson a megye földművesszövetkezetéiben dol­gozó fiatal cukrászok részére rendezett háromnapos tovább­képző jellegű értekezlet. A MÉ­SZÖV vendéglátóipari osztálya szervezésében, az ottani bázis­üzemben , folytatott gyakorlattal egybekötve, új díszítési eljárá­sokkal ismerkednek. bővítik szakmai tudásukat a cukrászok. A munkaértekezlet célja, hogy a földművesszövetkezeti cuk­rászdákban ennek nyomán az áruválaszték is növekedjen. Az értekezlet részvevői mun­kájukból szombaton délután a bácsalmási földmüvesszövetke- zeti cukrászdában kiállítást rendeznek. A bemutatott ké­szítmények meg is vásárolhatók. JuHfejőgép Újfajta juhfejőgépet konst­ruálnak a Solti Állami Gazda­ság szakemberei. A fejőgépet rövidesen a gyakorlatban is ki­próbálják, majd a Mátételki Ál­lami Gazdaság kísérleti műhe­lyében megkezdik * sorozat- gyártását. dokolttá tette, hogy az elmúlt évben az üzem nem teljesítette a tervelőirányzatát és ezért a mulasztásért valamennyien fele­lősséget éreztek. Igaz, a termeléssel való törő­dés korábban is feladata volt a pártszervezetnek és azelőtt is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, most azonban másképpen, fele­lősségteljesebben, hozzáértőbben ős céltudatosabban tanácskoztak erről, a XXII. kongresszus irány­vonalát ismerve. Az év végén például az üzemi pártszervezet két alkalommal is megtárgyalta a termelésben való lemaradás okait és olyan határozatokat ho­zott a gazdasági célkitűzések megvalósításának elősegítésére, amelyek nem maradtak hatás nélkül. Az azóta elért sikereknek egyik titka, hogy sokkal reáli­sabban, körültekintőbben, a té­nyek számbavételével határozták meg a feladatokat, nem szépí­tették az eredményeket és nem titkolták el az előforduló nehéz­ségeket, gondokat sem. Ennek eredménye, hogy a hibák, fo­gyatékosságok leküzdésében most az egész párttagság és a dolgo­zók nagy többsége is közremű­ködik. Megtudtuk, hogy a kommunis­ták és a pártszervezet aktivistái igen nagy gondot fordítottak a párt politikájának megmagyará­zására. A műhelyekben gyakran tartanak röpgyűléseket, s a napi termelési feladatokat megvitat­ják. A kommunisták megnöveke­dett felelősségérzetét tükrözi, hogy szinte valamennyien er­kölcsi kötelezettségüknek érzik a termelésben való példamuta­tást. Ha pedig valahol mulasz­tást, szervezetlenséget, anyagel­látási zavarokat tapasztalnak, akkor azok megszüntetését sür­getik. Orom volt hallgatni a pártvezetóség tagjainak továb­bi tapasztalatait is, amelyek újabb és újabb adatokkal, té­nyekkel bizonyították, hogy a XXIL kongresszus anyagának tanulmányozása mennyire pezs- dítl, serkenti a pártmunkát Az alkotó kedvet serkenti a pártvezetőségnek az a helyes munkamódszere, hogy a gondo­kat egyre inkább megosztják, és a pártmunkát úgy szervezik meg. hogy minden kommunistát fel­adatokkal látnak el. Megszívle­lendő a legutóbbi taggyűlés elő­készítésének módja is. A beszá­moló vázlatát, annak főbb gon­dolatait előzetesen pártcsoport- értekezleteken vitatták meg az üzemben. Ezt követően a tag­gyűlésen elhangzott beszámoló már a pártcsoportülések tapasz­talatait. is összegezte, számba vet­te az ott elhangzott javaslato­kat is és válaszolt a párttagok, valamint a pártonkívüliek kü lönböző kérdéseire. Míg korábban a vezetők hi­báit csak a hátuk mögött sut­togták, a legutóbbi taggyűlése­ken már nyíltan, őszintén, segítő szándékkal szóltak a vezetők munkájának fogyatékosságairól is. Mindezek azt mutatják, hogy olyan egészséges légkör kezd ki­alakulni az üzemben, amelyben az eredmények, a szorgalom, az igyekezet méltányolása mellett nem tűrik meg a fogyatékossá­gokat. Gyümölcsözően hat a kommunisták munkájára az SZKP XXII. kongresszusa által a párt szervezeti szabályzatába rögzített erkölcsi követelmények ismertetése is. Az üzemi párt- vezetőség céltudatosalj népsze­rűsíti a kommunista erkölo olyan alapvető ismérveit, min a munkában való helytállás, ■ kollektív szellem, az elvtárs kölcsönös segítség, az erkölcs tisztaság, egyszerűség és sze­rénység a társadalmi, valamin a magánéletben. Ezeknek az el­veknek és követelményeknek ér­vényesülését megvitatják a párl- csoportok és a szocialista címért küzdő brigádok tagjai is. A pártszervezet munkájának megélénkülését nemcsak a ren dezvények sikere, a termelésró' való gyakori tanácskozás, hanem az üzem tényleges eredményei is bizonyítják. Az elmúlt évi el­maradás után most jelentős vál­tozás következett be és termelési tervüket az év első hónapjában 109,8 százalékra teljesítették. A kezdet tehát biztató. Bár még most is sok a gond, a nehézség, a kommunisták erőfeszítése azonban, amint látható, nem volt hiábavaló. Ez az igyekezet min­den bizonnyal a jövőben is meg­hozza a maga gyümölcsét, ha a pártszervezet tagjai tovább ha­ladnak a megkezdett úton, ha továbbra is olyan bőségesen me­rítenek a XXII. kongresszus gaz­dag útmutatásaiból. Vagy József

Next

/
Thumbnails
Contents